Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Az ifjúság forradalmi feladata A szabolcsi ifjúság legfelsőbb fórumának tanácskozásáról yv« # romantikát keressük mást, hanem a forradalmi ügy lényegét. Ha arról beszélek, mi * legfontosabb belpolitikai feladat akkor csak kettőt tudok megnevezni: a munka, és a szocialista tudat fejlesztése. Ez • legfontosabb forradalmi feladtunk, ezen múlik egész társadalmunk további előrehaladása és a nép boldogulása." Negyven napja annak, hogy Kádár János elvtárs felszólalása a Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusán meghatározta a magyar fiatalság előremutató harci programját. Szabolcs-Szatmár harmincötezres ifjú kommunista seregének kongresszusi küldöttei az egész ország színe előtt tettek ígéretet sikkor a jobb munkára. S most, negyven nappal a nagy tanácskozást követően már arról adott számot a szabolcsi ifjúság legfelső fóruma, a KISZ megyei bizottságának tanácskozása, hogy fiataljaink megértették, helyeslik és támogatják a munka megjavítását célzó terveket. Továbbá, hogy eljött a szorgalmas hétköznapok, az újabb tettek ideje. A legutóbbi tanácskozás már dicséretre méltó eredményeket rögzített. Első helyen említette meg a tizenhatezer mezőgazdaságban dolgozó ifjút és leányt, akik vetélkedése nyomán százötven szabolcsi termel őszövekezeti gazdaságban emelkedett a termelés mennyisége és minősége 196-1- ben, s lesz magasabb a most sorra kerülő zárszámadásokon a munkaegységre jutó jövedelem. „Teljesítettük a KISZ kongresszusra tett Ígéreteinket” — állapította meg az ülés elé került beszámoló, mintegy elismeréseképpen annak a nagy erőfeszítésnek, amelynek a múlt esztendőben szel te a megyében tanúi, részt vevői lehettünk. A munka, amelyen egész társadalmunk további .előrehaladása múlik, az ifjúság céljai, nem lehetnek mások, mint népgazdasági terveink. Az elmúlt évi versengés eredményeit összegezve látjuk, hogy fiataljaink nem valami külön ábrándokat kergetnek, hanem abból kérnek részt, ami egész Szabolcs-Szatmár megye gondja. baja. Nem nagyszerű-e, hogy például a tiszakerecseriyi Dózsa Termelőszövetkezet tizenhárom tagú ifjúsági brigádja tizenhá rom hold földön megduplázta a tervezett hozamot, s így hetvenezer fordmtos plusz jövedelemhez juttatta a szövetkezetét? Vagy, hogy a hodászi Béke Tsz ifjúsági brigádja majd nyolcvanhárom százalékban exportra alkalmas almát termelt — kilogrammonként 94 filléres önköltséggel? _ Vagy, hogy a megye KISZ-esei és úttörői a takarmányban szegény megye gondjain segítettek a réteken, legelőkön végzett — és sok, a legtöbb esetben ingyenes segítséggel — gyomlálandó, műtrágyaszóró tevékenységgel, s így 100 000 mázsa plusz takarmányt adtak Szabolcsnak? A puszta vállalásra, a száraz felsorolásra még azt mondhat juk, igen, ez szép, csakhogy minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. így, a való adatok birtoko- ban már másként fest a helyzet. Már nem tudjuk lebecsülni az ifjúság szorgalmát, akaraterejét. Már csak el tudjuk Ismerni azokat, akik hangos do'oraverés és csinadratta nélkül, mindennapos tudatos szorgalommal végzett munkájukká, érik utói, s nem egyszer el is hagyják a felnőtteket. Ezek a tények azt is jelentik egyúttal: a szocialista tudat sem alacsony Ifjúságunknál. A megyei KISZ-bizottsá.g legutóbbi ülésén Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is szólt erről. „A K>'SZ községeinkben ma már politikai tényező” — állapította meg s hozzátette, hogy alig van olyan közös gazdaság, amely fiatalok meghallgatása nélkül tervez. De mint mondta, olyan termelőszövetkezet rrteg sok van, ahol nem látják, vagy nem hasznosítják, kamatoztatják az ifjúság kezdeményező lendületes energiáját. Szólt arról, hogy 50 000 fiatal dolgo- sik a megye mezőgazdaságában. Ehhez viszonyítva bizony kevés a tudatosan, célratörően, fejlettebb eszközzel és módszerrel munkát végzők száma. Az ok többféle. Nem kis mértékben az ifjúsági szervezeteknél még fellelhető közömbösség, illetve 9 lelkesítő, alapos, a valóban meglévő gondok leküzdésére irányuló