Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-17 / 295. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. DECEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Szocialista példamutatás Sok szó esik mostanában arról, hogy az anyagi érdekeltség elvét jobban, ösztönzőbben kell felhasználni az élet minden területén az előrehaladás érdekében, a szocialista építés fellendítésére. Bizonyítani sem kell nagyon, annyira közismert, sőt magától értetődő, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, városi és falusi dolgozók akkor értik meg leginkább egy országos feladat jelentőségét, ha közvetlenül — úgymond a pénztárcán keresztül — is tapasztalják annak kihatását sorsukra, életkörülményeik kedvező változására. A közösség számára tett szolgálatnak. a teljesítmények összevetésének, a verseny értékelésének is elengedhetetlen mérőeszköze az azokért járó anyagi juttatás. De bármilyen nagy szerepe is van az anyagi ösztönzésnek, bármennyire is kutatnunk kell, hogyan alkalmazhatnánk még jobban ezt az emelőt, hogyan finomíthatnánk ezt a mérőeszközt, mindenható csodaszernek nem tekinthetjük az anyagi érdekeltséget. Még a szólásmondás is azt tartja: ..Nemcsak kenyérrel él az ember.«” A dolgozó, alkotó embernek más igénye is van, amely lelkesíti, célokat, távlatokat nyit meg előtte. Még nincs három hete, hogy felavatták és átadták a forgalomnak az újjáépített budapesti Erzsébet-hidat. A híd azóta is afféle zarándokhely: budaiak és pestiek, zalaiak és szabolcsiak, fájós lábú öregemberek és virgoncán szökellő ifjak keresik fel, szemlélik hosszan, szeretettel tapogatják meg a tulajdonosok birtokba vevő mozdulatával pilléreit, korlátáit. Legtöbbjüknek csak nagyon közvetve van személyes haszna abból, hogy kecses íve összeköti a két partot. S mégis nagy örömmel, a legjobb értelemben vett nemzeti büszkeséggel állapítják meg: „milyen szép a mi új Erzsébet-hí dunk!” De nemcsak ilyen mutatós, nagy létesítmény, hanem sokkal kisebb és hírében sokkal szerényebb alkotás is válhat nemzeti üggyé, a nemzeti büszkeség tárgyává. Egy szép lakótelep, egy újonnan avatott iskola, egy szellemes találmány, az Ikaruszbuszok külországokban, a sikeresen szereplő olimpiai csapatunk csakúgy kiváltja nemzeti büszkeségünket, mint valamelyik művészünk elismert tehetsége. A nemzeti büszkeség igen jelentős ösztönzője szocialista építőmunkánknak- Joggal érezzük úgy, hogy a szocialista nemzetek nagy családjában, de ezen túlmenően. a világ népeinek nagy rengetegében számon tartják teljesítményeinket; sikereinket és kudarcainkat egyaránt értékelik. Ha előrejutunk, nemcsak az egyes embernek van haszna belőle, hanem a nevünk is fényeseb- ben ragyog. Ha elmaradunk, nemcsak népünk gondja sokasodik, hanem a hazára is árnyék esik. Mindehhez a mi körülményeink között még egy tényező is kapcsolódik. Ma nagy, az emberiség jövője szempontjából döntő jelentőségű verseny folyik az új, az emberibb világ, a szocializmus és a régi, az embert elnyomó erők, a kapitalizmus világa között. A mi nemzeti példánk egyben szocialista példamutatás is. Eredményeink erőt, meggyőződést és gyakorlati tapasztalatokat sugároznak azoknak a százmillióknak, akik — különösen a nemzeti szabadságukat nemrég elnyert országokban — az új élet építésének helyes útját és példáját keresik. A szocialista nemzeti büszkeség nem azonos az öntelt, fennhéjázó büszkéi kedéssel. Helyzetünket, eredményeinket és gyengeségeinket nagyon reálisan kell értékelnünk, s miközben a jót kiemeljük, megmutatjuk a hibákat, bajokat — éppen, mint nemzeti öntudatunkat sértő jelenségeket — szenvedélyesen kell bírálnunk, ostoroznunk. S itt távolról sem elegendő, ha csupán—a dolgok könnyebb oldalát véve — országos szinten maradunk. A nemzeti büszkeség nem tűrheti el a kisebb munkakollektívák, az egyes személyek hanyagságát, fegyelmezetlenségét, pontatlanságát sem, hiszen összered- ményében ez i$ hírnevünknek árt. Hamis az olyan nemzeti büszkeség, amely lángol, amikor az olimpia magyar győzelmeiről értesül, de közömbös például az exportszállítások sorsát illetően. Hírünket a világba mindenekelőtt termékeink szállítják; rajtuk mérik mit érünk, de továbbmenve: külkereskedelmi mérlegünk alakulása a lehető legközvetlenebbül hat az egyes dolgozó életszínvonalnak formálására is. Két évtized alatt nemzeti történelmünk legnagyobb fejlődését vittük végbe, amikor nagy erőfeszítésekkel leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban és hatalmas utat tettünk meg a szocialista nemzetté válásban is. A szocialista nemzeti öntudat érzése mindebben nagyszerű hajtóerőnk volt. Ma, amikor a szocializmus építésének betetőzése van napirenden, nemzeti büszkeségünk még inkább kötelez és sarkall bennünket, hogy a népek nagy családjában tetteinkkel kivívjuk milliók és milliók elismerését, becsülését. Ülést tartott aar Egész*í‘giigyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa Az Egészségügyi Felvilágo- ítás Társadalmi Tanácsa szerdán dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes elnöklésével megvitatta az f jóság egészségügyi oktatása» uak és nevelésének kérdését. A következő egyik legfőbb feladat a korosztály ónkén ti egészségügyi nevelés folyamatosságának és egységének biztosítása _állapította meg a tanács. Ez komplex oktatási-nevelési és mozgalmi feladat, amelynek megoldásához az illetékes tárcák és társadalmi szervek közös munkája, együttműködése szükséges. Hárman az anarcsi Űj Élet Tsz dohányos brigádjából: Sipos Miklós (jobbszélen), Mo inár János és Molnár Jánosáé Hammel felvétel A baloldal előretörése Olaszországban Megkezdődött a köztársaság elnökének megválasztása Szerdán délelőtt az olasz parlament, és a szenátus együttes ülésen 963 elektor részvételével megkezdődtek a szavazások az Olasz Köztársaság elnökének — a betegsége miatt lemondott Segni utódának — megválasztására. Amint az előrelátható veit, az első szavazások — amelyek kétharmados többséget igényelnek az új elnök megválasztása92 090 főiskolai haiigafó Sajtótájékoztató a Művelődésügyi Minisztériumban Az új tantervek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az oktatás tartalmilag is korszerűbb, és a társadalomszabta követelményeknek megfelelő legyen. Helyesen alakult ki a reform egyik fontos alapelvének, a gyakorlat és az oktatás kapcsolatának erősítését szolgáló szakmai gyakorlatok rendszere. Felsőoktatásunk ma már a korábbinál tervszerűbben és jobban képes kielégíteni a népgazdaság szakemberigényeit. A miniszterhelyettes fontos feladatként jelölte meg az új tantervek, programoknak megfelelő jegyzetek és tankönyvek kidolgozását, amely hosszabb időt vesz igénybe. Álláspontunk az — hangsúlyozta Molnár János —, hogy minden hallgatónak minden alapvető tantárgyból legyen jegyzete és tankönyve, az önállóságot az előadások színvonalának és az oktatás módszereinek javításával szeretnénk fokozni. A miniszterhelyettes végül az esti, levelező oktatásról beszélt- Rámutatott arra, hogy a számszerű fejlődés az utóbbi esztendőkben igen jelentős volt, a színvonal azonban még elmarad a kívánatostól. Molnáir János muvelodesugyi miniszterhelyettes szerdán a minisztériumban sajtótájékoztatót tartott. Többek közt elmondotta, hogy ma már hazánkban 91 felsőoktatási intézmény működik, amelyekben nappali, esti és levelező tagozaton 91 925 hallgató tanul. Az össz- létszámon belül a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya 42,4 százalék. Figyelemre méltó a felsőfokú Intézményekben tanuló nők aránya, amely 1953—54-ben még csak 26,5 százalék volt. most pedig 42,5 százalék. Állami juttatás valamely formájában az összes hallgatók 93,3 százaléka részesül. Külföldön az idei oktatási évben 1279 magyar fiatal végzi ösztöndíjasként felsőfokú tanulmányait, a hazánkban tanuló külföldi hallgatók száma pedig 523. Amint a statisztikai adatokból is kitűnik, felsőoktatásunkat az utóbbi években nagyarányú fejlődés jellemzi. Csupán a hallgatók száma öt esztendő alatt háromszorosára emelkedett. Jelentős eredmény, hogy — kevés kivétellel — elkészültek az egyetemek új tantervei, programjai és azokat ez év őszétől be is vezették. hoz — nem bizonyultak eredményesnek. Sőt: a római parlamenti megfigyelők szerint a szerdai szavazások részleges eredményei sem iránymutatók. Az, hogy a kereszténydemokrata párt jelöltje — pontosabban a legbefolyásosabb jobboldali csoport, az úgynevezett „doroty- tyások” favorítja — Giovanni Leone kapta a legtöbb (az első szavazás során 319) szavazatot, nem jelenti azt, hogy a megválasztásához szükséges kétharmados, illetve a negyedik szavazást követően az abszolút többséget is elnyeri. E feltételezés jogosultságára utalt már a kereszténydemokrata törvényhozói csoportban lezajlott előzetes, úgynevezett belső szavazás is. Ennek során ugyanis Leone (aki évekig a parlament elnöke volt, illetve Fanfani első középbal kabinetjének bukása után az úgynevezett „hivatal- nok' -kormány élén állott) esak nagynehezen tudta megszerezni a jelöléséhez szükséges 190 szavazatot a 387 közül. Jól tájékozott római körök hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy ezen a belső szavazáson Fanfani jelölésére több mint száz kereszténydemokrata képviselő és szenátor szavazott, jóllehet csoportja csupán 45 törvényhozót képvisel a párton belül. Ami a középbal kormány nem katolikus pártjainak hivatalos jelöltjét, a szociáldemokrata külügyminiszter Sa- ragatot illeti, rá szerdán az első alkalommal pártjának, illetve a szocialista és a köztársasági pártnak összesen 140 törvényhozója adta szavazatát. Terracini kommunista szenátor ugyancsak az első szavazás során 250 szavazatot kapott. Az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja, miután hangsúlyozza a „dorottyás” jelölt (Leone) gyenge pozícióját, megállapítja: — A demokratikus erők a parlament kétharmadát képviselik és döntő alkoto elemük a szélsőbaloldal. (az Olasz Kommunista Párt, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja, a PSIUP — a szerk.) 300 szavazata. A világi és a katolikus baloldal egysége elősegíthet egy olyan választást, amely pozitív befolyással lehet a politikai helyzet előbbrevitelére. Kállai Gyula J fogadta a kanadai magyar ügyvivőt Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese szerdán fogadta Bartha Jánost, aki a közelmúltban felállított kanadai nagykövetségünk első ideiglenes ügyvivőjeként rövidesen állomáshelyére, Ottawába utazik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Pártmunkás találkozó a Nyíregyházi Városi Pártbizottságon között foglalt helyet Máté Ignác, a felsőbaduri Igazság Tszcs párttitkára, aki már 71. évét tapossa. Jutalmat kaptak: Hernádi Ferencné és Kovács Balázsné elvtársnők is, akik eddig mint párttitkárok segítették érvényre jutni városunkban a párt politikáját. A jutalom átadása után a végrehajtó bizottság megvendégelte a résztvevőket, és hosszan tartó baráti beszélgetéssel folytatódott az összejövetel. Szerdán délután a városi pártbizottság vb termében bensőséges ünnepségre került 5or. Olyan elvtársak jöttek el, több mint húszán, akik 5—10 éve, vagy ennél is régebben voltak párttitkárai egy-egy alapszervezetnek. Többen közülük nyugdíjba mentek, vagy munkahelyük változott, ezért nem tudják tovább ezt a tisztséget betölteni. A volt párttitkárokat, az MSZMP városi bizottsága nevében Murczkó Károly elvtárs, pártbizottság titkára köszöntötte. Méltatta munkásságukat, ami a szocializmus építésének arra a szakaszára esett amikor az MSZMP helyes politikájával bebizonyítottuk, hogy dolgozó népünk akarja és képes lerakni a szocializmus alapjait- Kérte a volt párttitkárokat, hogy új munkahelyükön, vagy ha nyugdíjba mentek a kerületi alapszervezetben, a tőlük eddig megszokott odaadással segítsék az új pártvezetőségeket. A rövid ünnepi beszéd után a végrehajtó bizottság szerény ajándékát és oklevelét nyújtotta át Murczkó elvtárs a megjelenteknek. A vendégek között láthattuk a nyugdíjba vonuló Kovacsics Gyula elvtársat, ott volt Jenes Imre, aki már a földosztásban, de előtte az illegális munkában együtt tevékenykedett a többi kommunistával. Ott voltak olyan párttítkárok, mint Horváth Géza, aki 1950 óta viselte ezt a tisztséget a Magtermeltető Vállalatnál, vagy Jeszenszky András, aki 1952 óta volt vezetője az első kerületi párt- szervezetnek. Az ünnepeltek Nagykövetségi szintre emelték a magyar—osztrák diplomáciai kapcsolatokat Sebes István, hazánk bécsi követe szerdán átnyújtod: nagyköveti megbízólevelét d, Adolf Schärf köztársasági el nőknek. A megbízólevél ál adásánál jelen volt dr. Bruru Pittermann alkancellár A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kormánya kölcsönösen megállapodtak, hogy bécsi, illetve budapesti követségeiket nagykövetségi szintre emelik.
