Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Táguló korok Beszélgetés Rákos Sándor költővel A napokban a TIT Zrínyi Ilona utcai helyiségében nagysikerű író-olvasó találkozóra került sor a „Szabolcsból indultunk” című sorozat keretében. Rákos Sándorral ez alkalommal beszélgetést folytattunk. Kapcsolata erős és régi a megyével; a felszabadulást követő években itt újság- íróskodott és részt vett az ifjúsági mozgalomban. A felszabadulás előtti vidéki élet elszigeteltsége, provincialista tendenciái visszahúzó erőiről szólt először. Kelen László mostoha sorsát és a maga indulásának nehézségeit idézte. Nem, hogy rangja nem volt akkor az írónak, de valamiféle „kelekótya” embernek tartották. — Természetes néhányan elismerték az írókat, de ezek kevesen voltak, és azok is különcnek hatottak. De a fel- szabadulás utáni év ekben pont ezek az emberek lettek azok — főként tanárok — akik a megváltozott lehetőségek között felkarolták az irodalmat, — zömmel Nyíregyházán — és indult meg az irodalmi élet forrongása. Ezek a lelkes irodalombarátok megtalálták a módját, hogy hogyan kapcsolják össze a megye haladó hagyományait a kiteljesedő új vívmányaival. „A lehetőségeket és a fejlődést én e gondolatban látom." Persze szó sincs itt semmiféle provincializmusról. Ezt bizonyltja Váci, Galambos, magam és más országos vérkeringésben lüktető munkálkodása. A húsz év előtti múlt és a jelen összehasonlításánál örömmel szólt az egyre szélesedő publikálási lehetőségekről. — A ma kezdő írójának lehetősége „majdnem a végtelenbe tágul”. „Ilyennek vélem a megye lehetőségeit is, mivel nagyon jól ismerem munkaszerető, dolgos népét.” Napjaink áramköre — a béke, a haladás, a humánum hogyan jelentkezik költészetében? — A béke a kultúra felvirágoztatásának a záloga, a háború és a kultúra megsemmisítését célozza. Alkotó ember a háború és a béke kérdésében nem lehet közömbös. —r Nemcsak a szocialista országokban, a gyarmati és félgyarmati országokban, és szerte a világon a legkiválóbb gondolkodók egyre nagyobb tömege áll ki a béke és a haladás oldalán. — A béke ügyét lehet közvetlen és közvetett békepropagandával szolgálni. — A közvetlen békepropaganda ügyét véltem szolgálni a „Himnusz a békéhez”- ben. Itt azt a békevágyat fejeztem ki, amit magam érzek és amit szeretnénk a többi emberben is megerősíteni és ezen keresztül cselekvésre bírni a béke védelmében. — De lehet közvetve is szolgálni. Aki alkot, dolgozik, — házat épít, gépet tervez, verset ír — az épít. A háború megszállottja az rombolni, pusztítani akar, a béke megszállottá építeni. Az írók a művészek zöme úgy alkot, hogy hiszi azt, hogy érdemes alkotni, hogy ezzel javít a világon. A cselekvő békepropaganda nagyon fontos. Szó volt az irodalmi életünkben munkáló erőkről, majd a költő új könyvéről és terveiről. — A könyvnapra új kötetem jelenik meg „Táguló körök” címen. A kiteljesedést szeretném benne kifejezni. — Természetesen nagyon s'ok minden foglalkoztat. Nem csak verses életművem szeretném továbbfolytatni, hanem más műfajok felé is szeretném a figyelmem irányítani. A novellaírást külső körülmények hatására abbahagytam, de most foglalkoztat egy prózai önéletrajzi írás terve. Egyre többet szeretnék műfordítani. Sok izgalmat találok Nezvál verseiben. Hihetetlenül modern és egyéni utat jár. Foglalkoztat az óceániai népköltészeti alkotások fordítása és egy antológiába való összeállításának a terve. Ezt a területet feltáratlannak vélem. Ügy érzem, sok élmény érlelődött meg bennem. Ezeket szeretném kifejezni. Sigér Imre A szabolcsi irodalomról az írók és olvasók kerekasztal- beszélgetésén Húszéves Jubileumi sorozatnak szánta a TIT irodalmi szakosztálya legújabb rendezvényeit, melyeken a felszabadulás utáni szabolcsi irodalmat és képviselőit kívánja bemutatni az érdeklődő közönségnek. Az első alkalommal irodalomtörténeti előadást hallottak a részvevők, a másodikon Váci Mihály és Galambos Lajos válaszolt az