Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1965 JANUÁR It, VASÁRNAP A liözponti Siatíizlikai Hivatal jelentése az 1904. évi Hazaérkezett Péter János külügyminiszter né (»gazdasági terv teljesítéséről 1964-ben a népgazdaság to­vább fejlődött, javult a lakos­ság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása. A nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — több mint 4 százalékkal na­gyobb volt, mint 1963-ban. Az ipari termelés jelentősen, a mezőgazdaság össztermelése kismértékben meghaladta az 1963. évi szintet. Tovább nőtt a lakosság jövedelme és fo­gyasztása, bővültek q népgaz- uaság átló- és forgóalapjai. Fo­kozódott a külkereskedelmi tevékenység, erősödtek és to­vább szélesedtek az ország nemzetközi kapcsolatai. A terv­nek a termelés gazdaságossá­gára vonatkozó előirányzatait több területen nem teljesítet­ték. 1964. évi gazdasági, egész­ségügyi, kulturális helyzetet részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar 1964-ben a szocialista ipar mintegy 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban és ezzel kb. 3 százalékkal túlteljesítet­te az éves teljes termelési ter­vet. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés a vegyiparban, az élelmiszeriparion és az építőanyagiparban. Jelentősen — bár az átlagosnál kisebb mértékben — nőtt a termelés a Kohó- és Gépipari Minisz­térium gépipari vállalatainál. 1964-ben az ipari termelési terv teljesítése a következő­képpen alakult: .4* 1964. évi termelés 1963. év! termelés . az 1964. éri százalékában terv Nehézipari Minisztérium 169,7 százalékában 104.0 Bányászat 103,3 102,0 Vegyipar 112,7 105,6 Kohó- és Gépipari Minisztérium 107,1 10025 Kohászat 104,1 10323 Gépipar 108,5 98,9 Építésügyi Minisztérium épitöanyagipari vállalatai 113,7 99,8 Könnyűipari Minisztérium 106,9 101,2 Élelmezésügyi Minisztérium 110,1 106.6 Tanácsi ipar 108,8 104,3 Állami ipar 108,8 102,7 Szövetkezeti ipar 110,8 110,8 Szocialista ipar együtt 108,9 103,1 1964-ben 3,5 százalékkal több szenet, 2,5 százalékkal több kópiáját, 28 százalékkal több földgázt és 9,4 százalékkal több villamos energiát termel­tek, mint 1963-ban. Jelentő­sen nőtt a fűtőanyagok és a villamos energia behozatala is. A hengerelt acél — és ez­zel összefüggésben az acél — ermelésének kisebb mértékű csökkenése főleg a Lenin Kohászati Művek hengermű­ének rekonstrukciójából adó­dott. A gépiparon belül 1964-ben a híradástechnikai cikkek ter­melése 13 százalékkal, a mű­szereké 8 százalékkal nőtt, a szerszámgépek termelése az 1963. évi szinten maradt. Az év folyamán mintegy 30 szá­zalékkal több háztartási vil­lamosgépet gyártották, mint 1963-ban. Tovább nőtt a gé­pek és gépi berendezések ki­vitele. 1964-ben a könnyűiparon be­lül a bútoripar termelése 13 százalékkal, „ textilruházati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 százalékkal nőtt. A szövet, a kötöttáru és a harisnya termelésén beiül* kü­lönösen a szintetikus szála­kat tartalmazó cikkek terme­lése nőtt. Az egyes fontosabb iparcik­kek termelése és tervteljesíté­se 1964-ben a következőkép­pen alakult: A fontosabb iparcikkek termelése mennyi­az 1963. évi az 1964. ségben termelés %-ában évi terv %-ában szén 31,5 millió t 103,5 101.1 k.oiaj 1,8 millió t 102,5 100,0 bauxit 1,5 millió t 109,2 101,9 villamos energia 10,6 mil.iárd kWó 109,4 101,4 acél 2,4 millió t 99,6 102,4 hengerelt acél 1,7 millió t 99,1 102,7 alumínium 56,9 ezer t 102,5 100,5 cement 2,3 millió t 125,5 100,3 nitrogénműtrágya 443 ezer i 115,8 114,8 szuperfoszfát 539 ezer t 105,2 109,6 autóbusz 2 462 db 103,7 103.1 televízió vevőkészülék 270 ezer db 107.3 108,1 mosógép 174 ezer db 103,4 96,7 hűtőszekrény 70 ezer db 194.1 100,1 pamuíszövet 304 millió m3 107,3 100,5 gyapjúszövet 36 millió m2 102,9 99,7 cipó 24,8 millió pár 104,3 101,2 cukor 449 ezer t 119,7 100,4 vaj aör 19 ezer t 107,9 107,3 4,2 millió hl 103,8 103,1 1964-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 fő volt, 45 800- zal (3,7 százalékkal) több, mint 1963-ban és 11 200-zal (0,9 szá­zalékkal) több mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy mun­kás és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az ál­lami iparban 4,6 százalékkal emelkedett. 1964-ben a terme­lés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiá­nyosságok. 1964. év folyamán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költsé­gei. Számottevően nőttek a túlórák. A tervidőszakvégi „ro­hammunka” továbbra is jelen­tősen megdrágította a terme­lést Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműködése. A késedelmes határidőkön túli szállítások is zavarták az ipár munkáját és a kereskedelem tevékenységét. Az ipari terme­lés egy része minőségét, össze­tételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari kész­letek tovább nőttek. Mezőgazdaság — felvásárlás 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül az állat- tenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt. 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen 34 százalékkal több kenyérga­bona termett, mint 1963-ban. Az 1964. évi termés fedezi az ország egy évi kenyérgabona­szükségletét. A holdankénti termésátlag búzából 10,7 q (18,5 q/hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt. 1964 őszén kb. ugyanakkora területen ve­tettek kenyérgabonát, mint egy évvel ezelőtt. 1964. év folyamán kisebb te­rületen termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csökkenését a hozamok növe­kedése csak részben ellensú­lyozta, ezért a takarmányter­més mennyisége nem érte el az 1963. évit. Cukorrépát nagyobb terüle­ten termeltek, mint 1963 évben és a betakarított cukorrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb ter­mett, mint 1963-ban. Zöldség­félékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963 évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A gyümölcstermés összessé­gében kb. ugyanannyi, almá­ból kevesebb volt, mint 1963- ban. A bortermés 15 százalék­kal meghaladta az 1963 évit, a bor minősége azonban gyen­gébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold meg­művelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalék­kal több műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban. Tovább növelték az öntözött területet: 1964. végén 463 000 kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a me­zőgazdaság gépállománya. Töb­bek között mintegy 8400 trak­tort, 1200 arató-cséplő gépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgé­pet helyeztek üzembe a mező- gazdaságban. A traktorállo­mány 1964. év végén 58 000 darab volt. Á gabona 80 száza­lékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságaban egyes alkatrészek ( átmeneti hiánya nehézségeket’ okozott. Az év folyamán több intéz­kedést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmar­ha-állomány 1964 végén 1 950 000 darab volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folyamán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év végén a sertések szá­ma kereken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több to­jást termeltek mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejterme­lés 2340 liter volt (4 százalék­kal több mint 1963-ban.) A felvásárlás 1964-ben lé­nyegében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. Kenyérga­bonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből többet, vágóál­latokból, burgonyából, zöldség­éi gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel mint 1963-ban. Egyes mezőgazdasági termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. A mezőgazdaság árutermelé­sének növekedéséhez hozzájá­rult, hogy tovább javult a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sa és szervezettebb volt az állami gazdaságok munkája. Közlekedés 1964-ben a közlekedési vál­lalatok áruszállítása 10 száza­lékkal nőtt. Ezenbelül vasúton 8 százalékkal, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szál­lítottak mint 1963-ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növe­kedése és a járművek jobb ki­használása. A vasút 3326 va­gont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TEFU mintegy 1300 új teherautót ka­pott. Mindemellett a szállítási igényeket esetenként csak ké­sedelmesen elégítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a tá­volsági autóbuszjáratokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak mint 1963-ban. A városi sze­mélyszállításban az autóbu­szok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a villa­mosoké. Tovább bővült a sze- ménygépkocsik és a motorke­rékpárok állománya. 1964 év végén a személygépkocsi ál­lomány 86 000 darab, a motor­kerékpár-állomány 370 000 da­rab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal halad­ta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi for­(Folytatás a 4. oldalon.) Péter János,, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Couve de Murville francia, és dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszterrel Párizsban, ihetve Becsben folytatott tán* gyalásai után pent »ken a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Magyar küldöttség átázott az ENSZ-köígyülésrc Mód Péternek, a külügymi- A delegáció búcsúztatására niszter első helyettesének ve- a Ferihegyi repülőtéren mes­zelésével szombatom magyar jelent Szarka Károly küiügy- küLdöttség utazott az ENSZ- miniszter-helyettes és a Kül- közgyűlésének január 18-án ügymihisztérium több vezető folytatódó 19. ülésszakára. murik »társa. Tüntetés Buenos Airesben Buenos Aires, (MTI): Buenos Airesben pénteken tüntetésekre került sor,- amely­nek során a rendőrség könnyfakasz­tó gázzal, rendőrkutyák­kal, gumibotokkal támadt a város több helyén tün­tető csoportokra. Az összetűzések Somán többen megsebesültek, a rendőrség 18 tüntetőt letartóztatott. A tüntetésekre az adott okot, hogy a Buenos Aires-i rendőrség az utolsó pillanat­ban betiltotta az Argentin Kommunista Párt péntekre kitűzött gyűlését, amelyet a város legnagyobb sportcsar­nokában akartak megrendezni. A* illegalitás hosszú ével után » pénteki nagygyű­lés lett volna az első, ha­tóságilag Is engedélyezett tömegmegmozdulás^ a pártnak. Az Argentin KP működését 1958-ben tiltotta be Frondiri akkori elnök. Az argentin kongresszus a múlt év végén visszavonta az összes elnyomó törvényeket és az Argentin KP ismét legális párttá lett. A Buenos Aires-i rendőrség pénteki önkényes eljárása miatt az Argentin KP ha­tározottan tiltakozott Artur» niia köztársasági elnöknél* követelve, hogy vessenek vé­get a helyi hatóságok öntó* nyének, amely akadályozza a párt tevékenységét. Washington továbbra is hallgat laoszi bombafómadásairól Washington (MTI): Az amerikai sajtó cikkeiből nyugtalanság csendül ki amiatt, hogy Washington to­vábbra is teljes titoktartással övezi a laoszi területen fekvő célpontok ellen végrehajtott amerikai légitámadások részle­teit és körülményeit. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerdán sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről. Amerikai hivatalos személyiségek másrészről igye­keznek meggyőzni a közvéle­ményt arról, hogy az Egyesült Államok nem tervezi a dél­vietnami háború kiterjesztését. A szóvivő a Reuter jelentése szerint nem válaszolt arra a kérdésre, „vajon az Egyesült Államok kötelezőnek érzi-e még magára nézve az 1962-es Laoszról szóló genfi egyezmé­nyek betartását, amelyek meg­tiltanak bármiféle külföldi ka­tonai beavatkozást. A külügyminiszter, aki ép­pen a szenátus külügyi bizott­ságának zárt ajtó mögött meg­tartott üléséről távozott, cáfol­ta azt a hírt, amely szerint a napokban a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen is végrehajtottak támadást. Sparkman szenátor a bizottság ülése után kijelentette: „egyér­telműen állíthatjufc, hogy nem terjesztjük ki a háborút. A kiterjesztésre Vonatkozó egyes hírek pontatlanok voltak.” A dél-vietnami hazafias arc­vonal hírügynöksége jelentést tett közzé a felszabadítási had­sereg 1964-ben Dél-Vietnam középső részében végrehajtott hadműveleteiről. Eszerint a dél-vietnami ha­zafiak tavaly több mint 30 000 ellenséges katonát megsemmi­sítettek és 4500 fegyvert zsák­mányoltak. Elpusztítottak 18(0 úgynevezett stratégiai falut, felszabadítottak 120 helységet és több száz települést. A fel­szabadított területek lakossága 1,2 millió fő. E területek népe megerősített falvakat épített, amelyekben eredményesen veheti fel a har­cot az ellenség támadásaiul szemben. Iskolákat, tájékoztató központokat és egészségügyi állomásokat létesítettek. A hírügynökség jelentési szerint a katonai cselekményei során az ellenségnek körűibe1 lül 35 000 katonája állt át * felszabadító hadsereg oldalá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents