Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Ojabb öntözési forrás a Nyírségben a mélyfúrású kutak vizbozama

Dr. Simon Lászlónak, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának nyilatkozata

Ql&k licLoü

szagos átlagban 2600—4000 forintba kerülnek holdanként. Nyilvánvaló túlzás lenne, ahol ez ilyen költséggel megoldható, ott a mélyfúrású kutakat akár elméletben is élőtérbe helyezni.

— A csőkutas öntözés gazdaságosságának a fokozására biztató kísérleteket folytattak a Duna—Tisza közén, a Dunántúl egy részén, és kezdtek a Nyírségben is. Ez a „megnövelt kavicsköpenyes szűrési eljárás”. Vas megyében a szokványos módszerrel 60—70 liter vizet nyertek percenként, az említett eljárással ennek tízszereséig jutottak el. Ez az arány a megkezdett szabolcsi kísérleteknél is jelentkezett.

— Azt akarom tehát aláhúzni, hogy a megyében a kis víztárolók, a csőkutak a döntőek és a folyóvizek megengedett kapacitáskihasználása. A mi mélyfúrású kísérleti kútjaink ott válthatják majd be gyakorlati hasznukat, ahol a fenti lehetőségekre nincs mód. Ezeknek a mélyrétegű kutaknak a hasznosítása elsősorban a burgonya és a gyümölcsök öntözésénél jöhet majd számításba.

— Három kísérleti kút elkészült. Milyen ütemben és mértékben folytatják még az ez irányú munkát?

— A Nyírség egész területén tíz — a szabolcsi részen még öt-hat — sikeres víznyerési kísérletre van szükség, különböző területeken: Ezt a munkát két éven belül be lehetne fejezni s ezzel párhuzamosan kezdődhet és három év alatt véget érhet az üzemi öntözési kísérlet.

— Kedvező az. hogy a megyei párt- és tanácsvezetők szívügyüknek tartják az öntözésnek ezt a lehetőségét is, és ha ezzel a kifejezéssel éBbetek: „ütik is a vasat” az ügy sikere érdekében. Nem lehetünk borúlátóak az érdekelt főhatóságok állásfoglalásával Kapcsolatban sem.

— Végkövetkeztetésként:' amennyiben mód nyílik rá, hogy az állami gazdaságokban tovább folytassuk és sikeresen befejezzük a kísérleteket, a termelőszövetkezetek pár év múlva számításba vehetik a víznyerésnek, az öntözésnek ezt a lehetőségét is.

Samu András

A tisztelet és szeretet virágával közöntjük a nőket a nemzetközi nőnap alkalmából: az édesanyákat, akik nemes hivatásukat betöltve nevelik gyermekeiket; a lányokat, akik új életünk új adottságai között emeltebb fővel néznek a jövőbe mint, anyáik; mindazokat, akik a term e- lés, a közélet posztjain méltó társai e férfiaknak.

Szocialista rendünk nyújtott reális alapot, lehetőséget a nőknek küzdelmük kiteljesedő sikeréhez. A mögöttünk lévő két évtizedben megtett út nem volt köny- nyü. Évszázados családi-társadalmi előítéletek akadályozták, hogy minden nő a maga posztján, erejéhez képest kifejthesse képességeit szocializmust építő hazánk javára, családja boldogulására.

Hálás tiszteletünk nem lenne igazi, ha ezen a napon illetlenségnek tartanánk a gondról szólni; ha túlzott önbecsüléssel csak azt mondanánk el. hogy a nők. az asszonyok o társadalmi élet, a termelés minden posztjáig eljutottak, vállvetve küzdenek a férfiakkal együtt a tudományok magaslatainak a meghódításáért; ha csupán o.rról beszélnénk, hogy könnyebbé vált as anyák munkája, bölcsődék, óvodát segítik a gyermeknevelést. Mindezt elmondhatjuk és még ezeken kívül sok-sok mást, ami ékes bizonyítéka a nők egyenjogúsága eddigi eredményeinek.

Amilyen mértékben t bontakozik a nők társadalmi-gazdasági egyenlősége, úgy válnak az asszonyok, lányok egyenrangú küzdőtársakká. Kiváló uökollektivák hajolnak a munkapadok fölé, szocialista vállalásokat tesznek asszony- és lánybrigádok a földeken. Megyénk falusi asszonyainak vállán van a mezőgazdasági munkák terhének nagyobb része.

Amikor tisztelettel adózunk a nők, az anyák helytállásáért, büszkén valljuk mindnyájunkénak az elért sikereket, gondoljunk arra, hogy sok mindennel vagyunk még adósak. Korántsem teljes még a nők emberi egyenjogúsága; nem minden esetben a munka, a nő társadalmi értéke a' mérvadó az asszonyok megbecsülésénél a közösségben. Így van ez az üzemekben, ■még-inkúbb a termelőszövetkezetekben. As asszony, az anya a családnál: sok helyen ma is a legtöbb terhet viselő tagja.

A nők, az anyák a béke, békés életünk biztos támaszai, mert gyermekeik boldog jövőjét akarják megteremteni. Tudják, hog-y a nyugodt életet, a boldogabb jövőt munkával biztosíthatjuk: együtt, a szocializmust építő egész társadalohi. A munka, a helytállás törheti le a nőkről az előítéleteknek még meglévő béklyóit, Most, amikor a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntjük őket, tiszteletünk fejezze Itt a munkás hétköznapok nemes kötelezettségét is: a társadalom minden tagja, az esztendő minden napján munkálkodjon azon, hogy megyénkben, hazánkban as egész világon mielőbb elérkezzen a nők teljes egyenjogúságának ideje.

(s. a.)

Ketten a ruhagyárból

Vörösre festett épület a nyíregyházi Guszev-lakóíelep központjában a ruhagyár. Kora reggeltől, a késő éjszakáig hárornszáznegyven cm bei- dolgozik itt. köztük 216 nő, asz- szonyok, -lányok. A gyárban ritkán történik különleges esemény, az asszonyok ülnek a gépek mellett, vagy a munkaasztaloknál és készítik a ruházati cikkeket. Munkásasszonyok.

Az egyik munkaasztalnál ősz hajú, apró termetű, vidám tekintetű asszony ül. Az ő gondolataiban most az jár; nyugdíjazták, pihenni megy.

' ;— Ezt a dátumot, jól meg- jegj'-zepi magamnak, 1965. március 6. szombat. Ma jöttem be utoljára. Kicsit furcsa és szokatlan dolog arra gondolni, hogy többé már nem ülök ide le. Megszerettem a gyárat. Hatvanegy éves vágtok, s idáig kijutott az életből, gyerekkorom óta dolgozom, mert hatan voltunk testvérek, s az édesapám az első világháborúban odamaradt. A

3,2 millió könyvekre

A ttszalöki járásban minden lakosra 1,6 kötet könyv jut

Hárommillió-kétszázezer forintot költöttek tavaly Sza- Dolcs-Szatmár megyében a közművelődési könyvtárak állományának gyarapítására. Az elmúlt években történt nagyarányú fejlesztés erenl- ‘ményeként

ma már 655 50# kötet áll az olvasók rendelkezésére. Jelenleg a megye minden lakosára 1,1 kötet könyv jut.

E tekintetben különösen jó eredményeket értek el a ti- szalöki járásban, ahol egy lakosra máris 1,6 kötet könyv esik. Megyei szinten mindössze 55 000 kötet hiányzik ahhoz, hogy az ötéves terv végére előirányzott állományt elérjék. Ennek fedezetét az idei költségvetésben biztosi tották. Egyébként 1960-ban. vagyis ,as ötéves terv megkezdése .előtt 297 000 kötettei rendelkeztek a közművelődési könyvtárak.

Számottevő eredményt értek el az olvasok szamának növelésében.

A rendszeres olvasók száma meghaladja a 90 009- ret, ami 16 000-rel több mint 1960-ban volt.

A lakosságnak 15,4 százaléka olvas, 0,4 százalékkal többen, mint amennyire az ötéves terv' végére számítottak. A kölcsönzött kötetek száma az 1960 évi 912 000-ről tavaly 1 765 000-re emelkedett. Egy olvasó átlagában 18 könyvet kölcsönzött tavaly.

A sikerekhez, az író-olvasó találkozókon, ankétokon kívül hozzájárult az is, hogy a kölcsönzőhelyek száma csupán a múlt évben 14-gyel gyarapodott, a művelődési autók pedig 42 tanyai települést látogatnak rendszeresen.

A tanácsok megyeszene igen sokat tettek az elmúlt evekben a könyvtárak fejlesztéséért. A jövőben a . fejlesztés mellett törekedniök kell arra, hogy a könyvtárak lehetőleg önálló helyiségekhez, megfelelő berendezésekhez jussanak, s megteremtsék a kölcsönzés jobb feltételeit.

Csillag utcai lakásomban kellemes otthont teremte’etem magamnak. Pihenni fogok.

Kovács Zsuzsannát elbúcsúztál ták munkatársai. Bensőséges kis ünnepséget rendezetek részére, ajándékokkal lepték meg.

— Nem is az ajándéknak örültem, inkább annak, hogy szeretnek, megbecsülnek a munkatársaim. Mindig is szerettek és én is szerettem őket, s a gyárat, a gyár dolgozóit soha nem fogom elfelejteni.

Nem messze Kovács Zsuzsannától egy fiatalasszony dolgozik. Augusztinyi Pálné az „Április 4.” szocialista brigád tagja, aki mögött; még nincs egy munkásélet, ő még most kezdte el, és fiatalságához mérten dolgozik, tanul. Az 6 gondolatai, vágyai másak.

— Legtöbbet arra gondolok, amikor beülök a szalagba, hogy vajon a kislányom, Lívia otthon, vagy az iskolában mit csinál. Hétéves. Az első osztályba jár és úgy öruioki

amikor valamit megtanul é» tudásáért négyest, vágj' őtos* hoz az iskolából. A kislányom az életem nagyobbik része. A másik gondolatom, ami szintén sokat foglalkoztat. rogy vajon tudom-e én is úgy a lsekét. mint a lányom. A brigádból ketten járunk a ruhaipari technikumba. Harmadéves vagyok: Ka a technikumot elvégeztem, tovább tanulok, felsőbb iskolába iratkozom. Szórakozásom, a tv és a lányom, Augusztinyi Pálné részese a ruhagyár, a szocialista brigád jó eredményeinek. Példamutatóan dolgozik, férfiaknak is példát mutat, hogy miként kei] helytállni a termelésben. Be helytáll a gyár valameuy- nyi dolgozója. Hogy a ruhagyár januárban, februárban teljesítette, sőt túlteljesített« exporttervét és 27 ezer exportnadrágot gyártottak, ahhoz az asszonyok, a ruhagyári munkásnak nagyben hoezájáu inltak.

Kovács Zsuzsanna: — Veretem a gyárat, megszerettem • . munkatársa mat.

Augusztinyi Pálné: — A kislányom az életem nagyabbik része.

területen az ilyeníokú víznyerési lehetőség általános.

— Milyen kilátások vannak ezeknek a kutaknak a gyakorlati hasznosítására?

— Egy mélyfúrású, kútból 60

—70 holdat lehet biztonságosan öntözni. így egy hold beruház zási költsége összesen mintegy tízezer forint. Számításaim szerint öntözés esetén egy évben egy-egy hold többlethozama burgonyánál 6—7 ezer, gyümölcsösben 8—12 ezer, vegyes zöldségesben 6 ezer forint. A mezőgazdaság beruházásai országosan általában 4 év alatt térülnek meg. Ez az öntözésbe- raházás, például alma esetében, már egy esztendő alatt kifizetődik. (

— Tehetünk összehasonlítást más víznyerési lehetőségek beruházási költségeivel is. Felületi öntözésnél, például a Keleti Főcsatornából, a főművi beruházásokra 3—5 ezer. az öntözőtelepire szintén 3—5 ezer forint jut holdanként. A különbség nem számottevő, de talán ennél is fontosabb az, hogy a Tiszából és más élővízből ez idő szerint nincs további öntözésfejlesztési lehetőség. És különben is, a Nyírségben, sajnos. nincs hasznosítható élővíz.

— Miként értékeli a többi víznyerési lehetőséget?

t

— Nem szeretném, ha bárki is félremagyarázná a mélyfúrású kutak jelentőségét. Ezek a gyakorlati hasznosítás idején is, • a lehetőségeknek csupán az egyik részét fogják képezni. . Márcsak azért is, mert az előbb említett 2000 négyzetkilométeres övezeten belül, legjobb j esetben, csak mintegy 20 szá- ; zaléknyi terület kerülhet öntö- : zésre ezekből a kutakból.

— A Nyírségben a legfőbb j öntözővíz-forrásnak a kistáro- i lókat tartom, elsősorban a í zöldségtermesztéshez. A vízügyi igazgatóság által tervezett és gondozásában elkészülő húsz j darab kistároló húszmillió köb- méter vize nem csupán az ön- . tözésnél lesz számottevő. Je- ' lentősége a belvízvédelemnél is megmutatkozik majd. Számítások szerint mintegy 80 milliós ár- és belvízvédelmi költségráfordítástól mentesül az igazgatóság — a népgazdaság. Ez ak- : kora összeg, hogy a víztárolók létesítésének a költsége ebből úgy megtérül, hogy holdanként ezen felül 400—1800 forintot is megtakaríthatnak!

— Másodsorban, ahol a földtani feltételek adottak — Szabolcs egyes területein és Szat- márban — a csőkutak jöhetnek számításba. A csőkutas öntöző- berendezések beruházásai orA Nyírség szabolcsi területén * nyírtassi, újfehértói után a napokban adták át a mezőgazdasági öntözés szempontjából nagy jelentőséggel bíró harmadik mélyfúrású kísérleti kutat az Apagyj Állami Gazdaságban. Ezek sokezer hold területet fognak közre háromszögben a nyíri homokon. A kutak a vízügyi szakembereknek sokat elárulnak a nyírségi táj öntözésének a jövőjére vonatkozóan, de különösen felkeltik a termelő gazdaságok érdeklődését. — Munkatársunk ezael kapcsolatban beszélgetett dr. Simon Lászlóval, a Magyar Földrajai Társaság főtitkárával.

— Hallottunk már a mélyfúrású kutakkal folytatott kísérletekről. Miért szentel főtitkár elvtárs megkülönböztetett figyelmet a nyírségi öntözés ilyen irányú lehetőségeinek a feltárására?

— Bár több fiatalkori emlékem fűződik a Nyírséghez, azt mégsem állíthatom, hogy lokálpatrióta lettem. Az Akadémia munkatársaként fő figyelmemet a homoki vízgazdálkodásra fordítottam. így kerültem kapcsolatba a Duna—Tisza közével és a Nyírséggel, beleértve ez utóbbiba ennek hajdúsági részét is.

— Talán nem érdektelen a mélyfúrású kutakkal folytatott kísérleteknek a történeti előzményeivel röviden foglalkozni. A magyar vízföldrajzi atlasz szerint — amelyre az UNESCO is felfigyelt — a Nyírségben percenkénti 70—90 liter vízhozamú kutak készíthetők. Más forrás szerint 300—400 literig lehet eljutni. Az eddigi eredmények — igen kedvezően — ellentmondanak a korábbi feltételezéseknek. Nem csupán ez a három kísérleti kút bizonyít, hanem azok a más víznyerési céllal végzett fúrások is, amelyek az utóbbi időben történtek. Ezeknek a kutaknak az eredményei alapján nyugodtan kimondhatjuk, hogy Kisvárda, Nagykálló, Debrecen, majd Kó- laj, Üjfehértó vonalán, összesen mintegy 2000 négyzetkilométer területen — Nyíregyháza —Oros körzetének a kivételével —, az alsó pleisztocén ré- íeg 150—200 méteres mélységéből 1000—20C0 liter víz nyerhető percenként. Az apagyi például vetekszik a Kótaj és Debrecen vízmüveinél lévő legjobb

‘ kutak vízhozamával, noha ezeknek a most készülő kísérleti kutaknak a szűrőátmérője jóval alatta marad amazokénak.

, — Bebizonyosodott, hogy a kótaji, debreceni és mátészalkai kutak nem egyedi esetek a Nyirség peremén, hanem az előbb említett igen tekintélyes