Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Barangolás Szatmáriján E«y néprajzkutató naplójából A tavalyi nyárban különös gyümölesszedő gép lépegetett Szatmárpan. A világhíres szatmári Kéknyelű rálinka alapanyagát, a Besztercei szilvát ugyani« dz NDK küldte szilvarázó géppel takarították be. A gép a szilvát a kiteszi tett ponyvára rázta, onnan gurult az a szánkóra. Az állami gazdaságban ugyanis a leszedett gyümölcsöt szánkótalpon viszik a központi rali tárba. A gyümölcsszállító kis szánkó könnyen csúszik a zöld gyepen. A Tisza-parti községekben alakul a jövendő. Petőfi is mosolyogna... — Nézze, Petőfi is mosolyogna, ha élne, ha a. Tiszába futó Túr partjánál állna és en- gemet a rizsföldön látna, — így mondta a 71 éves Józsa Mihály, a ríagyari Május 1. Tsz rizsőre. Rizsőr? Ez is új mesterség a kanyargó Tisza partján. — Hogy került a rizsföldre? —kérdeztem az öreget. — 70 éves koromban rizstanfolyamra, Sóstóra kérezked- tern, 3,7-re vizsgáztam. — Ez mit jelent? — Azt, hogy idejében viszem észre a rizskását bántó bruzóne betegséget. — És? — Azonnal leengedem a vizet a rizsföldről, vagyis kop■ laltatom a növényt, mert a koplaltatás a betegség legjobb gyógyszere. Nálam nem is nézi a Fiastyúkot, vagyis nem lesz magnélküli a rizskása. Mert éjjel, nappal benne ülök, mint Adám ,, paradicsomban. — Azelőtt? — Előbbi életemben birkát legeltettem a rizsföld mihaszna ősgyepén. A menyasszonyi tánc, meg a munkaegység Lányok, asszonyok, s öregemberek Ülik a folyó adta termővölgyet. Répát, paradicsomot tisztítanak, merthogy a fehérgyarmati szövetkezet dinnyét, paradicsomot, paprikát honosított meg az ártéri területen. A nedves, iszapos földben jó dinnye, kövér paprika, húsos paradicsom, ízes zöldség terem, csakhát a feleslegből, az eladatlan paprikából két vagonnal, a paradicsomból meg 16 vagonnal szántottak alá. Bizony, konzervgyár nélkül (azóta fölállt a nyíregyházi konzervgyár), nem sokat ér a belterjes kertészkedés 400 kilométerre Budapesttől, amennyiben kezdetleges szállítás és értékesítés keseríti a termelőket. Miski Kató, a répát tisztogató kerekképű bama lány, nem is állja meg szó nélkül: — Az istenit, így tönkremegyünk. —Kati te! — Hát nem tehetek róla, hogy'.,. — Várjál! A kerekded menyecske. Kati társa, papírt, ceruzát keres. — Számoljunk. Vegyük a kelengyédet, — A szobabútor 6900, tíz párna 3000, párnátok 1400, tolj két dunyhába 750, tolihuzat 750, három lepedő 300, függöny 400, szőnyeg 300, szekrény, szék 703, kerekasztal 240, konyhabútor 1900, horgolás 1000,. női fehérnemű 2000, törülköző, szakajtó 400, asztalterítő 600, 20 női ruha, kardigán, kosztüm 6000. Ez kereken 27 ezer. Katit eszi a méreg, merthogy a kelengyével dicsekedhetne is, hiszen az anyja, öreganyja a tizedét se jussol- ta. A kelengyét maga kereste. Csakhogy nem dicsekszik, mert a dicsekvése elégedettséget jelentene. — Hallod-é, — pöcköli a menyecske kedvét, — tudod-é, hogy honnan a menyasszonyi tánc csörgő hozománya. — Hát hogyne emésztené a méreg, merthogy pénzért, munkaegységért táncol a vendégség. A paradicsom, a paprika veszteség az én károm is. A kicsi munkaegységért ugyanis rövidet, a nagyért hajnalig táncolna a nép. Bab, vagy paszuly ? Egyszer, nem is olyan régen, Móricz Zsigmond-ünnepélyt