Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója és a IX. VIT tiszteletére: Széles körű termelési verseny- mozgalmat kezdeményeznek a szabolcsi fiatalok Vendégünk lesz a gyermekhős ba rátja Hal válasz éjféli« — Cikk a Kraszúnju /lezdábnn Beszélgetés Diezkó Jó/seíl'el, « KISZ megjei bizottságának első titkárával ,,Szeretnek elmenni \víre«\házára' Két hónap telt el a KISZ hatodik kongresszusa óta. A járási KISZ-bizottságok is megtárgyalták éves munkater- veiket, február—márciusban .pedig alapszervi taggyűlésen tűzik napirendre a KISZ-s tervezetek éves feladatait. Erről beszélgettünk Diczkó Józseffel, a KISZ Szaboics-Szatmár megyei bizottságának első titkárával. — Melyek a KISZ-isták legfontosabb feladatai ez évben? — A KISZ munkájában — a párt december- 10-i és a KISZ hatodik kongresszusának határozata alapján — Legfontosabb a termeié® segítése, a takarékosság. Ennek érdekében a KISZ-szervezetek és a járási bizottságok az eddig jól működő ifjúsági brigádokat és munkacsapatokat tovább erősítik, létszámukat is növelik. Segítik a termelőszövetkezetekben. üzemekben dolgozó fiatalokat, hogy újabb ifjúsági brigádokat és munkacsapatokat szervezhessenek. Ugyanakkor nemcsak a brigádtagoknak, hanem valamennyi fiatalnak mindennapi munkájával kell hozzájárulni íjz 1965. évi tervek teljesítéséhez. Ezért különös gondot fordítunk a helyi versenymozgalmak kezdeményezésére és fejlesztésére* —; A járás? Mzottságok, ülésein milyen konkrét tervekről számoltak be a bizottságok tagjai? — A KIS?!-szervezetek már eddig Is több vállalást tettek. Az ajaki KISZ-szervezet például szocialista szerződést körött a tsz vezetőségével. A három ifjúsági brigád vállalta a tervek túlteljesítését, Ennek következtében indult meg a helyi versenymozgalam: a felnőtt brigádok is bekapcsolódtak az ifjúságiak versenyébe. A takarékosságban a záhonyi KISZ-isták járnak elől. A 85 brigádban dolgozó 500 fiatal százezer forint értékű i akarékosságot hajtott végre. Ez évben tovább növelik eredményüket. Vállalták a vasúti tócsák jobb kihasználását, mellyel félmillió forint megtakarítást tűztek célul az ifjúsági brigádok. A termelő munka mellett a záhonyi KISZ-isták 12 írástudatlan, tanítását is elvállalták. A tuzsé- rí fatelep fiataljai is évente több ezer forintot takarítanak meg. — A mezőgazdaságban milyen feladat jut a KISZ-istáknak? — Biztosítani kel!, hogy a községek egész ifjúsága isKötel Sándorné Fényeslitké- ről levelet írt szerkesztösé- iinknek, a többi között a kö- etkezőket: „Ketten vagyunk. Nyolc hold földünket annak -lején bevittük a fényeslitkei rürst Sándor Tsz-be. Férjem 2 éves, rokkant, 260 forint já- ■ dékot kap. Én 68 éves varok, beteges, munkaképtelen, íem milyen keresettel nem endelkezünk. Éppen ezért nem értjük meg, miért Kell községfejlesztési hozzájárulást ás földadót fizetnünk?” „Egyszer már voltak ki hozzánk a Kisvárdai Járási Tanácstól, kérdezgettek egyet és mást, ígéretet is tettek, hogy segíteni fognak. Ez már elég régen volt és azóta sem történt semmi.” Kötél Sándorékkal a következőket közölhetjük; merje a termelési feladatokat, a termelőszövetkezetek termelési terveit, és abból a fiatalokra háruló tennivalókat. Ezért minden ICISZ-szervezet- nél taggyűlésen ismertetik a terveket, amelyre a szervezeten kívülieket is meghívják. Amint a járási bizottságok ülésein a felszólalók elmondták, a mezőgazdaságban is az ifjúsági kollektívák lesznek a takarékossági mozgalom kezdeményezői. Több