Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Eredményeink, feladataink Beszélgetés dr. Fekszi István elvtáissal, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnökével Az óesztendő búcsúztatása és az új év köszöntése a számvetések időszaka is. Visszatekintünk, s mérlegeljük, mit végeztünk egy esztendő alatt, de már előre is nézünk, hogy meghatározzuk, milyen feladatok várnak ránk az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának és az 1965. évi népgazdasági tervnek a végrehajtásában az elkövetkezendő tizenkét hónapban. A Kelet-Magyaror- szág munkatársa ezekről beszélgetett dr. Fekszi István elvtárssaí, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. elnökével. — Hogyan értékeli elnök elvtárs az 1964-es esztendőt a megye továbbfejlődése szempontjából? Siherült-e a célkitűzéseket teljesíteni? — Az 1964. évi feladatok teljesítésénél pártunk VIII. kongresszusának irányelveit és a második ötéves terv fő célkitűzéseit tartottuk szem előtt. Ezeknek megfelelően a munka termelékenységének emelkedését, a gazdaságosság biztosítását és a munka minőségi színvonalának emelését tekintettük fő feladatunknak. Igyekeztünk biztosítani a legmesszebbmenő takarékosságot, saját erő-' forrásaink jobb és célszerűbb felhasználását. Az utóbbi feladat megvalósítása érdekében fokozottabban igenyeltük helyi tanácsaink és a tömegszervezetek segítségét. Különös gondot fordítottunk a személyi feltételek biztosítására, elsősorban a vezetés színvonalának javítására, a vállalatok belső munkaszervezésének tökéletesítésére és újabb műszaki, gazdasági szakemberek beállítására. 1964. a tanácsi iparban, a szociális és kulturális ellátottság tekintetében is jelentős eredményeket hozott. Gondolva második ötéves tervünk célkitűzéseinek maradéktalan teljesítésére, különös gondot fordítottunk az áthúzódó beruházások befejezésére, hogy az 1965. év végén ne kezdjük majd adósággal az új ötéves tervet. — Szabolcs-Szatmár döntően mezőgazdasági jellegű, s ez természetesen az ipar — különösen az élelmiszeripar — kialakulására is hatással van. E tekintetben további fejlődésről számolhatunk be. 1964-ben kezdte meg működését a nyíregyházi konzervgyár, amely megyénk mezőgazdaságának strukturális fejlődésére is hatással van. A könnyűipar, illetve a nehézipar területén minőségi változásról nem beszélhetünk. azonban a meny- nyiségi fejlődés jelentős. Itt kell megemlítenem a második ötéves terv során Nyíregyházán megépült gumigyárat, valamint azt, hogy a tanácsi könnyűipar termelése a második ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében mintegy 50 százalékkal emelkedett. A megye ipari munkásainak létszáma — ideszámítva a minisztériumi, a helyiipari és a szövetkezeti iparban dolgozókat is — az ötéves terv első három esztendejében több mint 75 százalékkal növekedett. — Tanácsi vállalataink 1964. évi tervteljesítése az építőipar kivételével kedvezően alakul. Az építőipar lemaradása egyrészt az országosan is ismert anyagellátási és szállítási problémákból adódik, másrészt viszont a termelés és az anyaggazdálkodás területén tapasztalható tervszerűtlenség és ervezetlenség miatt következett be. Ennek tulajdonítható elsősorban az is, hogy a tanácsi építőipar nem teljesítet/ ’ az előírt termelékenységi tervét sem. Örvendetes viszont az, hogy a könnyű- és az élelmiszeriparban növekedett a termelékenység. Könnyűipari vállalatainknak viszont csak fele teljesítette önköltségi tervét, és így a harmadik negyedévi mérlegbeszámoló adatai szerint csak mintegy 5 millió forint többletbevételre számíthatnak. Élelmiszeripari vállalatainknál ez a többleteredmény 1 millió 200 ezer forintot tesz ki. Az ötéves terv eddig eltelt időszakában a munkásvándorlás még sem csökkent. Sza- bolcs-Szatmárból az ország más vidékeire ma is mintegy 22—23 ezren járnak dolgozni. Megyénk számos új jelentős létesítménnyel gazdagodott 1964- ben. Mivel azonban építőiparunk az elmúlt ’ esztendőben nem teljesítette a tervét, emiatt számos létesítmény átadása elhúzódott, s így az 1964 évre megkívánt ütem is elmaradt a tervezettől. Ennek ellenére átadásra került a nyíregyházi 300 ágyas tbc. gyógyintézet, a megyei tervező iroda székháza, Baktalórántházán egy nyolctantermes gimnázium és egy sütőüzem, fal- vainkban számos négytantermes általános iskola és mintegy 270 lakás. Tovább fejődött megyénkben az oktatási munka. Általános iskoláinkban 108 ezren, a középiskolák nappali tagozatain csaknem 12 ezren, míg az esti és a levelező oktatásban 6 ezren tanulnak. A középiskolák nappali tagozatain 15,2 százalékkal, a dolgozók középiskoláiban pedig több mint 18 százalékkal tanulnak többen, mint egy évvel korábban. Javultak az oktatás személyi és tárgyi előfeltételei is. A pedagógusok száma az általános iskolákban 42-vel, a középiskolákban pedig 50-nel gyarapodott. A körzeti általános iskolák aránya az előző évi 14,9 százalékról 15,8 százalékra emelkedett. Kedvezőbben alakult az osztott iskolákba járók, illetve a szakrendszerű oktatásban résztvevő általános iskolai tanulók aránya is. A gyakorlati oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma csaknem 13 százalékkal növekedett egy esztendő alatt. Fokozott figyelmet fordítottunk a népművelési feladatokra is. Ma már minden község rendelkezik könyvtárral és mozival, s egyre több azoknak a tanyai településeknek a száma is, ahová eljut a villany, a film, a könyv, a kultúra. Tovább növekedett a különböző — elsősorban a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági — szakkörök száma, és javult az előadások színvonala. Jelentős eredményeket értünk el az analfabétizmus felszámolásában, az elmúlt évben is több százan tanultak meg írni, olvasni. A művelődési otthonok hálózatának bővítése következtében egyre több községbe jut el a színtársulat. — Az elmúlt évben községi tanácsaink mintegy 60—65 millió forintot fordítottak saját erőforrásaikból a jelentkező gondok megoldására. Építettek 20 ezer négyzetméter szilárd burkolatú utat és csaknem 40 ezer négyzetméter járdát. Jelentős összegeket fordítottak a villanyhálózat bővítésére: 35 kilométerrel nőtt a községek belső villanyhálózata. A dolgozók forintjaiból épült meg a múlt évben két új orvosi rendelő, egy egészségház. 120 férőhellyel bővültek a bölcsődék. 40Ő-zal az óvodák, 30 új műhelyterem és számos tanterem épült. — Tovább javult 1964-ben megyénk egészségügye. A kórházi” ágyak száma — a nyíregyházi tbc gyógyintézet megépítésével — 300-zal bővült és így az év végi ágylétszám meghaladta a 28C0-at. A járóbetegellátás javítása érdekében növeltük a szakrendelések orvosi ellátottságát is. ifinek további javítását gátoija az orvoshiány, ami miatt néhány körzeti állás jelenleg is betöltetlen. Nőtt megyénkben az SZTK biztosítottak száma. Államunk évről évre nagyobb összeggel járul hozzá a betegek gyógyszerköltségeihez. Erre a célra 1960-ban 30 millió forintot fordítottunk. 1964-ben pedig már több mint 50 milliót. Táppénzre 30 millió, családi pótlékra 60 millió forintot fizettünk ki. — A kiskereskedelem forgalma az ötéves terv-első négy évében 1960-hoz viszonyítva csaknem 25 százalékkal növekedett. Ezenbelül az élelmiszercikkek forgalma 32 százalékkal, a ruházati cikkeké 4 százalékkal, a vegyesipari cikkeké pedig 34 százalékkal növekedett. A kiskereskedelem 1964. évi forgalma 1963-hoz viszonyítva 5 százalékkal volt magasabb. Az egy lakosra jutó forgalomnál az eltel négy esztendő alatt mintegy 30 százalékos az emelkedés. Ez mutatja a kereső- és vásárlóképesség javulását, az életszínvonal emelkedését. Figyelemre méltó, hogy nagymértékben növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A rádióelőfizetők száma 1960-hoz képest több mint 31 százalékkal, míg 1963-hoz viszonyítva további 4,3 százalékkal szaporodott. Égy esztendő alatt 50 százalékkal nőtt a tv-előfizetők száma is. — Ismeretes, hogy a múlt esztendei rossz időjárás nem kedvezett mezőgazdaságunknak. Termelőszövetkezeteink hogyan küzdöttek meg ezzel, milyen eredmé- nyeket ért el szövetke- zeti mozgalmunk ar elmúlt évben? — A mezőgazdasag szocialista átszervezés óta igen kedvezőtlen volt az időjárás. Ezek ellenére is elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink bebizonyították fölényüket a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Évről évre többet termeltek, több mező- gazdasági terméket adtak a népgazdaságnak, mint bármikor az egyéni gazdaságok. 1961- ben 137 706 tonna kenyérgabonát termeltünk megyénkben, ezzel szemben 1964-ben kenyérgabonából már 319 495 tonnát takarítunk be. Termelőszövetkezeteink jobban kihasználták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, s tovább javult a közös munkákban résztvevők aránya is. A már hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatokban közzétett intézkedések elsősorban a tsz-gazdaságok termelői tevékenységét segítik elő. Amíg 1963-ban 461 millió forintot fordítottunk a szövetkezetek fejlesztésére és erősítésére, addig 1964-ben ez az összeg már meghaladta az 549 milliót. Ebből épült meg többek között 400 dohánypajta, 52 darab simítóház, 23 magtár, 10 tojóház, négy 100 férőhelyes tehénistálló és sok kisebb-nagyobb létesítmény. Tavaly 370 traktort vásároltak a szövetkezetek. Ma már a megye tsz-ei számos olyan munkagéppel rendelkeznek, amelyek alapvetően megkönynyítik a nehéz és fárasztó mezőgazdasági munkát, s így több munkafolyamat csaknem teljes egészében gépesített. Fiatal termelőszövetkezeteink erősítését szolgálják azok az intézkedések is, amelyek következtében mind több szakember kerül a gazdaságokba. A múlt évben is jelentős ösz- szegeket fordítottunk mező- gazdasági szakemberek képzésére, az agráregyetemeken és főiskolákon tanulók ösztöndíjára. Megyénk mezőgazdasága a múlt esztendőben tehát többet termelt mint korábban. Ez az eredmény nem a vetésterületek növeléséből származik, hanem a termésátlagok emelkedéséből. örvendetes, hogy a terméshozamok általában minden növénynél emelkedtek. Ezt elősegítette a műtrágyák fokozottabb felhasználása, a fejlettebb nagyüzemi módszerek alkalmazása, de nem utolsó sorban a magasabb termést biztosító növényféleségek elterjesztése. Amíg műtrágyából 1963-ban termelőszövetkezeteink egy hold földre 166 kg-ot használtak fel, tavaly már énnél 10 százalékkal többet. Még mindig nem kielégítő a földek js- tállotrágyázása. Az elmúlt évben a terméshozamok növekedését jelentősen befolyásolták az öntözött területek is. 1962-ben megyénkben még csak 7000 hold föld volt az öntözött terület, a múlt évben ez már 15 000 holdra növekedett. Az őszi betakarítási és vetési munkákat idejében elvégeztük. Elvetettük 166 505 holdon a kenyérgabonát és 26 560 holdon az őszi árpát. Őszi mélyszántást végeztünk 187 238 hold földön. — Különösen nálunk, mező- gazdasági jellegű megyében mindig fontos helyet foglal el a termelőszövetkezetek zárszámadása. Előzetes számításaink alapján a korábbi évekhez viszonyítva tovább csökken a mérleghiányos tsz-ek száma, s az erősen aszályos időjárás ellenére az egy tagra jutó jövedelem általában eléri a múlt esztendeit. Egy év a mezőgazdaságban rövid idő az eredmények helyes mérésére, de ez is mutatja, hogy jól gazdálkodtak termelőszövetkezeteink, s ezeket a zárszámadások tükrözni fogják. — Milyen feladatok végrehajtása vár taná- esainkra, üzemeinkre, vállalatainkra _______az MSZMP Központi Bi- zottságának 1964. évi decemberi határozatá- ból? Mit vár elnök elvtárs e tekintetben az új esztendőtől? Hogyan fej- lődik Szabolcs-Szalmár megye az 1935. évi nép- gazdasági terv tükrében? — Az új esztendő második ötéves tervünk befejező éve. Nem mindegy, hogy harmadik Ötéves tervünket milyen alapokkal kezdjük, hogyan készítjük elő. Ehhez a munkához adott iránymutatást az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozaia, amely elemezte második ötéves tervünk első négy esztendejének eredményeit, feltárta a hibákat, megmutatta azok forrásait, okait s ezek alapján határozta meg a tennivalókat. Ezért igen fontos, hogy megyénk tanácsi vezetői, az üzemek és vállalatok igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei s mindazok, akik gazdasági és társadalmi életünk formálásában tevékenyen részt vesznek, a párt határozatának szellemében alaposan elemezzék eddigi munkájukat. Egész gazdálkodásunkat át kell. hogy hassa a Központi Bizottság határozatának a szelleme, vagyis az, hogy az élet minden területén takarékoskodjunk, mert csak így tudjuk teljesíteni maradéktalanul 1965. évi tervünket. Legfontosabb feladatunk, hogy mindenhol növeljük a. gazdasági munka hatékonyságát, javítsuk a vezetés színvonalát, szilárdítsuk a terv és a munkafegyelmet, s olyan felelős gazdasági szemlélet alakítsunk ki, amelyek legfőbb céljaink végrehajtásának biztosítékai. Ez azt jelenti, hogy tanácsainknál. az üzemekben, a vállalatoknál fokozottabban és következetesebben kell érvényesíteni a vezetők és a beosztottak egyéni anyagi felelősségét is. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, amely eleve kizárja a fegyelmezet- lenkedők, a rounkaerkölcsöt sértők büntetlenségét, ugyanakkor elismerést, erkölcsi és anyagi megbecsülést biztosit az arra érdemes dolgozóknak. Rendet kell teremtenünk a termelésben, a terv és a munkafegyelemben. Természetes, hogy e tekintetben is célkitűzéseink megvalósítását várom az új esztendőtől. A határozat a dolgozó emberek érdekeit szolgálja, s meg vagyok arról győződve, hogy egyetértésben valósítjuk meg terveinket, elképzeléseinket. — Megyénk 1965. évi termelési, beruházási, építési és A Nyíregyházi Móricz Zsig mond Szfnhá* felvásárlási tervét kormányunk jóváhagyta. A megyei terv minden tekintetben fejlődést mutat. A könnyűipar mintegy 5, az élelmiszeripar 3., az építőipar pedig 8 százalékkal fog többet termelni ■ 1965-ben, mint tavai,''. Az 1965-ös esztendő — beruházásokat tekintve — főként a már megkezdett beruházások befejezésének éve lesz. Minden erőforrásunkat erre keli összpontosítani. Olyan létesítmények kerülnek befejezésre és átadásra, mint a már 4 éve épülő nyíregyházi vízmű és csatornamű. 1065-ben csaknem félmilliárdos beruházásból számos új létesítménnyel gazdagodik megyénk. Kevesebb lesz ugyan az ipar részesedése. de örvendetes javulásra számíthatunk a lakas- beruházá sokban. Ebben az évben számos új mezőgazdasági objektum kerül átadásra. Csak az építésre fordítandó 200—210 millió forintból 15 96 férőhelyes istállót. 8 114 férőhelyes növendékmarha istállót, 90 50 férőhelyes sertésfiaztatót, három 50<i0-es tojóházat és 200 dohány-pajtát kapnak termelőszövetkezeteink, s mintegy 60 tsz-központol villamosítunk. — Az új évben egészségügyi beruházásokra is több mint 40 millió forintot irányoztunk elő. Ebben az évben befejeződik a 140 férőhelyes anyáscsecsemő otthon építése Nyíregyházán és elkészül a kis- yárdai kórház 70 ágyas gyermekosztálya. A .vásárosnamé- nyi Kórház bővítésére több mint 18 millió forintot fordítunk. Számos gimnázium és általános iskola építését fejezzük be. Sóstógyógyfürdő szépítésére 4 millió forintot biztosítottunk. Ki kell emelnem a nyíregyházi kórház bővítését, amelyre 50 millió forintot fordítunk, valamint a földgáz bekapcsolását Nyíregyházán, amely ugyancsak nagy beruházás, több évig tartó munka Az új esztendőben 290 lakas építkezését kell (lefejeznünk és újabb 519 lakás építkezését megkezdeni. Az 1965. évi lakásépítkezés magas száma mór a harmadik ötéves terv indulását is jelzi, hiszen a» 1960—65. évű tervévekke! szemben — amikor évenként 270 lakást építettünk — harmadik ötéves terv sorai: évenként 6—700 lakást keú majd felépítenünk. Valóban fontos az elmondottak alapján az 1965-ös esz. tendő? ügy érzem igen. Az 1965. évi tervünk teljesítem é- hez pártunk és kormányunk az alapfeltételeket biztosította. Ezt segíti elő az MSZMP Központi Bizottságának 1964. évi decemberi határozata is. — Tudiuk. hogy mindenki jobban akar élni holnap, mint ma. Ez azonban jobb munka: is követel. Tanácsi, üzemi és vá'jalat.i vezetőinknek határozottan meg kell jelölniük saját munkaterületeiken a decemberi határozatból adódó feladatokat. Nagyon fontos, hogy mindenki tudja. mit miért tesz. miért dolgozik. Vállalataink és üzemeink hamarosan kézhez kapják a? 1965. évi tervfeladatoka'. amelyek eddig sem voltak teljesen ismeretlenek, hiszen közösen készítettük el azokat Most rajtunk a sor: realizálf ni célkitűzéseinket, terveinket. jobb. boldogabb életünk előfeltételeit, hogy mindany- nyiunk számára sikerekben gazdag legyen az új év. farkas Kálmán Foto: Hammel József t96S. fMiMr 1.
