Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Túl a megyehatáron Ax acél, sa wegrppar és 5® tokaji liiir hazája Új képzési rendszer az alapfokú mezííiazdasági szakoktatásban A földművelésügyi és a munkaügyi miniszter rendeiele Ha az ember sok éve él Borsodban, s valamelyest is­meri változásait, gondjait és örömeit, rájön arra, hogy en­nek a megyének valósága és a róla kialakult kép nem fedi mindenben egymást. Mégis: hol mutatkoznak eltérések? Hadd ragadjunk ki kö2ülük néhányat! Ki ne tudná például, hogy .megyénk jelentős szerepet ját­szik népgazdaságunkban. Bá­nyái adják széntermelésünk egyötödét, Diósgyőr és Ózd az acél fa'3 százalékát. Innen ke­rül ki a hengereltacél 62 szá­zaléka és a villamos energia egyharmada. Az elmúlt esz­tendőben épült fel a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyái . Erőmű. Kevésbé él azonban a köz­tudatban, hogy amikor a kor-. szerű magyar vegyipar kiala­kulásáról és fejlesztéséről ezólunk, Borsod megye az el­sők kozott áll. Kazincbarcikán és Tiszaszederkényben a ma­gyar , vegyipar bázisai épültek. Az első régebbi, az utóbbi második ötéves’ tervünk 2,7 milliárd forintos beruházása. 1961 augusztus 20-án indí­totta el a gyár az első va­gon nitrogénműtrágyát. A ‘Tiszai Vegyikombinát a szo­cialista gyárépítés történeté- ’ben két okból is különleges •helyet foglal el. Az egyik: a legkorszerűbb termelési' folya­matokat biztosító berendezé­sei mellett szépsége; gyárépü­leteknél sajnos vajmi ritkán élvezhető esztétikuma, miatt is csodájára járnak az embe­rek. A másik: példamutató beruházásként . taníthatják történetet a közgazdaságtu­dományi egyetemén. A fél'épí- tésére és berendezésére meg­szabott óriási összeget egyet­len fillérrel se lépték túl, s a . munkákkal, határidőre ké- ' szültek. el. . Mindkét helyén, B&écikan,. és Szederkényben élő, terme­maradottságú és szellemű Miskolcon mint lehetőséget éles szemmel észrevett és megálmodott, — az egyetem immár élő valóság. íme er­ről néhány beszédes szám­adat: A nappali tagozaton több mint 2 ezer; az esti- és leve­lező tagozaton 900 hallgató tanul. A 300 oktató között nyolc Kossuth-díjas egyetemi tanár van, tizenöt professzor a -műszaki tudományok dok­tora, huszonkilenc kandidá­tus, négy tanár a Magyar Tu­dományos Akadémia rendes tagja. A központi könyvtár­ban 240 . ezer könyv és mint­egy ezerháromszáz féle hazai és külföldi folyóirat áll a hallgatók rendelkezésére. Af­rikától Dél-Amerikáig 42 or­szág 239 intézményével foly­tatnak nemzetközi kiadvány- cserét. * A város művelődési élete Tiszamenti Vegyiművek A hagyományoknak megfelelően aszúval koccintanak tarcali szüreti ünnepségen. lő üzemek fogadják a látoga­tót, de korántsem befejezett alkotások. Még több műtrá­gyára, pvc-porra. lakkfes­tékre, kaprolaktára, mű­anyag!.!, a kémiái „boszor­kánykonyhák” ezernyi csodá­jára, termékére van szüksé­günk. Éppen ezért újabb milliárdokat fordít népgazda­ságunk a borsodi vegyipar fejlesztésére. * Az országos köztudatban a megye a szocialista ipar fel­legváraként él. Ez igaz, de központja, Miskolc immár ab­ban az értelemben is „ipari fellegvár”, hogy több mint tíz esztendeje kitűnően fele készült bánya-, kohó- és gé­pészmérnököket képez az or­szágnak. Amit egykor Mó­ricz Zsigmond a levantei el­igen sokat fejlődött, és a miskolciak szeretnék, ha ezt az eddiginél országosan is jobban számba vennék. Jogos ez az igény, márcsak azért is, mivel a felszabaduláskor, a Horthy-rendszer csődtömegé­ből kibontakozva nehéz volt az enndulás. Nem volt a vá­rosnak se’ könyvtára, se va­lamire való művelődési háza. Voltak szép számban nyo­mortelepei, barakklakásai, felháborítóan elhanyagolt ut­cái, kerületei, amelyeknek össze-visszaságából, rendezet­lenségéből, nyomorúságos konglomerátumából nem raj­zolódhatott ki tetszetős vá­roskép. Ma a városi könyvtár 27 fiókkal működik, az önálló szimfonikus zenekar épp a napokban aratott szép sikert Budapesten is. Évről évre megrendezik az országos kép­zőművészeti kiállítást, amely a városban élő, csaknem har­A miskolciak egyik