Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

Húsx szabad esztendő

A magyar és a szovjeí nép

barátsága

i+- __

írta: Antal Pál, az MSZMP megyei vb. tagja, rendőralezredes

ß* prills 4-én ünnepli népünk felszaA

badulásának 20. évfordulóját. Két évtizede, hogy a nagy Szovjetunió katonái elhozták népünknek a békét és a szabad életet. Nekik köszönhetjük nemzeti függetlenségünket. Amikor legnagyobb nemzeti ünnepünkön immár két évtized távlatából pillantunk vissza a megtett útra, elért eredményeink, sikereink láttán nemzeti büszkeség tölt el bennünket. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a szovjet népnek a

II. világháborúban értünk is hozott áldozatáról, a két évtizedre visszamenő baráti támogatásról és segítségről.

Népünk a Szovjetunióban felszabadítóját, idősebb testvérét, a jóban-rosszban kitartó barátját tiszteli és becsüli. A szovjet emberekhez fűződő tiszta barátságunkra mélységesen büszkék vagyunk. Ez a barátság mindennél drágább számunkra, ez a mi népünk biztos támasza, sikereink záloga.

A magyar és a szovjet nép barátsága gazdag történelmi múltra tekint vissza. Alapja az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején teremtődött meg, amikor a hadifogoly magyar munkások és parasztok fegyvert fogtak az orosz proletariátus oldalán „ népek szabadságáért és boldogabb jövőjéért. Magyarok tízezrei állottak csatasorba a nehéz időkben az élet-halál harcát vívó, fiatal szovjet állam mellett. Magyar katonák is védték Omszk, Krasznojarszk földjét és a mai Szovjetunió annyi más pontját a £e- hérterror és az intervenció ellen.

Magyar katonák vére is hullott a forradalom, a szovjet szocialista hatalom védelmében. Fegyvert fogtak, mert érezték, hogy ez a harc olyan emberibb életért folyik, amelyről a magyar munkás és paraszt régóta álmodik.

Közös harcaink hagyományai között különös jelentőséggel bír az 1919-es magyar forradalom. A Magyar Tanácsköztársaság a két nép barátságának betonszilárd bázisa, barátságunknak egyik legdúsabbau buzgó történelmi forrása.

Az oroszországi forradalom léte. lelkesítő ereje tette lehetővé a Tanácsköztársaság győzelmét A mi népünk hősi vállalkozása pedig — ezt szovjet barátaink hangsúlyozzák — hadműveleti szempontból pozitívan befolyásolta az orosz forradalom sikerét. A fiatal magyar vöröshadseregben ta- találjuk a hadifogoly orosz katonákat is, akik a magyar proletárhatalom sikeréért, küzdöttek. Mindkét nép igen nagyra értékeli 1919 jelem tőségét.

A Szovjetunió a Tanácsköztársaság levelese utáni időszakban többször is baráti gesztussal adta tanújelét annak, hogy nem tekinti ellenségnek a Horthy-fasizmus elnyomó uralma alatt élő magyar népet. Igyekezett normális viszonyt fenntartani a magyar állammal. 1941 tavaszán — amikor Európa nagy része már lángokban állt — & Szovjetunió baráti & békés szándékai jeléül, ünnepélyes formában visszaadta azokat a 48-as honvédzászlókat, amelyeket a cári seregek zsákmányoltak annak idején Magyar- országtól. A magyar munkásoknak és egyszerű embereknek a Szovjetunió iránt érzett őszinte szeretető és nagyrabecsülése nyilvánult meg 1940-ben a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár alkalmával. Ezt bizonyítja a szovjet pavilon vendégkönyvének több ezer lelkes, baráti és jókívánságokat kifejező bejegyzése. amely a lakosság részéről történt.

A szovjet részről több ízben elhangzott figyelmeztetés és baráti szándékok hangoztatása ellenére, a fasiszta magyar kormány iCil nyarán hitszegő módon hátbatámadta a Szovjetuniót. Ez a háború azonban nem a dolgozó magyar nép, hanem a magyar tőkés- föudesúri rendszer háborúja volt.

A szovjet nép mérhetetlen áldozatokat hozott, s végül fényes győzelmet aratott támadóin. Ennek eredményeképpen felszabadította hazánkat a külső és belső elnyomás alól Éltben a harcban — ha kis számban is — ott találtuk a felszabadítók oldalán dicső for-adalmi hagyományaink örököseit, a magyar partizánokat. A legtöbb magyar partizán a Kárpátokon túli terület hegyeiben hr.rcolt népeink felszabadításáért. Ezek között a legjelentősebb volt Uszta Gyula csoportja. akikre most is nagy megbecsüléssel és szeretettel gondolnak a Kárpátok lakói. Barátságunkat vérrel pecsételtük meg 1956 őszén is, az ellenforradalmi erők szétzúzásáért vívott harcban. 1945 & 1956 emléke még forrón él bennünk. Szovjet katonák vére hullott a magyar nép és forradalma védelmében magyar földön,

Húsz évvel ezelőtt az első bíztató szót, az első segítséget az élet vérkeringésének megindulásához a felszabadító hadsereg katonái nyújtották. Ok adták az első kenyérhez „ lisztet, a villanyszolgáltatások beindításához az első teherautó szenet, az újságokhoz a papírt, a betegek gyógyításához a gyógyszert, és mindenütt segítettek megszervezni a közigazgatást. Felsorolni is r.ehéz lenne mindazt a figyelmességet és gondoskodást, amely a mi megyénkben is tanúsítja az új életünk kibontakozásáért vállalt nemes munka eredményeit.

Sok, nehéz harcot kellett tehát megvívnia népeinknek, amíg létrejöttek azok a feltételek, amelyek megteremtették egy ilyen nagyszerű barátság alapjait. E feltételek a

II. világháború felszabadító harcai nyomán, népi demokráciánk fejlődésének viszonyai között jöhettek létre, amikor népünk, pártunk vezetésével nálunk is végérvényesen a szocializmus építésének útjára lépett. A múltból sarjad ez a barátság, amelynek mi hű ápolói vagyunk. De ma már nemcsak a gazdag történelmi múlt emlékei kötnek ösz- sze bennünket.

Hazánkban nem teltek el tétlenül a fel- szabadulás utáni esztendők. Népünk a kommunisták vezetésével dicső utat tett meg. Az egykori hárommillió koldus országából a fiatal munkás—paraszt hatalom fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező államot teremtett. Ma hazánkban a néphatalom szilárd, népünk lelkesen követi a Párt politikáját. Ennek a politikának a középpontjában a magyar—szovjet barátság áll. Amikor ragaszr kódunk ehhez a kipróbált politikához, akkor ragaszkodunk a magyar—szovjet barátság- - hoz. orjszágaipk gyümölcsöző kapcsolataihoz, amelyek igen sokrétűek, kiterjednek a nemzetközi életre, a politikai, a katonai, a gazdasági és kulturális építés minden területére.

Hazánk gyors ütemű gazdasági fejlődésének igen fontos tényezői a magyar—szovjet árucsere egyezmények, a műszaki, tudományos és technikai együttműködés. E kapcsolatok állandó bővítését Magyarország természeti adottságai is szükségessé baszik. Viszonylag kis területű és magas népsűrűségű ország vagyunk. Ebből következik, hogy a lakosság foglalkoztatása mind az ipar. mind a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését kívánja meg. Fűtő- és ipari nyersanyagban az európai kontinens legszegényebb országa hazánk. Adottságainknak megfelelően gazdasági fejlődésünkhöz nyersanyagra és árufelvevő piacokra van szükségünk. Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú gazdasági kapcsolataink ezeket az alapvető feltételeket biztosítják számunkra

Gazdasági kapcsolataink a fentiek figyelembe vételével alakul szem előtt tartva a kölcsönös előnyök és a proletár nemzetköziség alapelvét. Ez a két alapelv szabja meg árucsereforgalmunk irányát. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egymástól olyan árukat vásárolunk, amelyekre leginkább szükségünk van, ugyanakkor önzetlenül segítjük , egymás gazdasági fejlődését.

Erre, kapcsolataink gyakorlatából több példát lehet felsorolni. Ilyen volt, amikor a mezőgazdaság váratlanul felgyorsult átszervezése következtében, hirtelen megnövekedett az ország traktorszükséglete, a Szovjetunió terven felül több ezret bocsátott rendelkezésünkre. Hasonló segítséget kaptunk, amikor aszály következtében takarmányhiány- nyal küzdöttünk. A Szovjetunió ekkor is terven felül több ezer tonna takarmánygabonát adott át részünkre.

Az önzetlen segítőkészséget mutatja az a tény is, hogy a Szovjetunió saját belső igényeit meghaladó mértékben fejleszti nyersanyagbázisát annak érdekében, hogy folyamatosan biztosíthassa Magyarország és valamennyi testvéri szocialista ország gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen alapanyagait. Csak egy példa. Az utóbbi négy évben olyan két üzem kezdhette meg a termelést megyénkben, amely nagy szerepet játszik a munkaerő foglalkoztatásában. A tuzséri és a mátészalkai E RDÉRT-telepeken több mint kétezer ember jut megélhetéshez, s az általuk feldolgozott szovjet alapanyag számottevő hazánk, de különösen megyénk gazdasági életében. A nyersanyagszáliítások mellett azonban a szovjet gepszállítások is fontos szerepet töltenek be a magyar ipar fejlődésében Iparunk legnagyobb éiesítményei elsősorban szovjet technológiai segítséggel épültek fel.

Gazdasági kapcsolataink másik oldala hogy a Szovjetunió, mint vásárló, elősegítette a magyar gépipar fejlődését. Iparunk termelésének mintegy 30 százalékát ma már a gépipar termékei alkotják, s ennek nagyobb részét exportáljuk, A Szovjetunió vásárlásaival jelentős piacot teremtett a magyar gépiparnak, s ezenbelül számos új termelési ágazat fejlődése vált lehetővé.

Ahogyan nekünk előnyős, hogy a szovjet gazdaság állandóan bővülő piacot nyújt a magyar ipar számára, ugyanúgy hasznosak a Szovjetunió számára a részünkről szállított komplett gyárberendezések, vegyipari berendezések, híradástechnikai cikkek, közlekedési eszközök és különböző közszükségleti cikkek.

A biztos szovjet piac elősegíti mezőgazdaságunk fejlődését is. A közelmúltban megkötött magyar gyümölcs- es zöldség exportra vonatkozó egyezmény igen jelentős fejlődést tesz lehetővé az előző évi szállításokhoz képest. Különös jelentősége van ennek mezőgazdaságunk, s még nagyobb mértékben megyénk számára. Lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük a nagyüzemi gyümölcsösöket, a telepítést, a járulékos beruházást, a zöldségtermelést. Ezzel az egyezménnyel fokozottabban lehetővé válik a megbízhatóbb tervezés, a megalapozott, zökkenőmentes fejlesztés a mezőgazdaságban és a konzerviparban, amelyeknek termékei előre biztosított piacot találnak.

Hazánk és a Szovjetunió gazdasági együttműködése az elmúlt két évtizedben rendkívül jelentős mértékben fejlődött. Ez a folyamat együtt haladt a KGST tevékenységének fejlődésével. E szerv az együttműködés új farméiként jelölte meg a közös beruházások megvalósítását. Az eddig megvalósítottak közül a legjelentősebbek a Barátság olajvezeték, valamint az egyesített energetikai rendszer. Említést érdemel, hogy az olajvezeték és az energetikai rendszer országhatárokon belül nemzeti tulajdonban van, s azt mindegyik féft saját területén építette meg.

Minthogy azonban pl. az olajvezeték a Szovjetumób;vh ’'so&szorósan hosszabb, mint nálunk, nyilvánvaló, hogy a kiadások nagyobb részét is a Szovjetunió viselte. A Kárpátok között ezüstösen kígyózó vezeték emberfeletti küzdelem árán, jutott át a hegyeken. Modern gépóriások ásták a kőárkoí és emelték helyére az egyetlen több ezer kilométeressé forrasztott csöveket

A szorosabb termelési együttműködést példázza a két ország között kötött alumíniumegyezmény, amely lehetővé teszi a magyar bauxit nagyobb fokú hasznosítását. Saját erőnkből erre jelenleg nem lenne lehetőségünk, mivel az óriási beruházásokat igényel, s ezeket a népgazdaság más fontos ágából kellene elvonni.

Kapcsolataink egy további területe és formája a műszaki-tudományos együttműködés. A két ország között az 1949-ben aláírt megállapodás alapján egyre szélesedő tapasztalatcsere alakult ki, melynek keretében lényegében ingyen bocsátják egymás rendelkezésére a népgazdaság különböző ágaiban elért műszaki és tudományos eredményeket Ennek a tapasztalatcserének gyakorlati jelentősége rendkívül nagy. Napjainkban a legnagyobb országok nemzeti jövedelmük jelentős részét fordítják tudományos kutató munkára. Korszakunk fejlettségére jellemző adat, hogy az összes tudósoknak — akik az ismert világtörténelem folyamán tevékenykedtek — kb. 95 százaléka ma él és dolgozik. Ebben a hatalmas iramú tudományos kutatótevékenységben a kis országok — mint hazáink is — nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy saját erejükből megállhassák helyüket. A szocialista országok szervezett összefogása azonban ezt mégis lehetődé teszi. Sokat segít a Szovjetunió a magyar szakember utánpótlásban is. Magyar diákok ezrei kaptak már eddig is kiképzést a Szovjetunió különböző egyetemein.

A testvéri barátság legjelentősebb kifejezője az azonos politikai irányvonalunk, amelynek középpontjában a béke megvédése álL Békepolitikánk biztos záloga az a tény, hogy a szocialista világrendszer országainak népeit, hadseregeit a proletár internacionalizmus elszakíthatatlan szálai forrasztják egybe.

A szocialista országok katonai összefogásán belül is a Szovjetunió feimérhetetien ereje hatalmas és megnyugtató biztosítéka ^ mi békés építő munkánknak is.

Barátságunk egyik legalapvetőbb és legerősebb tartóoszlopa, hogy mind a két nép szocializmust, a kommunizmust építi, mind a két nép a marxizmus és leninizmus eszméit akarja megvalósítaná. Pártjaink azonos nézetét bizonyítja, hogy aláírói vagyunk az

1957-es és 1960-as moszkvai „Nyilatkozatnak. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusainak eszméi, célkitűzései jutnak kifejezésre az MSZMP VIII. kongresszusának határozataiban, melyet dolgozó társadalmunk helyesel és megvalósításáért becsülettel dolgozik. A

közös cél közös utat, „ közös út közös érdekeket jelent.

A két ország határánál fekvő területek lakossága között — a földrajzi közelség, vagy inkább népeink múlt és jelenbeli azonos életkörülményei következtében — a barátság még színesebb és bensőségesebb szálai szövődtek. A Szovjetunió Kárpáton túli területe — csak úgy mint Szaboics-Szatmár megye —, nagyon mélyről indult. Az eltelt 20 esztendő alatt azonban - mind a két területen felismer- hetetlenségig megváltozott az élet. Mind • két oldalon szorgos munka folyik a meg szebb holnapért. Munka közben azonban szakítunk időt arra. hogy- megnézzük egymás alkotásait, megismerkedjünk egymás eredményeivel, kicseréljük az élet különböző területein szerzett tapasztalatainkat. Különösen 1957 óta épült ki a két terület vezető szervei é* lakossága közötti szoros baráti együttműködés. Évente több delegációt cserélünk, akik a politikai, gazdasági és kulturális élet területeiről gyűjtenek hasznos tapasztalatokat és felhasználják azokat saját munkájukban. Aa utóbbi időben kultúrcsoportok csere jé vei sikerült megismerni egymás népi kultúráját, hagyományait. Erősödtek a két terület sport- kapcsolatai is.

A hivatalos látogatásokon túl megyénk lakosai közül mind többen látogatnak el a Szovjetunióba, és elsősorban a szomszéda* Kárpáton túli területre. A baráti látogatások során több ezer szabolcsi dolgozó gyönyörködött már a Kárpátok természeti szépségében, és nyugtázta elégedetten azokat az eredményeket amelyeket a • soknemzetiségű, de á közös célért egy akarattal dolgozó Kárpáton túli lakosság felmutatott..

A Kárpátontúli-terület vezetői es dolgozói féltő szeretettel ápolják a népeink közti barátságot. Beregszászon Barátság-házat létesítettek, ahol állandó jellegű kiállítás keretében mutatják be népeink közös történelmi múltját és- harcait. Szemléltetik azokat az eredményeket is. amelyek a felszabadulás óta eltelt 20 esztendő folyamán születtek az ukránok, oroszok és magyaros közös erőfeszítései nyomán. Népeink egységét és oarát- ságát fejezte ki az a találkozás is, amely a közelmúltban Beregszászon volt, a Népek Barátsága Fesztiválján.

Szerte Kárpátokra jnában ismerik a magyarországi, és még közelebbről a Szaboics- Szatmár megyei eredményeket. Különösen elismeréssel adóznak almáskertjeink iránt. A magyar gyümölcskertészek önzetlenül átadták tapasztalataikat, amelynek nyomán nagyarányú gyümölcstelepítési akció bontakozik ki Kárpátukrajnában, Sok hasznos tapasztalatot szereztek a mi mezőgazdászaink is az ottani kolhozok kukoricatermesztőitől, akik több éves kísérletezéseik eredményeit oo- csátották rendelkezés ünkre.

A barátság spontán megnyilvánulásai egy- egy határmenti község, termelőszövetkezet, illetve kolhoz közötti kölcsönös, jó kapcsolat. Szép példa erre a tiszakóródi termelőszövetkezet parasztjainak segítőkészsége, akik rizs- vetőmagot ajándékoztak a Tisza túisó oldalán lévő péterfalvi Határőr kolhoznak. Ezzel az ajándék-vetőmaggal honosodott meg és kedvezően egészíti ki a jövedelmet a kolhozban a rizstermelés. A péteríalviak küiön- bösp hibrid kukorica vetőmagokkal viszonozták a tiszakóródiak szívességét.

A magyar—szovjet határ mindinkább nem a választóvonal szerepét tölti be, hanem ö^szekötőkapocs országaink, népeink között. A két szomszéd nép barátságának mintegy szimbólumaként létesítették 1960-ban a k-?t baráti terület kertészei a határon, Beregsu- rány térségében a Barátság-kertet. Azóta most ősszel sor került az első közös aima- szüretre is. A közös kert, amellett, hogy a barátság szimbóluma, lehetőséget adott arra is, hogy a gyümölcstermesztés legújabb tapasztalatait kicseréljük egymás között. Ilyen szép államhatára nincs egyetlen egy országnak sem.

A magyar és a szovjet nép barátsága tehát a mindennapi élet nagy és apró tetteiben, népeink egymás iránti rokonszenvében és a közös célokban, a közösen vallott eszmékben nyilvánul meg A Szovjetunió barátunk, kűzdőtársunk a békéért, a szocializmusért vívott harcban.

Számunkra szent ez a barátság és ezért tekinti szívügyének minden hazáját szerető magyar dolgozó a szovjet néppel való barátság erősítését. A történelmi tapasztal átokból leszűrhettük, hogy e barátság ápolása, erősítése békénk és szocialista jövőnk leg* főbb biztosítéka.