Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-20 / 67. szám
A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának rendezésében pénteken megkezdődött a szocialista brigádvezetők országos értekezlete az Spítők Szakszervezetének székházában. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság póttagja, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ott volt az Brutyó János elvtárs beszéde Példát mutatva Elsődleges a népgazdasági terv teljesítése normafegyelem megszilárdítására tett intézkedéseket ás ebben a legmesszebbmenőkig támaszkodnak a dolgozók egyetértésére, támogatására. — A szocialista brigádok figyelmét, , tevékenységét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosítani. Váljék az egész népgazdaságban a brigádmozgalom jelszavává: „legyen a minőség a brigád becsülete”. Fokozzák munkájuk minőségének kölcsönös ellenőrzését. A magyar dolgozót itthon és külföldön is jó munkásnak ismerik, egyes területeken mégis nem kevés jogos kifogás merül fel a termékek minőségével szemben. Azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy öregbítsék termékeink hírnevét. Segítsenek olyan közszellemet kialakítani, amely minden dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak akkor fordítson nagy gondot a gyártmányok. termékek minőségére. amikor megveszi, hanem akkor is. amikor készíti őket. Ehhez sem beruházás, sem egyéb ráfordítás nem kell, csak egy kicsit több gondosság, _ lelkiismeret és körültekintés. Járjanak élen a szocialista brigádok a takarékosságban is! Minden brigád és minden egyes brigádtag takarékoskodjék az anyaggal, főként az importanyagokká'., a munkaeszközökkel, gépekkel, szerszámokkal és munkaidővel. t Jelszóként javasoljak még: „A szocialista brigádok példásan tegyenek eleget az exportkötelezeltségeknek”. Ebben ugyancsak a szocialista brigádoktól kérünk következetes helytállást, példamutatást. A szocialista brigádok legyenek továbbra is bátor kezdeményezők Új kitüntetések rendszeresítése Az országgyűlés 1965. februári ülésszakán szó esett arról, hogy bár eredményeink számottevőek, de még nagyobbak lehetnének, ha a párt és a kormány helyes, a dolgozó nép érdekeit szolgáló céljait a vezetés minden lépcsőfokán minden munkahelyen következetesen végrehajtanák. A szocialista társadalom építésében nélkülözhetetlen a dolgozók millióinak céltudatos tevékenysége. Gazdasági feladataink sikeres valóra váltásában a legteljesebb mértékben támaszkodni kell tehát a dolgozók tudatában, alkotó kezdeményezéseiben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezcnbelül is mindenekelőtt a szocialista bri- gádmozgalomra. valamit a szocialista munka műhelye, üzeme, gazdasága címért küzdő dolgozókra, Ezt az elvet azonban még nem mindenütt és nem kellő mértékben ismerték fel és juttatják érvényre a gyakorlatban. Márpedig a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom is csak jól szervezett munka esetén hozhatja meg a maga nagy eredményeit. Egyes üzemekben, műhelyekben a szocialista brigádok tagjait nem vonják be megfelelően a feladatok kialakításába és megoldásába, inkább csak akkor támaszkodnak rájuk, ha baj van, ha IMS. martian M. Megkezdődött a szocialista brigádvezetik országos értekezlete szesíísük megkülönböztetett erkölcsi elismerésben. Ezért javasoljuk az eddigi szocialista brigádjelvény helyett új jelvény rendszeresítését, és azt. hogy a szakszervezetek budapesti, illetve me- ayei tanácsai részesítsék bronz fokozatú kitüntetésben azokat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő címet. Azokat, amelyek nyolcszor elnyerlek a címet, a szakszervezetek elnökségei, illetőleg a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa részesítse ezüst fokozatú kitüntetésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocialista brigád címet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége arany fokozatta] tüntesse ki. A fiatalok részére a kitüntetéseket bronz fokozat esetében a KISZ budapesti, illetve megyei bizottságával, ezüst fokozat esetében a KISZ KB intéző bizottságával, arany /okozatnál pedig a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben kívánjuk odaítélni. Javasoljuk továbbá, hogy a többszörös szocialista brigádokat hasonló fokozatú emlékplakettel és az arra érdemes brigádtagokat a nagyformátumú kitüntetéssel, valamint