Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

xxn. évfolyam, is. szäm ÄRA: 50 fillér íws. január 33. pun te* KMemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről Tervszerűbb, gazdaságosabb munka kell az idén Varsó, (MTI): A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó tes­tületé 1965. január 19—20-i varsói ülésén megvitatta az Észak-Atlanti Szövetség egyes tagállamainak a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozá­sára irányuló tervével kap­csolatban kialakult új helyze­tet, valamint ama lehetséges következményeket, amelyek e tervek megvalósítása esetén a béke ügyét érintenék, A nemzetközi helyzet ala­kulásának fő tendenciája je­lenleg a béke megőrzésiéért és megszilárdításáért küzdő erők gyarapodása. Állandóan növekszik a következetes bé- kepolitikát folytató szocialista országok ereje. Határozottan téllépnek a nemzetközi hely­zet javításáért az európai és más országok kommunista pártjai és néptömegei. Hatha­tósan segítik a béke megszi­lárdítását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független ál­lamai. Az imperialista erők ugyanakkor fokozzák aktivitá­sukat és makacsul töreksze­nek a nemzetközi helyzet éle­zésére a világ különböző ré­széin. Az Egyesült Államok változatlanul folytatja ellensé­ges politikáját a Kubai Köz­társaság ellen. Folytatódnak az Egyesült Államok veszélyes provokációi a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. A Varsói Szerződés tagállamai én az összeg szocialista or­szágok határozottan elítélik ezt az agresszív politikát. Az imperialista erők be­avatkoznak a független álla­mok belügyeibe, a gazdasági és katonai politikai nyomás módszereit alkalmazzák. Fel­használják katonai csoporto­sulásaikat a nemzeti felsza­badító mozj^dmak elfojtására. Ennek példái: a Dél-Vietnam népei elleni háború, a kongói intervenció, „ gyarmatosítók agresszív cselekményei Malay­siában. A Varsói Szerződés tagálla­mai kinyilvánítják szolidaritá­sukat a szabadságuk és füg­getlenségük kivívásáért, vala­mint a függetlenségük meg­szilárdításáért küzdő népek­kel. , Az imperializmus agresszív politikájában különleges sze­repet játszik a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozá­sának terve. A Varsói Szer­ződés tagállamai úgy vélik, hogy a sokoldalú NATO-atom­haderő, amelynek létrehozá­sát az Egyesült Államok és Nyugat-Németonszág vezető körei szorgalmazzák. komo­lyan veszélyeztetné Európa és az egész világ békéjét. A sok­oldalú atomhaderő bármely formában történő megterem­tése „ nukleáris fegyverek el­terjedését, és többek között azt jelentené, hogy a nyugatné­met militaristákat e fegyve­rek birtokába juttatnák. Ez vonatkozik mind az Egyesült Államok sokoldalú atomerő tervére is, amelyet ; a Német Szövetségi Köztársa­ság támogat, mind pedig az „atlanti haderők” angol ter­vére. Mindkét változat össze­egyeztethetetlen a népeknek és a békeszerető országoknak ama törekvésével, hogy meg­szüntessék az atomfegyverke- zési versenyt, elhárítsák az atomháború veszélyét és meg­valósítsák az általános és tel­jes leszerelést, összeegyeztet­hetetlen több állam erőfeszí­téseivel, hogy a föld különböző körzeteiben atommentes öve­zeteket létesítsenek. A sokoldalú NATO-atom­haderő célja a külön amerikai —nyugatnémet tömb megszi­lárdítása az Északatlanti Szö­vetségen belül. Ez sajátos al- kú, amellyel az Egyesült Ál­lamok biztosítani igyekszik ka­tonai és politikai hegemóniáját Nyugat-Európáhan,, az NSZK előtt pedig az amerikai tö­rekvés támogatásának viszon­zásául megnyílik az út az atomfegyverekhez. Az NSZK hozzájuttatáSa az atomfegyverhez akár a ..sok­oldalú” akár az „atlanti” atomhaderő kereteiben