Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
XSn. ÉVFOLT AM, 35. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1965. FEBRUAR il, CSCTÜRTOI Megkezdődött az orizággyűlés ülésszaka Napirenden a költségvetésről szóló javaslat Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vas* Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta »eg. Vass Istvánná bejelentette, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány megbízásából ár. Tímár Mátyás, pénzügyminiszter benyújtotta az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta, s a képviselők között szétosztotta. Az elnök a továbbiakban arról tájékoztatta az ország- gyűlést, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1964. november 20-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendele -kről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően a képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését. Az országgyűlés — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költségvetési expozéját. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde Tisztelt országgyűlés! Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal emelkedett Az állami ipar termelése-40 százalékkal, ezenbe- lül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt _ .. . Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a szövetkezeti nagyüzemek megszilárdítása és közben a mező- gazdasági termelés mintegy 19 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra. Működésbe léptek olyan nagy létesítmények, mint a Berentei Vegyiművek pvc-üzeme. a Szönyi Kőolajfinomító egymillió tonna Itapaeitású új üzemrésze. a Dunai Vasmű meleghengerműve, az Egyesült Izzó váci képcső- gyára, a Dunai Cement és Mészmű, a Dunai Szalmacellu- loze Gyár, a Békéscsabai Hűtőház. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, a parasztság togyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartós forrasztási cikkek forgalma 4 'V alatt csaknem 50 százalékai emelkedett. A magyar ál- mpolgárok külföldi utazásai- iveik száma az 1960. évi mintegy 300 000-ret szemben 1964- beu megközelítette a másfél milliót. A takarékbetétéi! o- n-.ány a négy év alatt 5,5 milliárd" forintról 16,8 milliárd forintra nőtt Szociális és kulturális Intézményeink költségvetése 1964-ben 34 százalékkal haladta meg az 1960 évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezekben az években honvédelmünk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. E sikerek a szocialista és a tőkés országokban is erősítették hazánk nemzetközi tekintélyét Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei következetesen érvényre jutnak« ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal, és hatásfokkal hajtottuk volna végre, h* a részérdekek sok helyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. A termelés és a forgalom mennyiségi növelésének előirányzatait a legtöbb területen teljesítettük, de nem a kívánt hatásfokkal. A gazdálkodás minőségi fejlődésére jellemző mutatók — a termelékenység, az önköltség, stb — ugyanis nem alakultak kielégítően. Ennek következményei az állami költségvetésben és külkereskedelmünkben is tükröződnek. A vállalatok gazdálkodásában elmaradás tapasztalható az önköltségcsökkentés terén. Az iparban a termelékenység emelkedése — az ötéves tervben átlagosan előírt 70 százalék helyett — csak valamivel több mint fele részben volt forrása a többlettermelésnek. Számos vállalat túllépte létszám- és béralapját, terven felül sok túlórát vettek igénybe ami a termelés ütemének egyenetlenségét is mutatja. Túllépések mutatkoztak az anyagfelhasználásban, ami külkereskedelmi mérlegünket is terhelte. A vállalati gazdálkodásban fellelhető hiányosságok következtében az elért nyereség alacsonyabb volt az előirányzottnál. A készletek alakulásában — 1963-hoz hasonlóan — némi javulás mutatkozik, ezt azonban nem lehet kielégítőnek nevezni. Az elmúlt évek során készleteink az iparban gyorsabban nőttek, mint a termelés, holott ez a tendencia nem indokolt. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később valósult meg. Az eszközök koncentrálásában az építkezések meggyorsításában nem értük el a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelésben a fő figyelem 1964-ben a kenyérgabona- szükséglet biztosítására összpontosult és az erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kenyérgabona- és takarmányimport devizakihatása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte el a kívánt szintet. < Az 1961. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99,8 százalék volt, a tervezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be. A termelés és az áruforgalom tervet meghaladó növekedése miatt emelkedtek a költségvetés forgalmiadó bevételei. Ugyanakkor főleg az ipari és építőipari vállalatok — a nem kielégítő költséggazdálkodás következtében _ kevesebb nyereséget fizettek be az előirányzatnál. Mindent összevetve a költségvetés vállalatoktól származó bevételei nem élték el a tervezettet. Nagyobb energiát a termelékenységre A költségvetésből finanszírozott beruházásokra az előirányzott összegnél valamivel kevesebbet használtak fel. A termelőszövetkezetek által igénybe vett eszközök is valamelyest alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A külkereskedelmi áruforgalom alakulása és egyéb tényezők következtében a költségvetés vállalati kiadásai és ezenbelül az árkiegyenlítések meghaladták az előirányzatot. A közületi szervek kiadásainak alakulása lényegében megfelelt a tervnek. Az 1964. évi költségvetés az elmondottak eredményeként némi bevételi többlettel zárult Tisztelt országgyűlés! Az említett eredményeié ál problémák meghatározzák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás előirányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és felhasználás területén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Nyilvánvaló, hogy as állam kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokai A bevételek megtel elő alakulásának pedig se a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munkaszervezettségre, az önköltségcsökkentésre, a termékek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző. éveknél kisebb mértékű 4.2 százalékos növelését irányozza elő. Ezenbelül az egyes ágazatok eltérő módon fejlődnek. A leggyorsabban, 9,3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A .korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdaságosabb, ugyanakkor nagyo’bb ütemű termelés kiinduló pontja lehet. A tervben előírt mérsékeltebb célok elérése épp ezért nem könnyebb az előző évek feladatainál. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv a mező- gazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számok Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek gondos és időbeni megmunkálását. a rendelkezésre álló eszközök és gépek hatékony felhasználását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szervezett elvégzését A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. Bár a beruházások volumene 1965-ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv időszakában még így is lényegesen többet fordítunk beruházásra, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. A népgazdasági terven alapulnak az államháztartás előirányzatai is. A* előterjesztett 1965. évi állami költségvetés kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül háromnegyed része a növekvő vállalati és termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási célokat szolgálja: körülbelül egy- milliárd forinttal több jut a szociális, az egészségügyi és a kulturális intézmények szükségleteinek kielégítésére. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési ütemével szemben, most csfek 3 százalékkal nőnek. A kiadásoknak ez a megoszlása megítélésünk szerint, megalapozza az előrehaladás pénzügyi feltételeit. Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól származó bevételek növekednek — összességükben 5,2 milliárd forinttal. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anvag- és készletgazdálkodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visszatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek. így intézkedtek az égetett szeszes italok árának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mellékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére, valamint az utazási okmány illetékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat, a bel- és külföldi kiküldetések előirányzatait, takarékossági intézkedéseket írtunk elő az állományon kívüü béralappal való gazdálkodásra. Ezek az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egyben a fogyasztási árarányok javítását is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. 4 munkaszervezés javítása Tisztelt országgyűlés! A következőkben az előttünk álló legfontosabb feladatokról szeretnék beszélni. Elsőnek az állami vállalataink tevékenységével kapcsolatos követelményekkel kell foglalkozni, mert elsősorban a termelés területén mutatkozó problémákat kell megoldanunk ahhoz, hogy a további években gyorsabban haladjunk előre. A költségvetés előlrányz. - tai szerint állami vállalatai.. 1965. évben 38,1 milliárd . rint nyereséget (az összes látni bevételek 38,9 náza ÍFolytatás i t uM»l"•*
