Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM

ARA: 50 fillér

1965. FEBRUÁR 17, SZERDA

Minőség és mennyiség

A korább? években érvényesülő mennyiségi szemlélet egy negatív következménye volt, hogy ipari termelésünk bizonyos mértékben elszakadt a kereslettől. Az ötvenes években számos példa volt arra, hogy az amúgy is szűkösen lévő (nem egy esetben import) anyagból sok szellemi és fizikai munkaráfordítással, olykor magas prémiummal díjazva olyan termékeket is előállítottunk, amelyekre a népgazdaságnak akkor olyan menyiségbén nem volt szüksége. A termelésnek ez a része nem a népgazdaság jobb ellátását, a fogyasztói igények hiánytalan kielégítését, az életszínvonal emelését segítette, hanem növelte az eladhatatlan vagy nehezen eladható raktárkészletet. S minthogy az anyag és munkaerő tekintélyes hányadát nem azokra a termékekre fordították, amelyek iránt kereslet volt, hanem azokra, amelyekből gyorsan, nagyobb termelési értéket produkálhattak, a fölösleges termeléssel együtt növekedett a hiánycikkek szama is.

Az ellentmondás felismerését követő erőfeszítések a termelés öncélú mennyiségi növelését mellőzve, a konkrét társadalmi szükségletek kielégítését célozzák. Természetesen a szükségletre való termelést nem helyes és nem is szabad szembeállítani a termelés növekedésével. A szocialista államban a szükségletre való termelés nem kizárja, hanem feltételezi a termelés növekedését. Hiszen a szükségletek egyre nőnek, s így növekedni kell a termékmennyiségnek is.

De világosan kell látnunk: a termelés növekedési üteme nem cél, hanem eszköz, amely alá van rendelve a legfőbb gazdasági feladatnak, a társadalom szükségletei maximális kielégítésének.

Minthogy azonban a korábbi években az új termékek kifejlesztése és a régi gyártmányok korszerűsítése nem tartott lépést a termelői és fogyasztói igények változásával, korszerűsödésével a jelenleginél gyorsabb ütemű általános mennyiségi fejlődés együtt járna azzal, hogy a termelés eltávolodna a szükségletektől. Éppen ezért a termékek a jelenlegi termelési struktúra korszerűbbé tétele, a műszaki-technikai haladás meggyorsítása, a fejlődési ütem további növelésének legfőbb feltétele. Ez természetszerűen azt is jelenti, hogy azokban az iparágakban es vállalatoknál, amelyeknek a termékei iránt jelenleg is nagyfokú a hazai vagy külföldi kereslet, az igényeknek megfelelő méretű fejlődés kívánatos.

Miért kell hangsúlyozni az 1965. évi népgazdasági terv végrehajtása közben is. hogy elsőrendű feladat a „minőségi” mutatók teljesítése? Az egyik ok. ami miatt még mindig a

termés mennyiségi feladatainak a túlteljesítése a „szimpatikus” : a szocializmus építésének első időszakában ez volt az elsődleges feladat, s gazdasági vezetők ezt a „leckét tanulták meg” Továbbá az anyagi és erkölcsi ösztönzők közül is elsősorban azok voltak a legeredményesebbek. amelyek a termelés mennyiségi feladataira ösztönöztek, 1957 óta már számos, a minőségi mutatók, a gazdaságosabb termelés teljesítésére serkentő intézkedés született. (A nyereségrészesedés, az árkiegészítő és lefölöző forgalmi adórendszer bevezetése, stb.) Mindezek az intézkedések és az eiért eredmények ellenére, a mennyiségi szemlé■ let még mindig erősen tartja magát.

A mennyiségi szemlélet másik oka: a minőségi mutatószámok egy része, ilyen a termelékenység és az önköltség, jelenleg még meglehetősen szorosan kapcsolódik a terv mennyiségi előírásaihoz. A termelékenységi mutató ugyanis olyan törtnek a hányadosa, amelyiknek a számlálójában a termelési érték, nevezőjében pedig a munkáslétszám van. E tört értéke növelhető úgy, ha csökkentik a nevezőt, a munkáslétszámot, vagy a termelésre fordított munkát, de növelhető úgy is, hogy ha növelik a számlálót, tehát a termelési értéket. A termelékenység alakulásai jelző mutatószám teljesítése, tehát még önmagában nem szüntette meg a mennyiségre való törekvést, hiszen adott létszám mellett, a termelékenység legkönyebben úgy növelhető, ha növelik a termelési értéket.

Hasonló a helyzet az önköltségi mutatóval is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vállalatnál igen sok úgynevezett állandó költség, a termeléstől függetlenül is jelentkezik és ezek a költségek akkor oszlanak meg legkedvezőbben, viszonylag akkor a legalacsonyabbak, ha minél nagyobb termelési értékre vetítik őket. Eszerint tehát az önköltséget jelző mutatószám kedvező alakulása is bizonyos mértékben a termelés mennyiségének függvénye.

Éppen ezért még távolról sem számoltuk fel a mennyiségi szemléletet azáltal, ha most a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk a termelékenységi, önköltségcsőkkentési mutatószámok teljesítésére.

A legkedvezőbb közgazdasági módszerek kutatása és érvényesítése, a gazdasági kapcsolatok finomítása és kiterjedtebb alkalmazása, a termelés és a társadalom valóságos szükségleteinek szinkronbatartása, — ezek ma a gazdasági irányítás minőségi mutatói. A korábbi követelményekhez mérten kétségtelenül nehezebbek, de a népgazdaság számára egyértelműen hasznosabbak.

Nyíregyháza útjainak korszerűsítéséről tárgyalt a városi tanács vb

Mi lesz a Széchenyi és Petőfi utcával ? — Megszüntetik a „halálkanyart“ — Napirenden az Arany Jáno» utca

megépítése

mozisáról, amelyet jelenleg az nehezít, hogy a MÁV illetékesei még mindig nem adtak választ: miként kívánják bekapcsolni szennyvízrendszerüket a városi hálózatba.

A Petőfi park rendezése során ugyanis az állomáshoz tartozó mellékhelyiségek lebontásra kerülnek, s így a pályaudvar szennyvizét is az Arany János utcai csatornán vezetik majd el. A pályaudvar bekapcsolását még az Arany János utca korszerű burkolatának készítése előtl kell elvégezni, hogy megakadályozzák a későbbi bontást.

j A KGST ülése Budapesten

Február 9 és 16 között Bu- í dapesten tartotta meg ötödik * ülését a Kölcsönös Gazdasági j Segítség Tanácsának földtani állandó bizottsága. «

A bizottság megvitatta a tanács tizenkilencedik üié: szakának határozataiból. valamint a tanács végrehajtó bizottságának 14., 15. és 16 értekezletén hozott határozatai- : ból folyó feladatokat, és rend- ! szabályokat dolgozott ki azo* teljesítésére.

A bizottság megvitatta ac életekéit KGST-tagálianioii előzetes elgondolásait ,, földtani kutatások fejlesztésének 1966—J 970. évi terve tekintetében és javaslatokat fogadott el e terv koordinálására * földtani kutatások hatékonyságának növelése és a legre- ményteljesebb területeken való fokozás céljából. Az ülésen megtárgyalták a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságával való együttműködés kérdéseit. Jóváhagyták a bizottság 1966—1970. évi távlati tervjavaslatát a földtan, terén történő szabványmódo- sításra vonatkozóan.

Előtérben a minőség fokozása

330 millió forint a ktsz-ek évi tervfeladata

Szövetkezeti elnökök értekezlete Nyíregyházán

Összeült az ENSZ-köz^yűIés

New York, (MTI):

Kedden délután — magyar idő szerint 21,50 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy — hírügynökségi jelentések szerint — döntsön annak a különbizottságnak az. összeállításáról, amely sokrétűen tanulmányozná az ENSZ

úgynevezett bekefenntarto akcióit és keresné a megoldást a világszervezet jelenlegi pénzügyi nehézségeire.

Az elmúlt napokban tárgyalások folytak az ENSZ székhelyén egy ilyen különbizottság létesítéséről.

Az ülés lapzártakor tart.

vábbiakban a feladatokat Hangsúlyozta, hogy

a szövetkezetek, életében is a legfontosabb: a minőségi mutatók teljesítései

Az előadó első helyen említette a termelékenység emelésen Bírálta a bőr-, a textil- és n faiparban dolgozó ktsz-eit munkáját,

ahol g végrehajtott gépesítést, a jobb munkaszervezést, nem követte a normakar ban tartá>.

Hasonlóan az építőiparban v*

! megengedhetetlen, hogy az anyagellátásban jelentkező j szervezetlenségek miatt aia- • csony legyen a .munkagépek j kihasználása.

Az előadó a továbbiakban feladatként jelölte meg a munkatechnológia felülvizsgálatát, a gépesítést, „ helyes anyaggazdálkodást, a fokozott takarékosságot, a munkafegyelem megszilárdítását. Sürgette, a határidők következetesebb betartását, bírálva 1964. évi munkájáért a Nyíregyházi es a Nagykállói Építőipari K Isseket. Végül a lakossági szolgáltatásra, a minőségi munkára hívta fel a figyelmet.

Ezután Oláh Géza, a K1SZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetője a mer- legzáró közgyűlések jelentőségéről, feladatairól tájékoztatta az elnöki értekezet résztvevőit, majd vitára került sor. ahol számosán felszólaltak.

«L Tf,

Határozat született a vb. ülésén a Széchenyi és a Petőfi utcák találkozásánál lévő „halálkanyar” ügyében is. Eszerint

az építési és közlekedési osztálynak a legsürgősebben intézkednie kell a sarokkerítés e'bjntása, a szükséges terü'etk sajátí- tás elvégzése dolgában.

s a közlekedésrendészet képviselőivel úgy kell átrendezni a fordulót, hogy mind a járműveknek és mind a gyalogosoknak jó kilátást biztosit.sa- t nak a balesetmentes közlekedéshez,

<as)

tavalyi tervhez viszonyítva 20 millióval többet. 330 milliót kell a szövetkezeti iparnak termelnie.

A termelékenységet 5 százalékkal kell növelni.

Az elért eredmények bizonyítják, — mondotta Czimbal- mos elvtárs —, hogy a megye Szövetkezeti ipara jói fejlődik, jó úton halad, tervei reálisak és teljesíthetők. A szövetkezetek képesek a meg- növekedett feladatok ellátására.

A beszámoló elemezte a toKedden délelőtt 42 kisipari termelőszövetkezet elnökének részvéteiével, munkaértekezletet tartott a KISZÖV. Az 1965. évi munkáról és feladatokról Czimbalmos István a KISZÖV elnöke tartott beszámolót.

Bevezetőben foglalkozott az előadó az 1964. évi munka értékelésével, rámutatott, hogy a teljes termelési tervet 106 százalékra teljesítették, ezzel s a többi mutatók túlteljesítésével a megyék közötti versenyben az 1—3 helyen végeztek.

Az új gazdasági évben a

Országos tanácskozás az állami gazdaságok üzemszervezési kérdéseiről

harmada ma már példaszerűen gazdálkodik, s köztük egyhar- madrész gazdálkodása elérte a világszínvonalat. Az utóbbi négy év alatt az állami gazdaságok bruttó termelési értéke 25 százalékkal, az árutermelésük 30 százalékkal nőtt. A gazdálkodás mellett is egyre inkább a belterjességre, s ezen- belül különösen az állattenyésztésre tolódott át Legutóbb az árutermelésnek már kétharmad része származott az állattenyésztésből. Ezután Tóth László, a Lajtahansági Állami Gazdaság igazgatója tartott tájékoztatót és vitaindító előadást.

Kedden kétnapos országos tanácskozás kezdődött a ME- DOSZ székhazában az állami gazdaságok időszerű üzemszervezési kérdéseiről. A tanácskozáson, amelyen a termelési igazgatóságok és a legjelentősebb állami gazdaságok vezető szakemberei vesznek részt, megjelent Losonczi Pál. töld- művelésügyi miniszter. Királyi Ernő miniszterhelyettes, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára.

Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter megnyitójában hangsúlyozta többek között, hogy az állami gazdaságok kétKedden, dr ördögh János :lnökletével ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egyesek között megtárgyalták a jelváros közlekedési helyzetét i a város központján átvezető Ulami utak állapotát.

Utóbb — állapította meg a ;b. — örvendetesen javult Nyíregyházán a tanácsi kezelésű utak minősége. Fe’újítá- li keretből és községfejlesztési alapból évente mintegy 7—9 millió forintot költ erre a célra a tanács. Sajnos,

a tanácsi utak korszerűsítésével nem tart lépést az állami utak karbantartása.

Jelenleg a 4-es számú íőköz- ekedési út, a Rákóczi utca jelvárosi szakaszán, a Széchenyi, a Petőfi és a Vörös- radsereg útján összesen 25 :zer négyzetméternyi rossz ítfelület van, amely zavarja i biztonságos közlekedést. Bár a közművesítés túlnyomó •észe az említett szakaszokon már befejeződött, a KPM Köz- iti Igazgatósága csalt a jövő ívben kíván jelentősebb korszerűsítést végrehajtani, s ekkor is csak a 4-es számú főközlekedési útnak a IV-es is- tolától a Dózsa György utcáig terjedő szakaszán, a Rákóczi utcának a Beloiannisz téri részén és a Bethlen utcán, a Kossuth tértől számított 400 méteres szakaszon. A yb. határozatot hozott annak megvizsgálására, van-e lehetőség e munkák előbbrehozá- sára. Amennyiben anyagi erő adódik, a kivitelező vállalat még az idén teljesíteni tudja a megbízást.

Ugyancsak sürgetően vetődik fel az elavult, közlekedésre csak szükségképpen alkalmas Széchenyi és Petőfi utca korszerűsítése. A végrehajtó bizottság utasította az illetékes szakosztályt, vizsgálja meg, hol tart a kisvasút kihelyezésének ügye, s ameny- nyiben a tervek ezzel csak a távoli jövőben számolnak,

indokolttá válik a Széchenyi utca aszfaltozása. ; Ezzel cgyidőben napi- j rendre veszik a Petőfi utca és a Szamuely tér, valamint az Arany János utca közlekedési nehézségetek megoldását is.

Miután — tervek szerint — ez év nyarán felszabadul az építkezés miatt jelenleg lezárt Petőfi utca s újabb lakásépítésre a harmadik ötéves terv során ezen a szakaszon nem kerül sor, indokolttá válik az úttest korszerűsítése aszfaltozással. Szükség lesz erre azért is, mert a pályaudvartól délre lévő területen, a jelenlegi üvegle' akat helyén 1966—67- ben 103 tekást építenek meg, melyeknek a megközelítése nehézséget okozhatna. Néhány napon belül egyébként

döntenek a* Arany János •tea építésének progra-