helyen jelentették be, hogy a legjobb ifjúsági brigádok, illetve munkacsapatok a szocialista cím elnyerését tűzték célul. Ehhez a feltételeket is megteremtették már például az Apagyi Állami Gazdaságban és a levelek! KlSZ-brigádoknál. a demecseri Dimirov, a nagyhalász! Petőfi, a tiszateleki Vörös Október és még több más termelőszövetkezetben. A növénytermesztő ifjúsági munkacsapatok vállalják az optimális vetésidő és tőszám elérését, különösen az export növényeknél. A áilattenyészA közutak állapota nagymértékben befolyásolja a gépjárművek állagát. Köztudott dolog viszont az, hogy a járművek rohamos szaporodásával régebben nem tartott lépést az utak korszerűsítése. Különösen így volt ez Szabolcsban. A járművek súlya, mennyisége, sebessége, az utak terhelése mindinkább megköveteli és igényli az utak javítását, karbantartását és korszerűsítését. Ezekről beszélgettünk Cs. Nagy Pállal, a KPM Szabolcs Szatmár megyei igazgatójával* — Hogyan fejlődött a megye úthálózata az elmúlt négy esztendőben? — Mint ismeretes, országosan Szabolcs-Szatmárban voltak a legrosszabbak az útviszonyok. A felszabadulás előtt a 2000 kilométeres állami úthálózatból mindössze 150 km volt a portalanított út, míg a többi 2.5—3 méter széles makadámút volt. 1960-ig megyénkben 700 kilométerre növekedett a portalanított utak hossza. Erre áramunk 550 millió forintot fordított. A forradalmi munkás—paraszt kormány 9/1964. (IV. 12.) számú rendelete a földadóról kimondja; állandóan mentes a földadó alól „a termelőszövetkezetek részéről eltartásban, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tag alapszabálynak megfelelő háztáji gazdasága.” Amennyiben Kötél Sándorok öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosok, akkor a községi tanács — a fentiek szerint — nem kérheti tőlük a háztáji terület után a földadót. A községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban Kötél Sándor hivatalosan kérje a községi tanácsot, hogy méltányossági alapon szüntesse meg az ilyen irányú fizetési kötelezettségét. lésben a takarmányfelhasználás gazdaságosságát fokozzák — A feladatom eredményes végrehajtása megköveteli a szervezeti egység további erősítését. a KISZ-isták politikai és szakmai továbbképzését, az elvégzett munkák rendszeres értékelését. A KISZ-szervezetéknek segíteniük kell. hogy a szakmunkások azokon a helyeken dolgozzanak. ahol szakmai képesítést szereztek, vagy szereznek. Jó munkát csak a vezetés színvonalának állandó emelésével lehet felmutatni. A termelési és politikai munka előtérbe kerülésével azonban nem szabad elhanyagolni a kulturális é3 sportmurkát, Ez ért kultúr és .sporttevékenységünket csakúgy, mint a termelési verseny- mozgalmakat összekötjük fel- szabadulásunk 20. évfordulója és a IX. VIT méltó megünneplésével — fejezte be nyilatkozatát Diczkó József. Különösen a második 5 éves terv végrehajtása során fordítunk sok pénzt, s így nagyobb gondot is az útviszonyok javítására. Az elmúlt négy esztendőben újabb 200 kilométer utat korszerűsítettünk 250 millió forintos költséggel, új bekötő utakat építettünk Omboly és Nyírbéltek, Nyíregyháza és Nyírszőlős között, megépítettük a kálmánházi bekötő utat, melyek nem kevesebb mint 10 millió forintba kerültek. — Ezek mellett, a megnövekedett forgalom jobb lebonyolítása érdekében fokozott gondot fordítottunk a még korszerűsítésre váró mintegy 1100 kilométer hosszúságú irtaka- dámutak karbantartására is. Evenként e célre