az azt jelképező kisalakú jelvénnyel tüntessék ki. MSZMP Központi Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a forradalmi munkás—paraszt kormánynak több tagja. A megnyitó beszédei So mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondotta. A jelenlévők nagy tapsa közben meleg szave'.lcal köszöntötte a szovjet népet, a szovjet tudományt abból az alkalomból, hogy felbocsátották a Szovjetunióban a Voszhod—2-t. Ezután Brutyó János, a SZOT fiütkára mordotta el beszédét. értékelését és csak utólag állapítja meg az eredményeket és hiányosságokat. Nem egyszer ítélik meg a „szocialista” címet olyan brigádoknak is. amelyek még nem érdemelték ki. csak azért, hogy a vállalat sok „szocialista” brigáddal büszkélkedhessek. Mi azt kívánjuk, hogy egv-egy vállalatnál minél több brigád viselje a megtisztelő szociaista címet, de nem szeretnénk, ha e nemes mozgalom egyes vállalatoknál „kirakat "-vetélkedéssé fajulna. — A szocialista brigádok több jogos igényt támasztanak a Szakszervezetek Országos Tanácsával szemben is. Ilyen például az az igény, hogy a régebbi. többszörös szocialista brigádokat réSzoclalisla brigádtagjaink vállalásaiban — állapította meg Brutyó János — fontos részt foglal el a tanulás. Sok brigádtag keresi fel a színházakat, s bejegyzéseiket ott olvashatjuk a múzeumok és kiállítások vendégkönyvében. A dolgozók műveltségének emelését nagymértékben segítik a televízió, a rádió műsorai, a hangversenyek, a képzőművészeti kiállítások, a különböző sajtótermékek. A szocialista brigádoknál igen színesen, sokoldalúan nyilvánul meg az az elv, hogy a mi társadalmunkban minden az emberért, az ember érdekében történik. A brigádtagok gondosan ügyelnek a maguk és dolgozótársaik testi épségére, törődnek beteg vagy nyugdíjas munkatársaikkal, segítik azok családját. A szocialista brigádokban erősödik a gazda szemlélete, az össznépi tulajdon fejlesztésére, gyarapítására irányuló készség, az átlagosnál jobb technológiai és a munkafegyelem. Az idősebb generációhoz tartozók készségesen megmutatják a brigádokba bekerülő fiatalabb dolgozóknak a szakmai fogásokat, és nem fizettetik meg velük a „tanulópénzt , mint azt régen tették. Jelentős mértékben a szocialista brigádok tagjai alkotják az üzemek törzsgárdáját. Az előző tanácskozás felhívására kezdődött meg a verseny a „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága” címért. Jelenleg 707 vállalatnál 1156 üzem, üzemrész, műhely vagy osztály kollektívája vesz részt e versenyben és 430 közösség munkahelyének bejáratát díszíti már a „szocialista munka műhelye” vagy „osztálya” tábla. A mozgalomban részt vevő dolgozók példát mutatnak minden téren. Tártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseire, így a többi között a vegyipar, gépipari, építőipari és a mezőgazdasági párthatározatokra sok helyen elsőként a szocialista brigádok reagáltak. Egyre több brigád igyekszik csökkenteni a termelési költségeket is, tudva, hogy egész társadalmunk jólétének növekedése jórészt a termelés gazdaságosságán múlik. A SZOT főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy e téren számos ötlettel, kezdeményezéssel találkozunk. A szocialista brigádok — a műszaki és a fizikai dolgozók körében egyaránt — sokat tesznek az új, korszerű technológia meghonosításáért, alkalmazásáért, A szocialista brigádok túlnyomó többségére jellemző az újítási tevékenység. Mindez bizonyítja, szocialista brigádjaink méltán mondhatják, hogy „szocialista módon dolgoznak.” donítunk. hiszen a műszaki dolgozók szerepe a termelési, gazdasági feladatok megoldásában és különösen a műszaki fejlesztési célkitűzések valóra váltásában meghatározó jelentőségű. V nak formálásában, a szocialista nevelésben, örvendetes jelenség az értelmiség, különösen a műszaki értelmiség egyre növekvő részvétele a szocialista brigádmozgalomban. Mi ennek nagy jelentőséget tulajA SZOT főtitkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny az elmúlt húsz év során — hiányosságai ellenére is _ nagy len- ditője, erőforrása volt gazdasági feladataink megoldásának, szocialista építőmunkánk sikereinek és a szocialista tudat formálásának. A szocialista brigádmozgalom a népgazdaság minden ágában, a szocialista munkaverseny legnépszerűbb formájává fejlődött. Dolgozóink felismerték, hogy a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava összhangban áll azokkal az igényekkel, követelményekkel. amelyeket a szocialista építőmunka ma minden dolgozóval szemben támaszt. Szocialista építőmunkánk mai szakaszán társadalmunk joggal elvárja a dolgozóktól, hogy kezük alól minőségileg kifogástalan, korszerű, kisebb ráfordítással előállított, határidőre elkészült termékek kerüljenek ki. Kívánatos és szükséges, hogy növekedjék dolgozó népünk sokoldalú műveltsége, hogy szakismeretek dolgában is lépést tudjanak tartani a rohanó technikai fejlődéssel. Természetes igény az is. hogy minden dolgozó fegyelmezetten, felelősséggel végezze munkáját, részt kérjen és vállaljon a vállalat közügyéiből is. Csaknem három éve tartottuk a szocialista brigádvezetök I. országos tanácskozását — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Akkor mintegy hétezer brigád viselte a szocialista címet, huszonkétezer küzdött a cím elnyeréséért és hozzávetőleg 280 ezer dolgozó vett részt a mozgalomban. Azóta a szocialista brigádok száma 20 ezerre, a címért küzdő brigádok száma 38 ezerre növekedett és ma a szocialista brteádmozgalomban több mint 600 ezer dolgozó tömörül. Olyan hatalmas alkotó erő ez. amely meghatározó jelentőségű lehet a termelés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista erkölcs és közszellem további fejlődésére. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően új színnel gazdagodott a szocialista brigádmozgalom. Az egyéni gazdálkodásból eredő szemlélet csak hosszú, türelmes nevelőmunkával és a közös gazdálkodás eredményeinek növekedésével változik meg. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be a te; melőszövetkezetek szocialista brigádjai. A szocialista brigádmozgalom az ifjúság munkára nevelésének, a közösségi erkölcs kialakításának, tehát az ifjúság kommunista nevelésének is ki- \ Jó módszere, eszköze. A \ 1 '.álatoknál mintegy 8000 if- i, gi szocialista brigád te- >. ‘keijykedik. A fiatalok több- ■ ge azonban az idősebbekkel /".ős brigádban dolgozik. Tanácskozásunk résztvevőinek is i ;nem 40 százaléka ifjúsági s ialista brigádvezető. A mai fiatalokra jellemző nemes tulajdonságokat, az alkotásvágyat, a tudás gyarapításura irányuló törekvést. a KISZ egyéb munkamozgalmai mellett a szocialista brigád- nozgalom képes leginkább kibontakoztatni. Az idősebb brigádtagoknak fontos szerepük es nagy felelősségük van a környezetükben dolgozó fiatatok politikai, erkölcsi arculataRész'etesen ismertette az idei népgazdasági tervből adódó feladatokat, majd így folytatta: — A feladatok teljesítése csak úgy lehetséges, ha minden vállalatnál és üzemben következetesen végrehajtják a munka termelékenységének növelésére, a munkafegyelem, a technológiai, valamint a tagokat és a többi dolgozókat a munkafegyelemre, a technológiai és normaíegyclem betartására, a munka megszerettetésére és példás elvégzésére, a munkaidő teljes kihasználására. stb. Mindez érvényes a népgazdaság valamennyi területén a munkásokra, a műszaki dolgozókra, a kutatókra, a tervezőkre és az alkalmazotti dolgozókra, sőt a mező- gazdaság egészére, és ezen- belül a tsz-parasztságra is. Végezetül azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy legyenek az üzemi közvélemény formálói, a munkásosztály szószólói. Ne engedjék, hogy a helyes véleményeket elnyomják a helyenként megnyilvánuló cinikus, visszahúzó. pesszimista hangok, vagy a népűnkkel és rendszerünkkel szembenálló elemek. Legyenek továbbra is bátor kezdeményezői mindannak. ami előreviszl pártunk és kormányunk helyes politikájának végrehajtását. Bár a beszámolóban a feladatokról, elsősorban az idei tennivalókról volt szó, az elmondottak túlnyomó többsége a következő évekre is érvényes. állandó jellegű feladat. Hiszen a termelékenység, a gazdaságosság, a takarékosság, a fegyelem, a tanulás, a művelődés, a szocialista tudat fejlesztése, stb. szocialista építőmunkánk nélkülözhetetlen részei — mondotta a SZOT főtitkára. Az előadást vita követte. A tanácskozást ma délelőtt folyj tátják. Mit jelent mai feladataink tükrében a „szocialista módon tanulni” jelszó? — vetette fel a kérdést a továbbiakban Brutyó János. — Sokoldalú műveltségre és magas színvonalú szakmai képzettségre kell törekedni. De társadalmi értelemben a tanulás csak akkor hasznos, ha nem öncélú. A szocialista brigádok tanulási kötelezettségvállalásait tehát elsődlegesen az üzemek, munkahelyek feladataihoz kell igazítani. Helyes, ha a célszerű szak-*- mai továbbképzést kiegészítik a könyvek, a színházak és egyéb művelődési lehetőségek. A művészetek megismerése gazdagítja életünket, legyünk tehát a művészeti alkotások befogadói, sőt ha van hozzá tehetségünk, aktív művelői is. a zenétől és a képzőművészettől a fotózásig. De a művelődés terén is küzdeni kell a sablonok ellen. Nem szükséges és nem is lehetséges. hagy minden brigádtag mindenben részt vegyen. Nem kell arra törekedni, hogy a brigádtagok egyidejűleg politikai és szakmai továbbképzésben vegyenek részt, ugyanakkor még iskolába és különböző rendezvényekre is eljárjanak. Az illetékesek abban segítsék a mozgalom vész (vevőit, hogy mindenki célszerűen, helyesen válassza meg művelődésének, képzésének formáit. Jelenlegi feladatainkból kell kiindulnunk — állapította meg a SZOT főtitkára — a „szocialista módon élni” jelszó valóra váltásánál is. Ezért javasoljuk, hogy mindenütt váljék jelszóvá és gyakorlattá: „A szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemezze.” Neveljek a szocialista - btigátiTobb helyütt szóvátették. hogy a szocialista brigádmoz- galom vállalati szintű irányításának jelenlegi módszerei már nem alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. A korábbi központi irányítást most mar a közvetlen munkahelyi irányításnak és segítésnek kell felváltania. Jogos az a bírálat, a felsőszintű vállalati vezetés már nem foglalkozik közvetlenül a szocialista brigádokkal, a közvetlen munkahelyi vezetés pedig még nem készült fel rá. Úgy véljük, hogy a munkahelyi vezetés felkészítése a vállalatok felsőszintű mozgalmi és gazdasági vezetőinek a feladata, mint ahogy változatlanul feladatuk a szocialista brigádok munkájának segítése, fejlesztése. Szocialista brigádvezetőink szeretnének többször találkozni a felső vezetőkkel a brigádtagok munkahelyein is. így a vezetők közvetlenül és jobban megismerhetnék a belső tartalékokat, a termelés növelésének, a gazdaságosság fokozásának helyi lehetőségeit, és egyben megismernék, közvetlenül is érzékelhetnék a brigádmozgalom időszerű kérdéseit is. A szakszervezeti szervek figyelmét fel kel! hívnunk arra, hogy az időnként megrendezendő tanácskozások, reprezentatív értekezletek nem pótolhatják a gyakorlati munkához nyújtandó módszerbeli segítséget és a rendszeres ellenőrzést. A szocialista brigádok és vezetőik jogosan várják el a szakszervezetek felső szerveitől, hogy problémáikra, gondjaikra válaszoljanak és megtegyék a szükséges intézkedésiét. Brutyó János ezután a szocialista brigád mozgalom további feladatairól, ezenbelül az idei tennivalókról szólt. — A szocialista brigádmozgalom erejének — — mondotta — a soron következő időszakban elsődlegesen idei népgazdasági tervünk teljesítésében és az ebből adódó vállalati feladatok maradéktalan végrehajtásában kell megnyilvánulnia. — Tennivalóinkat a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának 1964. december 10-i határozata és « forradalmi munkás—paraszt kormány, valamint az ország- gyűlés és a SZOT tanácsülése által is megvitatott feladatok határozzák meg. valami megoldhatatlannak látszó probléma merül fel, ha túlórázni kell, vagy vasárnapi munkára van szükség. Pedig a brigádok, ahol a vezetés helyesen és ésszerűen foglalkozik velük, a termelési feladatokon túl számos egyéb terhet is levesznek a vezetés válláról, i így több lehetőséget és időt biztosítanak a gazdasági vezetőknek irányító munkájuk átgondoltabb, előrelátóbb végzéséhez. Sok helyen — folytatta Brutyó János — a brigádok egy részének vállalása sablonos, figyelmen kívül hagyja a brigádtagok egyéniségét, az igényeket és a lehetőségeket. Főként a kulturális, művelődési és a szocialista életmódra irányuló vállalásokra vonatkozik ez, de nem ritka még a termelési, gazdasági jellegű kötelezettségvállalások esetében sem. Elsősorban a szakszervezeti és KISZ-szervek részéről nem megfelelő a szocialista brigádok kulturális, művelődési tevékenységének irányítása és segítése. Gyakran nem veszik figyelembe az egyes brigádtagok műveltségi színvonalát, érdeklődési körét, családi körülményeit, életkorukat, egészségi állapotukat. Hiba, hogy a helyi vezetés gyakran elmulasztja a kötelezettségvállalások rendszeres
