Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) kát), forgalmi adó címén 17,9 milliárd forintot (a bevételek 18,2 százalékát), eszközlekötési járulékként pedig több mint 10 milliárd forintot (10,2 százalék) kell befizetniük. A költségvetési kötelezettségek teljesítése jelentős erőfeszítést követel vállalataink vezető gárdájától és dolgozóitól. A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele a termelékenység emelése, a munkaerő- és bérgazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a mun- kaerőellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt ki- merüiőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy rnig egyes területeken állandósult munkaerőhiánnyal küzdühk, vállalataink nagyrészénél jelentős belső tartalékok vannak. 1964-ben az állami iparban terven felül mintegy 11000- rel nőtt a létszám, A sokhelyütt fellelhető belső munkanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munkájukat rendesen elvégzik. A munka törvénykönyvének közelmúltban történt módosítása lehetőséget nyújt a meg nem felelő, vagy az adott munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is. atftely lehetővé teszi a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás egy részének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munkaalkalom, hiszen az összes foglalkoztatottak száma ebben az évben is a terv szerint körülbelül 43 000- rel nő. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat. A létszám és normafelülvizsgálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javítását. Jobb készletgazdálkodást A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitelfedezeti alap címén 2,3 milliárd forintot biztosít. Ennek és a hitelrendszer más pénzforrásainak figyelembe vételével 1965-ben — az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készlet- növekedésével szemben — csak 4—4,5 milliárd forint értékben számolunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást, s ennek érdekében számos intézkedést igényel. Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű szervezettség mellett a készlet-felhalmozódásnak általában lassúbbnak kell lerinie, mint á termeléseittélkedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a készletek, ezenbelül különösen az anyagkészlet összetétele, sok esetben nem felel meg a szükségleteknek. A vizsgálatok megállapításai szerint a vállalatoknál — és ezek közül is elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó üzemeknél — jelentős mennyiségű felesleges készlet halmozódott fel az elmúlt évek során. Egyes vállalatok rendeléseik feladásakor nem veszik eléggé figyelembe a meglevő készleteket. Nem minden esetben gondoskodnak egyes termékek gyártásának megszüntetése után a fennmaradt anyagok hasznosításáról. Előfordul, hogy biztonsági okokból — a belföldi beszerzési lehetőség elletiéfe — külföldről is megrendelik az anyagokat. A készletfelhalmozódásban nagy szerepe van a iiem megrendelésre történő termelésnek is. Ilyen megállapításokat tettek a vizsgálatok során a Csepel Vas- és Fémművek több gyárában, a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában, az Orl- ©nhál, a Telefongyárban, a Remix Rádió Technikai Vállalatnál és sok más iparág üzemeiben is. A készletgazdálkodás területén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokráciamentes értékesítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy Ilyen készleteket árengedménnyel értékesítsenek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az így keletkező eredménye kiesését megtérítik, a vállalat megszabadul a felesleges készletek kä- matterhétől, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja eredményét. A termelést irányító minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügyleteket ellenőriznie kell. A fenti intézkedés csak az 1965- ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes területein lassúbb mennyiségi növekedést tervezünk, a tájékozatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredményez, jóllehet arra nincs szükség. 1965-befi téhát különös gonddal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlátozása miatt előálló — rendelés-módosításokat átvezetni, hogy ne legyen felesleges termelés s ez ne vonja el a réndelkezésre álló nyersanyagot, munkaerőt, stb. a fontos szükségleték kielégítésétől. A jövőt illetően a termelés és a szükségletek fokozott összhangját a szállítási szerződési rendszer tnegreforthálásával is elő kell mozdítani. Az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van. A cél az, hogy a vállalatok ne csak a terv mennyiségi teljesítéséért, hanem elsősorban a vevő igényeinek kielégítéséért érezzcnek felelősséget. Meg kell említeni, hogy a k«qZ1et»k nyitvántartása sérti kielégítő. Gyakori, hogy a válla latos nem ismerik pontosan, mi is áll tulajdonképpen rendelkezésükre. Az ügyvitel gépesítés és szervezés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készleték nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani^ a szállítások ésszerű, gazdaságos megszervezésére. Még mindig sok a keresztbeszállitás, a vasúti kapacitások felesleges lekötése. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, a Központi Szállítási tanácsnak nagyobb gondot kell arra fordítania, hogy az ittlevő tartalékokat feltárja. Nyersanyaghelyzetünk, a modern ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export területén. Nagy jelentősége Vari annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: a megrendeléseknek növekvő mennyiségben éa mind jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani árra, hogy kivitelünk gazdaságos legyen. Gépiparunk területén a helyzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló problémák Vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Biztosítani kell a termelés ütemességét mind export, mind belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyedév végi* az év végi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát. A felsorolt intézkedéseknek végső soron a vállalatok pénzügyi eredményeit kell javítaniok. AzZal saámölunk, hogy az iparban at előállítási költségeket 100 forihtonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni. Minden vállalatnál, üzemben, árrá kell törekedni, hogy a költ- ségszintcsökkentés valameny- nyi lehetőségét kihasználják, s az ésszerű takarékosság a vállalatok egész tevékenységét áthassa. tését, melynek nézőtere nagyobb befogadóképességű, mint a Debreceni Csokonai Színházé, a beruházási költségek pedig a norma szerint 6,4 millióról llj7 millióra emelkedtek. Az állami gazdaságok lakásépítkezéseinél 24-féle típustervet használtak fel. hfem valószínű, hogy erre szükség volt. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok is igazolták, hogy az elmúlt években az építkezések e' húzódása, a szervezetlenség milyen kedvezőtlen hatással vo't nemzeti jövedelmünk, külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papirpiari beruházás, a Csepeli HuUámverti- kum, a Dunaújvárosi Iró- Nyomó Papírgyár és a szolnoki IV. számú papírgép üzembe helyezésének késedelme 180 Ó00 tonna papírtermeléskiesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai nem készültek fel kellő időben a földgáz fogadására, s emiatt ez éV első fölébrti ,1? millió köbméter földgáz félhasználása maradt el. így 15 200 tonna szén igénybevétele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. E példák is mutatják, hogy a beruházások tervezésénél és bonyolításánál van mit javítani. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoztak ki arra, hogy növeljük a beruházási eszközök felhasználásának hatékonyságát, beruházási gyakorlatunkat jobban alárendeljük a népgazdaság központi érdekeinek, hogy szűkítsük a helyi érdekek hatását. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, á kivitelezés Szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Építőiparunknak lehetősége nyílik arra, hogy az ez évi kisebb meny- nyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettöbb munkát végezzen. Őzt szolgálja az építőipar 1964-ben részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is, amely szerint az építőipari vállalatok részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizetnek a megrendelők; Jelentős segítség a mezőgazdaságnak Kevesebb új beruházás kezdődik 1965. február íl. Tímár Mátyás ezután így folytatta: — Vállalataink munkájáf- ban, de aa egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az élem, amely újat hoz a gazdaságban, amelyek hatékony megvalósításával termelés szerkezetét kedvező irányba lehet Változtatói, 1965. évi teívünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvet- lehül 25 milliárd forintot fedez a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezes előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évhez ihérten kevesebb Yij beruházás kezdődik, s az év végéig több milliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak, így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamátban lévő, értékhatár' feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vélt egyés vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részé- i nek zárolása. Az elmúlt időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külkereskedelmi forgalommal való összefüggések elemzése háttérbe szorult El kell érni, hogy már a beruházási programok kidolgozásakor az eddicknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog ered- ményeztiL A beruházások tervezésében, a gazdaságossági Számításokban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek nagyobb szerepet kell kapniok. Nagyon fontos az ésszerű takarékosság érvényesítése. A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Cardo Bútorgyár például olyan gépeket szerzett be Nyugat-Németországból 26 millió forintos értékben, amelyeknek kapacitását csak 35 száza’ékban tudjak kihasználni. A soroksári vasötöde bővítésénél többször módosítani kellett a programot. A költségek közben állandóan emelkedtek, a befejezés késik. Balmazújvároson 1964-ben fejezték be a művelődési ház épíA pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelelőirányzata 3327 millió forint, a közép lejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezenfelül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótló'agos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasási fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédelmet. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talöjjaVításárá több mlht 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költségvetés ä gyenge szövetkezetek jövedelemkiegészíté- sének, a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét is. A hitelek és állami támogatások azonban csrífc akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával növelni kel' az egy holdról betakarítható termékek meny- nyiségét és értékét. Az áftattfertyésztésbeii az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány meoy- nvisé^ét és a hizla’ási időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését Is. A mező- gazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordításokkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a beruházásokhoz képest, ame’yeket az elmúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltak kielégítőek. Lazaságok mutatkoztak á társadalmi tulajdon kezeléfiébén és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros áz összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazda- sági, főleg takartrtányimportdt a minimumra csökkentsük és fokozzuk a termelést azokon a területéken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek áz export tekintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a ffeldo’ gozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk megfelelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt ő célt. így gabonatermésünk tárolási lehetőségének biztosi- tására 82 millió forintos költséggel 18 000 Vagon kapacitású ideiglenes tárolóíetet létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tejházak, takarmányelőkészítők, stb. létesítésére több mifit 225 millió forintot fordítunk. 132 míl"ió forint költséggel 400 ezer hektoliter bor tárolását oldjuk meg. Már 1965-ben és a további években is a rendelkezésre álló kereteken belül fokozott mértékben kell biztosítani járulékos beruházások anyagi fedezetét. Közületi gazdálkodás Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról Szólt. Rámutatott: — A szbdális és egészség- ügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások á,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a védelmi előirányzatok pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos takarékossági intézkedést hozott, s ezek nagyobb részét n költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Úgy látjuk azonban, hogy az év során van még lehetőség további megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink kö’tségvetése a központilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nő. Tanácsainknak Is nagy gondot kell ford'ítóiök a gazdálkodás — a beruházási felújítási munka — javítáElőfordul, hogy nem rangsorolják megfelelő körültekintéssel az igényeket és olyan építkezéseket valósítanak meg, amelyeknél sokkal fontosabb feladatok nincsenek kielégítően megoldva. A közüle*i intézmények el tt álló feladatok a költségvetési kiutalások szerényebb növekedése ellenére jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 1965-ben összesen 1 millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról is gondoskodnak. Az egészség- ügyi ellátást 5458 millió forint szolgálja, ami többek között a fekvőbeteg-intézrr kbefi 78 000 ágy fenntart sat a rendelő és gondőzóintezéli szakorvosi órák számának növelését, a körzeti orvosi hálózat szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 9,5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1 400 000 általános iskolás gyermek, 173 000 szakmunkás- tanuló, 248 000 középiskolás és több mint 100 000 egyetemi és főiskolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezenkívül a lehetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bent'akásos intézmények hálózata és nő a napközi otthoni helyek száma. Növekednek „ tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költségvetésből 510 millió forint jut erre a célra. A népművelési intézmények költségvetése 835 millió forint, s ennek keretében a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadásairól gondoskodnak. A művészeti intézmények céljaira 258 millió forint áll rendelkezésre. A színházak gazdasági tevékenységének javítása érdekében olyan gazdálkodási rendszer bevezetését tervezzük, amely a színházak önállóságának és érdekeltségének fokozása melléit a színvonal emelését is elősegítik. Az előző évinél nagyobb támogatást kapnak a sportintézmények is. A népgazdasági lerV és » költségvetés fedezetet biztosít néhány közvetlen élet-zínvonal-emelő intézkedés megvalósítására is. így a kétgyermekesek családi pótlékának rendezésére és egyes elmaradt kategóriák nyugdijának felemelésére. Idegenforgalmunk fejlődéséről szólva a pénzügyrninisZter megállapította: az elmúlt évben jelentő én nőtt a külföldre utazó magyarok, valamint a hazánkat mind a szocialista, mind a tőkés országokból felkereső turisták száma is. Népgazdaságunk fontos és jövedelmező aga nz idegenforgalom. Ezért valamennyi érdekelt szerv feladata, hogy az * téren fennálló lehetőségeket maximálisan kihasználja. A magyar Utazók devlzaellátását az idegenforgalmi bevétel arányában biztosítjuk. Ezért nagyon széleskörű az érdekeltség, hogy a hazánkba érkező turisták megfelelő ellátást kapjafialc. Tudományos alapossággal Tisztelt országgyűlés! 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó n harmadik ötéves tervre is. Ezért,is erősítenünk kell a gazdálkodás rendiét és fegyelmét, fokozni kell az tienorzo munkát, megfelel *en felelősségre kell vonni a mulasztókat. Szigorúbban kell eljárni a még nem énedét) (Folytatás a 3. oldalon^
