Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) gulom nagyobb hányada _ mintegy 70 százaléka — 1964- ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Az import 53 százalékát kitevő nyersanyagokból és félkésztermékből 19 százalékkal többet hoztunk be mint 1963- ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több mint 1963-ban. Jelentősen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok. —, a szerszámgépek exportja. Egyes gépfajták. pl. a mezőgazdasági gépek, a könnyű- és élelmiszeripari berendezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruházati cikkek exportja volt számottevő. Beruházások — építkezések Beruházásokra — előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963-ban és valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyorsabban nőttek az importgép beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mezőgazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. Az építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát év közben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami építőiparban, mint 1963. azonos hónapjaiban. Az építőipari vállalatok munkájának összehangolásában és az építési munkák szervezésében hiányosságok voltak. 1964-ben megkezdte terhelését többek között a Hidasi Brikettgyár ) 50 000 tonna évi kapacitású új üzemrésze, a Dunamenti Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50—50 MW teljesítmény j gépegysége, a Győri Oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége, a Kéziszerszámgyár kecskeméti gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár, az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT budapesti új gépkocsitelepét, a pécsi és a nyíregyházi 300 ágyas tbc- kórházakat. Üj szálloda épült Salgótarjánban, Siófokon, valamint Budapesten. Átadták a forgalomnak a budapesti Er- zsébet-hidat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően — mintegy 20 400 lakást adtak át. Ezenkívül ma- j gánerőből — többségében jelentős állami támogatással — ! mintegy 30 000 lakást építet- telt. Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átadták rendeltetésének az újjáépített Divatcsarnokot, a fjy- zsef Attila-telep ABC áruházát és több száz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági— műszaki előkészítése. Az 1964. , évi üzembe helyezésre előirányzott néhány föntos beruházás befejezése nem történt meg, így pl: a Budapesti Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, a Hatvani Cukorgyár, a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat beruházása, az Ózdi Állami Áruház, a Budapesti Astoria Szálloda, a dunaújvárosi kórház. .4 lakosság jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint u munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1 1964- ben 2,5—3 százalékkal, I egy főre jutó reáljövedelme j — a tervezettnél nagyobb j mértékben — 5—6 százalékkal i haladta meg az 1963. évi szín- | tét. A parasztság egy főre ju- i tó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az ösz- szes eladás mintegy felét kitevő élelmiszerforgalom 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 száza, lékkai, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal. nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek . vásárlása 1984-ben 4 százalékkal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Cipőkből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 százalékkal több fogyott, mint 1963-ban. Méterárukból valamivel többet kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963-ban. A vegyes iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százalékkal, hűtőszekrényből 65 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, porszívóból 40 százaiéival volt nagyobb, mint 19S3-ban. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Több motorkerékpárt, kevesebb személygépkocsit adtak el, mint 1963-ban. A bútorforgalom 5—6 százalékkal emelkedett. Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának nagyobb mértékű növekedését esetenként az áruhiány, a nem megfelelő választék, minőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött különféle szolgáltatásokra. Ezen- belül jelentősen nőtt a közlekedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg. A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Átadták rendeltetésének a j Tiszavasvári Gépjavító Állomáson a járműelektromossági és Diesel adagoló-porlasztó felújító új üzemrészt. Az átadáson részt vettek a. Földművelésügyi Minisztérium, a gépállomások megyei igazgatóságának képviselői. Két évvel ezelőtt a megyében a Tiszavasvári Gépállomáson ismerték fel elsőnek az alkatrészprobléma üzemszerű csökkentését. Ez any- nyira haladt, specializálódott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az állomás ilyenirányú bővítéséhez hozzájárult. Az új üzemrész elkészítésére 2 millió 300 ezer forintot ruháztak be, amelyhez a dolgozók mintegy 250 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Az | állomás vezetői felkutatták az ; ország különböző üzemeiben ' elfekvő, szükséges szerszámgépeket.- Közben, a könnyű munkák végzésére nőket szerveztek tanfolyamra, a traktorosok részére szerelő szakmunkásképző taníolyamot indítottak. Az új részleg próbaüzemeltetése jól sikerült, s most, Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3,9 milliárd forinttal növelte. 1964. év folyamán 31 000) fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10 135 000 volt. 1964-ben az élveszületések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt. mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos ka- J pott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800-zal gyarapodott és számuk az óv végén elérte a 76 000-et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964. végén több, mint ! 1 100 000 ember kapott nyug- | díjat. Illetve járadékot. A részükre folyósított oászeg 1964-ben 600 millió forinttal több volt, mint 1963-ban. Az 1964—65 tanévben kb. 2,3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az idei tanévben 92 000-en folytatnak felsőfokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A szakmunkás tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példányszáma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezenbelül a könyvek több, mint 44 millió példányban jelentek meg. A televízió-előfizetők száma az j év folyamán 471 000-ről 675 I ezerre emelkedett. Az idegenforgalom — nagy- i részt az utazásokat megköny- nyitő államközi megállapodások hatásaként >— jelentősen | nőtt. 1964.-ben magyar állam- | polgárok 1 487 000 alkalommal utaztak • külföldre, s ez több mint két és félszerese az ! 1963. évinek. Magyarország- ra külföldi állampolgárok | pedig 1 302 000 esetben jöttek, j ami kétszerese az 1963. évinek. Budapest, 1965. január 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL hogy hivatalosan is megtörtént az átadása, teljes kapacitással dolgozik. így az egész ország területére, a gépállomások és a tsz-ek részére, a kollektorgyártás teljesen _ az új üzemben folyik. Három megye — Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod- Zemplén — részére járművillamossági és Diesel adagolóporlasztó felújítást végez. Az alkatrészhiány csökkentése mellett mutatja az üzem jelentőségét az is, hogy például a járművillamossági és az adagoló-porlasztó felújítás esetében egyedenként előbbinél mintegy 1000, utóbbinál 2000 forint megtakarítás érhető el a népgazdaság számára. Mindezek mellett az állomás tovább folytatja a D—4 K, UE—28, DT—413, DT—54, az SZK—3-as és 4-es géptípusok szakosított javítását. Az új üzemrész figyelembe vételével a javító állomás idei termelési értékét a tavalyi 31 millió forinttal szemben 39 millió forintra tervezte. így a bővítési beruházás már az első esztendőben megtérül. (a. b.) 2,3 milliós új üzemrész a Tiszavasvári Gégjavííó Állomáson Kollektorgváríás az egész ország területére F eltárul a napsugár titka? Az utóbbi időben rengeteg új adatot kapott a tudomány a Nap működéséről. Felhasználásuk során az elméleti, majd a gyakorlati fizika számos új lehetőséget kapott. Különösen jelentősek azok a megfigyelések, melyeket az űrben keringő megfigyAö állomások jelentenek. A képünkön bemutatott féltonna súlyú berendezés műszerei 43 millió észlelést közölnek a földi megfigyelő állomással. A tudósok a kapott adatok alapján a napsugárzás számos eddig meg nem oldott kérdésére várnak választ. MOSZKVA 1965. Az új moszkvai lakótelepek tervpályázatán díjat nyert épülettömb makettjét matatja képünk. A három, központi épülettel egybekötött épülettömb hatezer lakosnak nyújt majd kényelmes otthont. A középen látható kör alakú épületben helyezik el az üzleteket, szórakozóhelyeket. A terv kivitelezésére még ebben az évben sor kerül. (MTI — Külföldi Képszolgálat) iizßiißiß „Rendkívül ritka, a Főidre idáig még nem hullott meteoritfajta” — állapították meg hosszú vizsgálat után a Magyar Nemzeti Múzeum tudósai arról a kődarabról, amely 1964. október 8-án délelőtt fél tizenkettőkor csapódott be a Főváröfei Épületlakatos és Gépjavító Vállalat Kén utcai telepének udvarán. A 64,8 gramm súlyú, tojásnagyságú meteorit alig egy méterrel kerülte el Cseh Katona János 27 éves lakatost. A kő éktelen robajjal vágódott a talajba és hosszú ideig izzott. A megtalálók hamarosan beszállították a meteoritot a múzeum ásvány- és kőzettárába. A vizsgálat több hónapig tartott. A világűrből érkezett kődarab anyaga gránit, tartalmaz földpátot, kvarcot és csillámot. — mint a földi kőzetek. A Budapesten talált meteorit abban különbözik elődeitől, hogy a mostani lelet olyan kémiai és nyomásviszonyokról tanúskodik, amilyenek a földkéreg felszínére és felső 30 kilométeres burkára jellemzőek.
