Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
Feleki Lászlói A. világ legnagyobb sérelme NEGATfT SZEREPLŐK AZ IRODALMI MÜVEKBEN 'Az iTlető magából kikelve, felháborodva rontott be hozzám. Remegve a felindultság- tói, alig tudott beszélni. — Ez mindennek a teteje... hallatlan... ezt már nem lehet kibírni... ezt szóvá kell tenni, mielőtt még nem késő... — Mi történt, az istenért? — kérdeztem. Hosszú időbe került, amíg válaszolni tudott: — A Közértben... húsz deka »ajtót kértem... trappistát— nagylyukut„ az elárusítónö rám se figyelt— udvariasan megismételtem a kérésemet— nem törődött velem... amikor harmadszor is hiába rimánkod- tam, persze kiborultam... mire még neki állt felül, és metsző gúnnyal odavágta, hogy „türelem, kedves vevő”..., és ekkor az egyik vevőtárs, aki nyilván egy húron pendült vele, úgy rálépett a fájós lábamra, hogy a csillagokat láttam... mire a tettes agresszíven csak annyit mondott, hogy „bocsánat”— szóval szinte követeli, hogy bocsássák meg... szörnyű világ— nem is tudom, hogyan tántorogtam ki az üzletből— szörnyű állapotban vagyok... ezt már nem lehet józan észszel, emberi önérzettel kibírni... Vigasztaltam: _No, hát nem történt olyan nagy baj. Több is veszett Mohácsnál— — tettem hozzá tréfásan. Legyintett. — Ezt nem lehet összehasonlítani. Az háború volt, mindkét fél kezében fegyver. De nekem miféle fegyverem lehet egy elárusítónővel szemben? Panaszkönyv? Ugyan! Ki olvas panaszkönyvet? És talán írjam be a panaszkönyvbe, hogy egy ismeretlen, minden emberi érzésből kivetkőzött vevő rátaposott a fájós lábamra? — Biztosan véletlenül. Felcsattant. — Nincsenek véletlenek! Megnyugtatóan ingattam jobbra-balra fejemet. — Na, hát azért nem ez a legnagyobb sérelem a világon. — Hát mi?!! — kérdezte vérben forgó szemekkel. Gondolkoztam. — Kérlek szépen, mégis csak gondold meg, hogy több mint százan pusztultak el a legújabb franciaországi repülő- szerencsétlenség során. — Azok legalább nem szenvedtek. De hogy én mit álltam ki! — És a fülöp-szigeti árvíz? Több mint száz áldozat! — De azokkal nem gorom- báskodtak. Az árvíz, az árvíz. Elég sajnálatos, tudjuk, hogy vannak kataklizmák. De ha te láttad volna annak a nőnek az arcát? Az nem igaz! — Micsoda bányarobbanás volt... — Azért felelősségre lehet vonni a műszaki vezetést! De én hova menjek? Engem ki hallgat meg? — Szörnyű vasúti szerencsétlenség történt! — Gondatlanságból, de nem rosszindulatból! — Járvány pusztít Pakisz tanban. — Majd megfékezik. De ki fékezi meg ezeket az emberbőrbe bújt elárusítónőket? Megpróbáltam a történelemhez folyamodni: — Róma leégett! — Felépítették. De az én összetört emberi méltóságomat ki építi fel? — Felrobbanhat a világ. — Engem akkor sem szolgálnak ki tisztességesen! — Nem félsz egy atomháborútól? — Nem! De már félek bemenni az üzletbe. Egy kicsit türelmetlenné váltam. — Jó, belátom, hogy kellemetlenség ért. De mégis miből gondolod, hogy ez a világ legnagyobb sérelme? — Hogyhogy miből gondolom? Nem az újságban olvastam! Nem a szomszéd mesélte. Velem történt!!! — Ez aztán a téma. Endrődi István karikatúrád Apróságok KERESZTREJTVÉNY 1817 márciusában Nagyszalontán született Arany János. A szabadságharc bukása utáni csalódásában, fájdalmában írott tragikomikus eposzából idézünk. Beküldendő sorok, sorrendben: vízsz. 1. függ. 13, vízsz. 30 és 56. Vízszintes: tS. Két szó: kötőszó és igevégződés, 14. öblös, szüknya- kú egyfülü cserépedény, 15. Angol villásreggeli fonetikusan, 16. Tagadó szó, 18. Az ilyen járműre tilos felszállni, 20. -ból, -bői, -tói, -tői latinul, 21. Ételféleség, 23. Toroktisztító cukorka, 24.. Vas vegyjele, 25. Igekötő, 26. Kettős mássalhangzó, 28. Béke oroszul, 29. Kártékony pille, 30. Az idézett mű címe, 32. Tiltó szó, 33. Letenye végei, 34. Énekes ma- gánszám, 36. Sav tulajdonsága, 38. Állatlakás, 40. Lim párja, 44. TEU. 47. Fehérneműt tisztít, 48. Török férfinév, 49. Lóverseny, 51. Ady betűi keverve, 53. Him kecske, 55. Telek szélei, 56. Az idézett mű irodalmi fajtája, 59. Téli sporteszköz, 61. Hangosan, telten szól, 62. Istállóban állatok alá rakott szalma, 63. Országos Tervhivatal, 64. Az ENSZ rövidített angol neve, 65. Erdei növényei, 66. Folyó, szakadék felett átívelő út, 67. Magasztos tárgyú ünnepélyes hangú költemény, 68. NG. 71. A vízsz. 66 a két part között, 72. Pl. Jókai, Mikszáth, Móricz, 74. Juh hímje, 76. Növény része (+’). függőleges; 2. Ruhán van, 3. Föld, az alumínium alapanyaga, 4. Személyes névmás, 5. Egyszerű gép, 6. Tol. 7. Királyi szék, 8. Táplálkozom, 9. Fedett, oszlopos erkély, 10. NL. 11. Pulóvert készít pamutból, 12. Izomkötő, 17. Bánat, 19. Testrész, 21. Nagy német filozófus (fonetikus), 22. Thaiföld régi neve, 24. Fonalat készít, 25. Az egyik oldal, 27. Hangtalanul 1965. március 28. sodor, 31. Él, létezik, 35. Mai betűi keverve, 36. Kalapos lány, divatárus lány közismert francia szóval, (+’) 37. RYA. 39. Román pénz, 41. Régi színes mesefilm címe, 42. Apró öltésekkel készült több színű szövött kép, 43. Erdélyi folyó, 45. Magyar rádióadó rövidített neve, 46. Valaminek a súlyos következményét most viseli, 50. Ebédet készít, 51. Háborúban használt lövedékek, 52. 550 római számmal, 54. Spion, 57. Főnök, főszakács, 58. Visszahat! 60. Fehérnemű, 63. Lengyel határfolyó, (+’), 67. Ellipszis alakú, 69. A testeknek egymásra gyakorolt kölcsönös hatása a fizikában, 70. Széptevés, 71. Becézett női név, 72. Papírra jegyez, 73. Csont latinul, 74. Kicsinyítőképző, 75. Ételízesítő, 76. SH. A megfejtéseket légkésőbb április 5-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Március 14-i rejtvénypályázatunk. Megfejés: „Sok munkás öntudat nélkül ösztönösen vett részt a forradalmi mozgalomban és most az Anyát nagy haszonnal fogja olvasni.” Nyertesekr Fi/öp Béláné, Kardos Jánosné, Melis András és Rostás Róza nyíregyházi, Bélteki Sándor és Sztracsanek Mária csengeri, Mészáros Jó- zsefné gávai, Szemán Erzsébet kántorjánosi, Sipos Istvánná kisvárdai és Kokas Sándor nyírbátori kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Üj paciens érkezik a szanatóriumba. — Mindent el fogunk követni, — mondja a nővér, — hogy úgy érezze magát, mintha otthon lenne. — Azt ne tegyék kérem! Én pihenés végett jöttem ide. Az egyik fiatal rendező felháborodva kérdezte: — Miért éppen akkor vetítik a filmemet, amikor üres a terem? Horgászni szerettem volna menni, de az apám nem engedett. _ Bizonyára helyesen tette, meg is magyarázta, hogy első az iskola, aztán jöhet a horgászás... — Csak ennyit mondott, hogy fiam kevés a kukac, kettőnknek nem lenne elég!... >+ — Hová rohansz? — Vettem a feleségemnek egy kalapot, s szeretnék hazaérni, mielőtt kimegy a divatból. ÉRTEKEZLET Higyjék el araim, nagyon rövid leszek Quick karikatúrája KÖSZÖNET *— Háromszor is nagyon megköszönöm. A Stern karikatúrája A külföld hunt óra A HÁZ URA Férj a feleségéhez veszekedés közben: — Végre szeretném tudni, ki az úr ebben a házban? — Nagyon kérlek, ne firtassuk a dolgot, mert ha megmondom, nem leszel túL ságosan elégedett!... NEM BAJ — Mint barátod kötelességemnek tartom közölni veled, hogy Kowalski amerre csak jár, mindenütt a legkülönbözőbb hazugságokat terjeszti rólad. — Nem baj, majd akkor szólj, ha igazat fog mondani. IGAZI ELADÓ — Nézze csak uram ezt a babát. Olyan mint egy élő kisbaba. Ha lefektetem behunyja szemét és alszik. — Ügy látszik asszonyom, hogy ön még nem látott akkor kisbabát. EGYÉRTELMŰ SÉG A kislány boldogságtól ragyogó arccal rohan az apjához. — Jacek vallomást tett nekem! — S mondd, mennyit keres? — Érdekes, ő ugyanezt kérdezte tőlem felőled. UGYANAZ A páciens az orvoshoz: — Doktor. úr, milyen életmódot kell folytatnom, hogy száz évig éljek? — Ne dohányozzék, ne igyék, ne éjszakázzék, óvakodjék minden idegesítő tényezőtől.... — S ebben az esetben megérem a százesztendőt? — Az nem biztos, de hatás* ugyanaz lesz... SZÁMLA — A vendég a pincérhez« — Végtelenül sajnálom, de a vacsoráért járó számla ki- egyenlítése után már nem td* dók borravalót adni. — Legyen szíves uram, adja ide egy pillanatra azt s számlát, hadd adjam össze mégegyszer.
