Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
sont Évfolyam, M. szAm ÄRA: 50 Fiílér i%5. február íz, péntek Kádár János elvtárs beszéde a nemzetközi helyzetről és az. időszerű belpolitikai kérdésekről (2-4 oldal) Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1965. évi állatai költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából Páter János külügyminiszter eljuttatta hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának üzenetét a délkelet-ázsiai agresszióról. Az országgyűlés elnöke tegnap megkapta a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását is, a Német Szövetségi Köztársaságban a náci és háborús bűnök üldözése megszüntetésének megakadályozása tárgyában. Az országgyűlés elnöke az üzenetet és a felhívást előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés külügyi bizottságának és szétosztotta a képviselők között. Az elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a külügyi bizottság jelentését a költségvetés tárgyalásának befejezése után tűzi napirendre. Ezután folytatódott a költségvetési vita. Németh Károly: Reális a mezőgazdaság idei íerre A* első felszólaló Nagy Antal Komárom megyei képviselő volt. Felszólalásában a kormány takarékossági intézkedéseivel és a végrehajtás különböző lehetőségeivel foglalko- aott Ezután Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Zala megyei képviselő szólalt fel. — Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk egészségesen fejlődik. Eredményeink azonban több vonatkozásban elmaradtak lehetőségeinktől, mert különböző hibák — amelyeket a dolgozók is jogosan kifogásoltak és segítőkészen sürgetik kijavításukat — több területen gátolták a gyorsabb előrehaladást. Essek felszámolása jórészt idei feladataink közé tartozik. Ebben az összefüggésben szólok mezőgazdaságunk néhány kérdéséről. A mezőgazdaság összes termelése tavaly több mint 2 százalékkal növekedett, de alatta maradt a tervezettnek. Az árutermelés fejlődése nagyobb mértékű volt, — a felvásárlási tervet lényegében teljesítettük. A termelőszövetkezetek többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult. Szövetkezeti parasztságunk — társadalmunk hathatós segítségével — leküzdötte a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehézségeit. Mindebben kifejezésre jut, hogy parasztságunk egyetért agrárpolitikánkkal és cselekvőén támogatja annak megvalósulását. Németh Károly ezután a korszerű nagyüzemi termelés anyagi-műszaki alapjainak megteremtésében eddig •lért eredményekről szólt, majd így folytatta: — A mezőgazdasági termelés eszközeinek további korszerűsítése, az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az eddig elmaradt kiegészítő beruházások pótlása szükségessé teszi, hogy lehetőségeinkhez mérten ezután is jelentős összegeket fordítsunk beruházásokra. Ez döntő feltétele annak, hogy mind jobban kielégíthessük a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét és növelhessük a mezőgazdasági kivitelt. A mezőgazdasági termelés fejlesztését követeli a szövetkezeti parasztság élet- körülményeinek további javítása, valamint az ipar több ágazatának hazai nyersanyaggal való jobb ellátása is. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai tehát egész népünk érdekeiből fakadnak. Világosan kell látnunk azonban, hogy idei termelési feladatainkat a mezőgazdaságban is elsősorban a már megvalósult beruházások jobb kihasználásával teljesíthetjük. Ezt a célt szolgálja az idei beruházások jelentős hányada is. 1965-ben nagyobb összegeket fordítunk kiegészítő beruházásokra. A mezőgazdaság 1965. évi terve reális, — a költségvetés biztosítja pénzügyi alapjait. Teljesítése azonban jelentős erőfeszítéseket követel a mezőgazdaság dolgozóitól. Ha a mezőgazdasági termelés és felvásárlás Irányitól, a mezőgazdaság dolgozói felelősségteljesen végzik munkájukat és jól használják fe! a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. jobban hasznosítják a jő termelési tapasztalatokat, akkor minden feltétele