Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

KISZ-kongresszus eltt Egy-egy kongresszus szám­vetést jelent minden szervezet életében. Ilyen számvetésre készül most a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség is a VI. kongresszusán: mit tett az a sok tíz és százezer fiatal, aki tagjai sorába tartpzik, s azok a tízezrek, akik még nem KISZ-tagok, de részt vettek az ifjúsági szövetség életében, te­vékenységében. Mert ifjúsági szövetségünknek éppen ez az egyik legértékesebb és sajátos vonása, hogy nemcsak tagjait, de a KISZ-en kívüli fiatalok széles rétegeit is bevonja ak­cióiba. A különböző termelési mozgalmakban, az ifjúsági bri­gádokban, a mezőgazdasági munkaversenyben, a nyári ön­kéntes építőtáborokban tíz és tízezer olyan fiatal tevékeny­kedett az elmúlt négy évben, aki még nem tagja a KISZ-nek, de már megérti: tenni, csele­kedni kell a jobb, boldogabb életért. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ifjúsági szövetségünk igazán gazdag lesz. A fiatalok jól dolgoztak és ezzel kivívták egész társadalmunk megbecsü­lését. 100 ezer önkéntes épí­tőtáborozó a második ötéves terv időszakára tett vállalását már a negyedik évben teljesí­tette. Az ifjúsági brigádokban — országosan — az iparban 250 ezer fiatal versenyez, a mezőgazdaságban pedig ez év­ben már 150 ezer fiatal vett részt a magasabb terméshoza­többet foglalkozik a fiatalok szabad idejének a kérdésével is. Hogyan töltik és. hogyan töltsék a fiatalok a szabad idejüket? A KISZ ez év ele­jén született határozatában erre igyekezett választ adni. Ha még nem is sikerült teljes fordulatot azóta elérni, de az mór most megállapítható, hogy a határozat előtti pozitív voná­sok, eredmények megnöveked­tek. Az ifjúság jelentős része egyre hasznosabban, jobban használja fel szabad idejét. Kulturáltabban szórakozik, többen látogatják a hangver­senyeket, színházi előadásokat. Az ifjúsági szövetség sokol­dalú tevékenységét az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom foglalta keretbe az elmúlt négy évben. A mozgalom hamar népszerűvé vált, s nagy szere­pet játszott abban, hogy a KISZ tevékenysége a nyilvá­nosság előtt, elsősorban a KISZ-en kívüli fiatalok köré­ben világosabb, érdekesebb, vonzóbb lett. Kétségtelenül ez is hozzájárult ahhoz, hogy az eljnúlt négy esztendő alatt a KISZ taglétszáma megduplázó­dott. Ez a nagyarányú fejlő­dés is azt mutatja, ifjúsági szövetségünk eredményes mun­kát végzett a fiatalok nevelé­sében. Az eredményeket az ifjúsági Nagy megtakarítás a koordinált építkezésekkel A koordinációs bizottság tevékenységérői nyilatkozik Kocsis László elvtázs, a Megyei Tanács VB. tervosztályvezetője A gazdasági bizottság ez év elején határozatot hozott koordinációs bizottságok létre­hozására. Ezek a bizottságok minden megyében és megyei jogú városban megalakultak. Megyénkben július óta végzi munkáját a bizottság, a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága mellett. Elnöke . Nemes Imre, a megyei tanács vb‘el­nökhelyettese, titkára Bogdányi Ferenc a Beruházási Bank igaz­gatója, tagjai: Kocsis László, a megyei tanács tervosztályve­zetője, Kuhár András, a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályvezetője és Dézsi István, a megyei tanács építési és víz­ügyi osztályának vezetője. A területi főépítész Kismarti Lechner Gyula. A koordinációs bizottság munkájának céljáról és ered­ményéről kértünk nyilatkoza­tot Kocsis László elvtárstól. — A koordinációs bizottsá­gok általában a gazdaságosság szem előtt tartására alakultak — kezdte nyilatkozatát Kocsis elvtárs. — Feladatuk többek között, hogy az egy területen megépülő létesítmények össze- hangoltabban épüljenek és mű­ködjenek. kell létesíteni egy terü­leten. egy beruházú és egy kivitelező felelősségé­vel, kapacitásával. míg a göngyölegellátó ettől délebbre telepszik. A bizottság legutóbbi ülésén döntött a bú­torgyár elhelyezésének ügyé­ben is. Eszerint így nyilván olcsóbb lesz az építkezés, és az üzemek közeli összehangolt munkája, koope- rálása révén az üzemeltetés is, nem beszélve a kiegészítő be­ruházásokról, a szociális léte­sítményekről. — Sok hasonló esetben dön­tött a koordinációs bizottság. Az új üdítő és szikvízüzem va­lamint a Vasnagyker Vállalat telephelye egy területre, a nagykálíói úton épül. A TÜ- ZÉP jelenlegi helyén nem tud­ja megoldani feladatait, kicsi a telephely. Szükséges a bőví­tése. A bizottság döntése nyo­mán a TÜZÉP megkapja a Göngyölegellátó Vállalat jelen­legi telephelyét, ezzel bővül, a bútorgyár, valamint az É. M. építőipari válla­lat új telephelye, és aa épiileíl xkkburkiló gyár egymás mellett épül meg. így üzemközti segítséget nyújt­hatnak a feladatok megoldásá­ban. — A bizottság a jövőben is foglalkozik hasonló kérdések­kel, de olyanokkal is, amelyek az üzemek dolgozóinak igé­nyeit a jelenleginél jobban és magasabb szinten oldiák majd meg. S emellett az építmények kapacitása is kedvezőbb ki-" használásra kerül. Tervezi a koordinációs bizottság, hogy olyan közös — kultúrházhoz hasonló, de ezeknél több ága­zató — kiegészítő építményeket javasol az egymás mellé épü­lő üzemeknek, amelyek kihasz- náltabbak lesznek a nap szinte minden szakában. A kultúrhá- zak egész nap üresek, s estén­ként. sem mindig teltek. Egy ilyen közös kiegészí­tő létesítmény mego dhat- ná például a következő feladatokat í öl »öde r- vosi íendelő, étke:ő, s ak- tnunkáskepző, tarsaigo, klub. és különféle rendez­vények színhe’ye, könyv­tár, stb. Nyílyán. együtt­működve az idő gazdasá­gosabb 'ihász hálásával így nem kongó termek létesülnének. — Véleményem szerint a koordinációs bizottság, eddigi munkájával is hatékonyan hoz­zájárult az olcsóbb és gazdasá­gosabb építkezésekhez, s a jö­vőben ez még inkább érvénye­sül. Számszerűen nehéz volna kimutatni a megtakarítást, de nem túlzók, ha a munkát több milliós megtakarítással jelzem — fejezte be nyilatkozatát Ko­csis László elvtárs. Sipkay Barna A háztáji haszna mért, a több termékért folyó versengésben.' S nem szabad elfeledkeznünk a helyi ered­ményekről sem. A megye, a járások- a községek és falvak vállalásairól; amelyek mind a szocializmus építése segítésé­nek, jegyében születtek és a, legtöbb esetben maradék nél­kül meg is valósultak­Mindez azt mutatja, hogy if­júságunk megértette, legfonto­sabb teendő jól dolgozni és jól tanulni, mint ahogy ezt az előző kongresszus jelszava: „Munkával, tanulással a szo­cializmusért” kitűzte. Igazán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a tanulás szinte elemi kö­telesség, mozgalom lett a fia­talók körében. Százezrek kap­csolódtak be az oktatás külön­böző formáiba. Ennek eredmé­nyeként nagymértékben emel­kedett ifjúságunk általános műveltsége, s szinte elenyésző azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik legalább a nyolc általánost be nem fejezték. Nö­vekedett ezzel szemben igen jelentősen az egyetemet vég­zett és végző, valamint az érettségizett, illetve a középfo­kú oktatásban részt vevő fia­talok száma. Az ifjúsági szövetség az utóbbi időben, igen helyesen, szövetség az egész társadalom támogatásával érte el. E támo­gatás nélkül nem lehetett volna valóra váltani a kitűzött ter­veket. A pártszervezetek állan­dó segítőkész támogatása, a társadalmi, állami és gazdasá­gi vezetők megértése és ösztön­zése volt az, ami előre lendí­tette a fiatalokat, s amely te­hetővé tette, hogy kibontakoz­hasson alkotókészségük, terem­tő erejük. A VI. kongresszus minden bizonnyal újabb nagy feladatokat állít az ifjúsági szövetség, s minden magyar fiatal elé- Mint ahogy a kong­resszusi irányelvekben ezekre már van is utalás. E feladatok­nak eleget tenni, az újabb vál­lalkozásokat teljesíteni, az if­júsági szövetség csakis az egész társadalom támogatásá­val tud. A küldöttválasztó taggyűlé­sek és a küldöttértekezletek azt mutatják: ifjúságunk lel­kes, odaadó híve szöcialistá rendszerünknek, kész azért dolgozni, s ha kell, áldozatot is hozni. S mivel a szocializ­mus teljes felépítését kell megvalósítanunk, nemcsak szükséges, de kötelességünk is ifjúságunk alkotókészségét a nagy feladat teljesítésében fel­használnunk. Segítse tehát mindenki a maga területén, hogy fiataljaink valóra vált­hassák elképzeléseiket, tervei­ket, a haza, népünk javára.