rendeztek a tiszacsécseiek, Az ünnepségre hivatalos volt a döngölt hátú fiatalember is. — Maguk kit szeretnek — kérdezte a csécsieket. — Tukáts Józsefet, meg Makait, sorolta Nagy Ferenc, az Ameri Icát járt csécsei öreg paraszt. — Hát Móricz Zsigmondit? — Ü mán meghótt... — Hát aztán? — Üt má tiszteljük, meg büszkék is vagyunk rá. — Okosította az öreg a téglavö- rösképű fiatalembert. Makaí diónemesítő. És Tukáts? Tukáts a háztáji 200 négyszögölön karósbabot termelt. A karósbabhoz kevéske föd, napraforgószár, meg munka kell. Tukáts 200 négyszögölről haza is vitt 2000 forint értékű babot. Tavaly is, tavalyelőtt is. Tukáts paszuly- fődje a legszebb „ világon. Mindennap nézegeti, kapálgat- ja, de van is azon nézni való! — Tukáts olyan babot ad exportra, — magyarázza az öreg paraszt, — hogy abból j nyugodtan ehet paszulyfőzelé- ket az angol, a német, a belga is. — A karósbabot, vagy pa- szulyt? — incselkedett a hop- ponmaradt fiatalember. — Nézze barátom. — mond- i ta az öreg, — magúnak azt is elmesélem, hogy a bab miben különbözik „ paszulytól. Babot főzhetnek Pesten, Berlinben, Londonban, akár Amerikában is. De mi Tiszacsécsén. inkább paszulyt eszünk. A babot csupaszon főzik. De ha mi abba kolbászt, oldalast, sza- lannabőrt teszünk, már pa- szulyfőzelék lesz belőle. Balázs Árpád Késés, lemaradás, bosszúság... Zsúfoltak az autóbuszok it MI volna a megoldás? — Válaszol az ilíOV „Ballagás“ elit! 24 öregdiák Egy este az orosi szakmunkásképző tanfolyamon Este hat óra. Az Orosi Községi Tanács előtt zseblámpa fénye köröz, s néhány perc múiva idősebb néni bontakozik ki a sötétből. — Jó estét tanár úr! A többiek még nem jöttek? i Németh Lajos, a Felsőfokó ! Mezőgazdasági Technikum ta- ! nára az utcákat kémleli. — Még nem, de azt hiszem, hamarosrn együtt leszünk. Nem kell sokat várni, az utca lassan megélénkül. Ki kerékpáron, ki gyalogosan ér- i kezik. Mennek az iskolába, ■ éppen úgy. mint 40, vagy 50 évvel ezelőtt. Idősebb emberek, akik újra kezükbe vették a könyveket, hogy tanuljanak. Huszonnégyen vannak. Három évvel ezelőtt együtt kezdték a tanulást, és egysem morzsolódott le közülük. A legfiatalabb Dankó Miklós, 25 éves, Lend- vai Pali bácsi pedig a 61.-et tapossa. Az értékelés szerint ők alkotják a megye egyik legjobb, leglelkesebb szakmunkásképző csoportját. —Én már öt éve tanulok — mondja Lendvai Pál. — Kétéves ezüstkalászos tanfolyamot végeztem, utána beiratkoztam a hároméves gyümölcstermesztő és faiskolakezelő szakmunkásképzőbe. A konzervgyárban dolgozom, nagy szükség van a gyümölcsök ismeretében jártas emberre. Meg aztán itt a személyi igazolványom. Szakképzettsége: nincs. Ha „ jövő hónapban sálieres vizsgát teszek, már lesz. És ez is bekerül. A tanfolyam egyetlen női hallgatója, Kozák Anna néni 58 éves. — A tanulás nálunk szinte családi hagyomány — meséli. — Az édesapám is gazdálkodó volt, nagyon szerette a szakkönyveket. Otthon még most is van néhány 1911-ben kiadott szakkönyv, de csak mint emléket őrzöm őket Hiszen azóta olyan óriási fejlődés történt, hogy szinte semmit sem lehet felhasználni belőlük. Örömmel újságolja, hogy a szomszédok már tőle kérnek tanácsot, hogy hogyan is kall a bort szakszerűen kezelni. Szegődi Ferencnek otthon kis szőlője vgp. Mióta a tanfolyamra jár, már a tanultak alapján kezeli. Az eredmény meg is látszik. A legfiatalabb, Dankó Miklós is szép eredményt tud felmutatni. 193 őszibarackot szemzett, s mindössze hét nem sikerült közülük. Azóta fiutal lolesege sem haragszik, ha esténként elmegy néhány órára n tanfolyamraTagbaszakadt, harminc éves férfi toppan be. Egyenesem Nyíregyházáról jött motorkerékpárral. Arca örömtől sugárzik, társai kíváncsian veszik körül. — Hogy sikerült? — faggatják. Érthető az izgalom, hiszen Szokol Mihály, mint a tanfolyam hallgatója jelentkezett a technikum előkészítő tanfolyamára, A felvételi vizsgáról érkezett. — Aránylag könnyén ment minden — újságolja. — Sok olyan dolgot kérdeztek, amit itt tanultam. Ügy érasm, felvettek ... Felsőfokú technikumba járhatok! Mindnyájai! tanulnak, többet akarnak tudni, mint eddig. Van közöttük nagyapa, aki az unokájával együtt hajol a könyvek fölé A könyv mellett segít a film, és „ kirándulás is. Autóbuszai voltak Fehér- gyarmaton, Öpálviban. Nyírlu- goson, Tiszavasváriban. A gyakorlatban is megnézték, amiről csak a könyvekben olvashatták. Huszonnégy diák „ „ballagás” előtt áll. B. F. Újabb magyar eredmény az izomműködés kutatásában Közelebb az élet keletkezésének megfejtéséhez Újabb részleteket állapított meg dr. Guba Ferenc kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia kémiai szerkezeti kutató taibora töri urnának fő- munkatársa és kutatócsoportja a biofizikai kutatások egyik legizgalmasabb problémájáról, dolmányos eredmények. Igazi jelentőségük azonban bizonyos tekintetben túl is nő az izomműködés problémáján. A különböző fajta. sejtek között ugyanis általában igen nagy a hasonlóság, a rokonság. Bizonyos melytengeri halak világító szervei valójában átalakult izomszövetek, ami lógutamilban található csülök szerkezete rendkívül hasonló a szem fényérzékelő sejtjeinek az izommüködéai'ől. • Az izmokról, illetve az izomsejtekről már eddig is aránylag sok mindent tisztázott a tudomány. Megallapí-, tottáik, hogy a mozgást elő-' Idéző f ohérj e-molekulák fonalakká rendeződve végzik munkájukat. Kétféle fonalrendszer van. A vastagabbik anyaga a miozin, a vékanyab- biké az aktin, amelyet éppen egy magyar tudós, Straub F. Bruno akadémikus fedezett fel. Azt pedig maga Guba professzor ismerte fel már régebben, hogy ennek az egész rendszernek a gerince — szerkezeit éhez. Az izomsejtek, illetve molekuláik működési törvényszarúségeinek kutatásában tehát minden újabb eredmény egy-egy lépéssel közelebb visz bennünket a sejt- működés közös alaptörvényeinek, végső főkön az első éló molekula szerkezetének megismeréséhez, sőt esetleg az élet mibenlétének és keletkezése 'miloómtjének megállapításához is. Megyénk utasforgalmának lebonyolításában igen komoly szerepet tölt be az autóbuszforgalom. Szőke Barnabással, az AKÖV menetrendi előadójával beszélgettünk az autóbuszközlekedés egyes kérdéseiről. Elsőnek a menetrend betartásáról kérdeztük meg az AKÖV előadóját. — Az eddigi téli időjárás nem okozott még komolyabb menetrend problémát. Az utak — igaz siliosak kissé — megyénk minden pontján alkalmasak a közlekedés lebonyolítására, minden utunk járható. A nyíregyházi járatoknál késések alig fordulnak elő, s a távolsági járatok esetenkénti késése sem igen haladja meg az öt-tíz percet. E késés is elsősorban abból adódik, hogy a zsúfoltság miatt kénytelenek vagyunk pótkocsis járatokat indítani, s a pótkocsis buszok természetszerűleg óvatosabban közlekednek. _ Az utasok részéről több ízben merül fel panasz egyes járatok túlzsúfoltságára. — A jelenlegi kocsiparkunk kapacitását meghaladja a forgalom. S az eddigiek szerint, az év folyamán nem kerül sor gépkocsiparkunk fejlesztésére. Minőségi csere lesz csupán, nyolc autóbuszunkat cserélik ki új kocsikkal, ebből négy kis férőhelyes kocsi, négy nagy férőhelyes lesz. — S hogyan lehetne segíteni a zsúfolásig megszüntetésén ? — Nagyon sokat segítene, ha például Nyíregyházán meg lehetne oldani, hogy az üzemek — természetesen a lehetőségekhez mérten — módosítsák a munkakezdések, s munkabefejezések időpontjait. Ugyanis van olyan útvonal, melyen három, négy üzem dolgozóit szállítjuk, s a rendelkezésre álló járat kétszerese kellene a zavartalan lebonyolításra. — Vidéken mi lenne a segítség? Vidéki járataink is hihetetlenül zsúfoltak. Igen sok iskolai tanulót szállítunk az iskolába, s onnan lakóhelyükre, így a Vámosorosziból induló járat Nemesborzováról é3 ! Mándról naponta mintegy 30 ! iskolai tanulót szállít Penyi- i gére, az iskolába. A penyigei általános iskolában például 9 órakor kezdik a tanítást, s erre az időpontra a tanulókat már biztosan el tudjuk utaztatni. Jó lenne, ha több iskolával tudnánk a gyerekek érdekében ilyen megállapodásra jutni. A tanulók helyzetét bonyolítja, hogy több község nem vállalja az általános iskolai napközi otthont, s így a tanítás végeztével a gyerekellet a déli főidőben, nagy zsúfoltságban kell hazaj uttatnunk. Viszont a napközi otthon végeztével minden komolyabb probléma nélkül tudnánk hazautaztatni őket. — Megoldást jelentenének az időpont eltolások? — Az is növeli a zsúfoltságot, hogy a fizetőutasok, akik vásárolni stb. járnak Nyíregyházára, vagy a nagyobb járási székhelyekre, ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyolc óra előtt célhoz érkező járatokkal utazzanak. Holott egy későbbi járattal kényelmesen, törődés nélkül tudnának utazni. S így sok esetben. a bérlettel rendelkező, munkába igyekvő utasok maradnak le miattuk. — Ha a korábban említett időponteltolódásokat meg lehetne valósítani, s ha a főidőkben az esetenként utazók megértőbbek lennének — úgy a jelenlegi gépkocsiparkunkkal is lényegesen jobban tudnánk lebonyolítani az utasforgalmat. mintegy vászon a festékréteg alatt — egy harmadik, mégpedig rugalmas fehérje, o fibrillin. A legutóbbi időkig körülbelül eddig jutott el az izomműködés kutatása. Azok a próbálkozások azonban, amelyekkel az izomműködés közben lejátszódó folyamatokat igyekeztek kideríteni, mind ez ideig kísérletileg igaza Ihatatlan feltételezések maradtak. Most viszont a magyar kutatók olyan felismerésre jutottak, amelyet az egyik legkorszerűbb vizsgálati eszköz, az elektronmikroszkóp már teljes mértékben, igazolt. Eszerint az összehúzódás! parancsra az egymással összekapcsolódott miozin is és aktin is elveszíti víztartalmának nagy részét, mind a két ionalredszer ösz- szezsugorodik: az izomrost megrövidül. A miozin azonban mindjárt arról is gondoskodik, hogy a víz az összezsugorodás megtörténte után újból megkötődjék a fehérje-molekulákon, e. fonalak tehát újra meghosszabbodnak és az izomrost elemyed. Az összehúzódás és elernyedés szinte megszakítatlan folyamatként, rendkívül gyors váltakozásban követi egymást izmainkban, még akkor is, ha az izom egésze látszólag mozdulatlan. Csupán azért nem érzékeljük ezeket a' gyors változásokat, mert mi a megszámlálhatatlan molekulákban lejátszódó folyamatoknak már csak az együttes következményét vesszük észre. Ezek a megáliap írások önmagukban is igen. komoly tuEzekben a napokban a tejipari vállalat valamennyi üzemegységében termelési tanácskozásokat tartanak. Van miről beszélni, mert bár az 1964. évi tervet egyes mutatóiban — ipari termelés, egy főre eső termelési érték — teljesítették, a teljes termelés, illetve az eredményterv alatta van a tervezettnek. A vállalat dolgozóinak tehát 1965-ben nemcsak aura kell gondolni, hogy megnövekedtek a feladatok, hanem — tanulva a hibákból —, úgy kell dolgozni, hogy az ötéves terv utolsó éve sikeresebb legyen, mint az elmúlt évi volt. A tejipari vállalat nyíregyházi igazgatóságán január 22-én tartották meg a termelési tanácskozást. Szerte ív j István igazgató a termelési terv ismertetésekor elmondotta, hogy 1965 első negyedévében a felvásárlási terv lényegében nem változik, annál inkább a készáru tervfeladat. Több tejet kell feldolgozni. Növekszik a zsíros és félzsíros tejtermékek előállításának mértéke is. Sajttermékekből 230 százalékkal, túróból 266 százalékkal kell többet termelni, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A többtermelés egyes mutatói, mint például a termelési érték hat és fél százalékkal, a termelékenységi előirányzat 13,7 százalékkal növekszik. Hogy a tejipari vállalat termelési előirányzatait teljesíteni tudja, ahhoz feltétlenül fontos az elmúlt év hibáinak teljes megszüntetése. A termelés növekedésének, a termelékenység hatékonyabb fokozásának alapjait azzal, hogy jelentős és lényeges műszaki változtatásokat vezettek be, már megteremtették. Mátészalkán és a nyíregyházi üzemben fölöző, pasztörgépek segítik a termelést. A műszaki és más akadályok megszüntetése egymagában azonban nem old meg mindent. Valamennyi üzemnél elsősorban arra kell törekedni, hogy szigorúan betartsák a technológiai fegyelmet. A technológiai fegyelem megs érése 1964-ben lényeges károkat okozott és ha 1965-ben nem történik változás az anyagnorrha, a szabványérték szerinti gyártásban, akkor a vállalat dolgozói ugyanúgy, mint tavaly nem végezhetnek teljes értékű munkát. Minden üzemrészben, átvevőhelyen szigorítani kell az átvételi fegyelmet. Biztosítani azt, hogy a bizonylatolt meny- nyiség és. minőség valóban meglegyen. Ennek hiányából az elmúlt évben szintén jelentős veszteség adódott. Probléma, hogy míg a korábbi években csökkent a szállítási költség, addig 1964-ben nagymértékben emelkedett. Ezen a jobb üzemszervezéssel, a kocsi állásidő csökkentésével, a rakterűinek jobb kihasználásával lehet segíteni. Az igazgatósági termelési tanácskozás helyesen és részletesen ismertette a megnövekedett feladatokat, s jó irányt szabott a tennivalóknak. (Seres E.) Több tejet, kétszer annyi sajtot kell szállítani a Tejipari Vállalatnak Termelési tanácskozásokon vitatják nteg a feladatokat