Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Barangolás Szatmáriján E«y néprajzkutató naplójából A tavalyi nyárban különös gyümölesszedő gép lépegetett Szatmárpan. A világhíres szat­mári Kéknyelű rálinka alap­anyagát, a Besztercei szilvát ugyani« dz NDK küldte szilva­rázó géppel takarították be. A gép a szilvát a kiteszi tett ponyvára rázta, onnan gurult az a szánkóra. Az állami gaz­daságban ugyanis a leszedett gyümölcsöt szánkótalpon vi­szik a központi rali tárba. A gyümölcsszállító kis szánkó könnyen csúszik a zöld gye­pen. A Tisza-parti községekben alakul a jövendő. Petőfi is mosolyogna... — Nézze, Petőfi is moso­lyogna, ha élne, ha a. Tiszába futó Túr partjánál állna és en- gemet a rizsföldön látna, — így mondta a 71 éves Józsa Mihály, a ríagyari Május 1. Tsz rizsőre. Rizsőr? Ez is új mes­terség a kanyargó Tisza part­ján. — Hogy került a rizsföldre? —kérdeztem az öreget. — 70 éves koromban rizstan­folyamra, Sóstóra kérezked- tern, 3,7-re vizsgáztam. — Ez mit jelent? — Azt, hogy idejében vi­szem észre a rizskását bántó bruzóne betegséget. — És? — Azonnal leengedem a vi­zet a rizsföldről, vagyis kop­■ laltatom a növényt, mert a koplaltatás a betegség legjobb gyógyszere. Nálam nem is nézi a Fiastyúkot, vagyis nem lesz magnélküli a rizskása. Mert éjjel, nappal benne ülök, mint Adám ,, paradicsomban. — Azelőtt? — Előbbi életemben birkát legeltettem a rizsföld mihasz­na ősgyepén. A menyasszonyi tánc, meg a munkaegység Lányok, asszonyok, s öreg­emberek Ülik a folyó adta ter­mővölgyet. Répát, paradicso­mot tisztítanak, merthogy a fehérgyarmati szövetkezet dinnyét, paradicsomot, papri­kát honosított meg az ártéri területen. A nedves, iszapos földben jó dinnye, kövér pap­rika, húsos paradicsom, ízes zöldség terem, csakhát a feles­legből, az eladatlan paprikából két vagonnal, a paradicsomból meg 16 vagonnal szántottak alá. Bizony, konzervgyár nél­kül (azóta fölállt a nyíregy­házi konzervgyár), nem sokat ér a belterjes kertészkedés 400 kilométerre Budapesttől, amennyiben kezdetleges szál­lítás és értékesítés keseríti a termelőket. Miski Kató, a répát tiszto­gató kerekképű bama lány, nem is állja meg szó nélkül: — Az istenit, így tönkreme­gyünk. —Kati te! — Hát nem tehetek róla, hogy'.,. — Várjál! A kerekded menyecske. Kati társa, papírt, ceruzát keres. — Számoljunk. Vegyük a kelengyédet, — A szobabútor 6900, tíz párna 3000, párnátok 1400, tolj két dunyhába 750, tolihuzat 750, három lepedő 300, füg­göny 400, szőnyeg 300, szek­rény, szék 703, kerekasztal 240, konyhabútor 1900, horgolás 1000,. női fehérnemű 2000, tö­rülköző, szakajtó 400, asztal­terítő 600, 20 női ruha, kardi­gán, kosztüm 6000. Ez kereken 27 ezer. Katit eszi a méreg, mert­hogy a kelengyével dicseked­hetne is, hiszen az anyja, öreganyja a tizedét se jussol- ta. A kelengyét maga kereste. Csakhogy nem dicsekszik, mert a dicsekvése elégedettsé­get jelentene. — Hallod-é, — pöcköli a menyecske kedvét, — tudod-é, hogy honnan a menyasszonyi tánc csörgő hozománya. — Hát hogyne emésztené a méreg, merthogy pénzért, mun­kaegységért táncol a vendégség. A paradicsom, a paprika vesz­teség az én károm is. A kicsi munkaegységért ugyanis rövi­det, a nagyért hajnalig tán­colna a nép. Bab, vagy paszuly ? Egyszer, nem is olyan régen, Móricz Zsigmond-ünnepélyt rendeztek a tiszacsécseiek, Az ünnepségre hivatalos volt a döngölt hátú fiatalember is. — Maguk kit szeretnek — kérdezte a csécsieket. — Tukáts Józsefet, meg Ma­kait, sorolta Nagy Ferenc, az Ameri Icát járt csécsei öreg pa­raszt. — Hát Móricz Zsigmondit? — Ü mán meghótt... — Hát aztán? — Üt má tiszteljük, meg büszkék is vagyunk rá. — Okosította az öreg a téglavö- rösképű fiatalembert. Makaí diónemesítő. És Tu­káts? Tukáts a háztáji 200 négyszögölön karósbabot ter­melt. A karósbabhoz kevéske föd, napraforgószár, meg mun­ka kell. Tukáts 200 négyszög­ölről haza is vitt 2000 forint értékű babot. Tavaly is, ta­valyelőtt is. Tukáts paszuly- fődje a legszebb „ világon. Mindennap nézegeti, kapálgat- ja, de van is azon nézni való! — Tukáts olyan babot ad exportra, — magyarázza az öreg paraszt, — hogy abból j nyugodtan ehet paszulyfőzelé- ket az angol, a német, a belga is. — A karósbabot, vagy pa- szulyt? — incselkedett a hop- ponmaradt fiatalember. — Nézze barátom. — mond- i ta az öreg, — magúnak azt is elmesélem, hogy a bab miben különbözik „ paszulytól. Ba­bot főzhetnek Pesten, Berlin­ben, Londonban, akár Ameri­kában is. De mi Tiszacsécsén. inkább paszulyt eszünk. A ba­bot csupaszon főzik. De ha mi abba kolbászt, oldalast, sza- lannabőrt teszünk, már pa- szulyfőzelék lesz belőle. Balázs Árpád Késés, lemaradás, bosszúság... Zsúfoltak az autóbuszok it MI volna a megoldás? — Válaszol az ilíOV „Ballagás“ elit! 24 öregdiák Egy este az orosi szakmunkásképző tanfolyamon Este hat óra. Az Orosi Köz­ségi Tanács előtt zseblámpa fénye köröz, s néhány perc múiva idősebb néni bontako­zik ki a sötétből. — Jó estét tanár úr! A töb­biek még nem jöttek? i Németh Lajos, a Felsőfokó ! Mezőgazdasági Technikum ta- ! nára az utcákat kémleli. — Még nem, de azt hiszem, hamarosrn együtt leszünk. Nem kell sokat várni, az utca lassan megélénkül. Ki kerékpáron, ki gyalogosan ér- i kezik. Mennek az iskolába, ■ éppen úgy. mint 40, vagy 50 évvel ezelőtt. Idősebb embe­rek, akik újra kezükbe vették a könyveket, hogy tanuljanak. Huszonnégyen vannak. Három évvel ezelőtt együtt kezdték a tanulást, és egysem morzsoló­dott le közülük. A legfiatalabb Dankó Miklós, 25 éves, Lend- vai Pali bácsi pedig a 61.-et tapossa. Az értékelés szerint ők alkotják a megye egyik legjobb, leglelkesebb szakmun­kásképző csoportját. —Én már öt éve tanulok — mondja Lendvai Pál. — Két­éves ezüstkalászos tanfolyamot végeztem, utána beiratkoztam a hároméves gyümölcster­mesztő és faiskolakezelő szak­munkásképzőbe. A konzerv­gyárban dolgozom, nagy szük­ség van a gyümölcsök ismere­tében jártas emberre. Meg az­tán itt a személyi igazolvá­nyom. Szakképzettsége: nincs. Ha „ jövő hónapban sálieres vizsgát teszek, már lesz. És ez is bekerül. A tanfolyam egyetlen női hallgatója, Kozák Anna néni 58 éves. — A tanulás nálunk szinte családi hagyomány — meséli. — Az édesapám is gazdálkodó volt, nagyon szerette a szak­könyveket. Otthon még most is van néhány 1911-ben ki­adott szakkönyv, de csak mint emléket őrzöm őket Hiszen azóta olyan óriási fejlődés tör­tént, hogy szinte semmit sem lehet felhasználni belőlük. Örömmel újságolja, hogy a szomszédok már tőle kérnek tanácsot, hogy hogyan is kall a bort szakszerűen kezelni. Szegődi Ferencnek otthon kis szőlője vgp. Mióta a tan­folyamra jár, már a tanultak alapján kezeli. Az eredmény meg is látszik. A legfiatalabb, Dankó Miklós is szép ered­ményt tud felmutatni. 193 őszibarackot szemzett, s mind­össze hét nem sikerült közülük. Azóta fiutal lolesege sem ha­ragszik, ha esténként elmegy néhány órára n tanfolyamra­Tagbaszakadt, harminc éves férfi toppan be. Egyenesem Nyíregyházáról jött motorke­rékpárral. Arca örömtől su­gárzik, társai kíváncsian ve­szik körül. — Hogy sikerült? — fag­gatják. Érthető az izgalom, hiszen Szokol Mihály, mint a tanfo­lyam hallgatója jelentkezett a technikum előkészítő tanfolya­mára, A felvételi vizsgáról ér­kezett. — Aránylag könnyén ment minden — újságolja. — Sok olyan dolgot kérdeztek, amit itt tanultam. Ügy érasm, fel­vettek ... Felsőfokú techni­kumba járhatok! Mindnyájai! tanulnak, töb­bet akarnak tudni, mint eddig. Van közöttük nagyapa, aki az unokájával együtt hajol a könyvek fölé A könyv mellett segít a film, és „ kirándulás is. Autóbuszai voltak Fehér- gyarmaton, Öpálviban. Nyírlu- goson, Tiszavasváriban. A gya­korlatban is megnézték, ami­ről csak a könyvekben olvas­hatták. Huszonnégy diák „ „balla­gás” előtt áll. B. F. Újabb magyar eredmény az izomműködés kutatásában Közelebb az élet keletkezésének megfejtéséhez Újabb részleteket állapított meg dr. Guba Ferenc kandi­dátus, a Magyar Tudományos Akadémia kémiai szerkezeti kutató taibora töri urnának fő- munkatársa és kutatócsoport­ja a biofizikai kutatások egyik legizgalmasabb problémájáról, dolmányos eredmények. Igazi jelentőségük azonban bizo­nyos tekintetben túl is nő az izomműködés problémáján. A különböző fajta. sejtek között ugyanis általában igen nagy a hasonlóság, a rokonság. Bi­zonyos melytengeri halak vi­lágító szervei valójában át­alakult izomszövetek, ami lógutamilban található csülök szerkezete rendkívül hasonló a szem fényérzékelő sejtjeinek az izommüködéai'ől. • Az izmokról, illetve az izomsejtekről már eddig is aránylag sok mindent tisztá­zott a tudomány. Megallapí-, tottáik, hogy a mozgást elő-' Idéző f ohérj e-molekulák fo­nalakká rendeződve végzik munkájukat. Kétféle fonal­rendszer van. A vastagabbik anyaga a miozin, a vékanyab- biké az aktin, amelyet éppen egy magyar tudós, Straub F. Bruno akadémikus fedezett fel. Azt pedig maga Guba professzor ismerte fel már ré­gebben, hogy ennek az egész rendszernek a gerince — szerkezeit éhez. Az izomsejtek, illetve molekuláik működési törvényszarúségeinek kutatá­sában tehát minden újabb eredmény egy-egy lépéssel kö­zelebb visz bennünket a sejt- működés közös alaptörvényei­nek, végső főkön az első éló molekula szerkezetének meg­ismeréséhez, sőt esetleg az élet mibenlétének és keletke­zése 'miloómtjének megállapí­tásához is. Megyénk utasforgalmának lebonyolításában igen komoly szerepet tölt be az autóbusz­forgalom. Szőke Barnabással, az AKÖV menetrendi előadó­jával beszélgettünk az autó­buszközlekedés egyes kérdései­ről. Elsőnek a menetrend be­tartásáról kérdeztük meg az AKÖV előadóját. — Az eddigi téli időjárás nem okozott még komolyabb menetrend problémát. Az utak — igaz siliosak kissé — me­gyénk minden pontján alkal­masak a közlekedés lebonyolí­tására, minden utunk járható. A nyíregyházi járatoknál ké­sések alig fordulnak elő, s a távolsági járatok esetenkénti késése sem igen haladja meg az öt-tíz percet. E késés is el­sősorban abból adódik, hogy a zsúfoltság miatt kénytelenek vagyunk pótkocsis járatokat indítani, s a pótkocsis buszok természetszerűleg óvatosabban közlekednek. _ Az utasok részéről több ízben merül fel panasz egyes járatok túlzsúfoltságára. — A jelenlegi kocsiparkunk kapacitását meghaladja a for­galom. S az eddigiek szerint, az év folyamán nem kerül sor gépkocsiparkunk fejlesztésére. Minőségi csere lesz csupán, nyolc autóbuszunkat cserélik ki új kocsikkal, ebből négy kis férőhelyes kocsi, négy nagy férőhelyes lesz. — S hogyan lehetne segíteni a zsúfolásig megszüntetésén ? — Nagyon sokat segítene, ha például Nyíregyházán meg le­hetne oldani, hogy az üzemek — természetesen a lehetősé­gekhez mérten — módosítsák a munkakezdések, s munkabefe­jezések időpontjait. Ugyanis van olyan útvonal, melyen há­rom, négy üzem dolgozóit szál­lítjuk, s a rendelkezésre álló járat kétszerese kellene a za­vartalan lebonyolításra. — Vidéken mi lenne a segítség? Vidéki járataink is hihetet­lenül zsúfoltak. Igen sok isko­lai tanulót szállítunk az isko­lába, s onnan lakóhelyükre, így a Vámosorosziból induló járat Nemesborzováról é3 ! Mándról naponta mintegy 30 ! iskolai tanulót szállít Penyi- i gére, az iskolába. A penyigei általános iskolában például 9 órakor kezdik a tanítást, s er­re az időpontra a tanulókat már biztosan el tudjuk utaz­tatni. Jó lenne, ha több isko­lával tudnánk a gyerekek ér­dekében ilyen megállapodásra jutni. A tanulók helyzetét bo­nyolítja, hogy több község nem vállalja az általános iskolai napközi otthont, s így a tanítás végeztével a gyerekellet a déli főidőben, nagy zsúfoltságban kell hazaj uttatnunk. Viszont a napközi otthon végeztével min­den komolyabb probléma nél­kül tudnánk hazautaztatni őket. — Megoldást jelentené­nek az időpont eltolá­sok? — Az is növeli a zsúfoltsá­got, hogy a fizetőutasok, akik vásárolni stb. járnak Nyíregy­házára, vagy a nagyobb járási székhelyekre, ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyolc óra előtt célhoz érkező járatokkal utaz­zanak. Holott egy későbbi já­rattal kényelmesen, törődés nélkül tudnának utazni. S így sok esetben. a bérlettel rendel­kező, munkába igyekvő utasok maradnak le miattuk. — Ha a korábban említett időponteltolódásokat meg le­hetne valósítani, s ha a fő­időkben az esetenként utazók megértőbbek lennének — úgy a jelenlegi gépkocsiparkunk­kal is lényegesen jobban tud­nánk lebonyolítani az utasfor­galmat. mintegy vászon a festékréteg alatt — egy harmadik, még­pedig rugalmas fehérje, o fibrillin. A legutóbbi időkig körül­belül eddig jutott el az izom­működés kutatása. Azok a próbálkozások azonban, ame­lyekkel az izomműködés köz­ben lejátszódó folyamatokat igyekeztek kideríteni, mind ez ideig kísérletileg igaza Ihatat­lan feltételezések maradtak. Most viszont a magyar ku­tatók olyan felismerésre ju­tottak, amelyet az egyik leg­korszerűbb vizsgálati eszköz, az elektronmikroszkóp már teljes mértékben, igazolt. Eszerint az összehúzódás! parancsra az egymással összekapcsolódott miozin is és aktin is elveszíti víztartalmának nagy részét, mind a két ionalredszer ösz- szezsugorodik: az izomrost megrövidül. A miozin azonban mindjárt arról is gondoskodik, hogy a víz az összezsugorodás megtörténte után újból meg­kötődjék a fehérje-molekulá­kon, e. fonalak tehát újra meghosszabbodnak és az izom­rost elemyed. Az összehúzódás és elernyedés szinte megszakí­tatlan folyamatként, rendkívül gyors váltakozásban követi egymást izmainkban, még ak­kor is, ha az izom egésze lát­szólag mozdulatlan. Csupán azért nem érzékeljük ezeket a' gyors változásokat, mert mi a megszámlálhatatlan mo­lekulákban lejátszódó folya­matoknak már csak az együt­tes következményét vesszük észre. Ezek a megáliap írások ön­magukban is igen. komoly tu­Ezekben a napokban a tej­ipari vállalat valamennyi üzemegységében termelési ta­nácskozásokat tartanak. Van miről beszélni, mert bár az 1964. évi tervet egyes mutatói­ban — ipari termelés, egy főre eső termelési érték — teljesí­tették, a teljes termelés, illet­ve az eredményterv alatta van a tervezettnek. A válla­lat dolgozóinak tehát 1965-ben nemcsak aura kell gondolni, hogy megnövekedtek a felada­tok, hanem — tanulva a hi­bákból —, úgy kell dolgozni, hogy az ötéves terv utolsó éve sikeresebb legyen, mint az el­múlt évi volt. A tejipari vállalat nyíregy­házi igazgatóságán január 22-én tartották meg a terme­lési tanácskozást. Szerte ív j István igazgató a termelési terv ismertetésekor elmon­dotta, hogy 1965 első negyed­évében a felvásárlási terv lényegében nem változik, an­nál inkább a készáru tervfel­adat. Több tejet kell feldol­gozni. Növekszik a zsíros és félzsíros tejtermékek előállí­tásának mértéke is. Sajtter­mékekből 230 százalékkal, tú­róból 266 százalékkal kell töb­bet termelni, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A többtermelés egyes mutatói, mint például a termelési ér­ték hat és fél százalékkal, a termelékenységi előirányzat 13,7 százalékkal növekszik. Hogy a tejipari vállalat ter­melési előirányzatait teljesíte­ni tudja, ahhoz feltétlenül fontos az elmúlt év hibáinak teljes megszüntetése. A terme­lés növekedésének, a termelé­kenység hatékonyabb fokozá­sának alapjait azzal, hogy je­lentős és lényeges műszaki változtatásokat vezettek be, már megteremtették. Máté­szalkán és a nyíregyházi üzemben fölöző, pasztörgépek segítik a termelést. A műsza­ki és más akadályok megszün­tetése egymagában azonban nem old meg mindent. Vala­mennyi üzemnél elsősorban arra kell törekedni, hogy szi­gorúan betartsák a technoló­giai fegyelmet. A technológiai fegyelem megs érése 1964-ben lényeges károkat okozott és ha 1965-ben nem történik változás az anyagnorrha, a szabványérték szerinti gyár­tásban, akkor a vállalat dolgo­zói ugyanúgy, mint tavaly nem végezhetnek teljes értékű munkát. Minden üzemrészben, átve­vőhelyen szigorítani kell az átvételi fegyelmet. Biztosítani azt, hogy a bizonylatolt meny- nyiség és. minőség valóban meglegyen. Ennek hiányából az elmúlt évben szintén jelen­tős veszteség adódott. Problé­ma, hogy míg a korábbi évek­ben csökkent a szállítási költ­ség, addig 1964-ben nagymér­tékben emelkedett. Ezen a jobb üzemszervezéssel, a ko­csi állásidő csökkentésével, a rakterűinek jobb kihasználá­sával lehet segíteni. Az igazgatósági termelési tanácskozás helyesen és rész­letesen ismertette a megnöve­kedett feladatokat, s jó irányt szabott a tennivalóknak. (Seres E.) Több tejet, kétszer annyi sajtot kell szállítani a Tejipari Vállalatnak Termelési tanácskozásokon vitatják nteg a feladatokat

Next

/
Thumbnails
Contents