------------- , ■ - L. ■ .1 Ha egy területen négy—öt létesítmény kerül egymás mellé, akkor ezek össze­hangolt építkezése meg­gyorsítja, gazdaságosabbá teszi magát az építkezést is, egy ütemben folyhat a víz-, csatornázás munká­ja, útépítés stb. Ezen túl az ilyen, egy területre települt létesítmények közös erőből létesíthetnek kiegészítő épületeket is, mint _ szociális, kulturális, munkavédelmi, egészségügyi épületeket. így nemcsak olcsóbb építkezéseket lehet megvalósítani, hanem az együttes építés révén nagyob­bakat, célszerűbbeket is. Pél­dául, ha a konzervgyár, a gu­migyár, a dohányfermentáló közösen hozott volna létre böl­csődé^ vagy más hasonló kie­gészítő létesítményt, azok sok­kal kevesebből, kényelmeseb­bek, jobban ellátottak lehet­nének. — Ezekből kiindulva kezdte munkáját az idén létrehozott megyei koordinációs bizottság, már a tervek összehangolásá­val. Eredetileg például új ke- nyárgyár épült volna Nyíregy­házán, külön beruházóval- Ugyancsak új malom építését tervezték, külön beruházóval. Terményraktár és silók épültek volna külön-külön. A koordinációs bizottság döntött: mindezekből élel­miszeripari kombinátot Kiszakadt az ég dunnája. Kövér pihék milliárdji hűlt. . Kiben ne idézne fel vala­milyen emléket? •it Négyéves lehettem. Az aranysárga ősz után akkor is elérkezett a telet jelző hóesés. Amerre szem ellátott a falu végéről, sajátos szürke borulás mindenfelé. Ala­csony házunk barnásfekete nádteteje megszépült, a rá­rakódó fehérség alatt eltűn­tek koreainak durva fái. Fe­hér pólya került a csupasz ták ágaira, kerítésekre. Az udvaron utánam maradt vá­sott bakkancsom nyoma. Repesve örültem. Játékos kedvvel kapkodtam a kezem­mel a széltől szeszélyesen kavargó pilléket. Ujjongva szaladtam be vissza a ház­ba- Lánytestvéreim azonban — ok már nagyobbak voltak — nem osztoztak örömöm­ben. Hívásomra, hogy jöjje­nek ki, gyönyörködjünk együtt a világot széppé öl­töztető időnek, csak a vállu- kat rántották. Róza, a leg­idősebb, durván el is lökött magától. Inkább közelebb húzódtak a vékony pongájú csikóspórhoz, és még szor­galmasabban dugdosták belé a nedves iziket, hogy meleg víz legyen anyámnak a mo­sáshoz. Apám napszámon volt a raktárban, neki nem mond­hattam örömömet. Tekenö mellett .hajló anyámnak fog­tam meg vászon kötényét. — Juj, anyám, esik a hó! Bólintott és tovább mo­sott. — A hó is az égből esik, anyám? Mint az eső? Megint csak bólintott. — Miből van a hó, anyám? Abbahagyta a mosást. Rámnézett. A szemében fénylett valami, amit nem ismertem még. Reszelésre ázott kezét a fejemre tette. — Lisztből van a hó, kis­fiam. Finom égi lisztből. — Akkor-., süthetünk most már sok jó kenyeret, rétest, csőrögét, pogácsát Anyám tekintetéből eltűnt a fénylés. — Csak addig liszt a hó, kisfiam, mig a fellegből le­száll. Utána vagy megmarad, vagy elmegy. Újra kimentem az udvar­ra. Még jobban esett a hó. Előbbi nyomaimat betemette. De örömömnek a fele se volt már. — Miért nem ma­radsz lisztnek, te hó? Ne­künk sok liszt kellene! Kis ideig a keskeny tor­nácról néztem az idő szeszé­lyét. Majd, mint kis mérges furia, a hóesésbe ugrottam. És hátra tartott fejjel, tátoít szájjal kezdtem elfogni a dagadt pelyheket. — Eszek én belőled fehér kenyeret, te hó! Eszek, míg el nem mész! Adói te nekem jó ke­nyeret, palacsintát, pogá­csát...! — S már nem volt elég a szájjal való kapko­dás: az udvar földjéről mar­koltam a havat­„ 4 fontos, hogy nem fáj a fejünk— Ha több a közös* több a családoké is Tákoson Mentegetik a dolgot: ne ke­rüljön az újságba, hogy a ta­goknak adták a vöröshere ter­més felét. Emiatt egy kicsit a fejükre is koppintottak a járásnál. — De az a fontos, hogy nem fáj a fejük — hoz­za összefüggésbe azt a bizo­nyos koppintást Baráth Zol­tán, a tákosi Uj Élet ' Tsz párttitkára azzal, hogy új termésig, legalábbis szénafé­lékből mind a közös, mind a háztáji el lett látva. Kosa Bertalannal, a községi tanács elnökével egy frissen készí­tett kimutatást lapozgatnak. Abból kerülnek elő együtt és külön-külön a község jószág­állományát felmérő adatok: a következő év takarmányozási tervéhez állították össze a nyilvántartást. Józan felmérés Kis község Tákos, a közös szántóföld 900, a háztáji 176 hold. A tsz többnyire saját erejéből épített istállókat, és ezek telve vannak jószággal. A község állatállományából a szarvasmarhának, a kocáknak kétharmada, a teheneknek há- romnegyedrésze a háztáji gaz­daságban van. És az összes baromfi. E tények alapján mérlegelte a község és a tsz vezetősége, majd a tanácsülés Másnap reggel nem tudtam felkelni. Köhögtem szünte­len, a torkom ki akart sza­kadni. Beszédem fájdalmas suttogássá gyengült. Iszonya­tos forróság perzselt; vizes volt a párna a fejem alatt. Rosszul esett a szemem ki­nyitni. Arra se néztem fel, mikor anyám vizesruhát tett a sistergő homlokomra. A hangokat szokatlan távol­ról hallottam. — Nagyon beteg a lelkem, félrebeszélt az éjszalca. Or­voshoz kellene vinni. — Vigyed, — Igen. de., ami kis pénz van... Szégyen, amilyen ru­házatban járnak iskolába a nagyobbak. Liszt sincs, zsir is kellene..­— Mi az istent csináljak? Akasszam fel magam?! és a közgyűlés 1964 tavaszán a takarmányhelyzetet. A kö­zös szarvasmarhának 130, a háztájinak 140 hold legelőt jelöltek ki. A közgyűlés dön­tése szerint a tagok minden legelőre járó állat után 50 kilogramm pétisó árát befizet­ték,- a tsz megvásárolta és ki­szórta a háztáji legelőxe a mű­trágyát. Ezt teszik 1965-ben is. A vöröshere mellett a ta­gok különféle forrásokból összesen még mintegy ezer mázsa szénához jutottak. A takarmányrépát felesben mű­velték. A tákosiak igyekeznek más esetekben is. a közös jó­szág ellátása mellett a háztáji szükségletét biztosítani. Baromfi, tojás csak háztájiból ' Miként realizálódik a háztá­ji jószágtartás segítése az áru- értékesítésben'? — Erről a legutóbbi, novemberi adatok tanúskodnak. Baromfit, to­jást az idén csak a háztájiból adtak el. A község tervét az előbbiből 60—70, az utóbbiból 130 százalékra teljesítették. A szarvasmarha eladásnál nagy­jából egyforma az eredmény a közösben és a háztájiban, a különbség az, hogy a tsz első­sorban hízott állatokat, a ház­táji pedig tenyészanyagot ér­tékesít. Tejből, amellett, hogy a családok házi szükségletét kielégítik, kétszer annyit ad­tak el mint a közös, s együtt a község idei tervét lényegé­ben teljesítették. A sertésel­adásnál inkább szezonális le­maradás van: a hizlalás több­sége a téli időszakra esik a házaknál. Tejből, tojásból, baromfiból biztosítják a tagok a család napi .pénzszükségletét. Emel­lett, részben a téli foglalkoz­tatás megoldásaként jelentős a háziipar; tevékenység. A csalá­doknak közel felében készí­tik a lányok, asszonyok a beregi szőtteseket. Több csa­ládnál ez a mellékes havi 500—800 forintot jelent. Lármást kiegészítve A tákosi tsz nem tartozik a járás erős közös gazdaságai közé. Az aszályon tálán csak jövőre tudnak igazán kifogni: öt csőkutat építettek 300 hold terület öntözéséhez." Egy ön­tözőberendezést már besze­reztek, de még egyre szüksé­gük lenne, ösztöndíjas tech­nikusuk már a tsz-ben dolgo­zik. A 300 hold «öntözése gyö­keresen megváltoztathatja a termelési eredményeket: több abrak- és szálas takarmány jut majd a ködösnek is, a háztáji­nak is, hogy R két gazdaság — a nagyüzem és a háztájiak — egymást kiegészítve még több árat értékesíthessen. S. A. Majdnem teljes hónapig voltam beteg. Nagy beteg. S azóta9 mikor havazást látok, mindig eszembe juttatja e.zí örömmel indult, de szenve-! déssé vált gyermekkoromt darabkáját. Asstaloe Báltat A kisvárdai kereske­delmi napok alkalmából rendezett cukrászkiállí- táson. Meggy esi Imre fia­tal cukrász gépsonka tál­ja, gyümölcs köritéss«! aratott nagy likert. Hamuiéi .1. fdv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents