Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-12 / 60. szám

Mélyül a szakadék Bonn és Kairo között Kilenc arab állam hívta vissza nagykövetét Nyugat-Németországból Kairó, (MTI): Nasszer elnök szerda es­te választási beszédet mon­dott az alsó-egyiptomi Sebin AJ-Kom városban. Kilátásba helyezte: lm a Német Szövetségi Köztársaság diplumáciai- lag elismeri Izrael álla­mot. akkor az Egyesült Arab Köztársaság is fel­ajánlja az NDK-nak a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Nasszer, aki Ernesto Che Guevara kubai iparügyi mi­niszter társaságában utazott el a Nilus deltájában fekvő városba, választási beszédé­ben megerősítette annak a négy határozatnak a hírét, amelyet kedden fogadtak el az arab államfők képviselői kairói értekezletükön. Eszerint az arab országok 1. Visszahívják nagykövetei­ket Bonnból, ezzel figyelmez­tetve az NSZK-t arra. hogy Izrael elismerése esetén az arab országok szakítanak ve­le. 2. Az arab államok közös álláspontot foglalnak el az EAK-kal, Bonnal szemben. 3. Mog bontják Nyugat-Német- országhoz fűződő gazdasági Viszonyukat, ha Bonn ellensé­ges magatartást tanúsít az BAK iránt. 4. Együttesen figyelmeztetik a nyugati nagyhatalma­kat, hogy az arab orszá­gok elfordulnak tőlük, ha továbbra is támogatják Izraelt. E négy pont ismertetése után közölte Nasszer, hogy kormánya a maga részéről ezeken túlmenően intézkedé­sekkel is válaszol Nyugat- Németország kihívására: Ha az NSZK elismeri Izraelt, BAK elismeri az NDK-t, sőt, eddig tizenkét, Nyugat- Németországgal diplomá­ciai viszonyt fenntartó arab ország közül kilenc hívta vissza már a nagy­követét, s példájukat ha­marosan a többiek is kö­vetik. Walter Scheel, a bonni kormány gazdasági együttmű­ködési minisztere kijelentet­te: Nyugat-Németország min­den olyan arab országtól au­tomatikusan megvonja gazda­sági segélyét, amely diplomá- ciailag szakít vele. zárolja az EAK-ban lévő nyugatnémet javakat és álla- misítja az Egyiptomban be­rendezett, nyugatnémet tulaj­donban lévő iskolákat. Nasz- szer kijelentette: Nyugat-Né­metország imperialista ha­talom szerepét játszotta, s ezért az arab világ megbün­teti. A UPI hírügynökség kai­rói tudósítása szerint a szer­da esti Nasszer-beszéd jelzi: méginkább kimélyül az EAK és az NSZK közti szakadék. A tudósítás emlékeztet rá, hogy Jelentés ez évseitwitzi pribékek peréről Lucas dr. beismerte, hogy részt vett a szelektálásban Bonn, (MTI): Az auschwitzi SS-pribékek Frankfurtban foiyó perének csütörtöki tárgyalásán meglepő beismerd vallo­másra került sor. Eddig ugyanis a vádlottak kö­römszakadtáig tagadtak a ter­helő tanúkkal való szembesí­tésük során Is. A csütörtöki tárgyaláson az egyik vádlott, Lucas volt SS-orvos elismerte, hogy 1944-ben részt vett a Magyarországról érkező fog­lyok szelektálásában (vagyis a gázkamrákba küldendők kivá­logatásában) az auschwitzi vasúti rámpán. Lucas továbbá azt mondotta, hogy sokáig igyekezett kibújni a szelektá­lásokban való részvétel alól, azonban amikor a magyaror­szági szállítmányok érkezésé­vel „teljes gőzzel” működni kezdett az auschwitzi halálgé­pezet, Kramer SS-hauptsturm- führer kényszerítette öt a szelektálásban való rész­vételre. A frankfurti Auschwitz-per- ben, amely immár 15 hónap­ja tart, eddig több mint 300 tanút hallgatott ki a bíróság. A bizonyítási eljárást április­ban fejezik be, ítélethozatalra előreláthatólag csak június­ban kerül sor. Események sorokban Moszkva készül a tanácsvá­lasztásokra. Az ország lakos­sága több mint kétmillió kép­viselőjét küldi el a helyi ta­nácsokba, amelyek száma meghaladja a