Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

xxn. évfolyam, 16. szám ÄRA: 50 fillér ms. januAr 20. szerda A Varsóba érkező Kádár János vezette ma$rvar kül­döttséget VVIadyslaw Gomulka fogadta. Eszmecsere Párizsban megítélésében. S ez a problé­ma már átvezet a megbeszé­lések egyik fontos tárgyköré­hez, az európai helyzet, s ezen belül az Európára vonatkozó francia elképzelések vizsgála­tához; A „független és európai Európa” francia terve nem­csak a közös piaci országok együttműködésére gondol, ha­nem minden európai állam összefogásának lehetőségét boncolgatja. A koncepció eltér az eddig ismert „európai gon­dolatoktól”, mert áiaptézisét nem az 1960-as Adenauer— De Gaulle találkozón felvetett „hatok politikai uniója” al­kotja. A francia terv' azonban nemcsak a korábbi elképzelé­sektől, hanem a jelenlegi gya­korlattól is eltér. A De Gaulle által propagált Európában ugyanis földrész minden or­szága helyet kapna, míg a már működő európai tőkés in­tegrációk egészen más elvek alapján formálják kapcsolatai­kat a rajtuk kívül álló or­szágokkal. A ..független és európai Európa” tehát olyan kérdés, amely további tanul­mányozást érdemel. Ebben ál­lapodott meg a magyar és a francia külügyminiszter is. Péter János párizssi útjának értékes tapasztalata, hogy a nemzetközi erőviszomy'ok szá­munkra előnyös alakulása, a szocialista országok békés célú külpolitikájának térhódítása, a szocialista Magyarország épí­tésében elért sok és vitatha­tatlan eredmény, belső társa­dalmi rendünk megszilárdulá­sa növelte „ Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekinté­lyét és a róla alkotott kép világszerte kedvezőbb lett. Ez gazdagabb lehetőséget nyújt kij’%x)litikánkban a nagyobb kezdeményezésre és aktivitás­ra. mi rendszerű államok békés egymás mellett éléséből kiin­dulva ült le a Cuai D’ Orsay tárgyalóasztalához kormá­nyunk külügyminisztere. Francia részről is számos lépéssel egyengetik a békés egymás mellett élés útját. Közvéleményünk pozitív tény­ként könyvelte el a háború utáni európai határok megvál- toztatha tatlanságáról szóló francia kijelentéseket, s üd­vözli Franciaország kapcsola­tainak javulását a szocialista országokkal; ennek jele egye­bek között a diplomáciai kap­csolatok felvétele a Kínai Nép- köztársasággal, a kereskede­lem bejelentése a Szovjetunió­val, az NDK-val és több más országgal; E pozitív tények mellett azonban keserűen ve­szi tudomásul Franciaország törekvéseit imperialista cél­jainak elérésére a világ szá­mos térségében, a nemzetközi problémák egész sorában. El­lentétes például a béke és a biztonság érdekeivel az eről­tetett ütemű francia atom­bomba-program. A magyar—francia kapcso­latok, amelyek „ tárgyalások napirendjén az első helyen szerepeltek, az utóbbi években fejlődtek. Sorolhatnánk: az állomásokat: a diplomáciai érintkezések szintjének emelé­se, parlamenti baráti csopor­tok küldöttségcseréje, kor­mánytagok látogatása, növek­vő áruforgalom, kulturális vo­natkozásban egyre gazdagodó csereprogram; A tárgyaláso­kon bebizonyosodott: a kap­csolatok bővítésére még sok lehetőség van és a két kül­ügyminiszter elvben meg is állapodott, hogy a két ország a közeljövőben hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést és kulturális egyezményt köt, továbbá erőfeszítéseket tesz a műszaki-tudományos együtt­működés és a konzuli kap­csolatolt téjlesztésére. E ter­vek megvalósf'tásának fontos mozzanata lesz Couve De Murville későbbi magyaror­szági látogatása. A két ország vezető diplo­matája áttekintette a nemzet­közi helyzet számos fontos problémáját, hiszen ezek al­kották a tanácskozások má­sodik nagy kérdéscsoportját. Bebizonyosodott, hogy „ nem­zetközi politika sok kérdésé­ben találkoztak a két fél né­zetei, habár lényeges kérdé­sekben a megközelítés módja, a problémák értelmezése és értékelése, a tennivalók meg­választása a két rendszer ter­mészetéből fakadóan eltérő. Egyetértés mutatkozott pél­dául általában „ két rendszer békés kapcsolatainak szüksé­gességét illetően, de nem ta­lálkoztak a nézetek a német kérdés számos vonatkozásának Megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamainak értekezlete Varsó, (MTI): Kedden délelőtt 10 órakor a lengyel