szervező munka. És legalább ilyen mértékben ok a nagyüzemi gazdaságok vezetőinek kényelmes, káros szemlélete, amely nem engedi kibontakozni a fiatalságot. A fehérgyarmati és a vásárosnaményí járások mintegy hatvan közös gazdaságában összesen tizen- két(!) ifjúsági brigád alakult. Ha a párt- és a gazdasági vezetőket kérdezzük, miért csak ennyi, kész a csorba válasz: családokra osztották ki a terület megművelését. Mintha nem lenne példa rá, hogy ilyen esetekben is adhatnának külön területet a fiataloknak, ahol becsületesen és teljes szívvel dolgozhatnának. Meghatározza ifjúságunk feladatait a megyei pártbizottság 1965. évi intézkedési terve. KISZ-szervezeteink elsőrendű feladata, hogy a száztíze?:er KISZ korosztályú szabolcsi fiatallal megértesse: a végrehajtás Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági és kulturális életére van döntő kihatással. Ezért fontos a feladatokból mindenkinek kivenni a maga részét. Ám, ez nem megy magától. Ezt szervezni, menet közben is segíteni kell az ifjúsági mozgalomnak, a párt- és gazdasági vezetőknek. Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára épp a mi megyénkben, s a fenti esetek ismeretében tette szóvá: „A fiatalok kommunista nevelésének alapja a munka. Ne idegenkedjünk attól, hogy a mezőgazdaságra, iparra vonatkozó legfontosabb feladatokkal bízzuk meg az ifjúságot, s adjunk a teljesítéshez megfelelő feltételeket, így neveljük őket a jövő iránti felelősségre.” Villamosítják a Miskolc — Nyíregyháza vasútvonalat 4 közlekedés idei terveiről, a Hegyei Szállítási Hiiullságokrul, u távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közieUedén- és postaügyi miniszterrel Taialó hasonlat: a közlekedés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szervezetnek sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország. az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, milyen — és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádv György elvtárs közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. — Új esztendő lévén, elsősorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtárstól: mit várhatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8.5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal n reménnyel biztatnak, hogy eleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne említsünk, a MÁV-nak 410 ’—420 millió utas és 115 millió tann., áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyekeztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teherkocsit, s jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc—Szerencs—Nyíregyháza vonalat és Szerencsig bevezetjük a vilamosvontatást. Közismert, hogy — elsősorban a nagytömegű szállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuvarozásnak. Ezt bizottságoktól azt tárjuk, hogy főként az áruszállítások c, zaa~ ságosságának és tervszer őségének biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást. Mindennek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a Megvéi StolHíási Bizottságunk — Közvélemény iiuket nagyon érdekli, milyen lesz a közlekedésünk a jövőben Hallhatnánk-« valamit a magyar közlekedés távlati fejlcrziésí terveiről? 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés, átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A legfontosabb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a nép- ■ gazdasági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint . vonalainkat modern biztosító- berendezésekkel kívánjuk felszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vo. nalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk. . kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Diesel-vontatásra térünk át. E korszerűsítési program előreláthatólag 20—25 évet ';esz majd igénybe; a tolatás Die- selesítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — 20 év a att a jelenleginek nyolc—tízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése, * a szervízhálózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A köz- úthálózat megfelelő fejlesztése mellett .gondolnunk kell arra, hagy a nagyforgalmú utak és vasutak szintbeli keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekkel építsük át. Ami víziközlekedés Unket Ü- leti, jelenleg csak a Duna megfelelő hajózó út, a vízszintszabályozás ... hiányában azonban enneli használata is korlátozott. 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Dunán, mind ■pedig a Tiszán. — a tervezett duzzasztómüvek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna— Tisza csatorna létesítése révén a két vízrendszer hazat összekapcsolásával is. Ezzel együtt jár folyami hajóiparunk motoros vonta tóhaj ókkal, tolóhajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros' uszályokkal való bővítése. Külkereskedelmi forgalmúnk élénkülésével arányban fejlesztjük a folyam-tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengerentúli áruszállításaink egy- részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légiiáratok várható nagyarányú fejlődés« indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsítését, bővítését. — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mím-sz. tier. . ros központjában kell lenniök. A kultúrkombinát, állami áruház, szolgáltatóház. különböző irodaházak, óvodák, bölcsődék tervei már ennek alapján készülnek. A legfontosabb létesítmények a városközpontban A városközpont aránylag kis területen felt szik. Ezért a tanács építési és közlekedési osztályának soron következő igen fontos feladata, hogy a szomszédos egységeket összhangba hozza a központtal. Például az Északi Alközpont és a városközpont közötti területet kell úgy kialakítani, hogy az átmenet harmonikus legyen. Ez vonatkozik a város egyéb pontjára is. Nyíregyháza „huzatos” város. A tervezők éppen ezért célul tűzték ki. hogy az északi részt többemeletes épületekkel lezárják. így sikerül a szél irányát megváltoztatni, erejét csökkenteni. A javaslatok, észrevételek figyelembe vételével még ez évben elkészül a városközpont teljes rendezési terve. Ennek alapján az egyes épületek kivitelezését már egy-két éven belül megkezdik. A munka folyamatos, s a terveket az anyagi lehetőségek figyelembe vételével fokosatosan megvalósítják. B. V. gondolniok arra, hogy a cukorrépa-. kő- stb. szállításaikhoz gazdaságosabb a folyami szállítást igénybevenniök. Ütjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalanítását. — Megtudhatunk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséről is? — Lehetőségeinkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszélő központjainak' fejlesztésére. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és o debreceni főközpont, rajtuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó távíróhivatalok is. Az országos előfizetői távgépíró hálózat (telex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fogják kielégíteni. A Petőfi rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20 kilowattos berendezést helyezünk üzembe. A tokaji nagyadó üzembe helyezését az év második felére tervezzük. Még ebben az évben adjuk át rendeltetésének a budapesti tarta- lékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. * — Üjabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a Megyei Szállítási Bizottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? A Megyei Szállítási Bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok illetékes elnök- helyettesei állnak, már a tavaly nyári—őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak, rugalmasak voltak, jól megálltak a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményesen intézkedtek. A megyei 1965. január 84. a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén. a hajózás, a vasút és az autóközlekedés együttműködésének megjavításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak időben kellene Az országos tervek részeként • ezekben a hetekben Szabolcs- Szatmár megye munkahelyein : is sor kerül 1965 népgazdasági terveinek megvitatására, a tel■ jesítést szorgalmazó gondolkodó • és alkotó felajánlásokra. Tud■ juk, ez az év nagyon fontos, i Azért is, mert a második öt- i éves tervünk utolsó esztendeje. i De azért is, mert áz idei mun■ ka mennyiségétől és minőségé■ tői, termékeink költségeitől , életszínvonalunk stabilizálása • függ. Az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozata, a megyei pártbizottság éves intézkedési terve mindannyiunktól jobb minőségű tervszerűbb, hasznosabb munkát vár. Ifjúságunk erőben, tudásban képes a reá jutó feladatok végrehajtására. Amit most vállalt, nem kis dolog: • védnökség a gyümölcs-, zöldségtermesztés, a dohánypajték építése, az öntözéses gazdálko■ dás kiterjesztése felett. Gyümölcskivitelünk, zöldségtermesztésünk országos, valutáris ügy. A nemrég megkötött ex1 portmegállapodás nagy teret juttatott a szabolcsi almának, zöldségnek. Azonkívül jó munka és kereseti lehetőség is a szövetkezeti fiataloknak, a nagyüzemmé terebélyesedő új i Nyíregyházi Konzervgyár. De — és ez sem lehet mindegy — : több és olcsóbb gyümölcsre, zöldségre van szüksége a szabolcsi lakosságnak is. Ha ebben helytállunk, elérjük, hogy a védnökség vállalások megszerzik az azokat megillető tekintély. A lekes, önzetlen és a köz ügyéért mindig ; áldozatra kész ifjúság nevelésének alkotó, formáló kohója, a fiatal embernek boldogságot adó teljes emberi élet nem más, mint a szocializmusért élni, dolgozni, tanulni, — ahogy azt az ifjú kommunisták kongresz- \ szusa kimondta. Úgy, mint a tiszakereesgnyi, hodászi fiatalok, s a még két- , száznyolcvanöt szabolcsi tsz-, I üzemi ifjúsági brigádnál az elmúlt évben láttuk. Elkészült Nyíregyháza rendezési terve; Kijelölték a fontosabb létesítmények ■;y ; végleges helyét Emelete» házakkal a szét ellen — Kiskörút a városközpont korul kül, terelőutakon térhetnek i csak vissza. Nagy érdeme a tervnek, ] hogy. reálisan megoldotta a ; fontosabb intézmények, kuitu- i ralis és kereskedelmi egységek : helyét. Sokat vitatott kérdés volt, hogy hová tegyék az autóbusz végállomását. Több alternatíva született1, de a várható forgalom figyelembe vételével a Jókai teret tartották a legmegfelelőbbnek. Ezzel a KPM is egyetértett. i 1 ABC áruház, mozi A tömegszervezetek székhaza a Szabodcs-száiió melletti üres telek egy részére 1 kerül. Jó megoldást találtak az : ABC áruház elhelyezésére. Felépítésére a jelenlegi „kiskorona” helyét jelölték ki. Ez a megoldás már azért is kedvező, mert itt három hatalmas hasonló rendeltetésű épület készíthető, és csak kettőnek a helyén kell szanálást végezni. A 690 személyes mozi helye változatlan. A Lenin tér északi részére kerül. A szálloda bővítését V, debreceni tervezők elképzelései alapján fogják elvégezni. A Szabolcs szálló és a nyomda épülete közé kerül. Nyolc emeletes lesz. A tervezők figyelembe vették a helyi hatóságok kívánságát és a lehetőségeket. Sikerült minden olyan fontosabb létesítménynek helyet találni, amelyeknek feltétlenül a váAz elmúlt évben az Építésügyi Minisztérium és a Nyíregyházi Városi Tanács tervpályázatot hirdetett a városközpont átépítésére. A felhívásra 26 pályamű érkezett be. A bizottság valamennyit gondosan átvizsgálta, s a legjobbakat pedig megvásárolta. A Várostervező Vállalat szakemberei a megvett tervekből kiválasztották azokat a részeket, amelyeket a leggazdaságosabbnak tartottak, s ezek alapján fél évi munkával elkészítették a leendő városkép végleges rendezési tervét. A teljes kidolgozás előtt a helyi szakemberek közreműködésével pénteken tervtárgyalást tartottak a városi tanács vb termében. Huszonhat helyi szerv küldte el képviselőjét, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek a legjobb megoldások kialakításában. Terelő út Közismert dolog, hogy jelenleg valamennyi út „ városközpontban fut össze. A terv egyik lényeges vonása az> hogy a városközpontot megtisztítják az átmenő forgalomtól. Ezt egy kiskörút kialakításával oldották meg. A tervezők ugyanakkor gondoltak arra is, hogy helyt adjanak bizonyos célforgalomnak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy gépkocsival bejöhetnek a városközpontba, parkírozhat, nak, de átmenő forgalom néL-