negyvenhétezret. A bolgár nemzetgyűlés tit­kárságának meghívására csü­törtökön hivatalos látogatás­ra Szófiába érkezett a cseh­szlovák parlamenti küldöttség. Moh ham e<l Zahir Sah afga- nisztán királya fogadta Pol- janszkij miniszterelnök-he­lyettes vezetésével Afganisz­tánban tartózkodó szovjet kor­mányküldöttséget. Groskov tengernagy, a szov­jet flotta főparancsnoka szer­dán az EAK hadiflottája fő­parancsnokának meghívására Kairóba érkezett. A ciprusi kormány hivata­losan is beleegyezett a szige­ten állomásozó ENSZ-erök megbízatásának újabb három­hónapos meghosszabbítói ába. Rosszidesz ciprusi ENSZ-meg­bízott tájékoztatta a döntés­ről U Thant ENSZ-főtitkárt. Selma (MTI): A jogaikért küzdő selmái négerek szerdán megkezdő­dött tüntetése még most is tart. Mint ismeretes, több száz tüntető kísérelte meg, hogy a bíróság épülete elé vonuljon, de a városi hatósá­gok útjukat állták, feltartóz­tatták a menetet. A négerek — akikhez a velük rokon­szenvező fehérek is csatla­koztak — ekkor végigvonul­tak a város utcáin. Amikor esteledni kezdett, templomuk közelébe vonultak és „letábo­roztak”. Néma éjszakai vir­rasztásukkal fejezték ki együttérzésüket az iránt a 3 fehér lelkész iránt, akiket az előző napon három fajüldöző megtámadott és összevert. Hasonló néma tüntetés zaj­lott le szerdán Montgomery városban, Alabama állam székhelyén. A késő esti órákban a sel­mái rendőrség bejelentette, hogy letartóztatták a három fehér lelkipásztor támadóit. Az egyik pap állapota — akit kórházba szállítottak — vál­ságos. Másfél órás agyműté­tet hajtottak végre rajta, de az orvosok nem bíznak fel­épülésében. Az Egyesült Államokban immár szövetségi törvény szabályozza a négerek polgá­ri jogait. Ez a törvény azon- | ban messze elmarad a kor i követelményeitől és azoktól a hangzatos szólamoktól is, amelyeket bizonyos tényezők az USA szabadságeszményei­ről oly gyakran hangoztat­nak. De az USA déli államai­ban ezt a keveset sem tart­ják tiszteletben. Épületes hír­adások számoltak be a selmái eseményekről és a nagymére­tű letartóztatásokról. E hírek hallatára Los An­geles haladó gondolkodású lakói közül sokan ülősztrájk­ba kezdtek a szövetségi kor­mány épülete előtt. Azt köve­telték, hogy biztosítsák a né­gerek szavazati jogát. Vá­laszként a követelésre a rendőrség erőszakkal vonszol­ta el a tüntetőket az épület elől. Beszédes képünk ezt a visszataszító erőszakosságot mutatja be. (MTI Külföldi képszolgálat) A moszkvai iilizlemeny vissi- hangja Prága: A Rudé Právo „Az egy­séghez vezető út” című csü­törtöki vezércikkében egye­bek között megállapítja; az a tény, hogy néhány párt nem küldte el képviselőit a most lezajlott tanácskozásra, arra enged következtetni, hogy az ellentétek leküzdése és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyre- állítása nem lesz könnyű fel­adat. A jelenlegi nemzetkö­zi helyzet és az imperializ­mus elleni egységes harc ér­dekei —- folytatja a Rudé Právo — megkövetelik, hogy r.e azt boncolgassuk, ami az ellentéteket növeli, hanem már most tegyük meg mind­azt, ami megtehető a testvér­pártok viszonyának megja­vítása érdekében. Szófia: A szófiai Tryd szerkesztő­ségi cikke rámutat, hogy a moszkvai konzultatív talál­kozó résztvevői egy sor olyan kérdést vitattak meg, amely nemcsak a munkásosztály pártjait, hanem valamennyi dolgozót érint, mindazokat, akiknek fontos a szocializ­mus és a béke ügye. Ulan Bator: A Moncame mongol hír- ügynökség szemleírója a mi­nap befejeződött moszkvai tanácskozásról szólva egyebek között megállapítja, a meg­beszélésről kiadott közlemény azt mutatja, hogy a mar­xista—leninista pártok nagy és jelentős lépést tettek a kommunista mozgalom egysé­gének megerősítéséhez veze­tő úton. Gerő János: Kicsi Biri királysága Szatirikus kisregény 23, Ide a faluba nincs mersz ki­jönni. hogy itt üssék ki a nye­reg!. 51. Itt csak szaglászódni mernek, hát inkább becsalják Debrecenbe. Okos emberek! Csakugyan ez lenne a legegy­szerűbb módja, ha bemenne. Igen, ha bolond lenné! De csak lessék, várják, gebedjen bele a várakozásba. Van ezek­nek eszük, de van másnak is. Ha valami baja van a belügy­miniszternek, jöjjön ide! Később más gondolata tá­madt. Mégis be kellene mennie. Csakhogy nem egyedül, hanem a köztársaság rendőreivel együtt. Tizenöt fegyeveressel a háta mögött másképpen beszél­nének. Ügyes, válogatott gyere­1965. március 12. kék, megálltak már a helyüket máskor is, velük megpróbálhat­ná a látogatást. A meghívás ugyan egyedül neki szól, Biri Tibornak, de mit számít az? Megérné a vizitet, ha meg tud­nának egyezni. Legfeljebb le­mondanának az önálló köztár­saságról, az még mindig a ki­sebbik hiba lenne. A falu terü­letén a vezetés így is a kezé­ben maradna... Nem is lenne rossz. A terv nem hagyta nyugodni. Egyre jobban érlelődött benne az elhatározás: lesz, ami lesz, bemegy Debrecenbe. Véget kell vetni ennek a bizonytalan álla­potnak. Nem kíváncsi több kormánybiztos vizsgálódására, nem akar többet ilyen megbí­zottakkal tárgyalni, mert ha sokáig zaklatják, elfeledkezik magáról, és kárt tesz egy-két ilyen debreceni ember testi ép- _ségében. Kérész „ezredes” éppen a íözségházán tartózkodott. Kö- sölte vele a teendőket. — Holnap, hajnali négy óra­kor a két ügyeletest leszámít- , va, minden ember, azonkívül a hintő, meg a stráfszekér a piac­téren legyen. Mégyünk Debre­cenbe! Kérész egészen elfehéredett a hír hallatára. Hitetlenkedve nézett az elnökre. — Jó lesz az? _ Félsz? — csattant rá Biri. — Nem, de a fene tudja... — Hát akkor? — Nem a félés, csak vala­hogy... Kicsi Biri nagyon dühös lett. Már a múltkor is úgy at'fek- tált ez a Kérész, mint valami kisasszony. Hát ki csinált em­bert ebből a nyavalyásból? Ki nevezte ki ezredesnek? Rongy susztersegéd lehetne most is, ha nem vette volna pártfogás alá. Rábízta a közbiztonsági alaku­latot, hatalmat adott a kezé­be, és most mégis húzódik. Ráordított: — Értetted a parancsot, vagy nem? Az „ezredes” összerezzent. Nem mert Biri szemébe nézni. — Hogyne, persze, ha az el­nök polgártárs úgy gondolja. — Én így, gondolom. De ha gyáva vagy, nem kell velem jönnöd, felmentelek, ha félted a bőrödet. — Mit gondol, elnök polgár­társ? Én? Megyek én, ha kell, nem tudom hová is. — Na jól van — enyhült meg egy cseppet Kicsi Biri. — Két napra való éleimet és fejen­ként három liter bort osszatok ki a legénységnek. Hideg van, jót tesz a bor az úton. Molnár Antinak is szóljál, most ő is velünk jön, minden emberre szükség van. Meglesz a falu főjegyző nélkül, amíg mi Deb­recenben leszünk... Másnap hajnalban, négy óra előtt pár perccel, három köz- biztonsági kivételével, minden­ki ott volt a piactéren. Negyed ötig várták őket, de a három ember csak nem érkezett meg. — Most már nem is jönnek a gyalázatosak, megijedtek — mondta Biri, és parancsot adott az indulásra. Kérészt maga mellé ültette a hintóba, ők in­dultak el először. Utánuk nem sokkal a stráfszekér is. Nagy pokrócokat hoztak az útra. Molnár Anti ügyessége révén jutott a Liesthein-katély- ból nekik is, jól betakaróztak, és a közlegények mindjárt meg is kóstolták a bort, amit Ké­rész óvatosságból csak az indu­lás előtt osztott ki. Alig hagyták el az állomást, Birinek eszébe jutott a felesé­ge tegnap esti tanácsa. Az asz­szony azt mondta, engedjék szabadon a börtönbe zárt em­bereket, mielőtt elindulnak, ne­hogy abba kössenek bele a deb­receniek. Hátha igaza van az asszonynak? Ha azok is szaba­don vannak, nem vethetnek a szemére semmit! De nem! El- hesegette magától a gondolatot, mert jobbnak tartotta így. Csak ügyeletes maradt otthon, a fa­luban, s így könnyen baj tör­ténne, ha kiengedné őket. Majd, ha hazaérkeznek, akkor erről is lehet szó.. Addig meg kibírják, hisz eddig is megvol­tak a pincében. Biri ebben megnyugodott, és elszundított a hintó rázására. Hét órakor elérték Újfalut, nyolc óra után pedig Derecs­két. Ettől kezdve gyakrabban láttak az út mellett kilőtt tan­kokat, a nagy debreceni csata maradványait. De szekeret is egyre sűrűbben hagytak maguk után. Az ő lovaik pihentek vol­tak, trappban mentek el a meg­rakott szekerek mellett. — Debrecenbe viszik a por­tékát, piacra — szolt az egyik szekeret kikerülve a kisgazda- párt elnöke, Kun Feri, a Biri kocsisa. — Milyen régen volt otthon, Biharberettyón vásár, — mo­tyogta az orra alatt Kérész. Kiabálás, alkudozás, áldomás, ez jutott eszébe és vágyakozás támadt benne, szeretett volna ezek köze az emberek közé ve­gyülni, elfelejteni az utolsó másfél hónapot, Kicsi Birivel, a köztársasággal, meg a közbiz­tonságiakkal együtt. Ha van bátorsága, talán leugrik a hin- tóról és szalad, amíg eltűnik a szeme elől a hintó, meg a stráf­szekér. De gyáva volt, nem mert az elnök mellett meg se moccanni. Kicsi Bili, ha szúnyókálásá- bói felriadt, mindig a kilomé­terkövet leste. Ahogy közeled­tek Debrecenbe, úgy nőtt ben­ne az izgalom. Hiába kortyol­gatott a kisüstiből, a torkát szorongató érzés csak nem múlt el. Megpróbált Kérésszel be­szélgetni, de az „ezredes” csak motyogott az orra alatt, mint akit legjobb álmában zavarnak meg. Pedig az „ezredes" egy ál tat' Ián nem aludt. Nagyon is éb­ren számítgatta, mi lehet a vé­ge ennek az új kiruccanásnak. Attól tartott, még több fogát kiverik itt, mint Békésházán. Debrecenben még bosszút sem állhat, mert Kicsi Biri a város­ban nagyon is csendes ember lesz, ha egyáltalán szóba áll­nak vele. ő a belügyminiszter levelét trükknek tartotta. Sze­rinte ezzel csalták Iépre Kicsi Birit, de ezt nem merte meg­mondani. Ha valamit elhatá­roz, az szent, aki ellene szól, az elveszett ember. Márpedig ő nem akar elveszni, még Kicsi Biri szeszélye miatt sem. (Folytatjuk) ktegartSiMs Selmában és Montgomervlieii Vinogradov a szovjet— francia együttműködésről az egykori „német birodalom” valamennyi keleti és nyugati szomszédjával egyetértésben képzelhető el, s magában kell foglalnia a német határok és a német fegyverkezés kérdését is. Hozzáfűzte azonban, hogy a német újraegyesítés elsősorban a két német állam ügye. Vinogradov a továbbiakban hangsúlyozta: a francia—szov­jet kapcsolatoknak az utóbbi időben tapasztalható fejlődése reális alapot teremt ahhoz hogy a két ország közös lépé­seket tegyen a béke és a nem­zetközi együttműködés megszi­lárdítása érdekében. Párizs (MTI): Szergej Vinogradov, a Szov­jetunió távozó párizsi nagykö­vete csütörtökön a francia dip­lomáciai újságírók ebédjén a francia—szovjet kapcsolatokról és a szovjet—francia együtt­működés lehetőségeiről beszélt. Elismeréssel nyilatkozott arról a „realista szemléletről” amely- lyel De Gaulle legutóbbi sajtó­értekezletén az európai problé­mákat és a német kérdést tár­gyalta. — A Szovjetunió egyetért az­zal — jelentette ki —, hogy a német kérdés elsősorban euró­pai probléma, megoldása csak

Next

/
Thumbnails
Contents