Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

Tavaszi híradás Vajáról A vajai Béke Tsz-ben se­rényen fogtak a tavaszi mun­kához. Már nem hallatszik a metszőolló pattogása a 120 holdas termő és a 400 holdas fiatal gyümölcsösben, mert ezzel a munkával végeztek. A metszésnél 70—80-an dol­goztak, köztük 7 mezőgazda- sági szakmunkástanuló lány is. Egyre nagyobb területet borit be a géppel, kézzel szórt műtrágya. Tiz traktor ekéje hasítja a földet nyúj­tott műszakban. A 38 holdas kertészetben kikelt a korai paprika, káposzta. Csillag­fürtből 150 holdat vetettek el, s földben van 50 holdon a napraforgó magva is. Több százan dolgoznak a burgonyaprizrnák mellett, végzik a válogatást. Elké­szült a 130 hold dohányhoz szükséges melegágy is. A sze­relőbrigád munkájának ered­ménye, hogy az 5 motoros permetezőgép üzemképesen ma megkezdheti a permete­zést. Kricsfalussy Béla Bak talóránt háza 16 felnőtt írni, olvasni tanul Kispaládon Ifi cigányember fanul írni-olvasni. Az alapismereti tanfolyamot az egyik hallgató lakásának pi­ciny szobájában tartják, petróleumlámpa fényénél. Nyitrai Lajos pedagógus hetenként háromszor jár ide tanítani az írás-olvasás alapjait. Pedagógus hivatásához méltó tevékenysége eredményeként rövidesen tizenhattal keve­sebb lesz az analfabéták száma a községben. Foto: László Béla Fehérgyarmat A járási nőtanács ülése Csengerben i f(‘'szabadulás 20. évfordulójára Békeestek, ifjúsági találkozók A Hazafias Népfront nagy- kállói járási elnöksége már­cius 29-én tárgyalta meg és hagyta jóvá az 1965. évi ta­vaszi—nyári békemozgalmi munkatervét. A munkaterv szerint áprilistól szeptember­ig más szervezetekkel együtt a Hazafias Népfront békees­teket, ifjúsági találkozókat és más rendezvényeket szervez. Április 1—4. között tart­ják meg a felszabadulási he­tet, amelynek programjában 1-én a járási művelődési ház „Szocialista kultúráért” ér­deméremmel kitüntetett szín­játszó csoportja előadja Di- hovicsnij: Nászutazás című háromfelvonásos víg játékát. Ugyanezen a napon nyílik meg a honismerti szakkör ki­állítása. A nagykállói járás fejlődése, eredményei húsz év távlatában címmel. Április 2- án a költészet napját rende­zik meg a nagykállói gim- náz’um diákjainak közremű­ködésével. Járásszerte 3-án kerül sor az ünnepi nagy­gyűlésekre, fáklyás felvonu­lásra, felszabadulási kultúr­műsorra. Április 4-én Nagy- kállóban és a járás többi községében is egésznapos sportműsort rendez a JTS és az MHS. E napon nyitják meg a megyei fotókiállítást is. A Hazafias Népfront ápri- ls 22-én a TIT-tel közösen Lenin emlékestet szervez. Május 9-től 23-ig hét község­ben és hat tanyai települé­sen rendeznek békeesteket „Emberek, emlékezzetek!” címmel. A népfrontbizottsá­gok részt vesznek a Béke- világkongresszus célkitűzései­nek ismertetésében, a béke jegyében filmhetet rendez­nek, augusztus 20-án mun­kás—paraszt—értelmiségi ta­lálkozók szervezését segítik. * Hetek óta készülnek a ju­bileumi ünnepségekre a fe­hérgyarmati járás községei. A járás mind a 36 községé­ben kiállítást nyitnak a 20 éves fejlődésről, a járási székhelyen pedig összefüggő kiállítási anyagot készítettek ..Húsz éve szabad járásunk” címmel. Április 3-án kerül sor a megnyitásra, tíz na­pig Fehérgyarmaton, majd Szatmárcsekén, Tunyogmatol- cson, Kölesén és Jánkmajti­son tekinthetik meg az ér­deklődők a korabeli fény­képekkel, újságpéldányokkal illusztrált képanyagot. A honismereti szakkörök — a ju­bileum során három új szak­kör alakult a járásban — feldolgozták a második vi­lágháború által okozott sze­mélyi és anyagi vesztesége­ket járási vonatkozásban. Ott található a tablókon a föld­osztás egy-egy emlékezetes mozzanata is. Eredeti száz­milliós és milliárdos bankje­gyek emlékeztetik a kiállí­tás vendégeit az inflációs időszakra. Április 3-án este diszün- nepséget tartanak. A járt.si művelődési ház irodalmi szín­pada, a közgazdasági techni­kum, az általános iskola és az állami gazdaság színját­szói, népi táncosai, énekesei adnak műsort. Az ünnep elő­estéjén a KISZ-fiatalok fák­lyás felvonulásával, a mun­kásőrök tűzijátékával folyta­tódik az eseménysorozat. Ne­gyedikén egésznapos Sport­es kultúrműsor, — gyermek­rendezvények, szellemi vetél­kedők — várják az ünneplő, szórakozó közönséget. TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉG A szocialista elmért dolgoznak A fehérgyarmati Győzhe­tetlen Brigád Termelőszövet­kezetben a napokban megtar­tott tavaszi gépszemlén trak­torosaink és szerelőink megfe­lelő eredménnyel adtak szá­mot a téli gépjavítás során végzett munkájukról. A hely­színi szemle után tanácsko­záson beszélték meg a soron lévő feladatokat. A 11 trak­toros és a szerelő itt jelen­tette be, hogy meg kíván­ják alakítani a traktorosok szocialista brigádját. Terme­lőszövetkezetünk pártszerve­zete és vezetősége örömmel üdvözölte traktorosaink vál­lalását, amely arra irányul, hogy közös gazdaságunk munkáját eredményesebbé te­gyék. Korponai Erzsébet könyvelő Nyereség­részesedés: 1 havi fizetés 112 százalékos tervteljesités, 149 458 Ft. nyereségrészesedés. A napokban tartotta mérleg­záró közgyűlését a Baktalóránt- házi Vegyesipari Ktsz. A ktsz 83 termelői létszám­mal az 1964. évi 7 millió 300 ezer Ft. termelési tervét 8 millió 215 ezer Ft-ra, vagyis 112 százalékra teljesítette. Ezek közül jelentős a lakosság ré­szére történő szolgáltatási terv 1?9 százalékos teljesítése. Növekedett az egy főre eső te; melési érték, míg 1963- b 79 ezer Ft volt, 1964-ben r. elérte a 96 ezer Ft-ot. A ktsz nyeresége 396 ezer Ft volt Énnek alapján a tagok között 149 458 Ft-ot osztottak ki, ami 1 havi átlagfizetésnek felelt meg. A beszámoló foglalkozott a hibákkal is. 1964 évben 24 be­lépő és 31 kilépő dolgozója volt a ktsz-nek, ami gátolta a még jobb eredmények elérését. 1064. évben 18 baleset történt. A munkafegyelemben is akad még javítani való. A nagymér­vű vándorlások dacára is kia­lakult a klsz törzsgárdája, jó kollektív szellem uralkodik. 13 tag rendelkezik 10 éves, 26 tag pedig 5 éves törzsgárdajel- vénnyei, s nem egy dolgozó van már, aki a; ktsz-ből ment nyugdíjba. K. B. A csengeri járási nőtanács 25-én tartott vezetőségűjjá- választó ülésén Tóth Margit, a járási nőtanács titkára ér­tékelte a járás nőmozgalmá­nak elmúlt két évi munká­ját, és a feladatokat. A já­rás nőmozgaima eredménye­ként kell számon tartani, hogy ma már a járás asszo­nyainak döntő többsége vesz részt a termelőszövetkezetek munkájában, és képviseltetik magukat a vezetésben is. A beszámolót követő vita során felszólalt Danes József elvtárs. az MSZMP járási bizottságénak első titkára. Di- csérően szólt az asszonyok munkájáról a mezőgazdaság­ban, valamint arról, hogy je­lenleg 10 szocialista címért küzdő nőbrigád dolgozik a járásban. Ezek a brigádok vállalásaikkal döntően a többtermelést kívánják elő­segíteni. A felszólaló asszonyok egy­öntetűen arról beszéltek, hogy egyetértenek a Közoonti Bi­zottság takarékossági hatá­rozatával, és ígérték, hogy a termelőszövetkezeteikben munkájuk és a dolgozó nők körében mindent megtesz­nek e határozat maradékta­lan végrehajtásáért. Varga Bernét Marslakó, vagy ősember? NeoiitUori barlang» ajzot találtak Uzbekisztánban A lap megírta — az illetékes Tálaszol Érdekes leletet találtak Üzbekisztánban, Fergána kö­zelében. A felfedező, Georgij Sackij műkedvelő archeoló- í gus a neolitkorból való bar­langrajzot talált, amely szét­tárt karú emberalakot ábrá­zol. Törzsét derékban víz­szintes vonal szeli ketté, teje körül pedig kör van, amely­ből rövid sugarak indulnak ki. Hát ez . vajon mi lehet em­berünk fején? Talán légmen- lesen záró sisak, amelyen antennák vannak? Az, hogy két keze és két lába van rendjén való, de mi lehet az ott a há'a mögött? Talán va­lamely, a repüléshez szüksé­ges alkalmatosság? A kérdőjelek, amelyek egyúttal feltételezésekre utal­nak, tudósoktól származtak. Egyes tudósok ugyanis emlé­keztettek rá, hogy hasonló rajzokat találtak 1956-ban a Szahara központi vidékein is. A szakemberek egy része azt állította: ezek a rajzok — űrhajósokat ábrázolnak, akik háromezer esztendeje látogattak Földünkre. A leletnek azonban van egy sokkal kevésbé fantasz­tikus magyarázata is. Tud­juk, hogy a neolitkorszakban a borbély mesterség még ko­rántsem állott olyan magas­latokon, mint napjainkban, hiszen még olló sem volt. Ám a hajjal valamit akkor is kellett csinálni, ezért „felfésülték”, s miután az ál­lati bőrökből készült öltö­zékeknek általában nem volt zsebük, az ősember nem zsebre rakta különböző apró MEGIEGYZES: Csak ha szorít a cipő...? Jóllehet, egyre ritkább jelenség a termelésben a kampányszerűség, az újítá­sokat még elég sokhelyütt idényjellegű feladatnak te­kintik. Megfigyelhető, hogy év elején általában lekerül a napirendről az újítások ügye, úgyannyira, hogy né­hol aztán teljesen megfe­ledkeznek róla. Áll ez a megállapítás akkor is, ha megtudjuk, hogy Nyíregy­háza 19 üzemében 1964-ben 606 újítási javaslatot nyúj­tottak be a dolgozók, mely­ből 304-et elfogadtak és 254-et vezettek be, több- százezer forintos népgaz­dasági haszonnal. Nyilván­való, hogy a város további hat üzemeben „megfeled­keztek” erről a fontos mozgalomról, amely végső soron hasznot hoz mind az egyénnek, mind a közös­ségnek. Jobbára csak akkor figyelnek fel az újítókra, amikor „szorít a cipő”, amikor menteni kell a vál­lalatot a magas önköltség­től. A termelés irányítóinak pedig akkor is törődni kel­lene az újítókkal, amikor a hétköznapok megnyugta­tó eredményeket hoznak. Különösen szükséges ez a gazdasági év megkezdése­kor: az első negyedévi eredményalakulásból követ­keztetni lehet a termelés felbukkanó hiányosságaira, látni lehet azokat a mun­katerületeket, ahol éppen az újítások segítségével, ésszerűsítésekkel keli gaz­daságosabbá tenni a mun­kát. Az újítási feladatter­vek egyébként is kötelezik a vállalatokat arra, hogy az év minden időszaká­ban segítsék, bátorítsák az újítással foglalkozó munká­sokat. Ez éppen úgy fo­kozza a kedvet, az érdek­lődést, mint az, ha a be­nyújtott javaslatok nem porosodnak hetekig az író­asztalok fiókjaiban. Idei gazdálkodásunk egyik igen gazdag forrása lehet az újítómozgalom fellendí­tése, kiszélesítése. Ha az építőanyagipari, a textilru­házati és a húsipari válla­latoknál sem elégednek meg azzal, hogy „nincs mód” az újításra, hanem a ter­ményforgalmi