minisztertanács épületében megkezdő­dött a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületének érte­kezlete. W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi bizottságának el­ső titkára szívélyesen üdvözölte a Varsó- ba érkezett küldöttségeket, az értekezlet résztvevőit. A szocialista országok honvédelmi minisztereinek találkozása A Varsói Szerződés tagálla- Szerződés egyesített fegyveres lékérmet, amely a szociálist» mainak honvédelmi miniszterei erőinek főparancsnoka is részt országok katonai együttműkö­hétfőn találkoztak Marian vett. __ Spychalski lengyel nemzetvé- Spychalski marsall átnyúj- déseí' lelkeP®z' a szocializmus- delmi miniszterrel. A találko- tóttá a találkozó résztvevői- er^ 62 a békéért vívott kozol zón Grecsko marsall, a Varsói nek a fegyverbarátságért em- harcukban. Nagyobb nyilvánosságot a mezőgazdasági versenynek 166 ísi vetélkedése és a jutalmak — 283 iijúsági bri«ad Ülést tartott a megyei versenybizottság Megtartotta idei első ülését a megyeszékhelyen a terme­lőszövetkezetek megyei ver­senybizottsága. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a versenybi­zottság elnöke nyitotta meg az ülést, majd ifj. Bán György, a versenybizottság titkára szá­molt be a megyei és a járási versenybizottságok munkájá­ról, a termelési vetélkedés helyzetéről. Az elmúlt évben 166 sza- bolcs-szatmári tsz csatla­kozott a ma már egységes országos verseny mozga­lomhoz. Hatvan tsz áll pá­rosversenyben. A megyében folyó vetélkedés eredményességét bizonyítja, hogy 1962-ben öt, 1963-ban négy tsz ért el országos he­lyezést, ezenkívül három me­gyei, 33 járási első. második, harmadik díjat, illetve okleve­let kaptak „ tsz-ek. A tavalyi Habár Budapest és Párizs földrajzi helyzete nem válto- eott, a két főváros között az utóbbi napokban mégis kisebb lett a távolság. Természetesen nem az országutakon, hanem a békés egymás mellett élés út­ján mérve. Péter János kül­ügyminiszter franciaországi tárgyalásai kollégájával Couve De Murville-lel alkalmat adtak a két ország külpolitikai el­gondolásainak megvilágítására és jobb megértésére, a közös érdekű kérdésekben a nézetek, elképzelések cseréjére. A jobb megértés és a hasznos véle­ménycsere pedig közelebb hoz­za a tárgyaló feleket, akik je­len esetben kormányukat, or­szágukat képviselték. Budapest és Párizs most annyival ke­rült közelebb egymáshoz, amennyivel a párizsi magyar— francia tárgyalások gazdagítot­ták a két ország gazdasági, kulturális és egyéb természe­tű kapcsolatait, valamint hoz­zájárultak a béke és a haladás érdekeinek érvényesüléséhez a legfontosabb nemzetközi kér­dések megoldásában. Szerényen megállapíthatjuk, hogy a szocializmust építő Ma­gyarország és a tőkés Francia- ország hivatalos képviselőinek jósaellemű, különösen kedvező­nek ítélt találkozása jelentős epizódja volt annak a nagy párbeszédnek, amelyet a két társadalmi rendszer képviselői a nemzetközi küzdőtér más fó­rumain folytatnak. A magyar külügyminiszter párizsi tárgyalásainak elvi alapját nemzetközi tevékeny­ségünk fő célkitűzése határozta meg: a béke fenntartása, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a társadalmi haladás elő­mozdítása. Hazánk ilyen szi­lárd elvi alapokon nyugvó po­litikát folytat a fejlett kapita­lista országokkal, s ennek szel­lemében tartja fenn és egyre bővíti kapcsolatait a tőkés ál­lamokkal. Ennek jelei, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kereskedünk, s hajlandók vagyunk hosszabb távú gazdasági együttműkö­désre is. Hazánk külkereske­delmi forgalmának 30 százalé­kát a nem szocialista orszá­gokkal. többségükben a fejlett tőkés államokkal bonyolítjuk le. Szélesítjük a kulturális ér­tékek cseréjét is. Nemzetközi kapcsolataink kapitalista or­szágokkal úgy normalizálódtak vagy közelednek a normalizá­láshoz, hogy kormányunk kül­politikáját, állásfoglalásait ko­runk alapvető nemzetközi kér­déseiben változatlanul a szo­cialista világrendszerhez való tartozásunk határozza meg. Ilyen elvi, a szocializmus nemzetközi . és nem­zeti érdekeit egységbe fog­laló, az emberiség egyete­mes érdekét, a békét szolgáló meggondolásból, a kialakult új erőviszonyok között egyetlen reális és lehetséges politika alapján, a különböző társadal­eredinények elemzése most folyik. A versengés a falusi ifjú­ságot is megmozgatta: az elmúlt év során 285 bri­gád 9500 tagja vett részt a szocialista munkaver­senyben, a helyi jellegű vetélkedésben pedig 16 ezer fiatal. A tsz-ek hatvan százalékában kezdeményeitek versenyt a fiatalok. Említésre méltó, hogy a fiatalok a gyenge tsz-ek 30 százalékában részt vettek a versenyekben. A brigádok, munkacsapatok és egyének a termelési tervek ismeretében tették meg a vállalásokat. * A 64 gyümölcstermelő brigád vállalta a holdanként! 11 má­zsás többtermelést, egyúttal 6 százalékos exportárútöbblet termelését is. A 61 zöldségter­melő brigád egymillió forint többletbevételt ért el az el­múlt évben. A kedvezőtlen időjárás el­lenére a megye húsz legjobb tsz zöldségtermelő ifjúsági, brigádja 126,5 százalékra tel­jesítette tervét,’ egymilliós többlejtövedeimet ért el A 15 gyümölcstermelő brigád 104 mázsás átlagtermést takarított be 74,8 százalékos export­aránnyal, 183.4 forint mázsán- kénti előállítási árral. A gépállomások száz leg­szorgalmasabb traktorosa 161,7, a tsz-ek 33 fiatal traktorosa 117 százalékra teljesítette tervét. A tsz-ekben az anyagi ér­dekeltség mellett cél jutalma­kat is tűztek ki a részvevők­nek j, fő feladatok megoldá­sára. A sonkádi Üj Élet Tsz- ben. ha » brigád összességé­ben teljesíti tervét 3 ezer,. ha minden termény féleségből 4 ezer, ha a termelési tervét legalább 20 ezer forinttal túl­teljesíti 5 ezer forint jutalom­ban részesül. Foglalkoztak yz ülésen a problémákkal is: Egyes járásokban még formális a vetélkedés, nincs ösztönzés, c.marad­nak az értékelések. Nem kellően szervezik a >zo- oialista címért küzdő brigá­dokat, a megye 278 tsz-e kö­zül csak 29-ben van szocia­lista címért dolgozó brigád, a nyírbátori és s nagykáilói já­rásban nincsenek ilyen bri­gádok. Melegh Gábor, a Má­tészalkai Járási Tanács VB elnökhelyettese elmondta, hogy év közben is szükséges érté­kelni és nyilvánosságra hozni a verseny eredményeit Meg­jegyezte, hogy patronálójuk, a KGM vándorserleget és egyéb jutalmakat küldött a verseny­győzteseknek. Több hozzászóló kiemelte, hogy gondoskodni szükséges ;j tárgyilagos ver­seny értékelésről, a jutalmak mindenkori átadásáról. Vaikó Mihály, a megyei pártbizott­ság munkatársa, arra hívta fel a figyelmet hogy a tsz-ek ve­zetői törődjenek többet a ver­sennyel, ne tudják le „ gondo­kat a benevezéssel. Ahol a vezetek komolyan foglalkoznak , versennyel, ott legtöbbször kiválóak az eredmények is. Főként a szociálist,, címert dolgozó brigádok kívánnak na­gyobb gondoskodást, számsze­rűleg és minőségileg fejlődést szükséges elérni megyeileg. Valent Sándomé, a megyei nőtanács tapasztalatait mondta el a verseny segítéséről, „ női brigádok problémáiról. Havacg József, a KISZ megyei bizott­ság munkatársa 64-es év if­júsági versenyének értékelésé­ről, Szabó János.'a Tsz Tanács megyei megbízottja a szocia­lista brigádok . okleveleinek odaítéléséről számolt be. Munkatervben rögzítették az időszerű feladatokat, melynek egyik fő pontja, a versenyt nyilvánossá, vonzóvá, a rész­vevőket anyagilag is érdekelt­té kell tenni. » Átadta megbízólevelét az Osztrák Köztársaság első magyarországi nagykövete ez szomszédoknál szokásos, akik a történelemben évszáza­dokon át — akarva vagy aka­ratlanul — együtt haladtak. Dobi István a nagykövet be­szédére válaszolva többek kö­zött rámutatott: — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének alapel­vein nyugszik. Ezért is örven­detes, hogy az országaink kö­zötti kapcsolatok kedvezően alakulnak. A magyar nép és kormánya nagyra értékeli a szomszédos semleges Ausztria létezését, népének szorgos munkáját. Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta dr. Simon Ko- ler rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, az Osztrák Köztársaság első magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Dr. Simon Koller megbízóle­vele átadásakor mondott be­szédében többek között hang­súlyozta: — Ezzel az eseménnyel kül­sőleg is dokumentáljuk, hogy Ausztriának és Magyarország­nak eltökélt szándéka kapcso­lataikat az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján úgy alakítani, ahog%

Next

/
Thumbnails
Contents