megvan annak, hogy az előirányzott mértékben, összetételben és minőségben teljesítsük termelési és felvásárlási terveinket — növekedjék a gazdálkodás színvonala és jövedelmezősége. Ha a fontosabb termelési részfeladatokat tekintjük, akkor megállapíthatjuk: az idén változatlanul az » legfontosabb, hogy megtermeljük az ország kenyerét. A mezőgazdaság dolgozói megteremtették az alapvető feltételét annak, hogy átlagos időjárás esetén az idén is jó termést takaríthassunk be. Ehhez most az szükséges, hogy a közeli hetekben és hónapokban minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban fokozottabb figyelemmel, a jó gazda gondosságával végezzék el a télvégi műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást és a többi időszerű munkát. Németh Károly ezután az állatállomány csökkenésének megakadályozására tett intézkedések eredményeit ismertette, majd 1# lgsúlyozta: a termelési terv teljesítésével azonos rangú feladat a felvásárlási terv teljesítése is, amihez a legfontosabb feltételek megvannak a mezőgazdaság minden ágában. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, — folytatta — hogy a kertészeti kultúrák termelését tovább fejlesszük. Az új n.ngvüzemi szőlő- és gyümö’cstelepítések többsége megfelel a korszerűség követelményeinek. Ennek a nagy beruházásnak hatékonyságát azonban csökkentik a teleoi- tések során elkövetett hibák. Tavaly a zöldségtermesztésben megtorpanást tapasztalhattunk. ' Az elmúlt években mezőgazdaságunk nem termelte meg az ország ellátásához szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen fontos é'elmezési cikkre. Tanácskozik az országgyűlés. Dobi István és Kádár János elvtársak a felszólalásokat hallgatják. Á burgonyatermesztés fejles»» téséhez szükséges feltételek aa idén kedvezőbbek. A jövedelmezőség fokozása érdekébe» felemeltük a burgonya felvásárlási árát, érdemesebb tej- hát a nagyobb termésért többet tenni. A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértekben azon múlik, milyen a V9“ zetés színvonala. Sok közöd gazdaság példája igazolja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és jövedelem alacsony színvonala a vezető* hibáinak, a szövetkezeti do» mokrácia hiányának a következménye. a hozzáértő vezetők — a tagokkal összefogva — rövid idő alatt rendbehozzák gazdaságukat. Ezután a gyengébb termiképességű területeken gazdálkodó szövetkezetek támogatásáról szólt, majd hangsúlyozta: — A közös gazdaságok erősítésével egyidőben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem engedtünk teret a háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézeteknek és' gyakorlatnak, felléptünk m megnyilvánuló túlzások ellen. Ennek kézzel fogható eredménye, hogy tavaly nőtt a háztáji állatállomány, fellendült a nagyüzemen kívüli szóló- és gyümölcstermelés. A háztáji gazdaságok termeléséről a jövőben sem mondhatunk ’e, hiszen ez fedezi a falusi lakosság élelmiszerellátásának nagyobb hányadát, s a központi árualapok képzésében és a parasztság pénzbevételei tekintetében is je*ént ős szerepe van. Mindebből nyilvánvaló, hogy ez országnak a termelőszövet- I eretnek és a szövetkezeti tagnak egyaránt érdeke, hogv a háztáji gazdaságok termelés« ezután se essék vissza. A mezőgazdaság I960 évt teimo1ési és áruterm-lési tervének telies?tés° elsősorban a mezőgazdaság dolgozóin múlik: amkon. akik a vezető posztokon, a szántóföldeken, az á'’at+“nvés7+éot)en a géo- műbe’vekben és a mozömzda-ótrj trt—rnoV'S piés t“rü'“*ei« tevéken »'kednek Nincs ee-’nk» lop olvan font“s cétkífüzé- si"ok sem. amek-et ne fna-d- betoónak eevetóptés<k»f >»-lveS- A TPi.mka terme1 éken v- cÄ<r£r»ek pöv®1éce a termojósl kel+cóe^k esökVeptése q meglopó be—»bé-ás^k foke-effnbh kihasználása, a tr —mí'1 á < gas- da-áno-só ak növelés“ S termeiési felada+ek teliaetté- se — m!nd olvan követel- ménv. amelvppk teüesft'sd nemcsak a iól végzett munka őrömét adia az embernek, hanem kinek-kinek személyei érdeke és kötelessége is. ^Folytatás a 2» oldalon»