csak lépcsőfok ahhoz, hogy a nyu­gatnémet militaristák saját atomfegyverrel rendelkezze­nek. Az NSZK miután az észak- atlanti paktum tagja lett, le­hetőséget kapott arra, hogy a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációja után megkötött potsdami egyezmé­nyek megszegésével agresszív katonai potenciált > hozzon lét­re. Az atomfegyver megszer­zése kétségtelenül arra ösztö­nözné Nyugat-Németországre- vansista erőit, hogy megvál­toztassák a második világhá­ború után Európában kiala­kult helyzetet és érvényesítsék a Német Demokratikus Köz­társasággal és más államokkal szemben támasztott területi igényeiket. A nyugati hatal­mak semmiféle fogadkozása nem nyújthat garanciát a vi­lágot fenyegető e veszéllyel szemben. Az NSZK igazi szándékairól tanúskodik a Bundeswehr ve­zetőinek provokációs terve a keleti határ mentén létesíten­dő atomakna zárról, valamint az úgynevezett „előretolt ha­tárok stratégiájának” meghir­detése, amely atomfegyver al­kalmazásét követeli bármilyen közép-európai háborús konf­liktus kirobbanása esetén. Ez azt bizonyítja, hogy az NSZK revansista erői a nyugatnémet kalandortervek részesévé igyekeznek tenni az Egyesült Államokat és a többi NATO- országot. Minden olyan kísérlet azon­ban. amely atomfegyverek se­gítségével igyekszik érvényt szerezni, a nyugatnémet re­vansista követeléseknek, ma­gára a német népre jelenti a legnagyobb veszélyt. E kísér­letek ugyanis elkerülhetetlenül atomháborúvá fajulnának, amely nem Németország egyesítését, hanem atomsiva­taggá válását eredményezné. A Varsói Szerződés tagálla­mai teljes határozottsággal fellépnek az ellen, hogy a nukleáris fegyvereket bármi­lyen alakban, közvetlenül, vagy államok csoportosulása révén közvetve kizárólagos rendelkezésre, vagy a rendel­kezésben való részvétel bár­milyen formájában a Német Szövetségi Köztársaság birto­kába juttassák. A Varsái Szerződés tagál­lamai teljes mértékben tá­mogatják a Német Demok­ratikus Köztársaság békesze­rető politikáját és úgy vé­lik az NSZK részvétele a sokoldalú NATO-atomhad- erőben azt jelenti, hogy az NSZK kormánya leveszi a napirendről Németország egyesítését. Csak a feszült­ség enyhítése, valamint Né­metország és Európa leszere­léséről kötött hatékony egyez­mények útján lehet megte­remteni a fennálló két szu­verén és egyenjogú német állam egyesítésének feltéte­léit a potsdami egyezmény elveinek szellemében. Az egyesített NATO-atom­haderő létrehozása nemcsak” az európai béke és biztonság ellen irányul. Növelné az imperialista és neokolonialis- ta nyomást a felszabadult és a függetlenségükért harcoló népekre is. Minden nép alapvető érde­ke azt követeli, hogy mond­janak le a sokoldalú NATO- atomhaderő létrehozásának tervéről. Ha azonban a NATO államok a béke érdekeivel szemben létrehozzák a sok­oldalú atomhaderőt — tör­ténjék ez bármilyen formá­ban — a Varsói Szerződés tagállamai, tekintettel azokra a súlyos következményekre, amelyekkel ez Európa béké­je és biztonsága szempontjá­ból járna, kénytelenek lesz­nek biztonságuk érdekében megtenni a szükséges védel­mi intézkedéseket. A Varsói Szerződés tagál­lamainak fő politikai célki­tűzése: békés feltételeket biz­tosítani a szocializmus és a kommunizmus építésére, A Varsói Szerződés tagálla­mai a jövőben is támogatni fogják azokat az intézkedé­seket, amelyeknek megvaló­sítása a nemzetközi feszült­ség enyhüléséhez vezetne és kedvező feltételeket teremte­ne a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez, valamint aj általános és teljes leszerelés­hez. A Varsói Szerződés tagál­lamainak európai politika tanácskozó testületé korú ni Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa ja­nuár 21-én ülést tartott Nyír­egyházán, az SZMT székhazá­ban. A tanácskozáson részt vett Gól László, az MSZMP KB póttagja, a SZOT titkára, Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Sziics La­jos, az MSZMP megyei vb tagja, az SZMT vezető titkára a szakszervezetek 1964. évi munkájáról és az I960, évi népgazdasági tervvel kapcso­latos tennivalókról tatott tájékoztatót. Bevezetőben arról szólt, hogy a múlt évi terv teljesíté­sének alakulása a minisz­tériumi vállalatok több­ségénél kedvező. Megemlítette a Kisvárdai Öntö­dei Vállalatot, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatot és a Tixzavesvári Alkaloidát, ahol a tervek teljesítése mellett a termelékenységi és a gazdasá­gossági mutatók is a vártnak megfelelően alakultak. A tanácsi könnyűiparban Is megközelítették a ter­vet, annak ellenére, hogy néhány olyan vállalatnál, mint a Ci­pőipari Vállalat és a Textilru­házati Vállalat elmaradás vár­ható. Nem teljesítette tervét az építőipar. Különösen nem az Építő és Szerelő Vállalat. A tanács irányítása alá tartozó kommunális és szolgáltató vál­lalatok, a Vízmű Vállalat kivé­telével teljesítették, illetve túl­teljesítették az 1964. éves ter­vüket. A megye állami gazda­ságai a tervezett 66 millió 300 000 forint helyett 71 millió 544 000 forint értéket termeltek. Kedvezőnek mondható egé­szében a gépállomások és a kereskedelem tervteljesítése is. Ezek után a problémákkal foglalkozott. Mint kedvezőtlen jelenséget első helyen említette azt, hogy az Szemek, vállatatok a termelés növeléséhez a megengedettnél több lét­számot, több munkabért és túlórát használtak fei. Megyénk ipari üzemeiben a termelési érték növekedését 54 százalékban a létszám nö­vekedése eredményezte, holott ismeretes, hogy ennek kéthar­mad részben a termelékenység növekedéséből kellett volna származnia. Az ÉM Szabolcs- Szatmár megyei Vállalatánál 6, míg az állami gazdaságoknál 14 millió forinttal lépték túl a megengedett béralapot. Beszélt az üzemekben ta­pasztalható tervszerűtlenség- ről, a munkaszervezés fogyaté­kosságairól, a szállítási köte­lezettségek elmulasztásából kö­vetkező károkról, a negyedévi és félévi hajrákról, amelyek károsan befolyásolják a ttYmé- kek minőségét. Bírálta azokat a vezető­ket, akik saját hibáikat mindig az objektív nehéz­ségekkel. s az anyaghiány­ra való hivatkozással próbálják magyarázok elengedhetetlen követelmé­nyének tekinti, hogy biz­tosítsák az európai békét, amelyet a sokoldalú atom­haderő létrehozásának tervei súlyosan fenyegetnek. Az európai béke biztosításának célját hasznosan szolgálná az atomfegyverek befagyasztásá­ra, s a közép-európai atom­fegyvermentes övezet létre­hozására tett javaslatok meg­valósítása. A politikai tanácskozó tes­tület támogatja a Lengyel Népköztársaságnak azt a kez­deményezését. hogy hívják össze az európai országok értekezletét az európai kollektív biztonságot szolgá­ló intézkedések megvitatása végett. A Varsói Szerződés tagál­lamai továbbra Is készek meg nem támadási szerződést kötni a NATO tagállamaival, ami nagymértékben hozzájá­rulna a feszültség enyhülé­séhez Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagál­lamai az európai béke biz­tosítása érdekében támogat­ják a német kérdés békés rendezésére irányuló erőfe­szítéseket. E cél élérését elő­segítené a jelenlegi határok elismerése, a második világ­háború maradványainak fel­számolása, valamint a két német állam olyan kötelezett­ségvállalása. hogy nem lát­ják el fegyveres erőiket atom­fegyverekkel és leszerelési intézkedéseket hajtanak vég­re. A Varsói Szerződés tagál 1 anyainak politikai tanácsko­zó testületé ugyancsak támo­gatja a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javas­latát, hogy a két német ál­lam mondjon le az atomfegy­verekről. A Varsói Szerződés tagálla­mai támogatják a Kínai Nép- köztársaságnak azt a javasla­tát, hogy hívják össze a világ kormányfőinek értekezletét és azon vitassák még a nukleáris fegyverek teljes betiltását és teljes megsemmisítését, vala­mint első lépésként e fegyve­rek alkalmazásának megtiltá­sát. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyancsak támogatják az el nem kötezett országok kairói érteke^-ttének javaslatát le­szerelési világkonferencia ösz- szenívásara. A politikai tanácskozó testü­let kijelenti, hogy az Imperia­lizmus fenyegetéseivel szem­ben a szocialista országok tel­jesen egységesek és szolidári­sak és az imperialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egy­séget aláaknázzák, kudarcra vannak Ítélve. A Varsói Szerződés tagálla­mai a jövőben minden erejük­kel arra törekszenek, hogy ha­tékonyan hozzájáruljanak ; feszültség enyhítéséhez és a le­szereléshez, a békés egymás mellett éléshez és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. Szűcs elv társ felhívta a fi­gyelmét a szakszervezeti bizott­ságoknak, amelyeknek a jövő­ben még többet kell törödniök a munkaszervezéssel, a létszám- gazdálkodással és a bérgazdál­kodással is. Az előadó részletesen ele­mezte a megye mezőgazdasági helyzetet. Az eredmények mel­lett különösen azokra a sürgős tennivalókra hívta fel a tanács tagjainak a figyelmét, amelyek nem tűrnek halasztást. A ter­mésátlagok viszonylagos csök­kenése az állami gazdaságok­ban és a tsz-ekben növelte ae egy mázsa termés előállítására eső költségeket. Az a tény; hogy állami gazdaságaink: eredménytervüket minden esz­tendőben túlteljesítik, nagy­részt az almából származó be­vételnek köszönhető. Ezt követően Szűcs elvtárs a termelést segítő és az emberek jellemét formáló különböző versenymozgalmakról szólt. El­mondta, hogy a múlt esztendőben mind számbelileg, mind a mun­kájuk tartalmát tekintve erősödtek e versenvmov- galmak. A múlt esztendő első fél évé­nek végén összesen H96 bri­gád több mint 11 és fél ezer tagja dolgozott a szocialista brigád cím elnyeréséért, vagy e kitüntető cím újabb megszer­zéséért. Sajnos az újítómozga­lommal kapcsolatban nem be­szélhetünk ilyen fejlődésről. Tapasztalataink szerint csök­kent a beadott és az elfogadott újítások száma. S még el gon­dol kozta több, hogy az elfoga­dott újítások közül sem alkal­mazzák az üzemek mindet. Hiba, hogy szakszervezeti bi­zottságaink egy része kevés segítséget ad a versenyben részt vevő dolgozóknak, de a vezetőknek is. Több üzemben a versenyeit értékelése nem rendszeres. Nem gondoskodnak a nyilvá­nosságról sem. Különösen az építőipart, a gépállomásokat és az állami gazdaságokat bírálta emiatt. Előfordul az is, hogy önkényesen, csak a versenyvál­lalások egyes pontjait értékelik az illetékesek, mely nem ösz­tönzi a munkásokat. Ezek után az előadó a szak- szervezeti taggyűlések szere­pével, a bizalmiak munkájával foglalkozott, majd rátért az 1965. évi feladatok ismertetésé­re. A népgazdasági terv tükré­ben elemezte a tennivalókat Különösen felhívt.,. a fi­gyelmet az exporttervek teljesítésére. Különös gon­dot kell fordítani ebben az évben a mezőgazdasá­gi beruházásokra. Ezeken kívül metryeil eg is meg­különböztetett figyelem­mel kell gondoskodnunk a lakásépítkezés! beruházá­sok megvalósításáról, » nyíregyházi hőerőmű re­konstrukciójáról, s ' más fontos létesítményekről. Ne feledkezzünk meg a rendszeres ellenőrzésről. Külö­nösen a népgazdasági lag kie­melt beruházások sorsát kí­sérjük figyelemmel. A beszámolót vita követte

Next

/
Thumbnails
Contents