Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

Gyermekeinkért A* utóbbi öt évben csak­nem tízezerrel növekedett azoknak a gyermekeknek a száma, akiket ki kellett emelni rossz családi környe­zetükből és a szülői felügye­let jogát az állam vállalta magára — hangzott el nem­régiben a Művelődésügyi Minisztérium egyik illetéke­sének nyilatkozata. Nincs szándékunkban túl­ságosan megviselni az olva­só érzelmeit, de kérdezzük: mi lesz azoknak az önfeledt, boldog gyermekkorával, akiket a társadalom kény­telen elvenni a felelőtlen embertelen szülőktől? A sze- retetre vágyó emberpalán­táknak senki sem pótolhat­ja teljesen a családi élet melegét, gondoskodását. Az apukával megtett hosszú sé­tákat, anyuka kedves kis meséit, az emlékezetes családi kirándulásokat, a nagymama finom sütemé­nyeit! Néhány hete több iskolá­ban közvéleménykutatást rendeztek a gyermekek kö­zött Az egyik kérdés így hangzott: — Kit választottál példa­képednek? A tanulók háromnegyed része — fiúk és lányok egy­aránt — válaszukban édes­apjukat vagy édesanyjukat nevezték meg, akikhez ha­sonlítani szeretnének a leg­fontosabb emberi tulajdon­ságaikban- Amilyen felemelő és megnyugtató volt ez az összegezés a jelen és a jövő szempontjából, olyan fájó és nyugtalanító volt azok­nak a gyermekeknek a számára, akik alapos okok miatt nem szüleiket válasz­tották mintaképüknek. Mennyivel emberibb, tel­jesebb azoknak az apáknak és anyáknak is az élete, akiket munkából hazatérve nem az üres, rideg lakás, hanem az örömtől nyakuk­ba kapaszkodó gyermek vár, aki lelkendezve meséli a nap „nagyon fontos” ese­ményeit az óvó néni vagy a tanító néni dicséreteitől kezd­ve a szomszéd kisfiú ko- niiszkodásáig, s boldog ha kitáguló szemekkel hall­gathatja, amikor az apu vagy anyu is elmondja a napi örömeit gondjait. A családi életnek ez a harmóniája, amely oly sok öröm forrása lehet, akkor válik pótolhatatlan értékké, amikor elveszítik azt- A baj kialakulása többnyire hosz- szú, fájdalmas folyamat. A gyermek „kiemelése” már csak tünet, amely pontot tesz a kialakult tragédia vé­gére. A gyógyításnál is ezt kell figyelembe venni. Ha egy családban odáig fajult a helyzet, hogy a gyermek ér­deke követeli a társadalom beavatkozását, akkor már szinte alig lehet segíteni. Ilyenkor leggyakrabban egy dolog marad: menteni ami menthető — a gyermeket. Az állam a társadalom so­kat tesz értük. Gondoskodá­sával hozzásegíti őket, hogy derék, hazát és munkát sze­rető emberekké váljanak. De a szülők szeretetét sajnos csak részben pótolhatja a nevelők embersége, törődése. Minden elismerés azoké a szocialista brigádoké, akik­nek tagjai szeretetükből olykor-olykor azoknak is juttatnak, akik ezt család­juktól nem kaphatják meg. Ez emberileg szép, de a gyermekek természetes igé­nyéhez mérten kevés. Igazi nagy eredményt csak a megelőzés hozhat, ami bo­nyolult, sokrétű igaz em­berséget és végtelen türel­met kívánó feladat. Egy bi­zonyos: akkor lehet hatásos, ha a társadalmi méretekben, társadalmi eszközökkel fog­lalkozunk megoldásával. Beletartozik ebbe az alkoho­lizmus elleni küzdelemtől kezdve a meggondolatlanul kötött házasságokig, a há- zastársak kölcsönös meg­becsülésének és tiszteletének hangsúlyozásáig sok min­den. S ami a legfontosabb: a felelősségérzet felszítása és állandósítása, a gyermek jö­vőjéért, boldogságáért, az egyes emberekben csakúgy mint a társadalom arra hi­vatott intézményeiben. Akadémiák, előadások a háztáji termelésről, a korszerű piackutatás módszereiről A megyében 150 ezernél is nagyobb taglétszámú földmű­vesszövetkezeti mozgalomban — a községi és körzeti föld­művesszövetkezeteknél, a szak- csoportoknáil — a tél beálltá­val több ezren élnek a sok­oldalú képzési lehetőségekkel. Az elterjedt és népszerű szabadelőadás, illetve vitaso­rozatra épített oktatási formá­ban ez év telén 5 ezer közsé­gi és körzeti földművesszö­vetkezeti választott vezető ismerkedik meg a legfon­tosabb szövetkezetelméleti és gyakorlati kérdésekkel. Az egyik legfontosabb téma a háztáji gazdaságok szerepével, a háztájiban termelt áruk zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás, bab stb. — termelés- szervezési és agrotechnikai kérdéseivel, a hádkertek és a szórványgyümölcsösök nö­vényvédelmével, illetve a fel- vásárlási problémáikkal kap­csolatos. Megyei szinten a méhészek oktatására a MÉSZÖV a megyei XIT-tel közösen szervez szabad akadémiát Nyíregyházán, amelyen országos hírű _ szak­emberek tartanak előadáso.- kat. Igénybe veszik a modem szemléltető eszközökét: kes­keny- és diafilmek vetítését is. Január végén és február hó­napban kerül megrendezésre a MÉSZÖV felvásárlóinak több­napos tanfolyama, ugyancsak Nyíregyházán. Ennek részve­vői elsősorban a zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlás jobb meg­szervezésének problémáit, az áruátvétellel kapcsolatos mi­nősítés és szabványosítás he­lyes feltételeit ismerik meg. Növeli e tanfolyamok értékét, perspektíváját, hogy az fmsz-i felvásárlók mel­lett, a termelőszövetkeze­tek átuátadói is részt vesznek rajta, a jobb kap­csolatok kialakítása érde­kében. A MÉSZÖV, a TIT és a KPVDSZ megyei szerveivel karöltve további nyolc heíyen, mintegy 300 résztvevővel szer­vez még az idei télen a me­gyében földművesszövetkezeti akadémiát. Ezeken az akadé­miákon olyan fontos témák kerülnek napirendre, mint a vidék áruellátásának javítása, a korszerű piackutatás elvei és módszerei^ (ab.) Vezetőségválasztásra készül 73 000 szabolcsi szakszervezeti tag Gyorsabb az ügyintézés Csökkent a baleset Több a beutaló Nyolcszáz brigád a szocialista címért Erősödik a demokratizmus karolása, a szakmai színvonal állandó emelése­— Hol tart az tijjavá­Ianztás előkészítése? — Decemberben a jelölő bi­zottságokat választják meg, majd ezt követően 333 szak- szervezeti bizottságba közel 3 ezer tagot választanak a szer­vezett dolgozók Szabolcsban. Emellett a műhely- és osz­tálybizottságokban ezer tagnak adnak bizalmat, 4,5 ezer bi­zalmi mellett megválasztanak 480 társadalmi ellenőrt is. A mostani választáson tovább erősödik a demokratizmus: az eddigi 51 százalék helyett két­harmados többségre lesz szük­sége a jelöltnek. Reméljük, hogy a jelölés során elismerik az eddig becsületesen dolgozó bizottsági tagokat s oiyan új ta­gokra tesznek javaslatot, akik fáradozásukkal, általános és szakmai műveltségükkel kivív­ták a munkások elismer isit, becsületét. (as) Alapszabály szerint két­évenként újjá kell választani a szakszervezeti . bizottságokat, melyre legközelebb 19G5 első három hónapjában kerül sor megyénkben is. Gátfalvi Bar­nabással, az SZMT szervezési és káderbizottságának vezető­jével beszélgettünk az el­múlt két év munkájáról, a választások előkészületeiről. — Milyen lesz a bizott­ságok számadá-a? —Feltétlenül pozitív. A szakszervezeti munka színvo­nala tovább emelkedett a leg­utóbbi választás óta, amit leg­inkább az bizonyít, hogy két év alatt 14 ezerrel nőtt a szer­vezett dolgozók száma Sza­bolcsban s most már meghalad­ja a 73 ezret. Igaz, közreját­szott ebben a megélénkült iparosítás is, de a szakszerve­zeti bizottságok körültekin­tőbb, szélesebb körű tevékeny­sége is ezreket vonzott a szer­vezett dolgozók táborába. Ha a szorosan vett érdekvédelmet tekintjük, megállapíthatjuk: meggyorsult a nyugdíjügyek intézése. Ma már 51 albizottság működik közre a nyugdíjak zökkenőmentes intézésénél. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával 114 albi­zottságunk törődik, szép si­kerrel. Az utóbbi két évben kezdtek munkához az üzemi munkavédelmi őrök. s az ő éberségüknek is köszönhető, hogy az utóbbi évben 5,0 szá­zalékkal csökkentek a balese­tek. Emelkedett az üdülési beutalók száma, a szakszerve­zet sürgetésére szinte vala­mennyi üzemben új szociális létesítményeket adtak át a dolgozóknak. — Csak ezekre korláto­zódott az szh-k tevé­kenysége? — Korántsem. Ha közvetve is, de érdekvédelem volt a termelés jobb megszervezésé­ben való közreműködés, hi­szen a gazdaságosság minden dolgozónak személyes ügye is. Bizottságaink igyekezetét fém­jelzi az a több mint ezer kivá­ló dolgozói oklevél, jelvény, amelynek viselői az egyéni munkaversenyben nőttek ki. Fő részese a szakszervezet annak is, hogy jelenleg már több, mint 800 brigád dolgozik a szocialista címért megyénk­ben: ezek szervezése, útbaiga­zítása jelentős részét tette és teszi ki a szakszervezeti bi­zottságok munkájának. — Elmondíia'ó ez álta­lában? — Sajnos, nem. Két év so­rán azt is tapasztaltuk, hogy több helyütt a szakszervezet a brigádok megalakításával be­fejezettnek vélte „küldetését”. „Pontosan, szépen . . Nincs hajrá a gépjavítóban Elégedett az igazgató, a művezető, a munkás és a meós Olyan a gyár udvara, mint a csatatér. Kész és félig kész gépek, alkatrészek mindenütt. Kevés a raktár. Az udvaron és a műhelyekben nagy a sürgés-forgás. A hullámlemez hengernél pufajkás emberek koromhegyükre lehelnek és mondják: „Hideg van, a munka sürgős, nincs idő me­legedőbe menni”. De vajon a sürgősség együtt jár-e az év végi hajrával? A Mezőgazdaságii Gépjaví­tó Vállalat igazgatóját, Bejczi Ferencet nem éri váratlanul a kérdés. ÉV VÉGE: DECEMBER 20-ÁN — A korábbi évek tapasz­talatai alapján jogos a fel­tevés, de most nincs év Végi hajrá. Nyugodt körülmények között teljesítjük a tervet. Erre leginkább példa, hogy programunkban 1964-re 60 szovjet megrendelésre készü­lő konzervgyári töltőasztal legyártása szerepelt, és eb­ből a negyedik negyedévre 30 jutott, a harmincból tizenné­gyet már elszállítottunk, ti­zenhat kész és most csoma­golják. Ugyan ezt mondhatom az állami gazdaságok és gép­állomások részére készülő lu~ gosmosókról. Nyolcvanból harminc már elkészült, ötven olyan készültségi fokon van, hogy december 20-ig legyárt­hatjuk. Befejezett termelési tervünket ezután 102 száza­lékra teljesíthetjük majd. AZ AL — Tudja, hogy maga egyáltalán nem szimpatikus nekem?.., Csak azért vettem fel, mert ajánlották, más­részt pedig szükségem van egy jó szakemberre. Így fogadta a bemutatko­záskor Kalmár Pétert a ktsz elnöke. Őszintén szólva meglepte és furcsállta, de különösebben nem bántotta- Még mindig jobb — gondol­ta — ha szemébe mondják meg az embernek, mi a vé­lemény róla, mint mögötte. Sokáig nem is gondolt az első találkozóra. Végezte a dolgát a csavargyártó mű­helyben. Munkája bőven volt, hisz három gépen két műszakban dolgoztak embe­rei, hogy a sok rendelést kielégítsék, s teljesítsék a tervet. Ezzel azonban már az első hónapban elmarad­tak. Kalmár kereste, mi lehet az oka. Sorra vett mindent. A munkafegyelem jó. Ha sürgős a szállítás, még va­sárnap is ráhúznak. A gé­pekkel sincs baj. Egyik este elővette a logarlécet. Szor­zott, osztott, számolt. Ponto­san megállapította, hogy egy műszakban nyolc óra alatt mire képes a három gép. Ezt kétszer vette. Meg­döbbent. — Lehetetlen. A három gép kapacitását a lehető leg­jobban kihasználjuk, s a ter­vet, a rendeléseket mégsem tudjuk teljesíteni. Utánaszámolt. Ellenőrizte magát. Nem tévedett- Más­nap komoran ment be a műhelybe. Aztán kiváncsi-, ságból felment az irodába, ahol összefutott Gábriellel, a szállításieielössel. — Jó hogy találkoztunk Kalmár szaki — állította meg. Mi lesz a tízezer csa­varral? Mikorra lesznek kész?... Mert ha idejében nem tudjuk szállítani, a szerződés be nem tartása miatt perlekedhetünk. — Miféle szerződésről be­szél? — Ne tetesse már magát. Ott van a fiókomban. Jöj­jön nézze meg — s behívta az irodájába. Benyúlt az asztalfiókba, s Kalmár elé rakta a sok szer­ződést. Kalmárt elöntötte a forróság. Ennyit két év alatt sem tudnak kielégíteni. Ezért nem győzik hát a munkát — villant át agyán. — Ki írta alá ezeket? — Láthatja, az elnök. Ott a neve. Hirtelen összemarkolta az egészet és bement az elnök­höz. Letette eléje az asztal­ra. _ Miért olyan feldúlt Kalmár szaki? — Ezek miatt — mutatott az iratcsomóra­Az elnök vörös lett. — Milyen jogon vizsgál- gatja maga a szerződéseket? — Az emberek jogán. Most már látom, hogy hiába húznak az emberek, ha be- legebednek, akkor sem tu­dunk ennyi rendelést kielé­gíteni. — Biztosan lazsálnak. Fogja szigorúbban őket. — Ezt nekem ne mondja. Minden percüket kihasznál­ják. Kiszámolta már maga, hogy mennyi ennek a három gépnek a kapacitása? Mert én utánanéztem — nézett az elnökre. Az gúnyosan mosolygott. — Nem az az érdekes Kal­már szaki — enyhült meg az elnök. — Nem? — Nem. És tudja miért?... — De hát a szerződések... Azokkal mi lesz? — Ugyan már- Nem kell olyan szigorúan venni. Csak azért kötöttünk többet a ka­pacitásunknál, mert ez volt az alibi a banknál. Bemutat­tuk a szerződéseket, s utal­ják a pénzt. Különben nem adnának egy fityinget sem... Farkas Kálmán 1964, december 17. aztán megfeledkezett a kollek­tívák segítéséről. Erről, csal úgy mint az újítások elbírálá­sánál, bevezetésénél mutatko­zó hiányos szakszervezeti köz­reműködésről őszintén kel majd beszélni a vezetőségvá lasztások alkalmával: meg kel keresni a hiányosságok kivál­tó okait, alkalmat kel adni a dolgozóknak a báto: bírálatra. Az ilyen légkörber kialakuló vélemény jó álapo szolgáltat majd az újonnar megválasztandó vezetőség leg fontosabb feladatainak rögzí téséhez. Szépítgetés nélkü szükséges felvetni azt is, hogj Szabolcsban jelenleg a szerve zett dolgozók fele nem rendel kezik a nyolc általános iskola végzettséggel, s meg kell ta lálni a módot arra, hogy a tavalyi két és fél ezer dolgo­zóval szemben a jövőben még többen vállalkozzanak a hiá­nyok pótlására. Ahogy a szak- szervezeti politikai iskolák iránt megnőtt az érdeklődés — idén 150 iskolában közel 4 ezren gyarapítják általános és szakmai műveltségüket — úgy az állami oktatást is meg lehet kedveltetni a munkásokkal, parasztokkal, ha a legszüksé­gesebb feltételeket előteremt­jük. Újonnan megválasztandó vezetőségeinknek mindenek előtt arra kell figyelniük, hogy a termelés korszerűsödésével a szakszervezeti munkában is mind jobban előtérbe kerül a munkafegyelem megtartá­sa, a termelési versenyek fel­Igy beszélt az igazgató. Di vajon a műhelyekben a tér melés közvetlen irányítói és résztvevői hogyan látják at év utolsó hónapjának mun káját. ERRE MÉG NEM VOLT PÉLDA Az esztergályosműhelyben az eszterga, maró és gyalugé­pek tövében gúlába rakva rengeteg az alkatrész. Balog! Mihály, művezető nemmé válaszol arra a kérdésre, hogj az alkatrészek az idei terv­hez kellenek-e még. —• Azon mi már régen túl­vagyunk. A gépparkunk 5f százaléka már a jövő év else negyedévének anyagát gyárt­ja. A másik rész az országos AGROKER-nek több, mini kétmillió forint értékben koo­perációs alkatrészt készít. Er­re még nem volt példa Egyetlen alkatrész van csak amit még az idei tervhez ké­szítünk, a lugosmosók öntvé­nyei, de ezeke-t késve kaptuk meg. „ÉS HOGY KÉSTEK, LEGYÁR­TOTTUK ITTHON" A nagy szerelőcsarnokban Kéri Béla csoportvezető mintha jelentést tenne, ki­mérten, pontosan fogalmazza — Szalagszerűen végezzük « m rf/\l oct TVTín/Kt Iroult fi. dás, mert az csak bajt okoz­na. Meglátásom szerint any- nyira ütemterv szerint ment a munka, hogy a túlórázásra sem volt szükség. A darabolóműhelyben, ahol az elkészült lugasmosókat is egyengetik, Nagy János da­raboló leállítja az excenter- prést. — Nem volt haárá, és most sincs. Gondolom azért nem, mert mindig volt mun­kánk. Nem lehet panaszra ok, de talán arra, hogy hideg van. Kovács János, a gyártás­előkészítő csoport vezetője, szintén bekapcsolódik a be­szélgetésbe: — Volt azért probléma is. Egy-két alkatrészt nem kap­tunk meg időben, mint pél­dául a lugosmosókhoz a me­netes nyakas karimákat, és hogy késtek, nem vártunk rá­juk, legyártottuk itthon. Nya­kas karimából 450 darabot készítettünk. A rugalmasság, a jó és körültekintő munka- szervezés sokat számított, és ezt csak most az év végén tudjuk lemérni igazán. A műhelyben hallott vé­leményekre Takács Barnabás, a MEÖ helyettes vezetője te­szi fel a koronát HA VISSZA­GONDOL, A HÁTA BORSÓZIK — Ha arra gondolunk, hogy egy évvel ezelőtt mi volt a gyárban a helyzet, a hátam is borsózik. Egy évvel ezelőtt, alig tudtunk minőségellenőrző munkát végezni, mert a nagy hajrában nem tudtuk áttekin­teni a gyártmányokat, több gyártmánynál nem láttuk a részműveleteket. Idén minden munkát alaposan ellenőrzünk A töltőasztalok minősége ki­fogástalan. £>e ugyanezt lehet elmondani a többi gyártmá­nyokról is. És a minőséai munka mérhető, mert sokkal kevesebb a reklámadó. a tavalyinak talán egyharmad része. Nincs hajrá a gépjavítóban. Érződik, hogy erről mindenki örömmel és szívesen beszél, mert a korábbi években na­gyon is megérezték az év végi tervteljesítést. Beszélnek arról is, hogy nyereséges lesz a vállalat, és találgatják, hogy vajon mennvi lesz a ki­fizethető összeg. Bármennyi is lesz. a gépjavító dolgozói megérdemelten kanják. Seres Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents