Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Horváth Zoltán véget vetett „hazug és képmutató“ életmódjának Villamosítják a Szerencs—Nyíregyháza vasútvonalat — Javítják a kisvasún vonal több szakaszát Hogyan /(illesztett szét a vallási szekta egy nyolcgyerekes vajai családot A robbanás 1965. február 9-én következett be és menthetetlennek látszóan szétdobta a nyolcgyermekes családot. Az élet hétköznapi indulatainak, a pillanatok eseteinek a rugóit általában nem nehéz feltárni. Annál nehezebb bepillantást nyerni Horváth Zoltán családjának élettragédiájába, aminek indítékai az emberi józanságon kívül esnek, homály mögött húzódnak meg: azok a ködben rejtőző erők, amelyek nem válogatva eszközeik között, könyörtelenül törnek céljaik felé. Ezek a szekták — Vaján a betánista szektái Azt mondták szeret — elhittem Félig hivatalos, félig társadalmi bíróság előtt találkoztak hetek óta újra Horváth Zoltán és Horváth Zoltánná, s néhány tanú. Az utóbbiak azért, hogy a február 9-i közbotrány okozás címmel tett feljelentés ügyeben véleményt mondjanak. A vád: Horváth Zotlán bántalmazta, majd oi-akon át nem engedte be a rakásba Horváth Zoltánnét A tettlegesség vádja sorra megdőlt. Azonban az eset jelentősége szinte megfoghatatlan kicsire zsugorodik, amikor felvetődik a kérdés: Miért? Hogy jutottak ei idáig? Horváth Zoltán vi-lágos egyszerűséggel beszéli Horváthné kusza szavaiból legtöbbször csak annyi marad: „Nem tudom,..” „Nem gondolom...” — még olyan dologban is, hogy a férje miért nem gyakorolhatta tovább papi hivatását. Horváth még ifjú korában került a szekta soraiba. Elvégezte a teológiát, majd pap lett. A gyülekezet vezetőinek a javaslatára házasságot kötött. — Hittem a szavaknak — mondja rezignáltan — tiszteltem hitbeli feljebbvalóimat, es yakon hajtottam végre utasításaikat. Borbély Béla, a szektának ma is szellemi vezetője — vencsellői református lelkész — azt mondta: szeret a feleségem. Elhittem, tiszteltem lelki vezetőimet. De nyolc gyermekem anyja 12 éven át az ellenkezőjét bizonyította. — Nagy lelki uralom alatt éltem, azt fel nem boríthattam, a szakadárság vádja nélkül. Utasításra cselekedtem — és mégis nekem kellett elvesztenem a palástott. „Lelkipróba** Nem. Horváth Zoltán sem volt különb a szekta többi tagjától, ahogy mondja, élte azok „hazug, képmutató” életét. — Ezt tettem addig, amíg_rá nem jöttem: ellentmondás van, még az imádságban is. hazudnak. Házaséletünk merő gyötrelem volt. Gondoztam a gyerekeket, mostam pelenkákat, és lelki feletteseim utasítására sorra kértem a bocsánatot a gyerekek anyjától. Nem tudtam miért, de kértem. Most már tudom: szki- zofréniásnak — lelki betegnek — tartottak, mert mindinkább ellenszegültem. Üldöztek, s amikor ez már nem volt elég hatásos, a gyermekek anyjával álltak bosszút, a család szétzüllesztésének árán, hogy visszavigyem közéjük. Ez azután történt, hogy nyíltan szakítottam Borbély- lyal. És azóta lett igazi pokol a családi életem. Horváthné, túlvilági boldogsága érdekében, híven meg is tette azt, amit kiterveltek. Hogy a család egysége, a nyolc gyerek jövője eszébe jutott-e? Férje egyenesen megtiltotta a szekta kisebb és nagyobb vezetői által követett gyakorlatot: a nem is kismérvű ajándékok elfogadását. Horváthné tavaly nyáron mégis megtetta. Horváth ez ellen erélyesen tiltakozott. Ezt követően az asszony, minden bejelentés nélkül, elutazott tuzséri rokonaihoz, s ott volt hat hétig. Közben a férjre és annak beteg nővérére maradtak a kiskorú gyermekek. Horváth ilyen körülmények közt végétté munkáját a vasútnál. — Én mindent, a férjem viselkedését, az elutazásomat is lelki próbának tartottam — mondja az assszony, de arról nem ejt szót, hogy a nyolc gyerek milyen próbának volt kitéve. Szilveszterkor újabb tuzséri kiruccanást; február 9-ig tartott. A robbanás napjáig. Horváth ekkor érkezett haza fiától, altit egy távoli iskolában taníttat. Érkezésekor nővére halott. S mintha csak a piacon lett volna, jókedvűen, ne vett'e megérkezik Tuzsérról Horváthné. A férj nem engedi be a lakásba. Szektások tumultusa az útcán, az udvaron. Fenyegető kiáltozás. Horváth harmadnap hajnalban gépkocsira pakolja kevés használati tárgyát, az otthon- lévők közül négy gyermekét. Felesége ekkor sem a családot esetleg még összekötő, utolsó vékony szálat ragadja meg, hanem gyerekeit, a szállító- munkásokat oktatja megtérésre, megtisztulásra. Béklyók a józanságon Talán ennyi is elég lenne e szelelmi alakoskodás által szétrombolt család sorsának az ecsetelésére. De még tovább tart! Cáfolja meg férje állításait, kérték Horváfchnét s ő így válaszolt: — Amit most nem értek, azt később meg fogom érteni. Kár, felmérhetetlen nagy kár, hogy Horváthné csak ösztönösen érzi családja tragédiáját, de a béklyók nem engedik, hogy józanul tegyen, cselekedjen. Beteg a nála maradt három legkisebb gyerek: hányingerük van és néha lázuk — mondja —, de fenn járnak, nem kell hozzájuk orvos. Igen. Ott van a kimondott szavak mögött a kimondatlan: i az Űr rendem sorsukat... j Horváthék szomorú ügyében nincs, nem lehet semmi hivatali elmarasztalás. .Még az a bizonyos február 9-i szabály- sértés sem történt meg. De valójában nem is a Horváth család ügye ez: ők az áldozatok. Horváth Zoltán, aki keserűen kijelenti: ..Korántsem lettem marxista, de marxistább vagyok a marxistáknál saját múltam megítélésében.” Horváth Zoltánné. aki még mindig nem jutott el é'ete alakulásának kritikájáig. És a nyolc kiskorú gyerek! Ök az igazi kárvallottjai a körmönfont embertelenségnek. Az igazi vádlott, a szabály- sértő: az elvakultság, és azok, akik a vallást, a hitet, a vakbuzgóságot hatalmi törekvéseik eszközeként használják fel. összeegyeztethető-e lelkiis. méretük józan szavával, hogy szétromboltak egy családot? Hogy nincs békés családi fészkük a gyerekeknek? Nem! De akik ilyet tesznek, erre ösztönöznek, azoknak nincs is lelkiismeretük; sem az egyház tanítása szerint, sem a mi társadalmunk mércéje alapján. Samu András . Beszélgetés Szabó Bélával, a debreceni vasútigazgatóság helyettes vezetőjével — A.z 1965 év további feladatot ró a vasútra. A személy és áruforgalom várható növekedése, a vasút korszerűsítését, fejlesztését kívánja meg. Milyen intézkedések történtek, hogyan kívánják feladatukat megvalósítani, erről érdeklődtünk Szabó Bélától, a Vasútigazgatóság helyettes vezetőjétől. — A beruházási program jóváhagyása alapján várható-e a megye területén nagyobb mérvű fejlesztés? — A beruházási program egyeztetése már megtörtént. A tervek szerint 176 millió forintot fordítunk Szabolcs- Szatmár vasúthálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére. Aa a tervünk, hogy mező- gazdasági termelése révén ez a megye fontosságának megfelelő helyet kapjon fejlesztésünkben, különös tekintettel az átmenő tranzitszállításokra is. — Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy sor kerül Nyíregyháza és Budapest között is a vasút villamosítására. A terv végrehajtása mikorára várható? — A vasút villamosítása korábbi terveinknek megfelelően kezdődött meg. így pl: az elmúlt évben befejezést nyert Budapest és Felsőzsol- ca között a villamosítás. Előreláthatólag ebben az évben befejeződik Felsőzsolca és Szerencs villamosítása. A következő évek programjában szerepel Szerencstől Nyíregyházáig, majd Záhonyig a villamosítási program végrehajtása. Ezzel ezen az útszakaszon gyorssá tesz- szük a forgalmat. — A megyét érinií-e a vasút Dieselesítési programja? — Érinti, hiszen már az elmúlt években jártak vonalainkon M. 61 svéd gyártmányú * Diesel-mozdonyok. Ebben a* évben a Szovjetuniótól kapunk M. 62 sorozatú nagy teljesítményű Diesel-mozdonyokat. Ezek jelentős része igazgatóságunk, elsősorban Szabolcs-Szatmár területén fog működni. Terveink között szerepel az állomások tolató szolgálatának DieseiesFése is. Ennek végrehajtását már a korábbi években megkezdtük s ez évben tovább folytatjuk. Ezek a tolató tártál ék'möKdonyok magyar gyártmányú M. 31 és M. 44 sorozatú Dieselmozdonyok. — Milyen lényegesebb vonalfelújítási munkálatokra kerül sor? — A legjelentősebb talán a Tokaj és Rakamaz közötti töltéscsere. Ez ugyanis közelebbről érinti az utazóközönséget. Ennek munkálataira az év első felében kerül sor. Ez idő alatt a személy- forgalmat Tokaj és Rakamaz között, majd autóbuszokkal bonyolítjuk le, a teherforgalmat kerülő úton végezzük el. Ez a forg'alomkorlátozás kb. két-három hetet vesz igénybe. A töltés felújításával, kicserélésével megszűnnek a korábbi sebességkorlátozások és még biztonságosabbá válik ezen a szakaszon a közlekedés. — Milyen áUoftrt'sbőví- tésekre kerül sor? — A vonalvillamosítással egyidőben intézkedéseket lettünk modern biztosítóberendezések felszerelésére és alkalmazására is. így pl.: Nyíregyháza és Fénveslitke vasútállomás Inteara-Dominó korszerű biztosítóberendezést kapott, amely működését és biztonságát tekintve európai színvonalon áll. Sor kerül Mátészalka á’lomás bővítés tanulmánytervének elkészítésére; Nyírgelse, Nyírbogát és Nyírbátor állomások, ugyanakkor korszerű biztosítóberendezéseket kapnak. Rakamaz vasútállomás Integra- Dominó biztosítóberendezést kap. A szociális, kulturális létesítmények fejlesztése során befejezzük a nyíregyházi új üzemi konyha selejt- pótlő beruházásait. — Nyíregyháza lakosságát foglalkoztatja a kisvasút sorsa. Mit tudhatnánk meg ezzel kapcsolatban? — A kisvasúiról talán any- nyit, hogy vizsgálatokat végeztek az országban fellelhető más kisvasutak gazdaságosságával kapcsolatban * ezekről csak a vizsgálatok befejezése után döntenek az illetékes szervek. A napokban Brezina József forgalmi és kereskedelmi osztályvezető-helyettessel vonalbeutazást tartottam. Ezek alapján számos intézkedést kívánunk tenni. így pl.: állagmegóvásokat végzünk állomásépületeken. berendezéseken, javítjuk egyes szakaszokon a pályát. Ezek az intézkedések a nyíri kisvasút biztonságosabb közlekedését és kulturáltabb feltételeit biztosítják. — Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a kulturáltabb utazás érdekében? — Az állomásbővítések it részben a kulturáltabb utazási lehetőségek biztosítását szolgálják. Ezen túlmenően sor kerül az állomási épületek csinosítására, kör- nyékúk