Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
A Munkatörvénykönyv módosításáról szóló rendelkezés még friss. Hatása, eredménye számokkal még aligha mérhető. Néhány hónapnak feltétlen el kell telnie ahhoz, hogy a gyakorlat is igazolja helyességét. De már most meg kell mondanunk. hogy e rendelkezés önmagában nem csoda, de helyesen alkalmazva segíti céljaink megvalósítását. Kádár elvtárs mondotta legutóbb a Parlamentben: „Az intézkedések szükségesek és ez a döntő.’ Az egész nép érdeke előbbre való. Nem kétséges, ha előbbre akarunk haladni, jobban érvényt kell szerezni a gazdaságosságnak és javítani kell « munkafegyelmet.” És ez a fontos. Ezt segíti elő a módosított Munkatörvénykönyv rendelkezései. Persze, hogy hogyan, ez attól függ, melyik üzemben, hogyan értelmezik és alkalmazzák. Néhány pozitív jelenség máris tapasztalható a város és a megye üzemeiben. Kevesebb a fegyelemsértés, pontosabb a munkakezdés mint korábban. Javult a munkafegyelem és a munka megszervezése is, melyek következtében csökken a gyárakon belüli tétlenkedés, ácsorgás és jobban kihasználják a munkára fordított idcj. Jó hatással van a közszellemre és a munkaerkölcs erősödésére is. Látják és érzik a munkaszeretők, hogy jobban megvannak becsülve, a vándormadarak viszont érzik az üzemekből való állandó ki-belépések hátrányait. így jobban meggondolják mit tegyenek. Most, a munkaerő szükségletek felmérésekor derült és derül ki az, hogy egyes üzemekben segédmunkásként foglalkoztattak olyan embereket, akiknek egyébként szakképzettségük van, s nem azt folytatták. A Területi Egyeztető Bizottság legutóbb tárgyalta Biró Istvánnak, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat segédmunkásának az ügyét, akit mint létszámfelettit elbocsátottak. A tárgyaláson kiderült, hogy Biró Istvánnak traktor és vontató- vezetői szakképzettsége van. Iskoláztatása sok pénzébe került az államnak, nem beszélve arról, hogy traktoros- hiány van. Jogos volt tehát fellebbezésének az elutasítása. Ha helyesen alkalmazzák az üzemek igazgatói a módosított Munkatörvénykönyv rendelkezéseit, akkor elősegíthetik, hogy minden ember olyan helyre kerül, ahol a legtöbbet tud használni a népgazdaságnak. És ez a fontos, hisz egyes iparágak — építőipar — éppen a laza munkafegyelem, vándorlás stb. következtében hovatovább már alig tudta teljesíteni a népgazdasági tervben meghatározott feladatokat. Ismeretes, hogy a módosított Munkatörvénykönyv több jogot biztosít a gyárak, üzemek, vállalatok igazgatóinak. Ez nagyobb felelősséggel is jár. Nagyon lényeges, hogy a létszámcsökkentést körültekintően, emberségesen, a legmesszebbmenő humanitás elvét követve járjanak el. Sajnos ez nem minden egyes esetben tapasztalható. Észlelhető olyan jelenség, hogy éppen a rendelkezésekből falcadó jogaikat most arra használják fel egyes igazgatók, hogy megszabaduljanak a „nagyszá- juaktól”, a „kellemetlenkedőktől”, azoktól, akik szóvá tették a hibákat. És bizony sokszor ez sikerül is, hisz szuverén jogukra hivatkoznak, s meg sem kérdezik a döntéseik előtt a pártszervezet és a szakszervezet vezetőinek a véleményét. Ezt bizonyítja az egyik művezetőnek a felmondása is, akit 12 esztendei hűséges munka után bocsátott el az igazgató, mint létszámfelettit. Ez is lehet ok, de miért pontosan ezt az embert? S itt keresendő a fő ok: azért, mert ez az ember kellemetlen volt az igazgatónak. Egyik üzemben az egyik dolgozó szinte csaknem mindennap munkaidő alatt a főművezető „kérésére” tejet hordott be. Egyszer megtagadta. A főművezető javaslatára felmondták a munkás munkaviszonyát. Jogilag megindokolták, hogy miért, de a fenti körülményről nem esett említés. De arról sem, hogy ennek a munkásnak a felesége és a gyermeke beteg. Hol van itt a humanizmus? Nemcsak jogi, hanem erkölcsi normák is vannak. S az az igazgató jár el helyesen, ha az utóbbit is figyelembe veszi és alkalmazza. Feltétlen szükség volt arra, hogy a vállalat vezetői nagyobb jogkört kapjanak. De az párosuljon helyes szemléletmóddal, a párt és a kor- mány politikájának és hatá-. rozatainak elvszerű értelmezésével és alkalmazásával. A Munkatörvénykönyv módosítása is a dolgozók érdekében és nem ellenükre született, s akkor cselekednek helyesen, ha döntéseikben ez az elv érvényesül. Farkas Kálmán SÓSTÓ. 