és a VAGÉP Vállalathoz hasonlóan ke­resik a lehetőségeket a költségcsökkentő, technoló­giát tökéletesítő és gyár­tást gyorsító újításokra, akkor Nyíregyháza ipari üzemel a tavalyinál is érezhetőbben fokozhatják gazdálkodási eredményüket. UM szerszámok állnak ki, ame­lyek közül némelyik talán dísz gyanánt szolgált, az övében pedig alighanem kedves bunkóját látjuk. Képünkön: a fergánai rajz. használati tárgyait, hanem — a frizurájába. Nekünk tehát az a véleményünk, hogy a fergánai rajz egy ilyen tehetős embert ábrá­zol. Hajából különböző apró főagronómus levelét, amelyben vállalatunk munkáját bírálja. . Tájékoztatásul közöljük, hogy j a tiszaeszlári Győzelem Tsz ; március 24-én értesítette válla- j latunkat, táviratilag, hogy az általunk megépített, a kút vil- j lamosenergia-el látást szolgáló 1 villamos berendezés meghibáso­dott. A következő napon a tsz képviselője szóban is közölte ezt a problémát. Mivel a kút csatlakozását kivitelező bri­gádunk vezetője vidéken dol­gozott, ezért csak március 26- án reggel tudtuk a tsz-be ki­küldeni. Dolgozónk a hibát tíz perc alatt elhárította. Megálla- ; pítható, hogy a meghibásodás nem vállalatunk hibájából kö­vetkezett be, hanem a kutat ke­zelő hozzá nem értéséből adó­dott. Megyei Villanyszerelő Vállalat A Kelet-Magyarország „Egy utca keresi gazdáját” címmel megjelent cikkére az alábbia­kat közöljük: A jelenlegi Keskeny utca he­lyén — a városrendezési terv szerint — többszintes lakások épülnek, ezért osztályunk nem végeztetheti el az utca burkol- tatását. Az elmúlt év őszén a Magasépítő Vállalat felvonulá­si területnek használta az ut­cát, ezért volt rendezetlen, „gazdátlan” a terület. A válla­lat már ismét átadja a közfor­galomnak az utcát, és a sze­metet elszállíttatja. Nyíregyháza Városi Tanács VI építési és közlekedési oszt. * A lap március 27-i számának „Levelezőink írják” rovatábar „Rég volt a próbaüzemelés’ címmel közölte Bodnár Györgj üzsesszorgona társadalmi ünnepségekhez Fehérgyarmaton Község fejlesztésből szépítik a házasságkötő•, névadótermeket a járásban méltó helyiségek fogadják a r résztvevőket. Szatmárcsekén tizenhat fős • fúvószenekar alakult, hogy a1- járás községeiben tartandó ■ társadalmi temetések lebonyq­■ litásában részt vegyenek. A" ■ iskoláknak műsorjavaslalot " készített a járási tanács mu- ‘ velödési osztálya névadóünnep­- ségekre, házasságkötésre. A . járási művelődési ház dzsessz-: orgonát vásárol, hogy a magne­tofon szolgáltatta gépzene he-í 1 lyett „élő” zene szóljon az ün- t, népségeken. kedéseket tett, hogy a járás valamennyi községében néhány éven belül megfelelően beren­dezett házaságkötő,, névadó­termek álljanak rendelkezésre. Minden községi tanácsot ellát­tak lemezjátszóval, hangleme­zekkel, számos helyen magne­tofon szolgáltatja a nyilváno­san lebonyolítandó családi ese­mények kísérő zenéjét. Köl­esén, Tiszabecsen, Tiszakóró- don, Jánkmajtison, Tunyogma- tolcson és Fehérgyarmaton már az ünnepi eseményekhez A közelmúltban foglalkozott a járási tanács végrehajtó bizottsága Fehérgyarmaton a családi és társadalmi ünnepsé­gek rendezésével, a feladatok­kal. Megállapították, hogy egy­re többen veszik igénybe a társadalmi jellegű házasságkö­tés, névadó, temetés ma már elterjedőben lévő formáit. Fe­hérgyarmaton a dolgozók öt­ven százaléka kér társadalmi rendezést családi események­nél. A végrehajtó bizottság intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents