Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

1965~bon Londonban: Angol—német ellentétek a NATO-ban A. közös atomerő a tanácsülés középpontjában Tiltakozások az MLF ellen tsem én %gck sorokban Rómában szerdára virradó éjszaka bombát dobtak a jugoszláv konzulátus épületé­re és a Porta Ticinese város­negyedben lévő kommunista párthelyiség bejáratára. Mind­két épületben súlyos károk ke­letkeztek, de szerencsére nem történtek sebesülések. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amely rámutat arra, hogy a belső és külső reakciós erők államcsínyre készülnek. A nyi­latkozat megállapítja, hogy az imperialisták fennállásá­nak első napjától kezdve el­lenséges álláspontra helyez­kedtek Illia kormányával szemben. Az imperialisták feltétlen kapitulációra pró­bálják kényszeríteni a kor­mányt. Ha oz nem megy, ak­kor államcsíny segítségével akarják eltávolítani. Hivatalosan bejelentették, hogy december 13-án a Csang Kaj-sek-banda egyik magas rangú kémfőnöke: Cseng Ji- ming vezérőrnagy a Kínai Népköztársaságba menekült. Cseng Ji-ming több mint 30 évig állt Csang Kaj-sek-ék szolgálatában, s legutóbb Macao portugál gyarmatról irányította a tapeji hadügy­minisztérium kémszolgálatá­nak Kína-ellenes tevékenysé­gét. Hírügynökségi jelentések szerint kedden az Egyesült Államokban, a Wallops islan- I di űrkutató állomásról felbo­csátották az első olasz mester­séges holdat. A San Marco nevet viselő szputnyikot olasz szakemberek egy „Scout” min­tájú négylépcsős amerikai ra­kéta segítségével juttatták pá­lyájára. A 115 kg súlyú mes­terséges hold 95 perc alatt kerüli meg a Földet. A szovjet külügyminiszté­riumban közölték Ngambani­val, Kongó (Loopolville) moszkvai diplomáciai képvise­lőjével: a szovjet kormáríy nem tartja lehetségesnek, hogy továbbra is a Szovjet­unióban maradjon. A külügy­minisztériumban rámutattak arra, hogy a diplomáciai kép­viselő a Szovjetunióval szem­ben ellenséges tevékenységet fejtett ki. Az Angol Munkáspárt kül­ügyi bizottsága hosszú vita és kétszeri szavazás után Noel- Bakert választotta elnökévé. A választás igen nagyjelentősé­gű, mert Noel-Baker a lesze­relés egyik legrégibb és leg­lelkesebb előharcosa, s ennek elismeréseként már Nobel-bé- kedíjat kapott. Párizs Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: Az amerikai, a nyugatnémet és a brit kormány elhatározott szándéka, hogy Franciaország nélkül is létrehozzák a multi­laterális atomerőt — ez az ál­talános vélemény alakult ki a párizsi NATO-palotában ösz- szegyült megfigyelők között az atlanti tanácsülés eddigi vitá­ja és a hivatalos értekezlet peremén lefolyt tárgyalások alapján. Bár az MLF ' terve nem szerepelt a napirenden, a külügyminiszterek nem kerülhették el, hogy ki­fejtsék kormányuk állás­pontját a közös atomfegy­verkezés kérdésében, amely rendkívül kiélezte az atlanti szervezet évek óta húzódó válságát. Az MLF megosztotta a NA- TO-országokat, a terv hívei és ellenfelei sem egységesek. Bonn — amint ezt Schröder beszédében újból aláhúzta — ragaszkodik az eredetileg ja­vasolt közös atomflottához, mert ez, mint mondotta, „egyenjogúságot” biztosít a Német Szövetségi Köztársaság­nak a nyugati atomstratégiá­ban. Az angol kormány módo­sító javaslataival a maga szá­mára próbál előnyös helyzetet biztosítani a közös nukleáris erőben. Washington eredeti formájában vagy a brit mó­dosításokkal, de mindenkép­pen tető alá akarja hozni a közös atomerőt, amely hosszú New York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájában szerdán délelőtt három felszólalás hangzott el. Haiti és Honduras képviselő­je egyaránt főként az amerikai kon tinens kis népeinek problé­máiról szólt, s az Egyesült Ál­lamok által képviselt latin­amerikai irányvonal támogató­jaként lépett fel. Behar Shytylla albán kül­ügyminiszter beszédének jelen- tős részét az időszerű nemzet­közi kérdéseknek szentelte. Sürgette a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását- Az albán kül­dött végül ezúttal is a moszk­vai atomcsendszerződés ellen foglalt állást. időre megerősítené kizárólagos vezető szerepét a nyugati vi­lágban. A francia kormány éppen ezért ellenzi a közös atomerő minden változa­tát, és főleg az atomfegy­verektől idegenkedő kis országok támogatására számit. Dánia, Kanada, Belgium meg van eléged­ve a jelenlegi amerikai ,atompajzzsal”. A norvég külügyminiszter pe­dig nyíltan leszögezte, kor­mánya nem akar atomfegyve­reket Norvégia területén, és Saigon, (MTI): Az AP saigoni tudósítója írja: A dél-vietnami polgári kor­mányzat épülete minden eresztékében recseg-ropog a buddhisták tiltakozó mozgal­mának nyomása alatt. Szer­dán 500 buddhista szerzetes kezdett 24 órás éhségsztrájkot. Vezetőjük bejelentette, hogy az éhségsztrájkok egymást fogják követni, ha a Huong- kormány „továbbra is hazu­dik, elferdíti a tényeket, ágál a buddhisták ellen és széthú­Szerdán délután — magyar idő szerint késő este — ülést tartott a Biztonsági Tanács és folytatta a kongói kérdés vitá­ját. Burundi, Elefántcsontpart és Brazília delegátusa jelent­kezett felszólalásra. Stevenson amerikai küldött egyelőre el­halasztotta újabb felszólalását. Ugyancsak szerdán délután — magyar idő szerint az esti órákban — került sor az af­rikai egységszervezet külügy­miniszteri értekezletére az ENSZ székházában. Ezen 22 or­szág külügyminiszterével, a szervezet többi tagja pedig ál­landó ENSZ-küldöttével képvi­seltette magát. A kongói kér­désen kívül az ENSZ-közgyű- léssel kapcsolatos kérdéseket is megtárgyalták. nem vesz részt a közös atom­flottában. A francia kormány határo­zott ellenállása fokozta az Egyesült Államok aggodal­mát a NATO egységére. Rusk ezért újabb találkozót kért De Gaulle-tól. Kedden este a párizsi Mu- tualité csarnokban tiltakozó gyűlés volt az atomfegyver­kezés, és elsősorban a multi­laterális atomerő ellen. A gyű­lés több ezer résztvevője ha­tározatban bélyegezte ^meg a multilaterális atomerőt és a katasztrófához vezető nukleá­ris fegyverkezési verseny be­szüntetését követelte. zást akar támasztani köztük.” Kijelentette, hogy Huong „ugyanolyan dik­tátor mint Ngo Dinh Diem volt, és bizonyos külföldi személyek támo­gatását élvezi.” A tudósító értesülése sze­rint szerdán lemondott Phan Tan Chuc kultuszminiszter. Ügy tudják, rendkívül nép­szerűtlen volt a buddhisták körében. Meg nem erősített hírek arról számolnak be, hogy több más miniszter is lemondásra készül. A Vietnami Tájékoztató Iroda hanoi jelentése s er.nt a dél-vietnami felszabadítási arcvonal központi bizottságá­nak elnöksége — a szabad­ságharcosok rádióadójának hullámhosszán — felhívással fordult a dél-vietnami néphez az arcvonal megalakulásának negyedik évfordulója alkal­mából. Az elnökség az erők még szorosabb összefogására, még elszán tahi» küzde­lemre szólította fel Dél- Viatnam népét. Hangoztatta: „minden erőfe­szítést meg kell tenni az el­lenség manőverei meghiúsítá­sa, a felszabadítási háború végső győzelme érdekében.” Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője kedden cá­folta azokat a hírekeket, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok Dél-Vietnam semlegesí­tésére készül. fiz ENSZ-kSzirfilés ülése A buddhisták tiltakozó mozgalma bukással fenyegeti a dél-vietnami kormányt Wilsen-Koszigin találkozó London, (MTI): Harol Wilson brit miniszter- elnök szerdán este az alsóház­ban bejelentette, hogy Alek- szej Koszigin, a szovjet mi­nisztertanács elnöke elfogadta az angol kormány meghívását és 1965-ben Angliába látogat. Az utazás időpontját később közlik. Jól tájékozott források tud­ni vélik, hogy jövő hét elején az ENSZ-ülésszakról hazauta­zó Gromiko szovjet külügymi­niszter útbaejti Londont és ez alkalom lesz az angol—szovjet kormányfői találkozó időpont­jának és színhelyének tisztá­zására. A hét végére várják egyébként Rapacki lengyel külügyminisztert is, aki né­hány napot az angol főváros­ban tölt, s előreláthatólag esz­mecserét folytat a brit kor*, mány vezetőivel az ENSZ-ben előterjesztett javaslatáról: egy amerikai részvétellel összehí­vandó európai biztonsági ér­tekezlet. gondolatáról- Angol megfigyelők szerint hnsofl elnök „nem ellenzi”, hogy Wilson „kipuhatolja” egy újabb, a jövő év folyamán megtartandó kelet—nyugati -csúcstalálkozó lehetőségeit. Ä kongói felkelők hadi&gyminissteréiiek felhívása Kairó, (AFP MEN AP): Gaston Soumialot, a kongói felkelő kormány hadügymi­nisztere múlt heti kairói tar­tózkodása alkalmával nyilat­kozatot adott a közép-keleti hírügynökségnek, amelyet az most hozott nyilvánosságra. Soumialot a nyilatkozatban felszólítja az afrikai és ázsiai népeket, valamint minden békeszerető országot, hogy is­merjék el a felkelő kormányt, támogassák a kongói nép jo­gos harcát. Hangsúlyozta, hogy az amerikai—belga be­avatkozás egy gyarmatosító terv része, amelynek célja Afrika inváziója Kongóból. Egy szudáni UPI-jelentés szerint a felkelők tájékozta­tásügyi minisztere Khartoum- ban tárgyal a felkelők ottani irodájának megnyitásáról. Ugyanez a jelentés hirt ad ar­ról is, hogy Gbenye a Stanley- villel kormány miniszterelnö­ke a dél-szudáni Jubában tar­tózkodik. Mobutu a kongói kormány­csapatok főparancsnoka egy keddi nyilatkozatában megis­mételte a már többször han­goztatott állításokat, hogy a kongói felkelők a szocialista országoktól, valamint Algériá­tól, Ghánától és Malitól kap­nak fegyvereket. A nyilatkozat­tal egyidőben bemutatta az állítólagos bizonyítékokat is. A kubai eliénforradaíthárok legutóbbi aknavető» merény­letét követően az ENSZ-palot :t őrsége fel üt vizsgálatot tar­tott a Biztonsági Tanásc üléstermében is. (Rádiótelefoto) Fordította: Bába Mihály 31. 1. A „sápadt Níko” nagy­szerűen tájékozott a „fehér gengszterek” ügyében; 2. tudta, hogy Kalinkowski a „Sejmowa” kávéházba megy és magával viszi az iratokat; mindezt megtudhatta közvet­lenül a joggyakornoktól is. ha egyetértés volt közöttük. Ha meg nem, akkor nagyszerű hí­rei vannak az ügyészségről; 3. aránylag nagy anyagi ösz- szeggel rendelkezik: Kabátujj- nak tizenkétezer zlotyt fizetett a támadás végrehajtásáért, te­hát kétezerrel többet, mint ahogy megbeszélték; 4. a Mokotowon ült a „Slo- ■wianka” vendéglő előtti vere­kedésért; 5. valutával kereskedik, dol­1984. december 11. lárt, vagy Ikka bonokat vá­sárol a Trauguttán; 6. álneve „sápadt Niko”; 7. valahol a Powislén lakik, az Elektromos Művek köze­lében. íme hét pont, megannyi jel­lemvonás, de hogyan formál­junk ezekből egy célravezető nyomot, amely egy élő, konk­rétan meghatározott ember­re illik, és hogyan találjuk meg ezt az embert? Kryzewski őrnagy másnap reggeltől kezdve sorravette a szobákat a Ksawerowa utcai rendőrfőparancsnokság hatal­mas épületében. Az archívum­ban átnézte a nyomozati jegy­zeteket és a verekedések je­lentéseit, különös figyelemmel a Pulawska utcán, a „Slovi- anka” közelében történteket, amelyek néhány esztendővel ezelőtt, Varsónak ebben a ne­gyedében a leghirhedtebbek voltak. Az archívumban dolgo/ó kollegák felnevettek, amikor meghallották az őrnagy kíván­ságát. Magyarázgatták neki: ha egy-egy fickót nem ítéltek el, és az ügy nem volt vala­milyen úton-módon jellemző, akkor semmiféle nyom nem marad a jegyzetekben, vagy a napi parancsok gyűjtemé­nyében, ami az ország minden részéből ideérkező iratokból áll. — Ha minden varsói része­geskedést, verekedést és huli­gánkodást számon tartanánk — nevetett az archivum ve­zetője, — akkor erre a célra, a miénknél legalább egy tíz­szer nagyobb épületet kellene építeni. A deviza bűncselekmények leküzdésével foglalkozó osztá­lyon sem hallott senki a „sá­padt Niko” álnevű valuta- űzérről. — Ez biztosan vala­mi mende-monda —, magya­rázta Malinowski alezredes, az osztály vezetője. — Azt mondja, hogy a Niko, „diós” a bank előtt? A „diósokkal” a Mostowski palotában foglal­koznak. Legtöbb esetben le­tartóztatják őket, a végén mégis szabadulnak, mert csak abban az esetben lehet eljá­rást indítani ellenük, ha valu­tavásárlás, vagy eladás köz­ben érték őket tetten. Fia a „diósnál” nincs semmi, szem­telenül kijelentheti: a len­gyel alkotmány nem tiltja meg, hogy egy állampolgár ne sétálhasson nyugodtan aTrau- gutta utcában. A priuszosok jegyzékén, és azok között, akik körözés alatt állnak, sem „diós”, sem kése­id huligán nem szerepelt ilyen gúnynévvel. Az őrnagy átment a főváro­si rendőrparancsnokságra. Itt egy másik sikertelenség érte. A dollárral üzérkedés specia­listái határozottan állították: egyetlen kliensük sem viselt „Niko” gúnynevet. A legkü­lönbözőbb ál és gúnyneve­ket sorolták fel, általában an­gol eredetűeket, minthogy a valutaüzérkedéssel foglalko­zó fiatalok között, amíg egy- egy komolyabb bűntény miatt rács mögé nem kerülnek, a jazz és az anglicizmus uralko­dik, de ilyen nevűre senki sem emlékezett. Sőt, az erkölcsrendészetiek, (az őrnagy lement a második emeletre is, mert tudta, hogy a dollár és a prostitúció a bű­nözők világában nagyon kö­zelálló szakmák), sem tudtak felelni kérdéseire. Igaz, em­lékeztek egy „Niko” nevű fia­tal stricire, aki kiskorúakat rontott meg, és áldozatait a prostitúcióra kényszerítette. Az ipse ezért két évvel eze­lőtt súlyos börtönbüntetést kapott, aminek még a felét sem töltötte ki. De biztosnak látszott, hogy ez a Niko, nem azonos a sápadt Nikoval. Krzyzewski őrnagy, hogy kiaknázzon minden lehetősé­get, meglátogatta az ügyészek főnökeit, akik a Swierczews- ki utcai bíróság épületében dolgoztak. Mindegyiktől el­kérte a munkatársak teljes listáját, a feltüntetett születé­si időponttal és a lakóhellyel. Természetesen nagyon rossz­kedvűen fogadták kérését. A kerületi ügyészek pedig egye­nesen tiltakoztak ellene. Minthogy azonban az ügyészségnek és a rendőrség­nek jó viszonyban kell lennie egymással, a közös munka eredményessége érdekében, végül is az őrnagy elérte cél­ját. Megígérték, hogy két-há- rom nap múlva megkapja a listákat. Később Wielawski, a fővá­rosi ügyészség főnöke keserű szemrehányást tett a vajda­sági ügyésznek, akivel kávé­zás közben a büfében talál­kozott. — Kolléga úr, a szabadsá­golások legviharosabb idősza­kát éljük. Mostanában két hétig várnak gépelésre a vád­iratok, sőt az „őrizetbevéte­lek” is, és akkor jön hozzám ez az őrnagy a főkapitányság­ról azzal a kívánsággal, hogy mindent tegyek félre és csi­náljak a munkatársakról egy kimutatást, mert neki kell a nyomozáshoz! És még maguk­ra hivatkozik, mondván: „feltétlenül szükséges a nyo­mozás érdekében, az ügyész­ség főnökeinek különösen fontos ez”. De minek neki a lista? Mintha az ügyészségen csak tolvajok dolgoznának, és az ügyészek a Mokotowon ül­nének. Az ügyész nagynehezen ki­engesztelte barátját. — Vajon jól tettem-e, hogy beleegyeztem Kur kérésébe, — gondolta az ügyész — és in­terveniáltam Wlochowicz ez­redesnél ; bízza ezt az ügyet Krzyzewskire. Nem látom benne a mi Sherlok Holmesünket. Lassan eltelt három hét és a nyomo­zásnak semmi eredménye. Ha így megy tovább, kérnem Kell, hogy egy energíkusabb nyo­mozónak adják át az ügjret. Időközben Krzyzewski őr­nagy nem is sejtelte, hogy bo­rús felhők gyülekeznek fej« fölött; meglátogatta a járási bíróság, a varsói vajdasági bí­róság, a varsói bíróság és a legfelsőbb bíróság elnökét, sőt a Pruszków-i járási és városi bíróság elnökét is. Végül csak arra kapott en­gedélyt, hogy átnézheti a bí­róságokon a dolgozók szemé­lyi lapját és ki jegyezheti azt, ami érdekli. A kerületi ügyészség né­mi huzavona után, de eljut­tatta hozzá a listákat. Az őr­nagy egy egész sereg nevet jegyzett fel noteszébe. Aztán megszámolta a neveket, egész szép eredményt ért el. Száznyolcvanhét személy dolgozott a bíróságon és az ügyészségen. Vajon sikerül-e ennyi ember közül megállapí­tani annak az egynek a sze­mélyazonosságát? S egyálta­lán, vajon rajta van-e ezen z listán? (Folytatjuk) 2

Next

/
Thumbnails
Contents