büszkesége: a SZOT székhaza. játos gond is foglalkoztatja. Ezt az az adottság magyaráz­za, hogy a megművelhető te­rületeknek csaknem fele lej­tős, dombos hegyvidék, ahol elsősorban állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermesztés­re kell berendezkedniük ter­melőszövetkezeteinknek. Való­ságos természetátalakító mun­ka kezdődött el az ún. Bélus- völgyben, nagyarányú tudo­mányos harc az erózió ellen, a talaj megkötése és megfe­lelő mezőgazdasági kultúrák megteremtése végett. No, és mi van az aranyne­dűvel, amelyről annyi jeles európai között, akiknek fej­lett érzékük volt mindenfaj­ta öröm és szépség iránt, Voltaire így irt: „Tokaj tün­döklő borostyán nedűje még- táltosítja az agyrostokat, s gyúlnak tüzében szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngy, e bortúl, ha sárga cseppje a pohárba csor­dul.” Az elragadtatott hangok közül hadd idézzük még XV. Benedek pápát, aki a Mária Tey'ziátől kapott aszú meg­ízlelése után ily szenvedé­lyes szavakra gyűlt: „Áldott a föld, amely téged termett, áldott az asszony, aki téged küldött, és áldott én, aki té­ged iszlak.” A föld áldott, kétségtelenül, de áldó erejét fenn is kell tartani, kiváltképp ha évtize­deken át rablógazdálkodást folytattak véle. A tokajhegy- aljai rekonstrukció eredmé­nyeként évről évre javulnak a szőlők. Az elmúlt két esz­tendőben volt már ok és kellő mennyiségű bor az elé­gedettségre. Vidám és jó re­ményekkel eltelve rendezték meg, a hagyományoknak meg­felelően a szinpompás Hegy­aljai Szüreti* Napokat. Mondani se kell, hogy er­refelé is szívesen isszák a to­kajit. De a finom aszú meg­szépítő varázsa nélkül — a tények józan igazságára tá­maszkodva — mondjuk; forr, pezseg az élet megyénkben; gondokkal és feladatokkal bir­kózva itt is formálódik az *‘j Világ. • Sárközi Andor Egyik legismertebb intézmé­nye a 141 éves Miskolci Nem­zeti Színház, az ország egyik legrégibb állandó kőszínháza. Itt rendezték meg az elmúlt évben első ízben a rövidfilm fesztivált, amelynek a tervek szerint, ezután is Miskolc lesz a színhelye. Még egy számadat: 1949-től 1963-ig 14 ezer új lakás épült. A szép tervek között szerepei a Miskolc hosszanti, elnyúló fekvését meghatározó Avas hegy beépítése mintegy 15 ezer lakással. A további nagy­arányú építkezések az új, tet­szetős városnegyed kivirág­zása, remélhetőleg, mielőbb megszünteti azt a furcsa né­zetet, amely a látogatók és benszülöttek körében egy­aránt tapasztalható: ódákat zengenek a Hámori tó pano­rámájáról, a tapolcai fürdő varázsáról, a Bükk hegység szépségeiről, de elmarasztal­ják a várost külsősége miatt, Mezőgazdasági szakembe­reinket az általános problé­mák és feladatok mellett sa 1985. február 28. mine, országosan is ismert szorgatm9san gyakorolnak a hallgatók a Miskolci Nehéz- művész jelentkezése mellett ipari Műszaki Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékén, hazánk legkiválóbb festőinek, Bajkor József, Vadas Ernő 'grafikusainak seregszemléje. és Birgés Árpád felvételei A Magyar Közlönyben meg­jelent a földművelésügyi és munkaügyi miniszter együttes rendelete a mező- és erdőgaz­dasági szakmunkás- és betaní­tott munkás képzésről. A ren­delet a nagyüzemi gazdálko­dást, a gépesítést, kemizálást és más korszerű technológiai eljárásokat mind kiterjedteb­ben alkalmazó mezőgazdasági termelés új követelményeinek megfelelően szabályozza a szakmai képzés rendjét és számos új intézkedést tartal­maz. A mező- és erdőgazdasági szakmunkástanulókat ezentúl a szakmunkástanuló-iskolák képzik, s ennek megfelelően ilyen Intézményekké szerve­zik át az eddigi mezőgazda- sági szakiskolákat. Szakmunkástanulónak azo­kat a jelentkezőket veszik fel, akik gazdasággal — termelőszövetkezettel, ál­lami gazdasággal, vagy más mezőgazdasági üzem­mel, vállalattal, illetve in­tézménnyel — szerződést kötöttek. A szerződtető gazdaságnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a vizsga sikeres letétele után a tanulót szakmunkás­ként foglalkoztatja. A tanulók az iskolában kapnak elméleti oktatást, mégpedig évente az eddigi 3 hónap helyett 5 hó­napig. A gyakorlati képzés fejlesztése érdekében ezentúl a tanulóknak nemcsak az is­kolában és a szerződtető gaz­daságban, hanem gyakorló- gazdaságban is kell gyakorla­tot végezniük. Gyakorlógaz­daságokká olyan állami gaz­daságokat és termelőszövetke­zeteket jelölnek ki, amelyek az adott szakmában korszerű módon és eszközökkel dolgoz­nak. Részletesen intézkedik a rendelet a felnőtt dolgozók szakmunkásképzéséről is. Ez most új formával bővül: a dolgozók nemcsak tan­folyamon, hanem egyéni tanulással is felkészülhet­nek a szakmunkásvizsgá­ra. Megváltozik a képzés rendje is. Az oktatás két évfolyamra tagozódik, az első a választott szakma alapismereteit, a má­sodik részletes szakanyagát öleli fel. A szakmához tartozó gépek üzemeltetését mindkét évfolyamon tanítják. Uj oktatási cél és forma a mezőgazdaságban a szakmun­kások intézményes tovább­képzése. Ennek keretében a szakmunkások szakmájuk va­lamelyik részletének speciális ismereteit sajátítják el, tan­folyamon, vagy egyéni tanul- lással. A sikeres vizsgát tett szakmunkások speciális mun­kakör ellátásúra jogosító bi­zonyítványt kapnak. A mezőgazdaságban eddig csak az alapfokú képesítésű traktorvezetők tartoztak a be­tanított munkások kategóriá­júba. Az új rendelet most egész sor növénytermesztési, ál­lattenyésztési és kertészeti munkakörre terjeszti ki a betanított munkásképzést. A betanított munkások a megfelelő szakmában a szak­munkásképzés második évfo­lyamán tanulhatnak tovább. A mezőgazdasági szakmun­kások úi képzési és tovább­képzési rendszerét az 1965— 66-os tanévtől kezdve fokoza­tosan vezetik be. Kéz kezet mos alapon ? Jogtalan földhasználat a tsz-ekben — Rár se ránts... — mondta egyik vezető a másiknak. És ha ilyet mondanak, akkor egy kis dolgot rendszerint egy na­gyobb szokott követni. így volt ez akkor is, mikor Jakab Gyula tsz-elnök e szavak kíséretében közölte a gépállo­más igazgatójával azt, hogy a járás a jogtalan földhasználat megszüntetését szorgalmazza. A tanácsi felhívásnak nem lett eredménye. A két vezető együt­tes megállapodása után Szabó Ferenc a kukoricát betakarítot­ta és állataival fel is etette. Ez, akárhogy nézzük — tör­vénysértés. — Hogyan is alakult ki az ilyen elvtelen kapcso­lat? Az igazgató arra hivatkozik, hogy az alkatrész beszerzések­nél rendszeresen segítségére volt a tsz-nek, és fokozottan adott részére tanácsokat is. Ez nem fogadható el, mert csak munkaköri és erkölcsi köteles­ség teljesítéséről van szó. Kü­lönösen nem támasztható igény földhasználatra, ami minden kívülálló részéről tilos. A tsz elnöke az ügyésznek úgy nyilatkozott, hogy nem is valamilyen szolgáltatás fejé­ben adta a 800 öl földet a ve­zetőség. Egyszerűen attól fél­tek, hogy a kérés megtagadása esetén hátrányos helyzetbe ke­rülhetnek. A jogcím felől hagyjuk vi­tázni az érdekelteket, ez az ő dolguk. Ne csodálkozzanak vi­szont azon, hogy a közvéle­mény mindkettőjük magatartá­sát elítéli. Az ügyészség az igazgatóval és az elnökkel szemben egy­aránt fegyelmi eljárást kezde­ményezett. Emellett gondosko­dik arról, hogy Szabó Ferenc a fábiánházi Kossuth Tsz-nek felvásárlási áron megtérítse a kárt. Szabó Ferenc esete, sajnos, nem egyedülálló. Az ügyészi vizsgálatok többször tárnak fél hasonlókat. Többnyire orvosok, állatorvosok lépnek fel ilyen igényekkel. Df. Dudás József községi orvos Tiszavasváriban kapott földet. Más esetekben különböi ti vállalati szakmun­kások szakipari munkák, vagy berendezések karbantartása cí­mén részesültek ebben a ked­vezményben. Tehát a törvény- sértést még kontárkodással is tetézték. Szakipari munkát dí­jazásért végezni ugyanis csak iparigazolvány alapján lehet. Fontos, hogy a háztáji föld használatára vonatkozó sza­bályt a tagok a vezetőséggel tartassák be és a felfedett visszásságokról tegyenek beje­lentés az ügyészségnek. A fe­lelősségre vonás és az elszámol­tatás ilyen esetekben nem fog elmaradni. Dr. Lehel István csoportvezető ügyész A LAKÁS, A NYARALÓ, A CSALÁDI HÁZ KORSZERŰ BIZTOSÍTÁSA.

Next

/
Thumbnails
Contents