Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A Biztonsági Tanács határozata: I zsoldosoknak el kell hagyni Kongót A Szovjetunió ezután sem fizeti az agressziók költségeit Magyar és szovjet államférfiak újévi aidvftzletvaltása *ew York, (MTI): Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 19. ülésszaka szerdán a késő esti órákban úgy döntött, hogy ülésezését 1965. január 18-ig elnapolja. A plenáris záróülésen a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a közgyűlés szervének nyilvánítja az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó értekezletét. A közgyűlés felhatalmazta U Thant főtitkárt, hogy a világszervezet rendes költségvetésének a jövő évben történő elfogadásáig az ENSZ kiadását január 1-től kezdve az 1964. évi költségve-■ tés szintjén tartsa. Ezzel kapcsolatban Fedorenko, a Szovjetunió képviselőié kijelentette, hogy „ Szovjetunió 1965-ben sem járul hozzá anyagilag az ENSZ közép-keleti és kongói műveleteinek fedezéséhez. Fedorenko hangoztatta, hogy p. szovjet küldöttség nem ellenzi az U Thant főtitkárnak ideiglenes intézkedésként adandó felhatalmazást, amelynek értelmében a világszervezet kiadásait 1964. évi szinten tartják. A szovjet küldöttség ezzel kapcsolatba^, megismétli a közgyűlés 18. ülésszakán kifejtett elvi álláspontját és felhívja ■, tagállamokat mindazon kiadások csökkentésére, pmelyek nem a világszervezet egyetemes érdekeit, hanem csupán az államok bizonyos csoportjának érdekeit szolgálják: Guaison-Sackey, a közgyűlés elnöke közölte, minthogy a ^tájékozódás” során sem Mali, sem Jordánia nem kapta meg a Biztonsági Tanács Marokkó mandátumának lejártával megüresedett egyik nem állandó tagsági helyének betöltéséhez szükséges kétharmados szótöbbségét, a közgyűlésen résztvevő delegációk megállapodása értelmében „ mandátumot megosztják olyan módon, hogy Jordánia képviselője 1965- ben, a Mali Köztársaság képviselője pedig 1966- ban vesz részt * Biztonsági Tanács munkájában. A közgyűlés elnöke ezután kifejezte azt a reményét, hogy az új évben „ közgyűlésnek- sikerül számos, eddig rendezetlen problémát megoldania. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa háromhetes vita után szerdán este 10 szavazattal, Franciaország tartózkodása mellett elfogadta Elefántcsontpart és Marokkó közös határozati javaslatát a kongói kérdésben. Az elfogadott határozat értelmében a Biztonsági Tanács felhív minden államot a kongói beliigyekbe történő beavatkozástól való tartózkodásra, illetve a beavatkozás megszüntetésére, továbbá megállapítja, hogy az Afrikai Egységszervezet szeptember 10-i határozatainak megfelelően az idegen zsoldosoknak haladéktalanul el kell hagyni Kongót. A határozat felkérd az Afrikai Egységszervezetet, folytassa erőfeszítéséit a kongói nemzeti megbékélés érdekében. A szavazás után a Csombe- kormány képviselője kijelentette, hogy kormánya „fenntartja magának a jogot külföldi segítségre” amennyiben azt p helyzet megkívánja: A Biztonsági Tanács ülését ezután meghatározatlan időre elnapolták. ÄZ új esztendő küszöbén A Pravda vezércikke Moszkva, (TASZSZ): A csütörtöki Pravda vezércikket szentelt azoknak az újabb eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió 1964-ben ért el. A vezércikk megállapítja: az SZKP októberi és novemberi plénum- határozatai lehetővé teszik a szovjet embereknek, hogy kez- deményezőleg és tevőlegesen részt vegyenek az állami ügyek intézésében, a gazdasági és a kulturális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozottan, a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak tisztaságáért. A szovjet nép bízik a jövőben — folytatódik a vezércikk —, mert tudatában van erejének, ügye igazságának és legyőzhetetlenségének. Erős és hatalmas a szocialista állam, védelmi ereje megbízható. A Szovjetunió erejét nemcsak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítják a szocialista világrendszer népei is. Az amerikai kontinens első szocialista országa: a Kubai Köztársaság. A Szovjetunió erejét az egész dolgozó emberiség rokonszenve és támogatása növeli. A békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjetunióval vállvetve küzd öt világrész sokmillió embere. Előttünk világos cél világít — a kommunizmus. Utunkon e cél felé a lenini irányvonal vezet, amely az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusain, pártunk programjában lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letéríthet minket erről az irányvonalról, nincs olyan erő, amely letérítheti a Szovjetuniót a lenini útról. Az újesztendő alkalmából az SZKP és a szovjet állam vezetőihez a magyar állami és pártvezetők a következő táviratot intézték: L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. I. Mikojan elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin evtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi jókívánságainkkal köszöntjük önöket és a testvéri szovjet népet az újesztendó ■beköszöntése alkalmából. A kommunista társadalmat építő szovjet nép 1964-ben kimagasló sikereket ért el az élet minden területén. Ezek az eredmények növelték a Szovjetunió tekintélyét, még szilárdabbá tették a béke és a szocializmus erőinek növekvő fölényét, s híveinek nagy ügyük győzeimébe vetett hitét. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a testvéri szovjet nép nagy sikereinek. A beköszöntő újesztendőben egészséget, boldogságot, további nagy eredményeket kívánunk önöknek és a szovjet népnek a kommunizmus építésében, a világbéke. védelme- zésében, és a szocialista országok egységének erősítésében. Meggyőződésünk, hogy az 1965. év a magyar—szovjet barátság további elmélyülésének esztendeje lesz. Kommunista üdvözlettel: DOBI ISTVÁN,4" a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, KÁDÁR JÁNOS, ír ' a Magyar Szocialista Munkás párt Központi Bizottságánál: első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. A szovjet vezetők Dobi Istvánhoz ás Kádár Jánoshoz intézett távirata így hangzik: Dobi István elvtarsnak, a Magyar Nép. köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének, BUDAPEST A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió miniszter- tanácsa, valamennyi szovjet dolgozó és a magunk nevében forrón üdvözöljük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BL zottságát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a magyar forradalmi munkása paraszt kormányt és a testvéri magyar népet az újév alkalmából. Kedves elvtársak, kívánunk önöknek és önökön keresztül az egész magyar nép rés az újévben —, amelyben a magyar nép életének olyan fontos dátuma érkezik el, mint Magyarország felszabadulásának 20 éves évfordulója —, további sikereket a szocialista társadalom építésében, a szocialista országok barátsága, egysége és összeforrottsága, valamint a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom megszilárdításában és a békéért folytatott nemes harcban. L. I. BREZSNYEV, -fa Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, A. L MIKOJAN, a Szovjetunió Legfelső -V Tanácsa Elnökségének elnöke, A. N. KOSZIGIN. Af a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke. Johnson újévi üzenete a szovjet államfőkhöz VHIsoo újévi Szende Harold Wilson brit miniszterelnök újévi üzenetében reményét fejezi ki, hogy „a realizmus szellemében” kormányzó munkáspárt vezetése alatt Nagy-Britannia gazdasági és nemzetközi helyzete erősödni fog az új esztendőben. „1965. reális lehetőségeket kínál arra, hogy szorosabbra fűzzük a világ vezető nagyhatalmainak kapcsolatait és megerősítsük az ENSZ békefenntartó szerepét” — hangoztatja az üzenet. „Washingtoni tárgyalásaikat követően most újabb nagyíon- tosságú tárgyalások sorozatára készülünk a világ vezető ál- lamférfiaival. Erősen bizakodom, hogy ezek a megbeszélések nagyobb fokú kölcsönös megértéshez vezetnek a legsürgetőbb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására. Ily módon előbbre juthatnánk a fegyverek ellenőrzése, a leszerelés és a tartós béke irányában”. Jóhnson-City (MTI, Reuter, AP, DPA, AFP): Nyugati hírügynökségek jelentése szerint .Johnson arrje- rikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos nemzetközi problémák megoldásában, Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a világbéke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról biztosította a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére, és ebben az erőfeszítésben „nem szorul a második helyre.” Az 1964-es esztendőben egyes kérdésekben születtek jelentékeny eredmények, de — ismerte el az einök — a főbb nemzetközi problémáit megoldatlanok maradtak. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozását, egy átfogó nemzetközi atomcsend- megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyaggyártás csökkentését, a nus- leáris energia békés célokra történő felhasználását, valamint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyverzeti rendszerek, a célbaj uttató eszközök „befagyasztását”. Az amerikai és a szovjet kormány — írta Johnson — elősegítheti, hogy a népek számára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. Fordította: Bába Mihály 4L Egy óra múlva már mindenen túl voltak. A kis, fehér lapocska végre megtalálta biztos búvóhelyét a rendőrfőkapitányság páncélszekrényében; az őrnagy pedig megkönnyebbülten vágta zsebre a csekkről szóló nyugtát. Pontosan öt órakor Krzy- :ewski Őrnagy megnyomta lalina Wilska lakásának felér csengőgombját. Az ajtót Cur ügyész nyitotta ki. Az őrnagy megragadta, a mellette illő Zygmunt Kalinkowski cárját és tuszkolta befelé az előszobába. — Zygmunt, végre! Nagyon 1965. január 1. őrülök. A lépcsőin találkoztatok? —■ Az őrnagy úr olyan kedves volt, hogy személyesen szabadított ki a börtönből. De aztán nem engedte meg, hogy hazamenjek átöltözni. — Mit titkolóznak ott az előszobában? — hallatszott Wilska hangja — tessék, jöjjenek már beljebb! Amikor Wilska melegen üdvözölte a joggyakornokot, az őrnagy Zygmontra mutatott, és így szólt: — Engedjék meg, hogy bemutassam: Zygmunt Kalinkowski urat, aki mától a ploe- ki járási bíróság ügyészhelyettese. Mindenki kérdően nézett az őrnagyra. De legjobban maga Kalinkowski csodálkozott. — Ma a miniszternél voltam, — folytatta az őrnagy. — Részletes jelentést tettam neki és vázoltam azokat az okokai, amelyek szükségessé tették a jó ügy érdekében, hogy önt egy ideig börtönben tartsuk, A miniszter megértéssel fogadta magyarázatomat, és személyesen interveniált. Két, három nap múlva megkapja a hivatalos írást. — Őrnagy úr, mindezt hogyan köszönjem meg Önnek? Elsősorban elnézést kell kérnem a viselkedésemért. De őszintén szólva, egy kissé haragudtam önre. — Az őrnagy felnevetett. — Nem tesz semmit! Én a maga helyében egyenesen dühöngtem volna. Maga nagy önuralomról tett tanúságot. — Te, Jurek! Van a szekrényben egy üveg vörös borom! Bontsd fel! Erre az alkalomra — javasolta Halinka — innunk kell az újdonsült ügyész egészségére. Miközben Jerzy Kur az üveg felbontásával foglalatos-. kodott, az előszobában ismét felberregett a csengő. Ezúttal az őrnagy ment ajtót nyitni. Durkó kapitány társaságában tért vissza. Közben az asztalra kerültek a poharak és a bor, az ügyész megkérte az őrnagyot, hogy magyarázza meg a „fehér gengszterek számára küldött csekk” affér utolsó szakaszát a kétkedő tanúknak. — Ebben az egész ügyben — kezdte az őrnagy —, te, Jurek, egy, én meg két hibát követtem el. Kezdettől, majdnem az első naptól, az egész nyomozási anyag előttünk volt. legalább tízszer elolvastuk, és mégsem vettük észre a legkézenfekvőbb tényeket. — Milyen hibákról beszélsz? — kérdezte az ügyész csodálkozva. — Először is: a „fehér gengszterek” minden tagja bevallotta, de különösen világosan mondta el tanúvallomásában Macioszek, hogy a gyorsankötő cement linzi eladásának egyedüli kezdeményezője Lisewskj igazgató volt, és a banda tagjai közül senkit nem avatott be pénzügyeibe. Mindig személyesen fizetett a banda tagjainak, amikor pedig pénz kellett neki, akkor Varsóba utazott. Sem a cementgyárba, sem Li- sewski lakáscímére soha nem érkezett semmiféle valuta átutalás külföldről. Macioszek bevallotta azt is, hogy Lisevvs- ki néhányszor érdeklődött nála a dollár fekete árfolyama felől és érdeklődött aziránt is, hogyan lehet eladni dollárt Lublinban. Kezdettől előttünk voltak ezek a tanú- vallomások, unalomig olvastuk őket, de egyikünk sem tudta a tényekből levonni a következtetéseket. — Milyen következtetéseket? — vágott közbe az ügyész. — Még mindig nem értem az egészet. — Pedig minden világos, mint a napfény. Lisewski mindig csak zlotyval fizette ki embereit. Hiszen a pénzt nem Bécsből kapta, Ausztriából csak dollárt hozhatott volna. De megkockáztathatta-e, hogy nagyobb összeget hozzon át. Bécsben Lisewski- nek megvolt a pénzügyi képviselője, az „Alfacotex” cég — tehát egy másik képviselőjének is kellett lennie, mégpedig Varsóban, hogy itt a dollárokat értékesítsék a fekete piacon, vagy a bankban. — És ez az ember Sama- szek volt! — kiáltott fel Wilska. — Igen, most már tudjuk, de korábban nem tudtunk ennek a Samaszeknek a létezéséről. Holott gondolnunk kellett volna arra, hogy egy ilyen „pénzügyminiszter”~nek léteznie kell a „fehér gengszterek” között. Nem tudom, hogy Lisewski milyen úton- módon került kapcsolatba Sa- maszekkel: talán egyszerűen a Traugutta utcában, a bank épülete előtt botlott bele. Elég az hozzá, hogy a fiatal „dió” elég gyorsan Lisewski jobbkeze lett. Kezdetben eladta neki a dollárokat, később Samaszek címére különböző átutalások érkeztek. Az „Alfacotex” adta fel ezeket Európa különböző országaiban, hogy ne keltsen semmiféle gyanút. Ily módon Samaszek egy idő múlva pontosan be volt avatva a „fehér gengszterek” ügyébe. — Talán most nem árt, ha néhány szóval jellemzem Wiktor Samaszeket. A legfiatalabb gyerek a családban, a szülei, és a négy, nála idősebb nővére is elkényeztették. Valahogy letette az érettségit, aztán felvették az egyetemre, a lengyel szakra. A mi hősünk azonban úgy gondoltai a fiatalság pénz nélkül nem sokat ér. Abbahagyta a tanulást, másutt kezdte a szerencséjét keresni. Csinos fiú lévén, nagy sikere voit a nőknél. Előbb selyemíiúsko- dással próbálkozott. De gyorsan rájött, hogy az erkölcsrendészettel nem tanácsos ku- koricázni. Barátja, a „szép Zoko” hét esztendőt kapott striciségért. Mikor tehát visz- szavonult, és elhatározta: tehetségét annak szenteli, hogy megkönnyítse az embereknek pénzük beváltását, természetesen a bank kizárásával. A rövid ideig tartó strici-karrierje egy bicskázással ért véget a „Slowianka” előtt, és életében ekkor került először a Mokotówra. Aztán valahogy kievickélt az ügyből és végül is a „dós”-ok útját választotta. De ahhoz, hogy a fekete piacon valakivé legyen, természetesen hiányzott a tőkéje. Mivel Samaszeknek valóban nagyon világos bőre van. a feketézők „sápadt Wiktor”- nak nevezték el. Kabátujj, aki még a háború előtti slágerből emlékezett a „sápadt Nikóra”, összekeverte a két nevet, és egész idő alatt a „sápadt Nikóról” beszélt. Ez persze nagyon megnehezítette, hogy rábukkanjunk a megfelelő személyre. — Nos, rendben van, minden egyezik. (Folytatjuk)