olvasók kérdéseire, s műveiket elevenítette meg a József Attila Megyei Művelődési Ház irodalmi színpada. A harmadik irodalmi esten Rákos Sándor és Sipkay Barna írói munkásságát ismerhette meg a megyeszékhely irodalomkedvelő közönsége Margó- csy József főiskolai docens előadásával. A művek egyes részleteit kiváló előadásművésznő, Szentpál Mónika tolVárosi tánczenekarok bemutatója Nyíregyházán nagy érdeklődés mellett csütörtökön rendezték meg a városi tánczenekarok bemutatóját a Móricz Zsigmond Színházban. A felszabadulási kulturális szemle keretében megrendezett vetélkedőn a város amatőr tánczenekarai vettek részt. Minden együttesnek 15 percnyi műsort kellett ösz- szeállítani, amelyben tetszés szerinti számokat adhatott elő. benne egy kötelező számmal. A szakemberekből álló zsűri a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tánczenekarát, és a Bozsik Tamás vezette Kék-vörös zenekart javasolta a megyei bemutatóra. Ezek a zenekarok megkapták a felszabadulási kulturális szemle arany oklevelét. Ugyancsak bejutott a megyei döntőbe három énekes: Vizén Béla, Rudi Margit és Zakor Klára. Ezek mellett a felszabadulási kulturális szemle bronz oklevelét kapta a honvédség zenekara. mácsolta, valamint a József Attila Művelődési Ház Irodalmi Színpada. Ezzel az író-olvasó találkozók TIT eseményei befejeződnek. hogy helyet adjanak a felszabadulás utáni képzőművészeti alkotások ismertetésének. majd irodalomtörténeti összefoglaló jellegű epilógussal zárul a sorozat. Nem haszontalan néhány szít szólni az eddig lezajlott eseményekről, melyeket a közönség az eddig megfogalmazás szerint ismert meg: író-olvasó találkozók. A TIT irodalmi szakosztálya a megrendezett két eseményen igyekezett hasznosítani az író-olvasó találkozók eddig már bevált módszereit. Az érdeklődés azt jelezte, hogy a szokványos találkozók forgatókönyvének egyik, másik pontját nem árt felfrissíteni, s jobban figyelembe venni a célt: ezek az események valóban találkozók is legyenek az írók és az olvasók között. Kerekasztal-beszelgetésben szólaltatták meg az írókat és az olvasókat. Sikerült közvetlenné tenni a beszélgetéseket, nem törekednek a számszerűségre, a közönség toborzására, hogy elmélyültebbek, zavartalanabbak legyenek a beszélgetések. Ez a kerekasztal forma életképesnek bizonyul, mert az ankét és az előadás legjobb elemeit foglalja magába, igazi dialógus szerepét tölti be író és olvasó között. Ez volt talán a figyelemre méltó kezdeményezés sikerének rugója. De nem másodrendű a művek tolmácsolása, a hivatásos előadóművészek fellépésének igénye sem. Elismerést érdemelnek az irodalmi színpad öntevékeny tagjai, akik a művek tolmácsolására vállalkoztak. Ennek elismerésén túl azonban azt is szükséges megjegyezni: egyegy ilyen reprezentáns fellépés a színpad minden egyes tagjától átlagon felüli felkészülést kíván. Ezek az irodalmi rendezvények ismét megmutatták, milyen szoros összefüggés van az irodalmi ismeretterjesztés különböző formái között, mennyire nélkülözhetetlen a közreműködők, a könyvtár, az irodalmi színpad, sőt a könyvárusítás — helyesen alkalmazott módszereinek összhangja. Helyes és követendő lépésnek tartjuk a TIT irodalmi szakosztályának jubileumi sorozatát, melyet nem ártana folytatni a későbbiek során is. Jó lenne azonban azért is tenni erőfeszítéseket, hogy a találkozók részvevői között a ' jelenleginél több munkás, paraszt is legyen, esetleg üzemekben, tsz-ekben rendezni ilyen beszélgetéseket. Az eddigi író-olvasó találkozók felhívták a művelődési szervek, népművelési munkások figyelmét, hogy ne elégedj rnek meg a kész formákkal, folyton keressék az utat a már meghódított és még meghódításra váró „emberfőkhöz”. PG Papp László: EMLÉKEZÉS 1919 Aranybetűs időszak ünnepellek! Üdvözlet nektek öreg katonák, Veteránok, ti százszor hadra-keltek! Elhoztátok egy ország tavaszát. Súlyos bilincsek hullottak a porba, Minden gróf. burzsuj szűkölt, remegett Mert dübörögtek, daloltak az utcán Az új ütemű, bátor seregek. Szép lehetett az első szabad Május Tizenkilencben; ragyogott az ég. Biborszín zászlók lengték a szelekben Égig nyújtózott, újjongott a nép: Hurrá Tavasz! Hurrá te szép Jövendő! Hurrá te győztes, zsendülő világ! Dédelgesd a meggyötört, zord, füstös Külvárosoknak robotos fiát. Csodálkoztak az óriás platánok A kastélykertben, mikor a lakat Lepattant a gőgös kapuzárról S jött zsibongva a legfrissebb csapat: Labdázhatott a híres grófi parkban Minden kis sápadt proletárgyerek Értük pompáztak akkor a virágok és bokrok és az ezüstfenyvesek. Hőseink — o porladók, s az élők — Megharcolták nagy csatáikat. Nem ösztönözte soha őket hírnév Csak az Eszme, csak az öntudat. Mentek, mert kellett... várt a kötelesség Nem sajnálták az erőt és a vért Szeressük őket, tűzzük szuronyukra Az emlékezés gyémántrendjelét. Sikeres kulturális seregszemlét tartottak Kisvárdán és Fehérgyarmaton Amatőrfilmet készítettek az ünnepségről 1964. március 14-én a kis- várdai járási művelődési házban rendezték meg a járási kulturális szemlét. A verseny, zők harmincnyolc műsorszámban mérték össze tudásukat. Nagy sikert aratott a komo- róiak népi tánc-csoportja, amely Rábai: Három-ugrós Című táncjátékát adta elő. Elismerésül arany oklevelet és ezüst serleget kaptak. A tor- nyospálcai együttes a legénycsúfoló táncjátékáért kapott arany oklevelet és plakettel. Legnagyobb sikert a záhonyi MÁV művelődési otthon tánczenekara aratta. Áz egyéni versenyzők közül Kapi Katalin tűnt ki versszavalásával. Kellemes hangjával aratott sikert Maganics Ildikó táncdal- énekes. A fesztiválról a járási művelődési ház amatőr filmcsoportja kisfilmet készített. Ugyancsak március 14-én tartotta kulturális seregszemléjét a fehérgyarmati járás. A verseny hasonló jó hangulatba folyt le, mint a kisvárdai. A színjátszó körök vetélkedésében a kömörői együttes győzött. Vegyes táncban a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság együttese aratott szép sikert és szerzett arany oklevelet. Szavalásban a tunyogmatolcsi Tarnyicza Ilona szerezte meg az első helyet. Mind a két seregszemlére jellemző volt a közönség nagyfokú érdeklődése. Húsz év filmszalagon A Magyar Filmgyártó Vállalat 2-es számú műtermében befejezték az „Itthon” és a „Húsz évesek lesztek" című dokumentumfilmek felvételeit. Mönich László rendező „Itthon” címmel készített egész estét betöltő színes dokumentumfilmet a mai Magyarország életéről. Kolonits. Ilona rendező tizenötperces rövidfilmet forgatott „Húsz évesek lesztek” címmel. Mindkét dokumentumíil- met a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség- sorozatokon mutatják be az ország filmszínházai. Íj Lenin- kötetek A szovjet fővárosban kiadták Lenin művei teljes gyűjteményének Ötvenedik kötetét. Az új kötet Lenin 1917. októbere és 1919. júniusa közötti levelezését tartalmazza. Az anyag nagyszerűen tükrözi Lenin küzdelmét a munkás- mozgalom igazi forradalmárainak tömörítéséért, valamint az új, a III. Internacionalé létrehozásáért. A kötet továbbá 727 levelet, táviratot és feljegyzést tartalmaz Leninről. Ezek nagy- része nem került be a korábbi kiadásokba, 68 okmányt pedig eddig egyáltalán nem publikáltak. Az okmányok igen nagy anyagot ölelnek fel a szovjet állam Lenin irányította külpolitikájáról és következetes békepolitikájáról. T\^ hírek Skóciában a tífuszjárvány idején, amikor minden iskolát bezártak, az ITV társaság külön műsort sugárzott az otthon unatkozó gyerekek részére. A műsor olyan népszerű lett, hogy azóta állandósították. Tizenkétezer kilométer távolságból sikerült tv-műsort vennie Lépőid Oszlosz lett rádiótechnikusnak. Saját gyártmányú vevőkészülékén amerikai, nyugat-európai és kelet-ázsiai műsorok ,jönnek be”. A burleszkfilm „aranykorát” mutatja be nézőinek a svájci francia televízió egész télen át tartó sorozata. Vasárnap délelőttönként 15 perces részleteket sugároznak Chaplin, Buster Keaton, Mack Sennett, ■Harry Langdon, a Keystone Girls, meg a többi híres némafilmkomikus legjobb , filmjeiből. Franklin D, Rooseveltről készített dokumentumfilm-soro- zatot az ABC amerikai televíziós társaság. New York államban enyhítették azt a rendelkezést, ameíy a közbiztonság érdekében megtiltotta, hogy autókba tv-készüléket szereljenek. Most már szabad tv-t beszerelni, de csak olyan helyi©, ahol a vezető nem láthatja! Nem halt meg a vezetékes rádió! Sót, a vezetékes televízió kezd tért hódítani. Svájc, Olaszország és az NSZK egye* vidékein vezetékes hálózattal biztosítják a jó tv- és rádió (különösen URH) vételt. A zvegy Truba János- né csendes, nyugodt és boldog öregséget ért meg. Kívül él a város zaján, túl még a Kéz utcai végeken is, pici szobás, kony- hás lakásában. A kis lakás most csendes és nyugodt. Óh mennyit vágyódott a nyugalom után özv. Trubá- né, amikor még gyereksírással. gondokkal, bajokkal volt tele ez az otthon. Három leányt és egy fiút nevelt fel és mivel Trubáné más- fiatalon magára maradt, sok nehézséggel. Szinte nem akartak nőni ezek a gyerekek, egyedül pedig olyan nehéz volt nevelni őket. özvegy Trubáné takarítónő volt. A fényesre vikszelt parketták hozták a lányoknak a pamutharisnyát és nagyon-nagyon ritkán egy- egy konfekció ruhácskát, a/ átlátszóvá tisztított ablaküveg vasárnapra a rizses húst, a tisztává varázsolt WC-k, fürdőkádak pedig néha egy-egy mozit, egy-egy vasárnap délutáni forintos fagylaltot. Szóval nem soka!, de annyit mindig, hogy azért éhezni csak ritkán kellett és Dísztávirat fűtetlen szoba is csak egy télen borzongatta a családot; 1933-ban, amikor úgy látszott, hogy csoda történt, minden Önmagától tiszta marad, legalábbis Trubánét sehová nem hívták takarítani. Csak már felnőnének, csak már a lábukon állnának, — de sokszor gondolt erre az özvegy — jó lenne már csendben és nyugalomban élni. Mert a gyerekek rosz- szak és zajosak is voltak, mint általában az özvegyi gyerekek... És most, mint már írtuk, a vágy beteljesedett. Csendben és egyedül él özv. Truba Jánosné. A lányok férj- hezmentek. A Zsuzsi, a legnagyobb, drága szomszéd - asszony milyen nagyszerű lány, pazarul élnek. Képzelje maszek kalapos a férje. Háromszobás lakásuk van a Duna-parton. Nagyon jó lány a Zsuzsi, mindig gondol rám, s a vejem sem rossz ember. Nézze milyen szép lapot küldtek most is a Tátrából... A középső lány, a Sárika Debrecenben él, a férje katonatiszt, most autóra spórolnak nagyon a gyerekek, de látja Bónisné lelkem, azért milyen nylonsálat küldtek nekem tavalyelőtt Becsből... A legkisebb az Ilike, Vácon él gyors- és gépíró, nagyon megbecsülik, a férje is tisztviselő, most öröklakásra gyűjtenek. Tudja lelkem milyen nehéz a két kicsi fizetésből öröklakást venni? És rólam azért sosem feledkeznek meg. Idejönni ugyan nem tudnak, borzasztó milyen sokba kerül ilyen utazás, de gondolnak rám és ez a fontos ... A fiam meg János, úgy nem tud jönni Szabolcsba ellenőrzésre, hogy be ne kukká'© na hozzám. Hogy van anyácskám? Jól van, anyácskám? Mire volna szüksége? Óh, mondom — semmire Janikám. Mire volna én nékem szükségem, még a nyugdíjam is sok. Egy ilyen öregnek már nincs igénye. ;. Sajnos ritkán jön az én Janim a Dunántúl az ő területe. A dunántúli vendéglátóipart ellenőrzi az én fiam. Na mit szól Szabóné, milyen komoly ember lett abból a pöttöm barna gyerekből? Csendesen, az annyira vágyott nyugalomban él 5 zv. Trubáné túl a Kéz utcán, a szép kis szoba konyhás lakásában. A falak telis-tele a gyerekek, a menyek, a ve- jek, unokák szép fényképeivel. Mind ők nagyították meg és mindig gondolnak rá a gyerekek. Gyakran jár a postás Trubánéhoz. Nőnapkor, karácsonykor, a születése napján, meg Irma napon, mert az özv, Trubáné- nak Irma a keresztneve. Jönnek a szép dísztáviratok, azt el nem mulasztják a gyerekek. Tele a szekrény egyik polca a szebbnél szebb dísztáviratokkal, a gyermeki hála soha el nem múló jeleivel ... Ordas Nándor