csaknem 25 millió forintot költünk. Ezeken kívül az utak esztétikai kialakítása is fontos feladat, a KPM-nak. Ezt a célt szolgálta a fásítási tervünk, melynek keretében 1960—1964 között a megye úthálózata mellett mintegy 60 000 darab különböző fajta gyümölcsfát és évenként több mint 30 000 nyárfát ültettünk. A fásításra évenként 250—300 ezer forintot fordítunk. — Nemcsak az utak. hanem a megye úthálózatán lévő hidak helyreállítása és építése is fontos feladatunk. Tudott dolog, hogy a háború során e hidak 90 százaléka elpusztult. melyek újjáépítése, korszerűbb hidakkal való helyettesítése tetemes összeget igényel. E munkálatokat már a felszabadulás után megkezdtük, s nagyobb mértékben a második ötéves tervben folyatjuk Au elmúlt 4 évben újjáépítettük a Tokaj—Raka- maz közötti Tisza-hidat. s megkezdtük a feisarl Tisza, valamint a nagydobos! Kraszna-híd újjáépítését, melyek befejezésére a következő esztendőben kerül sor. A olcsvaapáti Kraszna-híd építésére a harmadik ötéves terv. ben kerül sor, s így 3 híd kivételével valamennyi híd helyreállítását befejezzük. — Miyen változásokat okozott az úthálózat építésében a mezőgazdaság szocialista átalakítása? Késő este van. A szobában mór rég lezárták a kályhát. A család nyugovóra tért, csak az asztalon világít az éjjelilámpa. Fénye felbontott borítékokra, képes levelezőlapokra vetődik. — Mára hat választ terveztem — kezdi a beszélgetést Pusztai András fodrászmester, a fiatal fodrásztahu- lók Bandi bácsija, és több száz szovjet gyermek Andrej bácsija. — Éjfélig talán elkészülök velük. írnom kell Bakuba. Szverdloszkba. Moszkvába. Szovjet pionírok várják válaszomat. Képeslap. pionírok uak Pusztai András húsz egynéhány évre visszanyúló kapcsolatai, emlékei ültetik hetenként egyszer az asztalhoz: ápolni és elmélyíteni a barátságot a magyar és a szovjet emberek között. — 1943-ban kezdődött... akkor estem szovjet hadifogságba. A Donyee medencébe — Ez új feladatként jelentkezett a mi munkánkban is. Fokozatosan előtérbe került a mezőgazdasági rendeltetésű utak tervezése és építése. igazgatóságunk műszaki csoportja társadalmi munkában az elmúlt 4 évben 12 termelőszövetkezet ‘ részére készítette el azoknak a bekötő utaknak a tervdokumentációit, amelyek megépítésre kerültek. Ezzel a segítséggel mintegy 150 000 forintot takarítottunk meg a szövetkezeteknek. A múlt évtől kezdve viszont már a mi feladatunk a szövetkezetekben épülő bekötő utak- tervezése mellett, e munkák teljes lebonyolítása is. — Hogyan fejlődik megyénk úthálózata 1965- ben? Mennyit fordítanak utak. hidak építésére, korszerűsítésébe? — Ebben az évben megyénk útjainak korszerűsítésére 44 millió forintot fordít államunk. Hídjaink korszerűsítésére az előirányzatunk 8 millió forint. míg az utak átlagának megóv->s«ra _ I tartósára több mint 19 millió forintból gondoskodunk.. Efíben az esztendőben befejezést nyer a Tiszabercel— Nyirbogdány. a Nyírbogdánv —Pácin, valamint a Demecser —Dombrád közötti utak építése. Tovább folytatjuk a Kis- várda—Vásárost! amény, valamint 3 Beregsurány—Fehér- gyarmat közötti útszakaszok korszerűsítését E helyeken 6 méterre szélesítjük az utakat, — 1965-ben befejezzük a nagydobosi Kraszna-híd építését, s folytatjuk a kisari Ti- sza-híd építését. E feladatok mellett újabb 9 fermrteszovetke- zet részére építünk 7 millió forintos költséggel bekötő utakat, s a továbbiakban is nagy gondot fordítunk a még korszerűsítésre nem kerülő útjaink és hídjaink fenntartására. melyekre kormányzatunk 23 millió forintot biztosított. Hogy feladatainkat a jövőben még sikeresebben végezzük, ezért korszerűbb gépeket állítunk munkába. F. K. Válasz Fényeslitkére Öregségi járadékos tsz-tagok földadója községfejlesztési hozzájárulása >1. s. Egyre korszerűbb utakat követel a közlekedés kerültem. 48-ig, hazatérésemig sok szovjet embert, ismertem meg, megtanultam a nyelvüket. Azóta sok év telt el, de az ott megismert barátokkal, egyszerű szovjet emberekkel még most is kapcsolatban vagyok. írnak, s én hetenként egyszer válaszolok. Az asztalon — gyors számolással megállapítom — vagy kétszáz levél fekszik — Az íróik nem mind ismerősöm. Velük még sohasem találkoztam. Pionírok írnak, képeslapokat kérnek és címeket: magyar úttörőkkel szeretnének levelezni. A Szovjetunióban nemrég mozgalom indult „Magyarország barátai vagyunk” címmel hazánk felszabadulásának 20 évfordulója tiszteletére. Ennek a mozgalomnak ezer darabból álló kéoesiapgyűjtemé- nyemeí szenteltem. A legkedvesebb levél — a Krímből — Sok levél között, talán ez a legkedvesebb — teszi • elém a kitömött fehér borítékot. Benne liláskék tintával írott levél és fényképek. Feladója Anatolij Mihajlovics Bicskovszkij, a Krímből. — írója annak a 11 éves szovjet katonának volt harcostársa, akinek holtteste a nyíregyházi temetőben nyugszik és akivel együtt vett részt a Nyíregyháza felszabadításáért folyó harcokban. Pusztai András a múlt ér novemberében levelet írt a szovjet hadsereg lapjának, a Kraisznaja Zvezdának: kérte, segítsenek megkeresni a fiatalon hősi haMlt halt katona hozzátartozóit. A lap közölte a levelet. — Azóta nap, mint nap jönnek a válaszok. Főleg pionírok írnak: Juzsno—Szaha- linszktól Leningrádik keresik a hozzátartozókat. Egyik nap azután megjött az első levél a Krímből, — mondja és fordítani kezdi a meleg hangú sorokat. „Parancsot Kapui ok* és.. — ....az önök varosában egykor kegyetlen harcot kellet vívnunk a német fasisztákkal. Most, 20 év múltán szeretnék elmenni Nyíregyházára. hogy lerójam kegyeletemet hősi halált halt harcostársaim sírjánál. Jól emlékszem Rozesmejko Nyikolaj Jakovlericsre — bár fényképem nem marad róla. — Emlékszem, parancsot kaptunk, derítsük fel a Nyíregyháza keleti részén húzódó ellenséges erőket. A városban tűzharcba kerültünk a németekkel. Jakovlevics súlyosai! megsebesült. Én is elvesztettem a fél lábamat. Katonatársam további sorsáról a mai napig semmit sem tudtam,..” — írja Bicskovszkij, aki azóta egy krimi kolhoz tagja. Újévkor a volt katona édesanyja írt Pusztai Andrásnak: üdvözletét küldte városunk lakóinak. ' Nemrég újabb levéllel kopogtatott a postás. Várunk. Anatolij Bieskovszkij! — „...ürülök, hogy néhány napot kedves városukban tölthetek áprilisban...” — fordítja Pusztai elvtárs a levél egyik sorát, majd visz- szateszi a borítékba a lapot és hozizáfűai; — Én is örülök, hogy személyesen megismerkedhetek Antolij Biaskovszkij-val. Április 4-re hazánkba érkezik egy 208 tagú szovjet küldöttség és köztük jön ő is. Addig még meg kell írnom nehány levelet — mosolyog és tollát a tintába mártja. Megcímezi a következő borítékot: Bakuba egy szovjet kisfiúnak holnap útnak indul egy nyíregyházi és egy budapesti képeslap. Szilágyi Szabolcs Takács Zoltán, a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Ktsz dolgozója a fúrógép mellett. Készül az Erzsébet-háló. Foto: Darabos László Csak a fásításra 300000 forintot fordítunk évente
