Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Technika * Tudomány * Technika A burgonya Együttműködés a > etuburgonya-termesztés és nemesítés érdekében Budapest levél: Brigád — amelyik megálmodja a jövendő Nyíregyházát... A földkerekség mezőgazda­sági termelésében a ■ rizs után megelőzve a búzát a burgonya áll a második helyen. Jelentős szerepe van, a burgonyának a hazai köz- élelmezésben és ipari ellátás­ban is. A mintegy 350 ezer holdnyi vetésterületen ebben az évben megközelítően 180 ezer vagon termésre számí­tunk, s ebből csupán az ipari körzetek és a városi lakosság ellátására több tízezer vagon étkezési burgonyát kell köz­ponti készletként felvásárolni. Nagy mennyiséget használ fel a mezőgazdaság is takarmá­nyozásra, az ipar pedig ke­ményítő és szesz gyártására. Ahhoz, hogy a népgazdaság minden irányú szükségletét megfelelően kielégíthessük, mindenekelőtt jó minőségű vetőburgonyáról kell gondos­kodni. Közismert ugyanis: a burgonya rendkívül érzékeny a különböző betegségekre és egyéb ártalmakra, melyek gyorsan lerontják a termő- képességét. Éppen ezért át­lagosan két-három évenkénti vetőgumó felújításra van szükség, hogy a burgonya terméseredményeinket évről évre növelhessük. Nemzetközi összefogás A korszerű nagyüzemi bur­gonyatermesztéssel kapcso­latban igen sokrétű tudomá­nyos feladatot kell megolda­ni. Ha a szüksége^ kutató­munkát az egyes országok külön-külön oldanák meg, túlságosan sok anyagi erőt és időt kötne le. A nemzetközi együttműködés — mely a tapasztalatok kicserélésére, a kutatási feladatok kölcsönösen előnyös megosztására ad le­hetőséget az érdekelt orszá­goknak az egyetlen ésszerű út a tudományos feladatok gaz-, daságos és viszonylag gyors elvégzésére. Ezért erejéhez és lehetősé­geihez mérten Magyarország is bekapcsolódott a kutató munkába. -így a többi között hazánk részt vesz a burgo­nyafajták összehasonlító vizs­gálatában és közreműködik a termelés gépesítési problé­máinak megoldásában. Fő cél: ellenálló fajta nemesítése Világviszonylatban a régi burgonyafajtákat kiszorítják a nagyobb termőképességűek. Számuk napról napra növek­szik. Az új fajták létrehozá­sával egyidejűleg a nemesítés fő célja a burgonya beteg­ségeivel — pl. a burgonya­vész, vírusos megbetegedé­sek, baktériumok, gombák stb. — szemben ellenálló faj­ták előállítása. Természetesen a kutatás homlokterében á korai, a legjobb tulajdonsá­gokkal rendelkező étkezési és ipari, a különböző talaj- és éghajlati viszonyoknak meg­felelő burgonyafajták neme­sítése áll. A KGST-n belül a burgo­nya nemesítésének és a vető­burgonya termesztésének té­mafelelősé és összehangolója a Német Demokratikus Köz­társaság. Lengyelország az agrotechnikai kísérleteket, Csehszlovákia a tárolás és hajtatás kérdéseinek vizsgá­latát végzi, a Szovjetunió pe­dig a fajtaleromlásnak tu­dományos kísérleteiben min­denekelőtt a fajták összeha­sonlításában működik Jíö?re. A résztvevő országok legjobb burgonyafajtáit ugyanis ösz- szehasonlítják abból a cél­ból, hogy kiválasszák közülük a legtöbb termést adó és a betegségeknek legjobban el­lenálló fajtákat. Ezekkel a vizsgálatokkal nálunk a Me­zőgazdasági Fájta- és Terme- lés technikai Minősítő Intézet foglalkozik. A többi hazai tu­dományos kutató munkának a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola és a Nyírségi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet a kiemelkedő fontosságú szín­helye. A burgonyatermesztés gépe­sítésének gazdái az NDK és Csehszlovákia. Az egyes gép­típusokból — a szükséges tu­dományos vizsgálatok és mé­rések elvégzése után — éven­te nagyszabású bemutatót tar­tanak, melyen részt vesznek az érdekelt országok szakem­berei. Tavaly az osztályozó gépeket próbálták ki, idén pe­dig az ültető és betakarító gépek próbájára kerül sor. . A műszaki együttműködés eddigi eredményeként a né­met E 675/A kétsoros burgo­nyakombájn és az E 644-es láncrostélyos rendrerakó gép bevezetését ajánlották a tag­államoknak. Az előbbiből az idén tízet, utóbbiból nyolcva­nat hozunk be az országba. A burgonyatermesztés nagyüze­mi géprendszerének vizsgála­tát a magyar szakértők eb­ben az évben három állami gazdaságban végzik. Ennek alapján térünk majd rá a