100.1 Hl! 1968-ig: 15 milliós beruházás ijfj Elkészült a közmű !»!{ A „rejtélyes•* lélátó fffs Játszótér a strand mellett i Lehetőség vikendházak, üdülők, családi házak építésére Ha lassan is, de közeleg a tavasz, jönnek a melegebb napok. Sóstó megkezdte a felkészülést az idei szezonra. Nem külön felkészülésről van szó, hiszen az egyre kedveltebb fürdőhelyen tervek alapján végzik a fokozatos fejlesztést. Erről beszélgetett munkatársunk a városi tanács építési- és közlekedési osztályán az érdekeltekkel. Sóstó fejlesztése — kaptuk a választ — 19.37 és 1963 között jobbára a városi tanács vb. saját erejéből valósult meg, kevés állami támogatással. Mindenekelőtt a legfontosabb létesítményeket kellett megvalósítani: 2 meleg, egy langyos és 5 darab hideg vizű kutat fúrtak és közben elkészítették a Sóstó-környék távlati fejlesztésének tanulmánytervét. A későbbi létesítmények — az 1600 személyes idényjellegű öltöző, az 1000 köbmétres termál-, a 2000 köbméteres sport- és a 60 köbméteres gyermekmedence már ezeknek a terveknek az alapján valósultak meg. Ugyancsak a távlati tervekkel összhangban építették a 3600 személyes, modern vonalú, minden követelménynek megfelelő újabb öltözőt is. SEGÍT az öt. \ Fordulatot hozott Sóstó fellendítésében 1963, amikor az Országos Tervhivatal területi főosztálya is megismerte, jóváhagyta a fürdőhely kiépítését és anyagi támogatásként a jelentkező költségek kétharmadát — 10 millió forintot _ vállalt magára. Az 1967 végéig szóló, mintegy 15 milliós fejlesztésre két szakaszban kerül sor. Ebben az összegben nincs benne a majd megépítésre kerülő gyógyszálló és gyógyfürdő költsége, a 15 millió csupán a strandépítés befejezése, a környék teljes kialakítása kiadásait fedezi. Az 1965 december 31-én befejeződő első szakasz megvalósítása lényegében 1963- ban kezdődött. Ebben az évben másfél millió forint kerül beépítésre. A 9 milliós beruházást jelentő első fejlesztési szakaszban a kabinok, a lelátó, a téli öltöző megépítése szerepel. Ezenkívül meg kell oldani az energiaellátást, a közművesítést és a parkosítást. Múlt év végéig mintegy 4,5 milliót használtak fel, melyből — egyebek között — határidő előtt tíz hónappal felépültek a családi és vállalati kabinok. Cif KABINSOR. FÉLEZER EMBERNEK Ez újabb félezer fürdőző- nek nyújt majd kényelmet már az idei szezon első napjától. Az új fülkék 6 és 3 személyesek. Korábban a vállalatok és intézmények maguk szerettek volna építkezni, de ez ellenkezett volna a távlati tervekkel. Most a tanács teljesíti a vállalatok kérését: öt évi használatra annyi kabint ad ét, amennyinek a díja kitelik a tanácshoz eddig befizetett összegekből. Egy 6 fős kabin díja 4500, egy 3 fősé pedig 3 ezer forint lesz. Nem látványos ugyan, de jelentős, hogy elkészült az elmúlt hónapokban Sóstó ösz- szes közművezetéke. Négy- ezernyolcszáz folyóméter hideg és meleg vízhálózat erezi már a strand területét. Általa mód nyilik arra, hogy az eddigi hetenkénti helyett, másfél naponként cseréljék a vizet a medencékben, hiszen a hálózat óránként 150 köbméter vizet szolgáltat. Sokan méltatlankodtak: miért van szükség a lelátó mellett emelkedő kéményre? Szezon közepén átadják rendeltetésének az új lelátót, amely alatt 100 személyes téli öltözőt képeztek ki, s ennek fűtőrendszeréhez tartozik a kémény. A téli öltözőből fedett kiúszon lehet majd elérni a sportmedencét, amely szezon előtt és szezon után termálmedencévé alakul át, s így az őszi-téli napokban Sóstón is lehetőség nyílik szabadtéri strandolásra. A beruházók ^emélii^ a lelátó átadására hazánk egyik legszebb és legmodernebb medencéjében nemzetközi versenyt láthatnak a nyíregyháziak. 35 000 NÉGYZETMÉTERES PARK Megtudtuk: a lelátó íödém- megoldásos építése több tízezer forinttal csökkentette a kivitelezési költségeket. A kazánkémény azon túl, hogy műszaki feladatot lát el, alkalmat ad arra is, hogy tetején 4 távvezérlésű órát helyezzenek el. Erre még , az idei szezonban sor kerül. A vízműgépház átadására csak 1966-ban kerül sor, a szivattyúk már az idén üzemelnek. Ezáltal lehetőség nyilik arra is, hogy az öltözőkben és a strand területén több zuhanyozót állítsanak fel. Kellemes meglepetés lesz egyébként az idei strandnyitáskor az a 35 ezer négyzet- méternyi rendezett park, amit az utóbbi hónapokban készítettek el. Májusban már szép gyepmezöt, új parkut»- kat, napozókat és gyermek- játszóteret találnak az els6 vendégek a meleg strandon. Gyarapítják a napozópadolr számát is. Az Igrice patak keleti oldalún a sportolók találnak otthonra: már elkészült a kézi, a kosár- és a röplabdapálya. A tervezők is kellemes meglepetéssel készülnek a .szezonnyitásra: az 1966-ban kezdődő második fejlesztési szakasz létesítményeit a strand területén állandó kiállításként. színes makettekkel mutatják be « [üldözőknek. Az idén befejeződő első szakasz után — a vetközőhelyeket és a vfa- területet figyelembe véve — a meleg strand befogadóképessége 5 ezer főre emelkedik. Természetesen ez csak az ideális állapodra vonatkozik, esúcsidénvben ennek * duplája is „elféri’. ŐfABB PARCELLÁZÁS 1965 egyik fontos eseménye, hogy megkezdik a strandot övező terület kisajátítását és a kialakított parcellák értékesítését. Az Igrice patak és a Kemecsei út között kerül sor parcellázásra, ahol a jövőben vikendházak, vállalati üdülők és családi házak építésére nyilik alkalom. A telkek — a szükségnek megfelelően — 100—400 négyzet- méteresek lesznek. Angyal Sándor Ettől jobb lesz a kenyér ? Huszonnégy pékmester Nyírbátorban A nyírbátori „Bóni” gyártelep a legeldugottabb része a kenyérgyár. Az impozánsan megépített növényolajipari extrahálóüzem, az óriási magraktár árnyékában kopott és szürke az épület, ahol huszonnégy pékmester a íárás lakóinak mindennapi kenyerét készíti. A pékek fehér ruhás, izmos, kovásztól, liszttől, kenyértésztától tarkított emberek. A pékség cm'bői bennük van még a fr s en sült kenyér illata, a nagy dagasztóüstök formája és ez öblös kemence, amely száz számra elnyeli a kilós, két- kilós vekniket, hogy kis idő múlva pirosán visszaadja. Ügy hisszük, a pékek csak kenyeret sütnek, azt is gondoljuk, egyszerű az egész: kovász, liszt, só, víz és kész a kenyér. Nem egészen így van. A pékek valóban kenyeret sütnek, de mást is tesznek. A nyírbátori kenyérsütő mesterek például 1963-ban szocialista brigádmozgalmat szerveztek. És most naivul meg lehetne kérdezni: ettől vajon jobb lesz a kenyér? Ducsai László az ifjúsági brigád vezetője mosolyog. Az n bizonyos 30 fillér — Valóban jobb lesz a kenyér. Mi nyolcán vagyunk és ha a munkát jól szervezzük, összehangoljuk a feladatokat. vállalták, hogy minden áltáluk sütött egy mázsa kenyér hez felhasznált tüzélőből harminc—negyven fillért megtakarítanak. A termelékenységet két százalékkal növelik. A pékmesterék tehát má^ is tesznek azonkívül, hogy kenyeret sütnek. Adatát még ehhez az elmúlt évről, hogy május 20-án, amikor kémény- tűz volt, mire a tűzoltók k érkeztek a telepre, az ifjúaá# brigád tagjai eloltották a tüzet Apró emberi vonás, hogy amikor Bakti Jolán bútort vásárolt és említette, nincs aki segítsen a szállításnál, másnap öt brigádtag várta az üdét előtt. Pedig várnak otthon... Tavaszra Látogatás négy tsz-ben A szabolcsveresmartj tsz- ben a tavaszi munkák előkészületei csaknem befejeződtek. Az erő- és munkagépek karbantartását elvégezték, a kilenc traktorból csupán egy lánctalpas nem esett át a javításon. A munkagépeket, — ekéket, boronákat — már a múlt év őszén rendbehozták. Megérkeztek a burgonyacsl- ráztatáshoz szükséges ládák, s pár nap múlva hozzákezdenek a hajtatáshoz. Az időjárás és a hótakaró miatt a ka /sszosok íejtrágyázását nem tudták elkezdeni, de mihelyt az időjárás jóra fordul, a tsz újonnan vett nagy teljesítményű műtrágyaszórójával ezt a munkát néhány nap alatt elvégzik. Megkezdték a melegágyak készítését a mintegy nyolcvan holdra szükséges zöldség és dinnyepalánta nevelésére. A metszési munkálatok 55 százalékát végezték el a gyümölcsösben. A gépállomással a munkák végzésere megkötötték a szerNyírbogdányban a Kossuth Tsz gépeinek javításánál alkatrészhiánnyal küzdenek. Jelenleg a 13 traktorból két darab még rossz. A munkagépek javításával sem készültek el. A dögéi Rákóczi Tsz búzatábláin Jánvári Gusztáv a fejtrágyázást végzi. A korai burgonya esirázta- tására a ládák egy része már megérkezett. Megkezdték a fejtrágyázást a gabonaföldeken. A tsz-nek egyik fontos jövedelmi forrása a gyümölcs- termesztés. Tavaly két és fél millió forintot hozott, idén szeretnének még jobb eredményeket elérni. Ezért nagy súlyt helyeznek a gyümölcsösök metszésére: eddig 70 százalékát végezték el ennek a munkának. ★ A Zöld Mező Tsz-ben, Nyír- pazonyban, az erő- és munkagépek, a szállítóeszközök üzemképes állapotban vannak. A már meglévő gyű- j mölcsösökhöz újak telepítő- ] sét tervezik. A burgonya- és j gabonavetőmag készletük j hiánytalan. A metszést 50 százalékban már elvégezték, befejezése március végére várható. A tsz a már meglévő három traktorhoz februárban vásárolt három további darabot, így a szántásnak 50 százalékát saját gépeikkel végzik, s. f. nemcsak legyártjuk a napi 52 mázsa kenyeret, de javíthatunk a minőségen is. A liszt, amit naponta kapunk, változó. Természetes, hogy ez befolyásolja a minőséget, lehet belőle jobb, s rosszab kenyeret készíteni. Mi azt akarjuk, hogy mindig jobb legyen. A brigádunk a felszabadulási munkaversenyben ezt a feladatot is vállalta. A brigádvezető szerény ember. A telepvezető mondja el, hogy éppen Ducsai László az, aki kötelességén túl korábban bemegy a műhelybe és mindennap elősütést végez, hogy a legmegfelelőbb technológia szerint a legjobb minőségben készüljön az aznapi kenyér. De ha már itt tartunk; a brigád tagjai a felszabadulási munkaversenyben — Nálunk nem ritka, hogy plusz megrendeléseket kapunk. Néha negyven—ötve» mázsával kell több kenyeret előállítani az átlagnál. Mi vállaljuk ezt a munkát é* nem hivatkozunk arra, hogy nekünk is van munkaidőnk, vér otthon a családunk. Elkészítjük, ami terven felül kell, sőt még azonkívül is. A gyárnak van egy sütemény- részlege, tizenhárom féle péksüteményt készítenek és mi kértük, égy-két hétre hadd menjünk oda át és kétféle péksüteménnyel bővítjük a választékot. Ki gondolna arra, amikor a kenyeret eszi. hogy amíg a cipó elkészült. körülötte mennyi minden történik. Seres Emi Meglepetés az űrben A Holdra utazó űrhajós állandó rádióösszeköttetésben áll a földi rakétabázissal, kérdéseket ad és megkapja a kívánt válaszokat. Az első kérdés: — Milyen a sebességem? — 300 ezer mérföld per óra. — Irányom? — Merőleges. — Nagyszerül Egy idő után újra kérdez az űrhajós: — Sebességem? Mély basszus válaszol: — 550 ezer mérföld per óra. — Mi? 550? Te jó ■ten! — Annyi, fiamig. (A .,Szpilki”-bóJ ford.: Szilágyi S*4 Erkölcsi normák is vannak ződést. A tavaszi munka nagy- részét a tsz saját gépeivel végzi. Vetőmaghiánya nincsen a tsz-nek, a napokban megérkezett a még hiányzó burgonyavetőmag is.
