Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
Közös cél — közös ügy Aki szemügyre veszi az idei népgazdasági terv adatait, minden kétséget kizáróan felismeri benne- hogy minőségi fordulatot akarunk elérni a gazdálkodásban, de az ezzel összefüggő gondolkodásmódban is. Ez a terv nemcsak igényli a megbízható, szolid, jó munkát, hanem kedvező feltételeltet is teremt hozzá. A mennyiségi előirányzatok csökkentése lehetővé teszi a különböző tényezők jobb összehangolását, az üzemek folyamatos . anyagellátását; nem kell szétforgácsolni az emberi munkaerőt és a gépi kapacitás I, az építkezéseken; remélhetőleg nem lesz ok felesleges termékekkel tölteni a raktárt stb. Ugyanaz a nyugodt, kiegyensúlyozott tervezés vonatkozik a mezőgazdaságra is, ahol az eddiginél inkább számításba veszik az időjárásból adódó bizonytalansági tényezőket, a termelőerők jelenlegi színvonalát, szövetkezeteink helyzetét, A terv magában foglalja azt is- hogy az eddiginél még jobb szervezettséget, szigorú munkarendet kell teremtenünk a gyárakban és a szövetkezetekben. Sok helyen viszonylag alacsony a munkaintenzitás, minek következtében a szükségesnél magasabb az egy termékegységre jutó költség. Az is többéke vésbé ismert dolog, hogy a munkamorál bizonyos lazulásához — egyebek között — a mennyiség indokolatlan nőre! éséből adódó kapkodás, az akadozó anyagellátás, vagy a teljesítményeket nem helyesen tükröző bérezés is hozzájárult A mérsékelt tervelőirányzat kedvező feltételeket teremt a jobb munkamorál kialakításához is. A feltétel azonban önmagában még édeskevés. A tényleges minőségi fordulathoz további gazdasági, műszaki, munkajogi üzemszervezési intézkedések sorát kell kidolgozni, szoros összhangban a céltudatos nevelő tevékenységgel. Ez csak úgy képzelhető el, ha az üzemben- szövetkezetben működő valamennyi erő egy célra irányul, ha valamennyi gazdasági és társadalmi szervezet felismeri ebben a saját szerepét, speciális tevékenységének körét. Termelésünk gazdaságosabbá tétele, iparunk és mező- gazdaságunk termelékenységének és gazdasági hatásfokának növelése olyan nemzeti ügy. amelyhez valóban millióknak kell hozzájárulniuk munkával, gondolattal, a közvélemény ellenőrző tevékenységével, a munkafegyelem érdekében tett konkrét lépésekkel. Az üzemekben. termelőszövetkezetekben működő tömegszervezetek — a szakszervezet, a KISZ. a nőszövetség, a Hazafias Népfront — speciális feladataik megoldása mellett ugyancsak e gondolatok tolmácsoló!, a munkás közvélemény formálói lehetnek, s ezer módon szolgálhatják ezt a létfontosságú ügyet. Noha a probléma — a tömegszervezetek gazdasági vonatkozású nevelőmunkája — egyáltalán nem új, mégis úgy gondoljuk, itt is szükség van nagyobb aktivitásra. Főként azért, mert a mostani feladatok között néhány — minőség, termelékenység, gazdaságosság — különösen előtérbe került. Vegyük csak példának azt a szakszervezeti bizottságot, amely — egyébként nagyon helyesen — szorgosan foglalkozik a dolgozók munkajogi, bérügyi, szociális és kulturális érdekeinek védelmével, ellenőrzi, hogy a dolgozók megkapják-e, ami őket szociális, jóléti juttatásban megilleti, de attól már húzódozik. hogy ugyanilyen határozottsággal szembeszegüljön a munkafegyelem megsértőivel. Sokan e kérdések feszegeté- sétől „a dolgozókkal való jó kapcsolatot” féltik. Ezért kerülik a nyílt állásfoglalást, sőt néha egyenesen a liberalizmusnak adnak tápot. ^ A munkaügyi vitákat eldöntő TEB például az elmúlt évben igen sok indokolt felmondási . határozatot semmisített, meg, s arra kötelezte a vállalatot, hogy továbbra is állományában tartsa a munka- fegyelem súlyos megsértőit, notórius munkakerülőket, károkozókat, akiknek már semmiféle figyelmeztetés nem használ. Máshol azt látni, hogy olyan ügyeket, amelyek egyenesen megkövetelnék az üzemi-társadalmi bíróság beavatkozását, elsimítanak: „humanizmusra” és „emberségre” hivatkoznak olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan .kárt okoztak és a büntetlenség csak ösztönzi őket további, hasonló cselekményekre. Egyesek pedig a már erősen fellazult normák megvizsgálását kerülgetik, mert az úgymond „kényelmetlen” bolygatni. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint az az olyan eltorzított felfogás, amely az olykor nélkülözhetetlen adminisztratív Intézkedéseket nem párosítja a szervezés-felvilágosítás demokratikus módszereivel. Az nagyon lényeges, hogy a nevelésnek és a jobb gazdasági irányításnak egyetlen lehetőségét se hagyjuk figyelmen kívül. Az ellenvetések között nem egyszer azt is halljuk: a tömegszervezetnek megvan a maga önálló arculata, elhatárolható tevékenységi köre, amit nem szabad „élmosni” azzal, hogy mindegyik ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, hiszen ez végül is elszürkü- léshez és sablonhoz vezetne. Arra azonban igenis szükség van, hogy minden emberhez — öreghez és fiatalhoz, nőhöz és férfihez — közelebb kerüljenek azok a gazdasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ő létérdekeivel is összefüggnek. Csak az ilyen felismerések teremthetnek helyes ítélőképességű közvéleményt, amely aztán nemcsak helyesli, de meg is követeli mind a vezetőktől, mind saját soraiban a munka jobb szervezését, az egyéni kötelességek maradéktalan elvégzését. Az csak természetes, hogy más síkon és más összefüggésen keresztül közeliti ezt meg a KISZ, a szakszervezet, vagy a nőszövetség — miközben ellátja egyéb természetű, sajátos feladatait, de a tömegnevelés alapvető feladata most is, a jövőben Is a legfontosabb társadalmi, nemzeti érdekek szolgálata. Az 1965. éri tervből mindenkinek fel kell ismernie a maga tennivalóit, hogy együttesen dolgozhassunk a végrehajtásukért. JELENTŐS MEGTAKARÍTÁS: Bátrabban alkalmazható a pariit Nincs kihasználva a nyíregyházi üzem kapacitása Még egy esztendeje sincs, hogy KGST mintaüzemnek jelölték ki a nyíregyházi perlit- gyárat. Elsősorban azért, mert a szocialista országokban működő perlitüzemek közül a nyíregyházi gyárban a legmagasabb a termelékenység. Itt állítják elő a leggazdaságosabban Európában azokat a perlitelcmekct, amelyeknek a felhasználása mind jelentősebb az építkezéseknél. A Nyíregyházi Almatároló hőszigetelését is az itt gyártott perlitidomok felhasználásával építették. Ugyancsak felhasználták a perlitgyárt- mányokat a konzervgyár hő- szigetelésére. s a városban már harmadik éve épülő lakóházakhoz is nagy segítséget nyújtottak. Eddig az építkezések szigetelésére a drága, valutáért külföldről importált' anyagot használták. Erre a célra kifogástalanul megfelel a perlit. Jelentősége a műszaki színvonal növekedésével egyre nő. Szállítottak Csehszlovákiának, az NDK-nak. lengyel országnak. Romániának. Kubának és Ausztriának is. A múlt esztendő nyarán megkezdték az üzemben a hőszigetelő perlitidomokat gyártó üzemrésznek az automatizálását. Ebben az évben mar félautomata gépekkel gyártják a perlitidomokat. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakkal szemben kct-hárnmszorosára növekszik a kanacltás. a ucvauTavasz a melegházban A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat melegházaiban mint egy 800 négyzetméter alapterületen szebbnél szebb csere pes virágok pompáznak. A ci ncrariák között Figcczki Ilona és Bodnár Piroska kertészszakmunkások. Foto: Hammel J. Zárt ajtó előtt állok. A; ajtón kis tábla: IV/C. Egyelőre ismeretlen világ — 31 tizenhét—tizennyolc éves ifjú ember világa —, nekem 50 percem — egy tanítási óra — van arra, hogy megismerjem őkjet. Megfontoltan 81 nyíregyházi „vasvárista az éiet küszöbén” áll. Olyan osztály tanulói, amely hírre tett szert az iskolában: a legjobb tanulmányi előmenete- lű kollektíva. Alig fél év van bátra a négy évet lezáró utolsó és felnőtt életet kezdő első nagy erőpróbáig, az érettségi vizsgákig, amikor a IV/'C-nek újra meg kell védenie szorgalommal megszerzett rangját, A mai osztályfőnöki óra témája: a pályaválasztás. — Ki akar egyetemre menni? — hangzik az első kérdés, s válaszként 12 kéz emelkedik fel. Az osztálynak nem egészen negyven százaléka jélentkezik. Az egyenként adott válaszok azt bizonygatják, hogy megfontoltan választottak a fiúk. /Vem a fizetésért — Nem azért, mintha magas lenne a pedagógusok fizetése. hanem tanítani, nevelni szeretnék — indokolja választását Pásztor István, az osztály eminense ás nyomatékosan hozzáteszi: — fizikái, matematikát. Mögötte már múlt van: a matematikai lapok pályázatainak helyezettjei között mondhatnám, bérelt helye van. ő állítja össze és értékeli n házi matematikai versenyek példáit. — Nincs szebb a történelemnél — vallotta Ignácz József, aki ugyancsak a tanári pályát választotta. Saját gyűjtésű történelmi szak- könyvtára van, szabad idejének perceit könyveivel tölti — készül a magasabb tanulmányokra. — Szeretem a nyelveket — mondja a harmadik bölcsészjelölt, Aczél Géza. A keleti nyelvekkel szerettem volna foglalkozni, de erre nemigen lesz lehetőségem. Orosz—latin szakra jelentkezem. Debrecenbe. Ketten a művészetekkel szeretnék eljegyezni magukat: Lakatos István a Képzőművészeti Főiskolára, Pusztai József a színművészetire pályázik, filmoperatőri szakra. Első nagy csatáját vívja egy leendő katonatiszt. Bodnár István. Szüleit kell meggyőznie arról, hogy helyesen választott. S ha ez sikerül, március közepén már felvételizhet a Kilián György Repülőtiszti Iskolán. Ismerkedő* a fizikai munkával Van ennek a IV/C-nek néhány érdekes és egyre általánosabbá váló vonása: nem mindenki jelentkezik az úgynevezett divatos pályákra — orvosnak, mérnöknek, a bölcsész szakra indulók tanulmányi eredménye a természettudományi tárgyakból ts kiemelkedően jó; s az osztályból többen — mintegy 18 százalék — érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben fizikai munkát vállalnak majd megyénk valamelyik üzemében. Pelle Csaba a nyíregyházi üvegtechnikai tizembe jár délutánonként. Kóstolgatni leendő szakmájának alapismereteit. Hegyes Sándor pos- tá* lesz. Néhányan az ÁMG- ben fognak dolgozni érettségi után. — A politechnikai oktatásokon kaptak kedvet a mezőgazdasági gépek hibáinak orvoslásához Csabai László a konzervgyárban szeretett volna elhelyezkedni, de már érdeklődött és azt a választ kapta ott, hogy ..nincs rá szükség”, ezért mással próbálkozik... Forrás, készülődés izgalmas hetei ezek a IV/C-ben. 31 munkára, továbbtanulásra érő fiatalember jövőjét eldöntő hetek. Szilágyi Szabolcs 1965. február 5. litidumok 25 százalékkal olcsóbbak lettek. A Nyíregyházi Perli tgyár kiváló minőségű duzzasztott perlitet és perli tetemeket gyárt. Eddig kifogás még nem volt. Alapanyaggal el van látva a gyár. Néha azanban gondot okoz az, hogy a Hegyaljai Ásványbánya Vállalat esetenként nem biztosítja a megfelelő minőségű alapanyagot. Nagyobb, körültekintőbb kooperációra van szükség. Nem hosszú, de annál göröngyösebb volt az üzem útja* amíg KGST mintaüzem lett. 1959-ben néhány tellies műszaki és munkás jóvoltából vált ki a perlitüzem a Nyíregyházi Építőipari Ktsz-ből. 19fi3-ban tanácsi vállalat, s egv évvel később már mintaüzem. Mind „ gyár, mind a terméke több figyelmet érdemel. F. K. akkor mintegy 30 százalékkal csökken a termékek költsége. A gépek és a berendezések még nincsenek megfelelően kihasználva. Az Építésügyi Minisztérium mind a mai napig a perlit felhasznáiasára nem adott ki utasítást, mint azt más anyagokkal kapcsolatban szokta. Erre lenne a legnagyobb szükség, hisz a perlit minél nagyobb alkalmazásával megtakarítást érhetnénk el, s kevesebb behozatalra szorulnánk hőszigetelő anyagok bői; így olcsóbbá lehetne tenni az építkezési költségeket is. Országos viszonylatban még jelentősebb lenne a megtakarítás, melyet még az Is segít, hogy ez év január elsejétől a perTudósítónk írja: A gépjavításról tanácskoztak Baktalóráutliázán tékelik majd véglegesen, hogy a termelőszövetkezetek milyen mértékben végezték el a téli gépjavításokat, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra. Az értekezleten balesetelhárítási oktatást is tartottak a résztvevőknek, valamint a járási rendőrkapitányság megbízottja ismertette a KRESZ- módosításokat. amelyeket a gépcsoportvezetők ismertetnek traktorosokkal, gépkocsivezetőkkel. A tavaszi munkák sikeres elvégzését, a géppark jobb kihasználását., a kettős műszak széles körű bevezetését segíti majd az is, hogy a járásban perlitidomokat. Ez azt jelenti, ros készül a vizsgákra. Krlcsfalussy Béla . A Bakvaló ránt ház! Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályának „ járás termelő- szövetkezeteinek agronómusaá, ©épcsoportvezetői részvételével tartott értekezletón értékelték a téli gépjavítást. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben jól halad a gépjavítást munka. A munka és erőgépek 60—65 százalékos készenléti állapotban állnak. A jobb eredmények elérését gátolja, hogy nem minden esetben és kellő mennyiségben jutnak hozzá a szükséges alkatrészekhez a tsz gépműhelyek. Február 15 és március 15-e között négy gépszemlét tart a járásban egy szakemberekből álló bizottság. Akkor érOsztályfőnöki óra a IVjc-ben Pályaválasztás előtt — Matematikus, mezőgazdasági gépszerelő, postás Megvédeni a rangot