termesztési viszonyainknak leginkább megfelelő gépek al­kalmazására. A német Amsei... A burgonya sajátos tulaj­donságai miatt régebben is rendszeresén külföldről fris­sítettük a hazai fajtákat. Á KGST keretében jelenleg, és a jövőben is, importálunk ve­tőburgonyát az NDK-ból és Lengyelországból. A beérkezett vetőgúmó egyrészét itthon tovább sza­porítják a termesztő gazda­ságokban, másrészét pedig közvetlenül felújításra adják át a termelő gazdaságoknak. A hazai termesztési viszo­nyainknak legjobban megfele­lő fajták évenkénti importja lehetőséget ad burgonya ter­mésátlagaink jelentős növelé­sére. F. L. A Nap „családjának” legbel­ső’ és legkisebb tagjáról, ' a Merkúrról, viszonylag keveset tudunk'.' Megfigyelése nehéz, az éjszakai égbolton • úgyszól­ván sohasem látható. Napnyug­ta után vagy lcorá hajnalban a Nap közelében jár, akárcsak mitológiai névadója, Merkur, a kereskedők istene, aki sohasem hagyta el jóbarátját, a napis­ten Apollót., Most sok érdekességet tud­tunk meg egyrészt a Merkúr úgynevezett' napátyonulásának feldolgozott adataiból, más­részt Nyikolaj A. Kozirov szovjet csillagász c/zleléseiből. Kozirov éveken át figyelte ezt a bolygót és folytatta a két hí­res francia megfigyelő csilla­gász Antoniadi és Dollfus mun­káját. Az új eredményeket nemrég publikálták. Parányi pont a napkorong elölt Merkur a Földről nézve időnként elhalad, átvonul a Nap izzó korongja előtt. Két átvonulás között legalább 3 év, de legfeljebb 13 év telik el: az átlag 8 év, így évszázadon­ként 13 ilyen eset lehetséges. A Merkur viszonylag messze vgn tőlünk, legkedvezőbb átvo­nulása esetén a távolság 77 millió kilométerre csökkenhet: a Nap, a Merkur és a Föld ilyenkor egyvonalban helyez­kednek el. Nagy távolsága miatt a Napot természetesen nem takarhatja el, mint pél­dául a Hold, csupán távcsővel látható apró fekete pontként jelentkezik a Nap fényes teste előtt. Legutóbbi átvonulása al­kalmával az obszervatóriumok tucatjai több száz felvételt ké­szítettek. A felnagyított fel­vételek alapján megállapítot­ták az átmérőjét, mindössze 4750 kilométernek mérték, a régebben kiadott könyvekben szereplő 5160 kilométeres át­mérő helyett. !; Átvonulásakor nem látszott körülötte fényes ' gyűrű, ami kiterjedt légkör' bizonyítéka volna. A Föld legkisebb „testvére” szinte holdméretű, kisebb mint a Jupiter óriásbolygó két leg­nagyobb holdja: a Ganymedesz és a Callasto 5510, illetve 5050 kilométer átmérőjűek. (össze­hasonlítás képpen: a Föld át­mérője 12 740 kilométer, a Holdé 3476 kilométer.) A bolygók „alvilága“ A Merkúrnak a tömege is kevés; tizennyolc Merkúrt „gyárthatnánk” a Föld anya­gából és a maradékból még kisebb holdakra is futna, A Merkur kis tömege foly­tán a szökési sebesség értéke a .felületén mindössze 4,2 kilo­méter másodpercenként (a Föl-* dön 11,2 kilométer másodper­cenként). Viszonylag könnyű volna onnan hazaindulni az első űrutasoknak; kérdés azon­ban,, hogy érdemes-e odamen­ni? Antoniadi, Dollfus és most Kozirov észlelései alapján ha­tározott nemmel válaszolha­tunk a kérdésre. E kiégett, fekete birodalom tűzforró sziklás felszínét alig­ha lehet könnyen „meghódíta­ni”: a Merkur birtokba véte­le egyelőre nem szerepel az űrhajózás távolabbi tervei között sem. Ennek a bolygó­nak a felszínén az egyenlítő­je közelében, amikor éppen de­lel a Nap és ellipszis pályán napközeiben jár, a hőmérsék­let elérheti a + 450 C fokot. Ugyanekkor a sötétbe burko- lódzó éjszakai oldalon — 260 C fok körül jár a hőmérséklet- különbség a nappal és az éj­szaka között.. A régebbi csillagászati köny­vekben olvashatjuk: a Merkúr­nak nipes légköre, mert olyap kicsi a tömege, hogy nem ké­pes a gázmolekulákat magához láncolni; ha voit is légköre, bizonyára évmilliókkal ezelőtt elillant, szertefoszlott. A csil­lagászat eszközöd és módszerei azonban megváltoztak évek folyamán. Dollfus francia csil­lagász már nappal is figyelte a Merkúrt a kivételesen tiszta levegőjű Píc du Midi 2500 méter magasságban lévő ob­szervatóriumából. Gyanította, hogy e bolygónak mégis vgn valami csekély gázburka, bár ez nem lehet több, mint a Föld légkörének tized része. Hidrogénburok a Merkur körül Kozirevnek most sikerült alá- j támasztania Dollfus feltevését. A csillagászat történetében először mutatta ki színkép­elemzés útján a Merkur hidro­génből álló ritka atmoszférá­ját. Ez 500 kilométer magas­ságig nyúlik a bolygó felszíne fölé és nagyjából egyenletes sűrűségüneik tekinthető. A lég­kör igen ritka, legfeljebb 200 atom lehet köbcentiméteren­ként; a Földön még ma sem tudunk ilyen légritka teret la- boratóriumilag előállítani. Ma még nem tudjak, hon­nan ered a Merkur atomos hidrogén légköre, állandó-e ez vagy csak átmeneti jellegű. Le­het, hogy a belsejéből illan el folyamatosan, lehet valami „őslégkör” maradványa is. A Merkur e titkára talán akkor kapunk majd választ, ha az űrhajózással egyre jobban ösz- szefonódó csillagászat a Föld torzító, zavaró légköre fölött a világűrben — vagy éppen a Holdon — helyezi el a fino­mabb megfigyelésekre szánt J távcsöveit. Geuser Károly A Gellért-hegy lábának támaszkodó modern főváro­si épület — a Városépítési Tervező Intézet székháza — ötödik emeletének egyik kicsiny szobájában négyen hajolnak a terebélyes rajz­táblák fölé. ök négyen — Kalata Gyula, Balogh Ferencné, Gerle Ervinné és Németh Béla — Nyíregyháza jöven­dő arculatának megálmo­dói. Németh Béla építésztechnikus vagy Nyíregyházára. — Mindhármat egyformán szereti, magáénak érzi... Az ő nevéhez fűződik egyéb­ként a Nyíregyháza „Hímes városrész” terveinek elké­szítése. A brigád, most a város- központ és az üzleti ne­gyed kialakításának tervén dolgozik. Ebben az évben át akarják adni e munkát. Addig azonban amíg- odáig eljutottak, hogy a rajzasz­a jelenlegi lakásszámrq] és lakószámról, az épületek állagáról, a- várható nép- szaporulatról. S amikor már mind ennek birtokában vol­tak kezdték meg a brigád tagjai a város jövendő ar­culatának felvázolását. Ezt követte a részletesebb váz­latok elkészítése, — s Ba- loghné rajzasztalán meg­kezdődött a szerkesztés nagy gondosságot, figyelmet, pon­tosságot igénylő munkája A városközpont jövendő képe már teljesen kialakult. Németh Béla most lehel- letkönnyü. habszivacsbóla Kalata Gyula építészmérnök Valamennyien fiatalok, lelkesek. A szoba falán vörös se­lyemzászló. Felirata azt hir­deti, hogy a szoba lakói szocialista brigádot alkot­nak. Hat éve dolgoznak együtt, r— ebből négy esz­tendőt brigádban. A szocia­lista kollektíva cím elnye­réséért folytatott közös munka sok egyéni sikernek is forrása lett. Ezt igazolja például az is, hogy a ori­gód három tagja a „Kiváló dolgozó” cím tulajdonosa. Németh Béla fsak tavaly végezte az építőipari tech­nikumot, — mint mosolyog­va mondják — „még nem volt ideje”, hogy a címet kiérdemelje, — de gyorsan hozzáteszik — már jól ha­lad efelé. tál fölé hajolva megkezd­hették fekete tussal és szí­nes festékkel a tervek megrajzolását. Hosszas megelőző ta nulmányokat folytattak — A beszélgetés során egyébként azt az intimitást is megtudjuk, hogy Gerlé- né szovjet leány. Leningrád szülötte. A szíve hozta Bu­dapestre. A leningrádi agyetemen ismerkedett meg férjével, aki akkor, ott ta­levéltárakban és könyvtá­rakban — Nyíregyháza tör­ténelmi múltjáról. ’ Megis­merkedtek a város és kör­jövepdő városkép makettjét készíti. Parányi, ollóvá) szabja ki a tqnácsbáza, s a szálloda jelenlegi épüle­tét, — s emellé már oda­rakja az új épületrész" ap­ró fehér mását is,'—’ egye­lőre csak habszivacsból!,. Most a további részletes tervek elkészítése kezdődik. De amíg idáig jutottak, sok gondgyötörte nap — olykor éjszaka is— • rengeteg fáradság, lelkesedés és csüg- gedés kísérte munkájukat K őzben peejig összekovácso- lódott a kollektíva is. Szo­cialista brigáddá fejlődtek, ahol már nemcsak a köz­ügyek válngk közös üggyé hanem a személyes gondok örömök is. S a jó összműkö- dés visszfényei ott ragyor majd az újjászülető Nyír­egyháza arculatán is, — e széles új utakon, a modorv Balogh Ferencné építésztechnikus nuló ösztöndíjas volt. Ha azt mondja: az én városom, nem tudni melyikre gondol Leningrádra, Budapestre, nyéke földrajzi adottságai­val. Kutatták milyen geo­lógiai rétegekre épült a város. Adatokat gyűjtöttek épületeden, a nagyvárosi légkörön, amit ők négyen közösen álmodnak meg. Kasznár Zoltán Gerle Ernőné építészmérnök Merkur, a fekete bolygó

Next

/
Thumbnails
Contents