Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A tudomány már köz kincs Húsz év Iéfesílrnényeiből A nyírségi mezőgazdasági futtatások rangja — Levelek az US A-bői, Indiából, Izraelből Az idén kétszeres ünnepe lesz április 4. a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek: felszabadulásunk huszadik, az intézmény fennállásának tizedik évfordulója. Hármas ünnepről is beszélhetnénk, mert 1965 tavaszán adják át rendeltetésének a sokmilliós beruházással létesült, a legkorszerűbb berendezésekkel, izotóp-laboratóriummal ellátott intézeti épületet. Tájjellegű feladatok A kísérleti intézet fiatal utóda a volt „Homokkísérleti telepnek”. Tíz esztendő a mezőgazdaságban, különösképpen a kutatómunkában nem nagy idő, mégis, amellett, hogy a tájjellegnek megfelelő feladatokat oldja meg, e rövid idő •alatt országos jelentőségű eredmények fémjelzik a tudomány itteni munkásainak tevékenyr ségét. Ezek közül a legfőbbek4:' Teichmann Vilmos homoki lucernája, a Kisvárdai rózsaburgonya előállítása, a burgonya vetőgumó termesztésének megszervezése, a homoktalajok javításának megoldása, a kötött földek agrotechnikájának a kialakítása, a gyümölcsösök telepítéstechnikájának a kikísérletezése. A tudományos kísérletek eredményeinek az értéke úgy nő, amilyen mértékben ezek elterjednek a gyakorlatban. Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy az említett tudományos eredmények már az ország, de elsősorban a megye közkincsévé váltak, de nem lebecsülendő nemzetközi jelentőségük sem. Az intézet fejlődéséhez még hozzátartozik, hogy létrehozásakor négy tudományos- és öt segédmunkalársa volt. Ma a tudományos munkatársak száma 13, közülük négy a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A munkatársi címhez az egyetemi doktori rang megszerzése szükséges. Hárman százévesek Három fiatal tudóssal, illetve tudósjelölttel beszélgettünk az intézetben. Dr. Filep György disszertációt készít a mezőgazdasági tudományok kandidátusa cím megvédéséhez, Á. Tóth József és Gebri Péter még a tavaszon szeretnék megszerezni az egyetemi doktori címet. Hárman, együtt, kereken százévesek! Mi lehet egy ilyen beszélgetés témája? — A disszertációk anyaga. De ezen túlmenőenJ még valami más is. Ezeknek a tudományos címeknek a megszerzése miként hat Szabolcs- Szatmár megye mezőgazdaságának a további fejlődésére? Mert ugye szép, szép a rang, amit kemény munkával megszerez valaki, de még értékesebb, ha abból minél több haszna van a társadalomnak. Ezek a tudományban és az életben is ifjú emberek olyan új utjain járnak a mezőgazdaság tudományának, amelyeknek szinte maguk rakták le az első köveit. Filep György témája például az öntözővíz kémiai hatása a talajra. Szürkének látszó, mégis olyan feladatkör, amiről hazánkban ő készíti az első disszertációt, az V SA-ban is csak 1926-ban kezdtek először foglalkozni, s : nte lehetetlen összefoglalni, t agy a Tisza, a Szamos, a I« raszna, a Túr folyók, víztárolók, felszíni vizek, a csőku- t- k vize sótartalmának a pontú; megállapítása, e vizekben u íolajokban lévő sók kölcsön- tbasának az ismerete mekkora ;: erdőséggel bír a szakszerű öntözésnél. A fiatal tudós tagja volt annak a háromtagú országos bizottságnak, amely kidolgozta kémiai vonatkozásban az öntözővíz-normákat. S érkeztek a levelek az Egyesült Államokból, Indiából, Argentínából, Izraelből, Franciaországból kérve: tegyék szorosabbá az együttműködést, mert egyre égetőbb nemzetközi gond e problémának megoldása. Filep György új mérési módszereket dolgozott ki a munka tökéletetesítésére; tanácsokat ad a megye tsz-einek egy-egy öntözési tervnél, hogy miként legcélszerűbbb az adott víz és talaj káros sóinak ismeretében végezni a munkát. A kandidátusjelölt átfogó megyei térképen dolgbzik, hogy minden község tudományos alapon megismerje öntözési lehetőségeit. 70000 és 700 000 hold homok sorsa A. Tóth József doktori disz- szertációja a Nyírség 70 000 hold legrosszabb és az összes 700 000 hold homokjának a megjavításához nyújt segítséget. Szabó József kutató már a múlt század derekán emlegette a Nyírség vizzel borított, táplálóanyagban, mészben gazdag területeit. De száz esztendőnek kellett eltelnie, hogy ezeknek a gyakorlati hasznosítására gondoljanak: az ötvenes évek derekán kezdték szállítani a Nyírségből a lápi meszet az ország más vidékére — de nem a nyíri homokra! Á. Tóth József fiatal kutató pár éve kezdett foglalkozni a nyírségi homokjavítás és tápanyaggazdálkodás kérdéseivel. Azóta a tsz-ckben végzett üzemi kísérletei is igazolták — Jókén, Nyírcsaholyban, Szennyespusztán —, hogy a sovány nyíri homok megjavításának leggyorsabb, olcsó módszere a mesze- zés, humuszgazdagítás a helyben található anyagbói, s ezzel együtt a műtrágyás tápanyaggazdagítás rövid idő alatt megkétszerezi például a megtermelt gabonaértéket. De ettől is fontosabb, hogy más, igényesebb kultúrák telepíthetők ezáltal a homokra. Disszertáció vizsgája a gyakorlatban A disszertáció alapjául szolgáló kísérletek gyakorlati eredménye? — Az idén már mintegy hétezer holdon végzik el a megye tsz-eiben a homokjavítást! Tóth József azt tartja, ez a kezdeti eredmény egyenrangú disszertációjának a megvédésével. És — csak a kezdeti szerény ütemben — néhány év alatt, megjavítható a megye legmostohább területe. Szokatlan jelenség az intézet területén az, amit az egyik do- hánypajtában látunk. A dohánylevelek szárastól vannak felaggatva. Ez sem afféle pepecselő játék, hanem: talán a holnap útja. Gebri Péter kísérleti és egyben disszertációs témája a megye mind nagyobb területet felölelő ipari növénye: a dohány. Annak a tápanyagutánpótlása, permetező trágyázása. A dohányt kétféle célból termelik — élvezeti cikként, és nikotin nyerésre. A kettős cél egy növénynél nem fér össze. Gebri Péter kísérletei igazolták, hogy a gyökéren át kapott tápanyag növeli a dohány nikotintartalmát, a levéltrágyázás viszont csökkenti. De ezen az ipari szempontból hasznos megállapításon túl igen fontosak azok a következtetések, amelyeket a termelők számára vont le. Sikerüi-e? Igen! A lombtrágyázással csökken a dohány tenyészideje; a sar- juból vagy élvezeti cikként vagy nikotin nyerésére másodtermés takarítható be: közel egyharmada a főtermésnek! A vegyszeres gyomirtás! kísérletek alapján lehetővé válik a növénysűrűség fokozása. A száron való szárítással együtt így megoldható a gépi „dohánytorés”. És még egy hihetetlennek tűnő, de a gyakorlatban igazol dolog: a száron szárítással egyharmadával kevesebb szárítóhely szükséges, mint a. leveles pórédohánynál. Vagyis: közeli megoldás előtt áll a vegyszeres gyomirtással, a gépi betakarítással a dohány nagy munkaigényének csökkentése; a termésnöveléssel kevesebb területen elérhető a tervezett termésmennyiség előállítása; a peronoszpóra elleni védekezéssel egybeköthető lombtrágyázás az élvezeti dohányiparnak megfelelő minőséget eredményez. Mindez egy egyetemi doktori disszertáció témáján belül. És Szabolcs-Szatmár megyében ti zenkilencezer hold dohány van! Nem tudom, sikerült-e választ adni a tudományos törekvések társadalmi hasznosságára? Az élet, a gyakorlat a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet eddigi eredményei alapján igennel válaszolt. Samu András A Nyíregyházi Dohányfermentálógyár. Foto; Hammel 3, Ami a riportokból kimarad Aki ír, vállalja a kockázatot, hogy ártatlan esetekben is őt tegyék bűnbakká... Gyermekű Idás írjunk. '■ feltétlenül az eddigieknél többet írjunk a születésről. a gyermekáldás örömeiről — magyarázta az olvasószerkesztőnk. Sok a meg nem született gyerek... Már a többi lapok is rákapcsoltak. Menj hát el az abortusz bizottsághoz, figyelj és tanulmányozd az emberi és társadalmi okokat. És írjál egy megindító riportot, amitől lágyuljon el minden nő szíve. . Néhány nappal a riport megjelenése után egy zavart férfi állított meg az utcán. Néha köszönni szoktunk, de semmi több, a nevét Se tudom... — Szóval, megtartjuk és ehhez magának is köze van — értetlenül meredtem rá, de kezet rázott és elsietett. Magamra hagyva a diUemával: lém soha nem tudja az ember, mire lép ki a házból... Koronatanú Úgy kezdődött, hogy egy ezermester újítóról írtam, aki annyi okos és hasznos gépszerkezet mellett apró csecsebecséket is eszkábált, olyat, amit n nők igen kedvelnek. Nevezetesen egy szépveretű különleges twiszt-láncot, medáliával, amilyet egykor a kolduló szerzetesek hordtak... — Ügy kaptam kedvet az újításhoz, hogy a húgom panaszkodott: nem kap egy kedvére való twiszt-láncot. Mit csináljak gondoltam, hátha sikerül... És hozzáláttam. Három nap alatt elkészült a lánc, és a rézveretes csüngő... De ezt ne írja meg, lényegtelen. Lényegtelen, — gondoltam éh, neked, de nekem stori: hamarosan megjelent az írás Szilveszter és újév csillagász szemmel Ojév napja mai időszámításunk kezdő napja. Az év tartama csillagászatilag meghatározott időegység, amely — mint ismeretes — a Nap járásával függ össze. A csillagászatban többféle évről beszélünk aszerint, hogy a Nap látszólagos útját milyen kezdőponthoz viszonyítjuk. A mindennapi életben használatos év a tropikus év, az az időtartam, ami alatt a Nap látszólagos évi útja során, a tavaszpontból kiindulva oda visszatér. Ennek az Időtartamnak hossza 365,2422 nap, a jelenleg érvényben levő Gergely-naptár alapján 365,2425 nap, amit a szökőszabály szerint 365, illetve 366 naposaknak számolunk. Évkezdet tavasszal és ősszel Az év a természet által megszabott időtartam, a másodperc tizedrészének pontosságáig meghatározva: 31 556 927,9747 másodperc. Az évszakok kezdetét csillagászati események jelölik, dátumaik rendszerint márc. 21, június 22, szept. 23 és dec. 22. A szökőévek miatt egynapos eltolódások lehetségesek. Az év kezdetét, újév napját azonban semmi különleges csillagászati esemény nem jelzi. Hónapjaink nevei is azt igazolják, hogy nem mindig január elseje volt az évkezdet. A szeptember, október, november és december hónapok neveiben a hét, nyolc, a kilenc és a tíz római elnevezése szerepel. Valamikor a július neve quintilis, az augusztusé sex- tilis volt, ami az ötödik és hatodikat jelentette, s csak Julius Caesar és Augusztus császárok hiúságából kapták új nevüket. Az évkezdet a rómaiak időszámításába március volt. A pogány eredetű évkezdetet a kereszténység meg akarta változtatni s egy darabig — Jézus születésének emlékére — karácsony volt újév napja, de ez sem volt sokáig érvényben. A kultúrtörténet nagyon sokféle évkezdetet tart nyilván. Csillagászatilag indokolt lenne ha az évkezdet valamely évszak kezdetével lenne azonos. Indokolt lenne erre például a mezőgazdasági munka kezdete. A babiloni naptárban sokáig márciusra a tavaszi napéjegyenlőség hónapjára esett az évkezdet. A zsidók viszont ősszel ünnepük az újévet, annak ellenére, hogy az évezredes hagyományt megőrizve, a hónapokat tavasztól számítják. 280 pontra a tavaszponttól Az egyiptomiak élete szorosan függött össze a Nílus áradásával. Ezért náluk az év júliusban kezdődött. A természet élete és a mező- gazdasági munkák megkezdése logikusan a tavaszt jelöli ki az évkezdetnek. Abban is lenne ésszerűség, ha az év december 23-ún kezdődne, minthogy a leghosszabb éjszaka után ekkor kezd nőni a naptartam, ez szimbolikusan fejezné ki a természet és az emberi élet összhangját. Voltak törzsek — mint például a perui inkák, — akik legnagyobb ünnepünket éppen a nyári napfordulón tartották, azon a napon, amikor a Nap legtöbb ideig tartózkodik a látóhatár fölött. Az Időszámítás és a mindennapi élet szerves kapcsolatát vidékenkint más tényezők szabták meg. Egyes pápua törzsek élete az esős és a száraz évszakok szerint alakul, ezért náluk az újév napja hol az esős évszak, hol pedig a száraz évszak kezdete. A történelmi események dátumának utólagos egyeztetése nehéz, mert sok népnél az idők folyamán is változott az év kezdete. Az egyiptomi fáraók sok esetben egy-egy uralkodó trónralépésétől számították az új időszakot. A francia forradalom is új időszámítást vezetett be. Ma már sok esetben nehéz is kibogozni egy-egy esemény pontos dátumát. Csak az segít, ha a krónikások egy- egy fogyatkozás dátumát is feljegyezték, mert azok alapján évezredekre visszamenőleg el tudunk igazodni. A jelenlegi újév tehát nem fűződik semmi csillagászati eseményhez. Ezért a csillagászatban csak úgy lehetett rögzíteni a csillagászati év kezdetét, hogy ennek időpontjában egy elképzelt, egyenletes sebességgel mozgó Nap, az úgynevezett középnap 280 fokra jár a tavaszponttól. Ez a pillanat nem pontosan január 1, 0 óra, de igen közel esik hozzá. B. U. É. K. A legtöbb nép megünnepelte az évkezdetet. Jelszóvá lett a B. U. É. K., hogy a vidám kezdet az egész évre rányomja bélyegét. Az évkezdetet általában nagy lakomákkal egybekötött ünnepségek jellemzik. Ö;i szokást őriz tehát a Szilveszter, az óév lezárása, és az új kezdete, a felszabadult szórakozás napja. Dr. Kulin György n medáliás csattanóval. Két hét múlva kopogtatott a postás, egy gyanús papírt tett elém és egy ceruzát... — Tessék aláírni... Idézés volt válóperes tárgyalásra, az újító felesége bejelentett koronatanúnak. Mint megtudtam, barátunknak nem létezik semmiféle húga, ellenben létezik egy csinos munkatársnője. Nem vagyok azonos Karcolat jelent meg az önteltségről kitalált névvel. Másnap érdes íérfihang jelentette be telefonon, hogy ráismert magára, és holnaptól lemondja a lapot. Kisvártatva egy vállalati igazgató értesített: tekintsem tárgytalannak az üzemi ünnepségre szóló meghívást. A félreértésre az adott okot, hogy olyan nevet használtam, amiből n legtöbb van. Kerestem hát a naptárban egy fölöttébb ritka és faramuci nevet a következő karcolathoz. Másnap két úr jelent meg a szerkesztőségben. — Tudjuk, hogy rólunk van szó. Elégtételt kérünk. A kiadóhivatalunkba utasítottam őket, ahol feladták a következő. számukra hízelgő hirdetést: ,.YX, a 12. számban megjelent karcolat szereplője, akiről az írás azt állítja: lump,', csaló és nőcsábász, nem azonos YX- szel.” És következett a telje* név, lakcím... Paraszlportrc Falusi életképek után kutatva az egyik tsz-ben pirospozsgás parasztbácsi fogadott. Bemutatkoztunk hadarva, ahogy szokás, aztán következtek a szokásos kérdések. Űj ismerősöm készségesen válaszol- gatott, nagy tájékozottságot árult el a helyi dolgokban, s néha olyan szakkifejezésekkel fűszerezte mondókáját, hogy áldottam a sorsot, hogy ideve- zérelt. Csak sikerüljön jól megírni, — izgultam, csak lenne egy magnóm, olyan ízesen beszél az öreg. Tipikus mai paraszt- ember. — Aztán, bátyám mióta tagja ennek a jóhírű tsz-nek? — kérdeztem, miután minden illendőt feljegyeztem. _Mióta? — mosolyodott el kajánul. — Hát nemrég. A déli gyorssal érkeztem Pestről... Regényt írok egy mai Tisza menti faluról. Páll Géz*
