Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
Túl a megyehatáron Ax acél, sa wegrppar és 5® tokaji liiir hazája Új képzési rendszer az alapfokú mezííiazdasági szakoktatásban A földművelésügyi és a munkaügyi miniszter rendeiele Ha az ember sok éve él Borsodban, s valamelyest ismeri változásait, gondjait és örömeit, rájön arra, hogy ennek a megyének valósága és a róla kialakult kép nem fedi mindenben egymást. Mégis: hol mutatkoznak eltérések? Hadd ragadjunk ki kö2ülük néhányat! Ki ne tudná például, hogy .megyénk jelentős szerepet játszik népgazdaságunkban. Bányái adják széntermelésünk egyötödét, Diósgyőr és Ózd az acél fa'3 százalékát. Innen kerül ki a hengereltacél 62 százaléka és a villamos energia egyharmada. Az elmúlt esztendőben épült fel a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyái . Erőmű. Kevésbé él azonban a köztudatban, hogy amikor a kor-. szerű magyar vegyipar kialakulásáról és fejlesztéséről ezólunk, Borsod megye az elsők kozott áll. Kazincbarcikán és Tiszaszederkényben a magyar , vegyipar bázisai épültek. Az első régebbi, az utóbbi második ötéves’ tervünk 2,7 milliárd forintos beruházása. 1961 augusztus 20-án indította el a gyár az első vagon nitrogénműtrágyát. A ‘Tiszai Vegyikombinát a szocialista gyárépítés történeté- ’ben két okból is különleges •helyet foglal el. Az egyik: a legkorszerűbb termelési' folyamatokat biztosító berendezései mellett szépsége; gyárépületeknél sajnos vajmi ritkán élvezhető esztétikuma, miatt is csodájára járnak az emberek. A másik: példamutató beruházásként . taníthatják történetet a közgazdaságtudományi egyetemén. A fél'épí- tésére és berendezésére megszabott óriási összeget egyetlen fillérrel se lépték túl, s a . munkákkal, határidőre ké- ' szültek. el. . Mindkét helyén, B&écikan,. és Szederkényben élő, termemaradottságú és szellemű Miskolcon mint lehetőséget éles szemmel észrevett és megálmodott, — az egyetem immár élő valóság. íme erről néhány beszédes számadat: A nappali tagozaton több mint 2 ezer; az esti- és levelező tagozaton 900 hallgató tanul. A 300 oktató között nyolc Kossuth-díjas egyetemi tanár van, tizenöt professzor a -műszaki tudományok doktora, huszonkilenc kandidátus, négy tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A központi könyvtárban 240 . ezer könyv és mintegy ezerháromszáz féle hazai és külföldi folyóirat áll a hallgatók rendelkezésére. Afrikától Dél-Amerikáig 42 ország 239 intézményével folytatnak nemzetközi kiadvány- cserét. * A város művelődési élete Tiszamenti Vegyiművek A hagyományoknak megfelelően aszúval koccintanak tarcali szüreti ünnepségen. lő üzemek fogadják a látogatót, de korántsem befejezett alkotások. Még több műtrágyára, pvc-porra. lakkfestékre, kaprolaktára, műanyag!.!, a kémiái „boszorkánykonyhák” ezernyi csodájára, termékére van szükségünk. Éppen ezért újabb milliárdokat fordít népgazdaságunk a borsodi vegyipar fejlesztésére. * Az országos köztudatban a megye a szocialista ipar fellegváraként él. Ez igaz, de központja, Miskolc immár abban az értelemben is „ipari fellegvár”, hogy több mint tíz esztendeje kitűnően fele készült bánya-, kohó- és gépészmérnököket képez az országnak. Amit egykor Móricz Zsigmond a levantei eligen sokat fejlődött, és a miskolciak szeretnék, ha ezt az eddiginél országosan is jobban számba vennék. Jogos ez az igény, márcsak azért is, mivel a felszabaduláskor, a Horthy-rendszer csődtömegéből kibontakozva nehéz volt az enndulás. Nem volt a városnak se’ könyvtára, se valamire való művelődési háza. Voltak szép számban nyomortelepei, barakklakásai, felháborítóan elhanyagolt utcái, kerületei, amelyeknek össze-visszaságából, rendezetlenségéből, nyomorúságos konglomerátumából nem rajzolódhatott ki tetszetős városkép. Ma a városi könyvtár 27 fiókkal működik, az önálló szimfonikus zenekar épp a napokban aratott szép sikert Budapesten is. Évről évre megrendezik az országos képzőművészeti kiállítást, amely a városban élő, csaknem harA miskolciak egyik büszkesége: a SZOT székhaza. játos gond is foglalkoztatja. Ezt az az adottság magyarázza, hogy a megművelhető területeknek csaknem fele lejtős, dombos hegyvidék, ahol elsősorban állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre kell berendezkedniük termelőszövetkezeteinknek. Valóságos természetátalakító munka kezdődött el az ún. Bélus- völgyben, nagyarányú tudományos harc az erózió ellen, a talaj megkötése és megfelelő mezőgazdasági kultúrák megteremtése végett. No, és mi van az aranynedűvel, amelyről annyi jeles európai között, akiknek fejlett érzékük volt mindenfajta öröm és szépség iránt, Voltaire így irt: „Tokaj tündöklő borostyán nedűje még- táltosítja az agyrostokat, s gyúlnak tüzében szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngy, e bortúl, ha sárga cseppje a pohárba csordul.” Az elragadtatott hangok közül hadd idézzük még XV. Benedek pápát, aki a Mária Tey'ziátől kapott aszú megízlelése után ily szenvedélyes szavakra gyűlt: „Áldott a föld, amely téged termett, áldott az asszony, aki téged küldött, és áldott én, aki téged iszlak.” A föld áldott, kétségtelenül, de áldó erejét fenn is kell tartani, kiváltképp ha évtizedeken át rablógazdálkodást folytattak véle. A tokajhegy- aljai rekonstrukció eredményeként évről évre javulnak a szőlők. Az elmúlt két esztendőben volt már ok és kellő mennyiségű bor az elégedettségre. Vidám és jó reményekkel eltelve rendezték meg, a hagyományoknak megfelelően a szinpompás Hegyaljai Szüreti* Napokat. Mondani se kell, hogy errefelé is szívesen isszák a tokajit. De a finom aszú megszépítő varázsa nélkül — a tények józan igazságára támaszkodva — mondjuk; forr, pezseg az élet megyénkben; gondokkal és feladatokkal birkózva itt is formálódik az *‘j Világ. • Sárközi Andor Egyik legismertebb intézménye a 141 éves Miskolci Nemzeti Színház, az ország egyik legrégibb állandó kőszínháza. Itt rendezték meg az elmúlt évben első ízben a rövidfilm fesztivált, amelynek a tervek szerint, ezután is Miskolc lesz a színhelye. Még egy számadat: 1949-től 1963-ig 14 ezer új lakás épült. A szép tervek között szerepei a Miskolc hosszanti, elnyúló fekvését meghatározó Avas hegy beépítése mintegy 15 ezer lakással. A további nagyarányú építkezések az új, tetszetős városnegyed kivirágzása, remélhetőleg, mielőbb megszünteti azt a furcsa nézetet, amely a látogatók és benszülöttek körében egyaránt tapasztalható: ódákat zengenek a Hámori tó panorámájáról, a tapolcai fürdő varázsáról, a Bükk hegység szépségeiről, de elmarasztalják a várost külsősége miatt, Mezőgazdasági szakembereinket az általános problémák és feladatok mellett sa 1985. február 28. mine, országosan is ismert szorgatm9san gyakorolnak a hallgatók a Miskolci Nehéz- művész jelentkezése mellett ipari Műszaki Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékén, hazánk legkiválóbb festőinek, Bajkor József, Vadas Ernő 'grafikusainak seregszemléje. és Birgés Árpád felvételei A Magyar Közlönyben megjelent a földművelésügyi és munkaügyi miniszter együttes rendelete a mező- és erdőgazdasági szakmunkás- és betanított munkás képzésről. A rendelet a nagyüzemi gazdálkodást, a gépesítést, kemizálást és más korszerű technológiai eljárásokat mind kiterjedtebben alkalmazó mezőgazdasági termelés új követelményeinek megfelelően szabályozza a szakmai képzés rendjét és számos új intézkedést tartalmaz. A mező- és erdőgazdasági szakmunkástanulókat ezentúl a szakmunkástanuló-iskolák képzik, s ennek megfelelően ilyen Intézményekké szervezik át az eddigi mezőgazda- sági szakiskolákat. Szakmunkástanulónak azokat a jelentkezőket veszik fel, akik gazdasággal — termelőszövetkezettel, állami gazdasággal, vagy más mezőgazdasági üzemmel, vállalattal, illetve intézménnyel — szerződést kötöttek. A szerződtető gazdaságnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a vizsga sikeres letétele után a tanulót szakmunkásként foglalkoztatja. A tanulók az iskolában kapnak elméleti oktatást, mégpedig évente az eddigi 3 hónap helyett 5 hónapig. A gyakorlati képzés fejlesztése érdekében ezentúl a tanulóknak nemcsak az iskolában és a szerződtető gazdaságban, hanem gyakorló- gazdaságban is kell gyakorlatot végezniük. Gyakorlógazdaságokká olyan állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket jelölnek ki, amelyek az adott szakmában korszerű módon és eszközökkel dolgoznak. Részletesen intézkedik a rendelet a felnőtt dolgozók szakmunkásképzéséről is. Ez most új formával bővül: a dolgozók nemcsak tanfolyamon, hanem egyéni tanulással is felkészülhetnek a szakmunkásvizsgára. Megváltozik a képzés rendje is. Az oktatás két évfolyamra tagozódik, az első a választott szakma alapismereteit, a második részletes szakanyagát öleli fel. A szakmához tartozó gépek üzemeltetését mindkét évfolyamon tanítják. Uj oktatási cél és forma a mezőgazdaságban a szakmunkások intézményes továbbképzése. Ennek keretében a szakmunkások szakmájuk valamelyik részletének speciális ismereteit sajátítják el, tanfolyamon, vagy egyéni tanul- lással. A sikeres vizsgát tett szakmunkások speciális munkakör ellátásúra jogosító bizonyítványt kapnak. A mezőgazdaságban eddig csak az alapfokú képesítésű traktorvezetők tartoztak a betanított munkások kategóriájúba. Az új rendelet most egész sor növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti munkakörre terjeszti ki a betanított munkásképzést. A betanított munkások a megfelelő szakmában a szakmunkásképzés második évfolyamán tanulhatnak tovább. A mezőgazdasági szakmunkások úi képzési és továbbképzési rendszerét az 1965— 66-os tanévtől kezdve fokozatosan vezetik be. Kéz kezet mos alapon ? Jogtalan földhasználat a tsz-ekben — Rár se ránts... — mondta egyik vezető a másiknak. És ha ilyet mondanak, akkor egy kis dolgot rendszerint egy nagyobb szokott követni. így volt ez akkor is, mikor Jakab Gyula tsz-elnök e szavak kíséretében közölte a gépállomás igazgatójával azt, hogy a járás a jogtalan földhasználat megszüntetését szorgalmazza. A tanácsi felhívásnak nem lett eredménye. A két vezető együttes megállapodása után Szabó Ferenc a kukoricát betakarította és állataival fel is etette. Ez, akárhogy nézzük — törvénysértés. — Hogyan is alakult ki az ilyen elvtelen kapcsolat? Az igazgató arra hivatkozik, hogy az alkatrész beszerzéseknél rendszeresen segítségére volt a tsz-nek, és fokozottan adott részére tanácsokat is. Ez nem fogadható el, mert csak munkaköri és erkölcsi kötelesség teljesítéséről van szó. Különösen nem támasztható igény földhasználatra, ami minden kívülálló részéről tilos. A tsz elnöke az ügyésznek úgy nyilatkozott, hogy nem is valamilyen szolgáltatás fejében adta a 800 öl földet a vezetőség. Egyszerűen attól féltek, hogy a kérés megtagadása esetén hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A jogcím felől hagyjuk vitázni az érdekelteket, ez az ő dolguk. Ne csodálkozzanak viszont azon, hogy a közvélemény mindkettőjük magatartását elítéli. Az ügyészség az igazgatóval és az elnökkel szemben egyaránt fegyelmi eljárást kezdeményezett. Emellett gondoskodik arról, hogy Szabó Ferenc a fábiánházi Kossuth Tsz-nek felvásárlási áron megtérítse a kárt. Szabó Ferenc esete, sajnos, nem egyedülálló. Az ügyészi vizsgálatok többször tárnak fél hasonlókat. Többnyire orvosok, állatorvosok lépnek fel ilyen igényekkel. Df. Dudás József községi orvos Tiszavasváriban kapott földet. Más esetekben különböi ti vállalati szakmunkások szakipari munkák, vagy berendezések karbantartása címén részesültek ebben a kedvezményben. Tehát a törvény- sértést még kontárkodással is tetézték. Szakipari munkát díjazásért végezni ugyanis csak iparigazolvány alapján lehet. Fontos, hogy a háztáji föld használatára vonatkozó szabályt a tagok a vezetőséggel tartassák be és a felfedett visszásságokról tegyenek bejelentés az ügyészségnek. A felelősségre vonás és az elszámoltatás ilyen esetekben nem fog elmaradni. Dr. Lehel István csoportvezető ügyész A LAKÁS, A NYARALÓ, A CSALÁDI HÁZ KORSZERŰ BIZTOSÍTÁSA.