parkosítására. Megfelelő intézkedéseket tettünk várótermeink, vasúti kocsijaink tisttításál’a. De erőfeszítéseink csak akkor járnak eredménnyel, ha azok találkoznak az utazóközönség segítőkészségével is. Szeretnénk, ha támogatnának bennünket abban, hogy mind kevesebb legyen az utazókocsik rongálása, a várótermek elszennyeződése. — Befejezésül szólni kell a szállításokról is. Építőipari vállalatok és más termelő egységek szállítási problémáinak megoldása közös ügy és közös gond. Ezért helyesnek tartanánk ha előszállításokat végeznének _ sóder, kavics, tégla stb. —, a különféle vállalatok és ezzel is segítenék a mi munkánkat. Nem helyes, összezsúfolni a vállalatok szállítási programját, mert ilyen esetekben sajnos kéréseiknek különö. sen a nyári és őszi csúcs időszakban eleget tenni nem tudunk — fejezte be nyilatkozatát Szabó Béla elvtárs. Marik Sándor 1919 március 21, Szabolcs 1 mmár negyvenhato- *• dik évmsek azok a megsárgult iratok, amelyek a Magyar Tanácsköztársaság nyíregyházi és Szabolcs megyei eseményeit őrzik. A forradalmi lelkesedés Szabolcsban is elsöpörte a herceg Odeschalschyak, báró Vayak, Kállayak népnyúzó rendszerét. A megyeházára, melyet a nép adóíilléreiből építettek, felkerült a szabadság vörös zászlaja. 1919 március 21-én éjjel egyesült a nyíregyházi kommunista es szociáldemokrata párt. A megye vezetésére öt tagból álló direktórium alakult, Nyíregyházát pedig egy három tagból álló népbiztosi tanács irányította. Március 22-én felfüggesztették hivatalából Bencs Kálmánt, a polgármestert, s ennek a teendőnek az ellátásával dr. Garai Kálmán tisztviselőt bízták meg. Az akkor megyénkben székelő 5. hadosztály főnöke Szamuely László lett. Hozzáláttak a vörös hadsereg szervezéséhez. Április elsején már azt jelenthetik a belügyi népbiztosnak, hogy Szabolcs megye egész területén, a járási székhelyeken is megalakultak a munkás-katona é* földműves tanácsok. Államosították az Irsay féle vasgyárat és Barucs cementgyárát. A kommunisták, elsősorban a Szamuely fivérek láttak hozzá a Tanács- köztársaság törvényeinek a végrehajtásához. Alig 133 napig élt az első magyar munkásállam, s bár ez kevés idő, mégis sokat tett a a népért. Ezt bizonyítják a munkásállam intézkedésed. A megye élén álló direktórium ügyelt arra, hogy túlkapások ne történjenek, s mindenhol a törvények szerint járnak el. Ezért figyelmeztették például a kis- várdai járási munkástanácsot, amely túllépte a hatáskörét. S az intézkedések emberségesek. A paszabiak jelentik, hogy Zoltán Sándor személyében új jegyzőt választottak. A megyei direktórium gondoskodik arról, hogy a leváltott Andrási Béla nyugdíjt kapjon. Felhívják a bujiak figyelmét, hogy kerüljenek mindenféle alap nélküli erőszakoskodást, akik minden komolyabb indok nélkül akarták elmozdítani állásából Pap Barna közjegyzőt. Elrendelik a fegyverek beszolgáltatását március 23-án. Furcsa azonban, hogy például meghagyják pisztolyát dr. Mikecz Lászlónak, s még jó néhány olyan egyénnek, akik esküdt ellenségei voltak a Magyar Tanácsköztársaságnak. Megalakulnak az első termelőszövetkezetek is. A Paszabcsúcstanya lakói szövetkezeti alapon átveszik a gazdaságot. A Görögszállás melletti Rózsás tanyán is megalakítják a közös gazdaságot, melynek a vezetésével a Szovjetunióból hazatért Vass Jenő volt gazdatisztet bízzák meg. Lassan bontakozó k az élet, a békés építő munka. Kazimir Károlyt. Simonies Józsefet, Beregi Sándort és Szamuely Györgyöt városi biztosokká nevezik ki, ; s Szamuely Györgyöt megbízzák a lakásügyek intézésével. Rajtuk kívül egy sor munkást: Karasz László építőmunkást, Balázs János műszaki tisztviselőt, Gerő Gyula kereskedőt, Fábián Gyula ácsot stb különböző fontos posztokra politikai megbízottaknak neveznek ki. Ezek kerülnek a megye és városi hivatalokat irányító régi tisztviselők mellé, s ellenőrzik munkájukat. Korányi Károly rolfkant színész jav/slatára állami kezelésbe keiül a városi színház. Kertész Lászlót nevezik ki a színház, mozik, kulturális intézmények népbiztosává. Sok fontos intézkedést fogadnak el. Megbüntetik az árdrágítókat, közhírré teszik, hogy aki mulasztásból, vagy hanyagságból nem műveli meg a földjét azt a forradalmi kormányzó- tanács rendelete értelmében törvényszék elé állítják. Gondoskodnak arról, hogy a földbirtokosok és a cselédek között szerződéses viszony álljon fenn. A termelőszövetkezetek gazdálkodásához a bankkészletből hiteleket biztosítanak. Gondoskodnak a lakásínség enyhítéséről. A lakosság részére házhelyeket osztanak ki. A rászorultak segélyezésére népjóléti alapot biztosítanak. 1919 március 29-én megalakul a forradalmi törvényszék. Ennek az elnökévé Rónai igazságügyi népbiztos Horváth Istvánt, tagjává, Szász Józsefet, Hegedűs Istvánt, Antal Gyulát, Véber Istvánt, Palaticz Ödönt és Erdős Bertalant nevezi ki. A direktórium lapot létesít. Engedélyezi. hogy a Nyírvidék naponta nyolc oldalon jelenjen meg. A föld- birtokosokat megadóztatja. A társadalmi élet csaknem minden területére fontos intézkedéseket foganatosítanak, azonban kevés az idő, hogy megerősödjön a tanácshata- iom. 1919 áprilisában az ellenforradalmi csapatok megkezdik Szabolcs-Szatmár megszállását. A megye akkori kommunista vezetői Debrecenből kérnek segítséget. Egy zászlóalj budapesti' vasmunkás és tüzérség érkezett is. Uj direktórium alakul!, amely lecsapott a nyíltan szervezkedő elleníorradalmá- rokra. Kivégzik Kovács István ellenforradalmi főhadnagyot, aki Szamuely Tibor meggyilkolását szervezte. A direktórium harcra szólította a nyíregyházi munkásságot. A vörös katonák a Nyírjes tanyánál ásták be magukat, s 2 napig tartó, hősies küzdelemben álltak ellen a túlerőnek Csak akkor vonultak vissza, amikor a harc Da egy páncélautó is beavatkozott. A vö- i rös hadsereg csapatai Tokaj I felé vonultak vissza, s az el-> lenforradalom csapatai április 27-én déli 12 órakor be1- vonultak Nyíregyházára. Elbukott a forradalom., melyért oly sokan áldották életüket, Dühöngött a Cehér terror, kommunistákkal, hű hazafiakkal tellek meg a börtönök, negyedszázados üldöztetés volt az osztályrésze azoknak, akik a munkásosztály álmát akai’ták valóra váltani. Horthy és .csendőrei mindent elkövettek, hogy kiöljék a szabadság szent eszméjét a népből, hogy bemocskolják az első magyar munkásállam emlékeit. de ez nem sikerült, Az üldöztetések, a bebörtönzések, kínzások sem tudták megtörni a haza- hű fiait, akik 25 esztendőn keresztül gondoskodtak arról, hogy a Tanácsköztársaság eszméje ragyogjon. S amikor 1945-ben felszabadult a nép. újra hozzálátott az !919-es álmok végleges valóra váltásához. Szovjet vörös csillagos katonák hozták el a szabadságot. A testvéri szocialista népköz- társaságokkal együtt építjük a szocializmust, a dolgozó emberek társadalmát. T. &. 1965. március Zl.
