Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

XXTL ÉVFOLYAM, «. SZÄM ÄRA: 50 fillér twa. MÁRCIUS 13, SiOMiiAT Fontos lépés a kommunista világmozgalom összeforrottsága felé A Pravda cikke a moszkvai konzultatív találkozó eseményeiről Moszkva fTASZSZ): „Fontos lépés a kommunista vílágmozgalom összeforrottsága ftelé” címmel a Pravda pénte­ki száma szerkesztőségi cikk­be« méltatja a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozó­ján létrejött eredményeket. — A konzultatív találkozó m kommunista mozgalom össze­forrottsága jegyében folyt le — mondja a szerkesztőségi cikk. — Részvevői világosan kifeje­zésre juttatták, hogy pártjuk a .jelenleg fennálló nehézségek és nézeteltérések leküzdését kí­vánja. a kommunisták egységé­re törekszik a munkásosztály nagy eszményei érdekében, a közös ellenség ellen vívott együttes harc a'apján. — A konzultatív találkozót ott jellemezte, hogy a testvér- pártok teljes egyenjogúsága és vélemény ének tiszteletbentartá- sa alapján, igazi demokratikus szellemben vitatták meg a kommunista mozgalom problé­máit Minden küldöttség igye­kezett. a maga részérói előmoz­dítani a szőnyegre került kér­dések megvitatását. A találkozó részvevői a vi­lág kommunizmus közös érde­kei jegyében gondolkodtak és cselekedtek. Erről tanúskodik a találkozón elfogadott doku­mentumok szelleme és tartal­ma is. Minden testvérpárt — függetlenül attól, milyen ál­láspontra helyezkedik jelenleg egyik-másik kérdésben — olyan eszméket és tételeket ta­lálhat e dokumentumokban, amelyek nem mozgalmunk va­lamely részének érdekeivel egyeznek, hanem az egész kom­munista világmozgalom ügyét szolgálják. — A kommunisták soraiban jelenleg mutatkozó nézetelté­rések gyengítik a kommunisták összefogását, kárt okoznak a világot átfogó felszabadító mozgalomnak, a kommunizmus ügyének. Az imperialista kö­rök igyekeznek saját céljaikra kihasználni a szocialista kö­zösségben és a kommunista vi­lágmozgalomban fennálló né­zeteltéréseket. A marxistáknak —leninistáknak fontos tanulsá­gokat kell levonniok ebből. — Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt sem, hogy a kommunista mozgalom so­raiban fennálló nézeteltérések kedvezőtlenül hatnak a test- vérpártok tevékenységére, kü­lönösen a tőkés országokban, egyáltalán nem mozdítják elő a kommunistáknak a dolgozók alapvető érdekeiért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti fel- szabadulásért és a szocializ­musért vívott harcát. _ Miután a nézeteltérések a kommunista pártok politikai irányvonalát, sok fontos el­méleti és taktikai kérdését érintik, a konzultatív találkozó részvevői erre a meggyőződés­re jutottak: „Az, ami egyesíti a kommunista pártokat, sokkal erősebb annál, ami a jelen pil­lanatban el tja őket”. Minden testvé inak egy az ellensége: az imperializmus, egy a célja: a szocializmus és a kommunizmus győzelmének biztosítása. Valamennyi test­vérpárt ideológiájaként ismeri el a marxizmus—leninizmust. Valamennyi hűségét nyilvánít­ja az 1957-ben és 1960-ban megtartott moszkvai tanácsko­záson megfogalmazott közös program iránt. — Az összes testvérpártoknak a közös ellenség elleni küzde­lemben végrehajtott együttes, összeegyeztetett akciói alkotják a kommunista mozgalom össze- forrottságának reális, eleven alapját. Ugyanakkor ez a so­raikban fennálló nézeteltérések kiküszöbölésének legbiztosabb módja is. — A találkozó részvevői ab­ból indultak ki — folytatja a Pravda —. hogy a nézeteltéré­sek teljes kiküszöböléséhez időre van szükség. Gondot for­dítottak arra, hogy a kommu­nista mozgalom összeíorrottsá- gának elvi alapon kell nyugod­nia. A marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség arra tanít, hogy nem lehet elérni az egységet sem olymódon, hogy egyes pártok rákényszerítik akaratukat más pártokra, sem olymódon, hogy valamely párt­tól politikai irányvonalának feladását követelik. A fennálló nehézségek elvszerű megoldá­sa megkövetelj, hogy annak felkutatására összpontositsuk a figyelmet, ami a nézeteltérések ellenére minden kommunista pártot egyesít. Fontos, hogy már most következetesen és fokozatosan, lépésről-lépésre haladjunk előre a nehézségek leküzdéséhez, az egységhez vezető úton. — A jelenlegi viszonyok között a kommunista mozga­lom kedvező formáját talál­ta meg a nemzetközi szolida- ritásnak, s ez a forma: az összes testvérpártok teljes egyenjogúsága és független­sége jegyében megtartott nemzetközi tanácskozás. A találkozón részt vett pár­tok állást foglaltak amellett, hogy új utakat kell keresni az egységért folytatott küz­delemben, új formákat és módszereket kell találni a nemzetközi tanácskozás elő­készítésére. Az egész előké­szítő munkát kollektív ala­pon, az összes testvérpártok részvételével kell elvégezni. Ezt a célt szolgálná egy elő­zetes konzultatív találkozó megtartása az 1960-ban meg­tartott moszkvai tanácskozá­son részt vett pártok képvi­selőinek bevonásával. — Azóta, hogy ez az 1960- ban megtartott nemzetközi kommunista tanácskozás le­zajlott — folytatja a Prav­da — sok esemény történt, új irányzatok bontakoztak ki a világhelyzetben, újabb gaz­dag tapasztalatok halmozód­tak fel a munkásmozgalom­ban és a felszabadító moz­galomban. E tapasztalatok­ból alkotó szellemben le kell vonni az általános következ­tetéseket. Világos, hogy ezt a mun­kát csak az egész kommunis­ta világmozgalom képes el­végezni. Lényegét illetően ez a munka minden kommunis­ta párt tevékeny részvételét teszi szükségessé — Természetes, hogy ennek során a legteljesebb mérték­ben be kell tartani olyan demokratikus elveket, mint az összes testvérpártok ön­állósága és egyenjogúsága. Minden kommunista párt tel­jesen független és önálló. Minden kommunista párt csak maga fogadhat el rá kötelező határozatokat. Mind­amellett — mint a konzul­tatív találkozó résztvevői hangsúlyozták _ minden párt érdeke, hogy a közös nemzetközi célokért vívott harcban saját erőfeszítéseit egyesítse más pártok erőfe­szítéseivel. — A kommunista mozga­lomban jelenleg tapasztalhat» helyzet, amelyet az jellemez, hogy ellentétek mutatkoznak a mozgalom egyes csapatai között, egy új nemzetközi ta­nácskozás gondos előkészíté­sét teszi szükségessé — ír­ja a Pravda, majd így foly­tatja: _ A találkozó részvevői egyhangúlag állást foglaltak amellett, hogy szigorúan be kell tartani a pártok közöt­ti viszonyra vonatkozólag az 1957 és 1960. évi tanácskozá­sokon megállapított szabályo­kat. Mint ismeretes, az 1960-ban kiadott moszkvai nyilatkozat rámutatott arra, hogy a kommunista mozga­lom érdekei megkövetelik: minden kommunista párt tartsa be a testvérpártok ta­nácskozásain közösen kidol­gozott értékeléseket és kö­vetkeztetéseket, amelyek az imperializmus ellen, a béké­ért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc ' közös feladataira vonatkoz­nak, ne kövessen el semmi olyat, ami alááshatja a világ kommunistáinak egy­ségét. — A találkozó résztvevői ki­fejezésre juttatták véleményü­ket arról, miképpen lehetne leküzdeni a nemzetközi kom­munista mozgalom nehézsé­geit és előmozdítani a moz­galom további fejlődését. En­nek során egyetlen cél le­begett előttük: a lehető legnagyobb mértékben előse­gíteni a kommunisták sorai­nak marxista—leninista egy­ségét az imperializmus és gyarmati rendszer ellen, a nemzeti felszabadulásért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és a kom­munizmusért vívott harcban. Ezért teljes joggal fejezték ki meggyőződésüket, hogy a találkozó kedvező visszhangra talál minden testvérpártnál. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja továbbra is min­dent megtesz a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításáért. A szovjet kommunisták minden tőlük telhetőt meg fognak tenni e célért, amely össz­hangban áll a nemzetközi munkásosztály, az összes for­radalmi és haladó erők alap­vető érdekeivel — írja befe­jezésül a Pravda. A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére (jnbli esatlakoziiüiok Nyíregyházi járás: 29 közös gazdaság versenye Március 12-én az MSZMP Központi Bizottsága 196-1. de­cember 10-i határozatának a végrehajtásáról, a tavaszi me­zőgazdasági feladatokról ta­nácskoztak a nyíregyházi já­rás pártszervezeteinek titká­rai. A tanácskozáson a ver­senymozgalom tapasztalatait is értékelték. A tiszanagyíalui Üj Élet Tsz párttitkára el­mondotta, hogy közös gazda­ságukban már kedvező jelei mutatkoznak a nyíregyházi Ságvári Tsz vériényftlhíváiá- hoz való csatlakozásnak: az időszerű tél végi munkák több­ségét elvégezték, a kertészet­ben a palánták kiültetésével csuk a kedvező időt várják. A versenyvál alasek ma­radéktalan végrehajtóiért két újabb brigád batároz- ta el a szocialista cím el* nyerését, így már három ilyen brigád dolgozik a ii- szauagyfalui tsz-ben. A nyíregyházi járásban ed­dig 29 közös gazdaság csatla­kozott a Ságvári Tsz állal kezdeményezett versenyhez. A tsz-ek többségében a maga­sabb terméshozamok elérését, a felvásárlás növelését tűz­ték ki célul. * Megyénk minden területéről jelzik a versenyvállalásokat. A nyírbátori járásból ar­ról tudóktanak, hogy újabb bárom közös gazda­ság — a nyírcsászári Cj Élet, a máriapócsi Zöld Mező és a nyirgyulajl Pe­tőfi Tsz — csatlakozott a Ságvári Tsz felh.vzsíhoz, így számuk 12 re eme lte­tett. Részt vesz a versenyben a győrteleká Aranykalász Tsz is. Ebben a közös gazdaságban a növénytermesztést 4, az állat- tenyésztést 7. a felvásárlást 5 százalékkal akarják növelni. Fotóm üvesszövetkezetek: Milliós társadalmi munka Megyénk szövetkezeti bolt­hálózatában a munkaverseny alapját a termelékeny, ég nö­velése. a költségek csökkenté­se a halóza.fejlesztés képezi. Hálóza fejlesztésre központi alapból 46 millió forintot for- d.tamak, de emellett jelentős az a társadalmi munka, ame­lyet a boltok dolgozói, a szö­vetkezeti tagok és a 109 szo­cialista brigád tagjai vállaltak. Ennek megfelelően már­cius elejéig már több m;nt egymillió forint értékű társadalmi munkát végez­tek. Többek között húsz jégver­met építettek, kétszáz vermet 300 ezer mázsa jéggel töltöt­tek meg. A megye valameny- nyi fmsz-üzletét kifestik, rendbehozzák április 4-re. Ezt a munkát már mintegy 70 •Százalékban elvégeznék. Társadalmi munkában a nagyhalásziak 15 ezer. a csen­geti 3. számú italbolt kollektí­vája 13 ezer, a tuzsér.ak 40 ezer forint értékben építkez­tek, tataroztak. A vállalások másik jelentős pontja a taglétszám növelé e. Március 1-ig 8822 taggal gya­rapították a szövetkezet; nio*. galmat, így a taglétszám 16S ezer fölé emelkedett. Az fmsz-i ré-zjegj a;»i» idén mintegy télmii ;oi ul bővült és összesen meg­haladja a 16 m Ilié forin­tot. Az fmsz-boltok dolgoz»:, • tagok társadalmi műnké raj járulnak ahhoz, hop” a/, 'dóit valamennyi járási székhelye» gázcseretelep létesül jön. A Ti TASZ i)t helyei! ti/. t>z-t vÜlamiMf A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat nyíregyházi üz­letigazgatóságán a dolgozók versenyválialásaj elsősorban a megnövekedett feladatok vég­rehajtását segítik. Felmérik a szocialista brigádok szervezé­sének lehetőségeit. A v.Uamoeenergia-izolgaUa- tás gazdasági «ságaoak a folto­zásáért vállalták, hogy » hál/at veszteséget «2 százalékkal, az üzi tn ava­rok elhárítására jutó időt 10 százalékkal c ökkejtik. Az elsó negyedévre, jóváha­gyott hálózatszerelési progra­mot 2 százalékkal teljes tik túl. Ez idő alatt a tervezett ot helyett tíz tsz-ben végzik c a villamosítást úgy, hogy a léte­sítményeket üzembe js helye­zik. A munkaverseny-vál .alá­nok közölt imporlanya" ból 83 ezer, egyéb anyag­ból 56 ezer for nt értékű megtakarítás is szerepel. A teljes vállalati tevékenység költségsz' ntjét 0 5 százalékk al csökkentik a TITÁSZ do,ga­zdi. Intézkedési terv a burgonYOtermesztés megjavítására Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az ország burgonyaellátásá­ban igen nagy szerep jut Sza- bolcs-Szatmár megyének. A vetésterület egyötöde a Nyír­ségben van. Ez azt jelenti, hogy Szabolcsban a szántóte­rület 13—15 százalékán ter­melnek burgonyát. Az utóbbi években történtek intézkedé­sek a termelés fokozására, ezek azonban nem hozták meg a várt eredményt. A burgonyatermesztés meg­javítására a megyei párt és tanács intézkedést tervet ké­szített. A tervet — a part vb. után — a tanács végrehaj­tó bizottságának pénteki ülé­sén vitatták meg és hagyták jóvá. Az intézkedési terv sze­rint a megye termelőszö­vetkezeteiben és állami gazdaságaiban egyaránt törekedni kell arra hogy a burgonya a legjobb talajok­ba kerüljön. A területe­ket márc u ban mindenütt ki kell jelölni. Tekintve, hogy a burgonya vetésterületének kb. 55 száza­léka a háztáji gazdaságokban van, a termelés feltételeinek megjavítása ott ugyanolyan fontos, mint a közösben. A hozamok növelésére az eddiginél több szerves és mű­trágyát kell felhasználni. A közös területre kau holdan­ként három mázsa vegyes műtrágyát biztosítanak. Az öntözést mintegy háromezer hold burgonyára terjesztik ki. A fogyasztók igényeinek megfelelően növelik a gülbaba és rózsafajták arányát. A másodvetésű burgonya te­rületét 2500 holdra emelik Elsősorban olyan termelőszö­vetkezetekben fogla.ko nak ezzel, ahol az öntözés is meg­oldható. Szükséges, hagy a jövőben háromévenként cseréljék a burgonya vetőgumót. A múlt év őszén már 1252 vagon ve­tőburgonyát leszállítottak a termelőszövetkezeteknek. A ta­vaszi íővetéshez még 200 va­gon, a másodvetéshez ped g 350 vagon vetőburgonya le­szállítása szükséges. A lehető égeknez képest nö­velik az előhajtafott burgonya területét. Az elmúlt két év­ben már 20 darab csíráztató készült a megyében. Egy ré­szét azonban még ma sem ve­hetik igénybe, ezért felhasz­nálnak erre á célra minden mén alkalmas üzemi épületet is. Az intézkedési ten- részle­tesen foglalkozik még az al­kalmazandó agrotejhn ital módszerekkel, többek közt a talajelőkészítéssel, ültetéssel, növényápolással, a kártevők elleni védekezéssel, a betaka­rítással, a gépelt előkészíté­sével. Sok éves tapasztalat bizo­nyítja, akkor lehet jó ter­mésre számítani, ha a fő­vetésű burgonya április végére földbe kerül. Az ültetéshez 454 burgpnyaül- tetőgép áll rendelkezésre. Ha minden gép üzemel, a közös terület beültetéséhez ^ 20 nap szükséges. A burgonvatermesztésben alkalmazandó eljárások szé­les körű elterjesztése céljá­ból az érdekelt termel'szö­vetkezetek vezetői és term lés irányítói részére márciusba* ankétet szerveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents