Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

xxiL Évfolyam, z, szám ÁRA: 50 fillér ises. januAr hétfő rüabi c^itaán. újíüi kűizőutő/e Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke január elsején a következő újévi köszöntőt mondotta a rádióban és a te­levízióban: A z ünnepi gondolatok, amelyekkel az új eszten- dő érkezését fogadni szoktuk, — mikor éjfél­kor felcsendül a Himnusz, a legönfeledtebb szórakozás is félbeszakad pár percre, valami formában mérlegre tesszük a múltat és a jövőt, ítélkezünk magunk és dolgaink felett, — az idén összefonódnak a felszabadu­lás huszadik évfordulójára való emlékezéssel. Boldogok vagyunk azért, ami van, és okulunk abból, ami húsz eve és azóta történt. _ 1945_-ben alapjaiban megváltozott az élet ezen a sok vihart, szenvedést, nyomorúságot megért, törté­nelmi napsütést ezer év alatt keveset látott magyar föl­dön. A felszabadulás óta sokat dolgoztunk. Hol jól, hol rosszul, hol több, hol kevesebb szerencsével, de jószán­dékkal, és valamire jutottunk, amiben örömünk van, amire néha büszkék is szoktunk lenni. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy történelmünknek soha sem volt még hasonló sikerekben gazdag húsz esztendeje. A nép el­nyerte szabadságát és végre meghódította a földet, ame­lyen él, ura lett saját sorsa intézésének. — A felszabadulás évfordulójára való emlékezés tanítást és ösztönzést ad további erőfeszítésekre, még jobb munkára a nép, a haza javára, bátorítást, hogy legyünk merészek terveinkben, soha se rettenjünk visz- sza az utunkba vetődő nehézségektől. Ilyenek mindig lesznek, de le tudjuk győzni őket. — 1964-ről, mint eredményekben gazdag esztendő­ről beszélhetünk. Ha körülnézünk az országban — s tegyük ezt minél sűrűbben és minél figyelmesebben —, láthatjuk az erősödés, a gyarapodás, a nagyobb jólét állandóan szaporodó jeleit és bizonyítékait Látjuk a szebb és gazdagabb várost és falut, a terjeszkedő, fej­lődő, éjjel-nappal termelő ipart, szocialista mezőgazda­ságunk mindinkább korszerű nagyüzemeit. A nép javá­ra szolgáló intézményeink fejlődését, erősödését. — Látjuk a munkát, eredményeit és mögöttük az embert. Az idősebbeket, akik még magukban hordoz­zák a húsz év előtti félelmet, s akkor még bizonytalan reménykedések emlékét is, tehát közvetlen élmények alapján tudják összehasonítani a múltat és a jelent, lemérni önmaguk és egész nemzedékük cselekedeteinek értékét. És látjuk a fiatalok erős nemzedékét. A fiatal­ság egyik fele beleszületett, a másik belenőtt a szocia­lizmus szinte korlátlan lehetőségeibe. Hasznos, ha ők is alaposan elmélyednek a húsz év történetébe és okulnak belőle. A jövőért való felelősséget most már velük együtt hordozzuk, de a munkából és a felelősségből mind többet kell átvállalnia az ifjúságnak, ez az élet természetes rendje. — Nézzük a húsz évet és benne külön az 1964-es esztendőt. Törekszünk tanulni belőle, a sikerekből és kudarcokból egyaránt. így indulunk neki az új esz­tendőnek. örüljünk a sikereknek, de ismerjük be téve­déseinket és mulasztásainkat is. — Eredményeinket a kommunisták, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elvhű, megfontolt, bölcs vezetésé­vel, népünk tehetségével és szorgalmával, s annak a nemzeti egységnek a segítségével értük el, ami a párt és a munkásosztály körül kialakult. Sikereink, előreha­ladásunk nagymértékben összefügg a testvéri szövet­séggel, amely felszabadítóinkkal, a Szovjetunióval és népével összefűz bennünket, és a szocialista országok minden értelemben szépen fejlődő, elmélyülő együtt­működésével. — Vannak dolgaink, amelyek jobban mehetnének. Gondolok a munkafegyelemre, a takarékosságra, a ter­melékenységre, a szorgalomra, annak a tudatnak az erősítésére, hogy ez ország valóban a miénk, a dói- gozó népé, annak érdekei, javai felett legyenek azok kicsinyek vagy nagyok — ennek megfelelően kell őr­ködnünk. Ha hibáinkon akár csak fokozatosan is tu­dunk javítani, máris kevesebb panaszkodni valónk lesz a kihasználatlan lehetőségek miatt, és még erőteljesebb, lendületesebb lehet a fejlődés. _ A múlt év tapasztalataival, a jövő biztató re­ménységével, a szocializmusba vetett hittel induljunk ói feladatok megoldása felé az új esztendőben. Szeretet­tél köszöntőm minden magyar testvérünket, hazank minden hű fiát itthon, s idegenben is mindazokat, akik lélekben, gondolkozásban velünk vannak, egyetertenek a szocialista haza boldogulására és a nemzetközi poli­tikában a béke védelmére, a népek békés egymás mel­lett élésére, annak szolgálatára irányuló erőfeszítése­inkkel , _' Ezekkel a gondolatokkal kívánok eredményes, munkában, sikerekben gazdag, békés boldog új eszten­dőt minden kedves hallgatómnak. Koszigin újévi nyilatkozata Újabb ,,kozmikus startokat*• égérnek a szovjet űrhajósok — Telafonbudósitás — MOSZKVA: Koszigin szov­jet miniszterelnök az új esz­tendő alkalmából válaszolt az Aszahi című japán lap főszer­kesztőjének kérdéseire. Nyilatkozatában javasolta, hogy a Szovjetunió, Japán és más érdekelt országok együttesen szánjanak sík­ra az általános és teljes leszerelésért, az atom­fegyverek betiltásáért, har­coljanak együtt az álla­mok belügyeibe való kül­ső beavatkozás ellen. Ami a szovjet—japán vi­szonyt illeti, Koszigin hang­súlyozta: teljesen megalapo­zott az a várakozás, hogy 1965-ben tovább javul a szov­jet—japán viszony. A szovjet kormány kész türelmesen és állhatatosan munkálkodni azon, hogy fokozatosan eltá­volítsa az együttműködés út- jából mindazt, ami gátolja a valóban jószomszédi kapcso­latokat. Koszigin kiemelte, hogy a Szovjetunió a jövőben is a békés együttélés po­litikáját folytatja, aktívan munkálkodik a béke biz­tosításán és a nemzetközi feszültség enyhítésén. Az űj év alkalmából — amely egyébként az idén há­romnapos ünnep volt a Szov­jetunióban —, az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Miniszterta­nács üdvözletét intézett a szovjet néphez. Üdvözletében megállapítja, hogy a szovjet emberek a jól végzett munka és jogos büszkeség érzésével bú­csúztak az 1964-es évtől, A dolgozók milliói nagyszerű eredményeket értek el a ha­talmas szovjet ország építke­zésein, nagy sikerekkel büsz­kélkedhetnek a földön és a világűrben, a termelésben, a tudomány és a kultúra terü­letén egyaránt. Az elmúlt évben a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet kormány es az egész szovjet nép lankadatlanul har­colt a békéért, a népek sza­badságjogáért és nemzeti füg­getlenségük megszilárdításá­ért, az egész emberiség tár­sadalmi haladásáért — foly­tatódik az üzenet. Legyen az 1965-ös eszten­dő — a hétéves terv utol­só éve — a kommunista építésben születő újabb és dicső győzelmek éve. Erősödjék az új eszten­dőben tovább a szocialista országok testvéri barát­sága, a béke, a szabadság és a haladás erőinek ösz- szefogása az imperializmus, a gyarmati rendszer és az agresszió elleni harcban, szilárduljon tovább a béke és a népek biztonsá­ga. A Kremlben az idén a fia­talok ezreinek boldog zsivaja töltötte be a kongresszusi pa­lotát. Az újévi bálon a szov­jet ifjúsággal együtt szóra­koztak a Moszkvában tanuló ázsiai, afrikai, latin-amerikai diákok. A bálon az újévi köszön­tőt az „űrhajós veterán” Jurij Gagarin mondotta. Az űrhajós cseléd egyéb­ként újévi üzenettel fordult a szovjet néphez. Míg 1962-ben két, 1963-ban négy. 1964-ben hat, 1965-ben már kilenc alá­írás szerepelt az üzenet alatt, s írói erre. az esztendőre „újabb kozmikus startokat” ígérnek. Szakosított magtermelés 26 tsz-hen A megyeben több évtizedes hagyománya volt a niagter- melésnek. A homokos terüle­teken egész falvak foglalkoz­tak a zöldségek, konyhakerti vetemények magjanak elsza- porításával. A nagyüzemek megalakulása után azonban ez a termelési ág csaknem I teljesen megtorpant, mivel I igen sok kézi munkaerőt igé­nyelt: 1965-ben azzal oldják meg a vetőmaghiányt, hogy a legfontosabb ételízesítő és egyéb zöldségek magját a kiváló adottságokkal ren­delkező szövetkezetek sza­porítják el. Szabolcs-Szatmár megyében 26 ilyen termelőszövetkezetet jelöltek kj aprómagtermelés- re. Ezek közül hat nagyüzem törzsgazdaság lesz, amely a I szántóterületének nagy ré- : szén ezzel foglalkozik majd. A tiszavasvári Lenin Tsz 110, a nagycserkcszi K. s- suth 190. a szamosszegi Dózsa 145 holdon termel az újévben, káposzta, sa­láta, retek, uborka, sár­garépa, borsó, hagyma és egyéb zöldségmagol: I A- mtmkaeröptóbléi'ná.t gé- I peklcel óícjják meg a. közös ] gazdasagok: az idén 2 SOO 000 ! forintot költenek, nagy teljesít- I mériyű ‘ kerti gépekre, felsze­relésekre. Magyar és külföldi államférfiak távirataállása az újév alkalmából Negyvenmilliárdos közös vagyon Január elején kezdődnek a tsz ekben a zárszámadások Táviratváltás történt az új- esztendö alkalmából a magyar állami és pártvezetők, vala­mint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság állami és pártvezetöi között. Magyar államférfiak üdvöz­letét váltottak az Ajgan Ki­rályság, az Albán Népköztársa­ság, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az Ameri­kai Egyesült Államok, az Ar­gentin Köztársaság, Ausztrália. a Belga Királyság, Bolivia, a Brazíliai Egyesült Államok, a Burmái Unió, a Burundi Ki­rályság, Ceylon. a Dahomey Köztársaság, a Dán Királyság, az Egyesült Arab Köztársaság, az Elefántcsontpart Köztársa­ság, az Etióp Császárság, Felső Volta Köztársaság, a Finn Köz­társaság, a Francia Köztársa­ság, a Gabon Köztársaság, a Ghánái Köztársaság, a Görög Királyság, a Guineái Köztársa- jság, a Holland Királyság, az i Indiai Köztársaság, az Indonéz » Köztársaság, az Iraki Köztár­saság. az Iráni Császárság, az Izlandi Köztársaság, Japán, a Jemeni Arab Köztársaság, a Jordániái Királyság, a Kam­bodzsai Királyság, Kamerun Szövetségi Köztársaság, Kana­da, a Kenyai Köztársaság, a Kongói Köztársaság (Brazza­ville), a Közép-Afrikai Köztár­saság, Kuwait Emírség, Laosz Királyság. Libanon Köztársa­ság, Libéria Köztársaság, Líbia Királyság, Luxemburg Nagy- hercegség, Malawi, a - Ma iga a Köztársaság, a Mali Köztársa­ság, Málta Állam, Marokkó Ki­rályság, Mexikó Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Iror- szág Egyesült Királyság, Nepál Királyság, Niger Köztársaság, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság, a Norvég. Királyság, Nyu- gat-Szamou, az Olasz Köztár­saság, az Osztrák Köztársaság, a Pakisztáni Köztársaság, Ru­anda Köztársaság, Sierra Leo­ne, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szenegáli Köztársaság, a Szíriái Arab Köztársaság, a SzomáXi Köz­társaság, Szudán Köztársaság, Ta nzania Egyesült Köztársaság, Thaiföld Királyság, a Tógái Köztársaság, Trinidad és Toba­go, a Török Köztársaság, a Tu­néziái Köztársaság, Uganda Uruguay, Zambia az Ír Köztár­saság államférfiaival és V Thant-tal, az ENSZ főtitkárá­val. Az 1 újesztendo első napjai­ban országszerte megkezdődik a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálkodás 1964. évi eredményeinek érté­kelése: a zárszámadás. Ennek legfontosabb előkészítő ■ mun­kája, a leltározás, a szövetke­zetek egy részében már elké­szült és néhány- napon bélül mindenütt befejeződik. A leltározási bizottságok és az őket segítő szakem­berek összesen mintegy 40 milliárd forint értékű épületet, gépet, állatot, ültetvényt és más álló- és forgóeszközt vettek, illet­ve vesznek számba. Bár a közös vagyon növeke­dése következtében a leltáro­zás évről évre nagyobb mun­kát jelent, most ez mégis gyorsabban ment a szokásos­nál. 1964-ben alkalmazták ugyanis első ízben az úgyne­vezett folyamatos leltározást, azaz az eszköz-csoportok fo­lyamatos leltárba vételét. így a múlt év végére, s az új esz­tendő első napjaira csak azoknak a készleteknek a fel­mérése maradt, amelyekben a legutóbbi időben is volt for­galom. Január folyamán több mint 3400 termelőszövet­kezet, csaknem 300 terme­lőszövetkezeti csoport és 100 termelőszövetkezeti közös vállalkozás készít zárszámadást, amelynek során az ország szántó- területének 80 százalékára kiterjedő közös gazdálko­dás legutóbbi esztendejéről adnak számot. A leltározás befejezése után minden szövetkezetben össze­állítják a mérleget és mellék­leteit, majd megállapítják a szövetkezet évi termelésének értékét, a termelés anyagi ráfordításainak összegét és — ezek különbözeiéként — az évi munkával létrehozón bruttó jövedelmei. Ezután munkálják ki a jövedelemfel­használást, vagyis eldöntik, hogy a bruttó jövede.emböl mennyit fordítanak a gazdaság erősítését célzó felhalmozásra és mennyit a tagok szemé­lyes jövedelemre. A zárszám­adás során állapítják meg, hogy ínilyen részesedés ilieti a csaknem l 2U0 001) szövetke­zeti tagot a közös gazdaságban végzett egesz évi munkájáén. A napokban jelent meg a földművelésügyi minisz­ter és a pénzügyminiszter utasítása az 1964. évi zár­számadásokról. Az utasí­tás új intézkedést, tartal­maz a jól és közepesen gazdálkodj termelőszövet­kezetek terven felüli jö­vedelmének felhasználásá­ra. Ezek a szövetkezetek akkor járnak el., helyesen,. , ha több­letjövedelmük nagyobb részét — a közös gazdaság további erősítése és a következő évek esetleges hiányainak pótlása érdekében — biztonsági tarta­lékalapba helyezik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents