Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Harc a fagy pii szti iúmú cl len Földünk hidegebb vidékein a fagykárok évről évre jelentős veszteségeket okoznak a mezőgazdaságban, ezért a fagyvédelemmel kapcsolatos problémáknak az 1958-as varsói Meteorológiai Világszervezet Agrármeteorológiai Szak- bizottságának ülése jelentős teret szentelt. Az utóbbi évtizedben az ENSZ illetékes szervei igyekeznek világviszonylatban is összehangolni a fagy leküzdésének módszereit. Védekezés vagy megelőzés A korszerű fagyvédelem elméleti, és gyakorlati kérdéseivel rendkívül sokat foglalkoznak Franciaországban. A versaillesi Központi Bioklimatológiai és a hasonló rendeltetésű mopellieri intézetek munkatársai nemrégiben közleményben számoltak be eredményeikről. / A passzív fagyvédelmi osztályon dolgozó munkatársak elsősorban biológiai' adatokat gyűjtöttek a növényi szövetek hideg következtében történő elhalásának folyamatairól, másrészről bizonyos művelési eljárások kikísérletezésével foglalkoztak, amelyek lehetővé teszik a fagy káros hatásának csökkentését. Különösen 6zép eredményeket várnak a biokémiai kezeléstől, amelynek segítségével a növény ellenállását fokozzák, valamint - a rügyfakadást késleltetik. Ezek a passzív, a védekező fagy védelemmel kapcsolatos kísérletek ma még inkább csa.i elméleti szempontból érdekesek, sokkal nagyobb a jelentőségük a kárelhárítás szempontjából az aktív, a megelőző fagyvédelmi kísérleteidnek és az ezzel kapcsolatos különféle gyakorlati módszerek kidolgozásának. A francia fagyvédelmi szakkörök egy ideig nagy reményeket tápláltak Déssens professzor mesterséges felhőképző kísérletei iránt, ö kongói tanulmányútja során figyelte meg, hogy csapadékmentes vidékek kakaóültetvényein á munkások nagykiterjedésű cserjék felgyújtásával igyekeztek, — néha sikerrel — felhőt képezni. A műfelhő máshol öntöz Dessens professzor hazatérése után a francia kormánytól 1 700 000 frankot kapott mesterséges felhőképző kísérleteihez. Felhőképző telepét a Tannemezan-i fennsíkon rendezte be, és az elmúlt években több ízben sikerült is felhőt képeznie mesterséges úton. A felhőképző berendezés tulajdonképpen egy 3200 négyzetméter területen, hatszög alakban felállított 100 darab, nagy teljesítményű lángszóró, amelyeket a Diesel-motorral működtetett pumpák gázolajjal táplálnak. Ha a 100 lángszóró egyszerre lép működésbe, úgy összesen 700 000 kW hőenergiát termel. A francia professzornak azonban, páradús időben 5 lángszóró üzemeltetésével is sikerült felhőt képeznie. Dessens tehát a zi- vatarfelleghez szükséges felszálló, nagyerejű meleg légáramot a lángszórók segítségével elő tudta állítani. A francia tanár, módszerét ugyan a Föld csapadékmentes területeinek klímaviszonyának megjavítására szeretné felhasználni, de kísérleteire felfigyeltek a ffancia mezőgazdaság fagyvédelmi szervei is. Sajnos ezzel az eljárással sem esőztétés, sem célzott felhőréteg kialakítása nem lehetséges. Dessens az elmúlt években több ízben produkált zivatarfelhőt például Bretagne felett, de abból az eső Nyu- gat-Németország felett húlott le. Ugyanezen okból alkalmatlan ez a módszer fagyvédelmi szempontból is, a gyakorlatban ugyanis a képzett felhőréteget a kívánt terület fölötti légtérből a légáramlatok hamarosan elsodorhatják. A módszer egyébként is rendkívül költséges. A jelenleg alkalmazott módszerek közül jól bevált az úgynevezett esőszerű öntözés, amely a kísérletek eredményei szerint a növényeket — 7 C fokig terjedő fagy ellen védi. Az öntözés; vagy inkább permetezés során a permet nem haladja meg a 20 m-'/hek- tár mehnyiséget. Ez óránként 2 mm csapadéknak felel meg. Mihelyt a levegő hőmérséklete + 4,5 C fokig süllyed, „ permetezőgépeknek bevetésre készen kell állniuk. A permetezést -(- 3 C foknál kell megkezdeni. A permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a növény hőmérséklete + 2,7 C fok alá ne süllyedjen, ennél az értéknél ugyanis még nem szűnik meg az élettevékenysége. Amikor a növényt kívülről már jégréteg fedi, belső hőmérséklete kissé emelkedik, ez a körülmény viszont megvédi sejtjeit a fagy hatásától. A permetezést a fagy megszűnéséig kell folytatni. A permetező berendezések hóképzésre is felhasználhatók, amennyiben megfelelő kiegészítő szórófejjel látják el azokat. A kutatók meleg levegőt szolgáltató ventillátorókkal, gázfűtéssel történő fagyvédelmi berendezésekkel, sőt az utóbbi időben infra fűtéssel is kísérleteznek. Műanyagtakarók A fagy elleni küzdelemben továbbra is fontos fegyvernek tartják a füstölési eljárásokat. Az utóbbi években nagyüzemi szempontból is bevált a vegyszeres füstölés, amelyet az olaszok alkalmaztak első ízben. Erre a célra mozgó berendezésekben kéndioxid és amonnium keverékéből ködót fejlesztenek. A vegyszeres ködréteg bevonja a környező növényeket és megvédi ezeket a fagy ellen. Még egyszerűbb eljárás a füstgyertyák alkalmazása. Végezetül meg kell emlékezni a könnyű műanyagok felhasználásáról a fagy elleni harcban. Különösen polietilén, poliészter és pvc-taka rókát alkalmaznak jó eredménnyel például rózsatövek letakarására, valamint — vetés előtt — a talaj előmelegítés céljából és a növénykultúrák téli kifagyása ellen. Mindaddig, amíg az atomenergia békés célokra történő felhasználása nem teszi lehetővé földünk klímaviszonyainak megfelelő átalakítását, keresik a módszereket a pusztító fagyok elleni védelmi harchoz. Endresz István 915 millió forintos megmentett érték Elkészítette idei munkamérlegét a Szabolcs-Szatmár megyei növényvédelmi bizottság A megye mezőgazdasági termelésre hasznosított területek növényvédelmi munkáiról és eredményességéről mérleget készített a megyei növényvédelmi bizottság. A felmérést alapos, körültekintő munka előzte meg. A járási tanácsok, községi tanácsok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakemberei megvizsgálták az átlagterméseket, a különböző termények minőségét, hogy megállapíthassák a kártevők millióinak rombolp munkáját. Az összesített eredmények meglepőek. A legveszedelmesebb növényi betegségek csupán 130 millió forint értékű mezőgazdasági terményt pusztítottak el. Ez hatalmas ösz- szeg, de mégis elenyésző a korábbi évekhez viszonyítva, összehasonlító adatokkal mutatták ki, hogy három évvel ezelőtt 450 millió forint kárt okoztak a mezőgazdaságnak a rovarok, rágcsálók, gombák és egyéb betegségek. Az idei kártétel ennek csupán egyhar- mad része. Hatalmas eredménynek számít ez, amit a szakemberek a következőképpen mérlegeltek. Tíz évvel ezelőtt a megyében csupán 60 lóvontatású és 3000 háti permetezőgép állott a nagyüzemek és kisgazdaságok rendelkezésére. Akkor hatezer hold gyümölcsöst tartottak nyilván Szabolcsban. Ebben az időben minden járási székhelyre egy felsőfokú végzettségű szakember jutott és ma már nemcsak mindén községben, hanem minden ezer holdon felüli nagyüzemben magas képzettségű kertészek, mezőgazdászok, mérnökök, technikusok és szakmunkásképző tanfolyamot végzett brigád vezetők irányítják a munkákat. A gépesítés terén is nagyot fejlődött megyénk. A nagyüzemi táblákon az idén is több mint félezer nagy teljesítményű permetező és ködszóró gép dolgozott. Ebből 410 gépet az idén vásároltak. A földmű vessző vetkezetek csaknem nyolcezer háti, kisüzemi növényvédelmi gépet kölcsönöztek a háztáji gazdáknak. Megyeszerte megszervezték & figyelő szolgálatét és a n&- vényvédelmi hadjáratokat. A szakszerű munka nyomán szinte eltűntek a gyümölcsösök legveszedelmesebb ellenségei a pajzstetvek. A számítások szerint ezek a rovarok, az idén csupán egymillió forint veszteséget okoztak a nagyüzemeknek. A korábbi években ez a veszteség az ideinek a tízszerese volt. A kártevők özönének pusztító munkáját legjobban meggátolták a gyümölcstermelők. Az idén csak a téli almáskertekben 240 millió forit értékű gyümölcsöt mentettek meg. Ez annyit jelent, hogy a termésnek 90 százalékát találták pajzstetűmeníesnek, vagyis exportra alkalmasnak. A Mezőgazdasági Terményeket Értékesítő Szövetkezeti Központ erről a tényről az alábbi nyilatkozatban számolt be. ,.Az idei termés minden eddiginél kiválóbb volt. A korábban belföldi minősítésűnek számított janatánalmából sokat exportra is alkalmasnak találtunk”. A belföldi alma minő- ségkülönbözetét leginkább ütődés, jégverés, vagy a szedéskor ért sérülés okozta. A növényvédelmi munka gyümölcsös kertjeinkben valóban kifogástalan volt az idén. Sokkal többet kell azonban tenni az egyéb mezőgazdasági termények kártevői ellen. Nagyobb gonddal kell elvégezni a háztáji területek és kertek ápolását. Több írtóhad- járatot kell rendezni a kolo- rádó bogár, a répabarkó, amerikai fehér szövőlepke és egyéb veszedelmes kártevők felszámolásáért. Akkor az ideinél is jobbak lesznek az eredmények. Bár az idei eredmény is szembetűnő. Mindent összesítve Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemei a Nyírségben, Erdőháton és Be- regben honos növénykultúrák megvédésében jó munkát végeztek és 915 millió forint értéket mentettek meg a rovarok és növényi betegségek pusztításától. Űjlaky Vilmos Nyíregyháza vasútállomás, a posta új épülete. Hammel J. felv. Hétmillió a szolgáltató ipar bővítésére Előtérben a háztartási gépjavítás, a lakásépítés — Űjabb iparengedélyeket adnak A jövő évi helyi iparpolitikai terv összeállításánál bekérték a járások, és az igények kielégítésében részt vevő megyei, illetve országos szervek javaslatait. A járási tanácsok, — felmérve a jelenlegi hálózatot, — részletes elemzéseket küldtek. A javaslatokat munkabizottságok előtt megvitatták és annak alapján készítették el a következő évi fejlesztési javaslatot. Ezek szerint a lakosság részére végzett termelési érték az ideihez viszonyítva 14,6 százalékkal magasabb lesz Szabolcsban 1965-ben, A magánkisiparban mind a termelési értéknél, mind a létszámnál a szocialista iparhoz hasonlóan lényeges íelfu-. tást javasolt a megyei tanács vb. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy a lakosság igényeit ott is kielégíthessék, ahol erre eddig egyTÜtalán nem volt lehetőség. Ezt a feladatot magánkisipari engedélyek kiadásával segítik. A tervjavaslaton belül fő helyet kapott a mérték utáni tevékenység. Ezen a területen 14,2 százalékos felfutást irányoztak elő. A szövetkezeti iparnál at emelkedést arra alapozták, hogy egyes járási székhelyeken és olyan nagyobb községekben, ahol ilyen részleg nincs, a ktsz-ek újat állítanak be. Az ipari javítás összesen 9,6 százalékkal növekszik. Különösen jelentős a gépkocsijavítás, g háztartási kisgép és egyéb vasipari javítás. Tekintettel arra, hogy a nw- gánképkocsik száma évről évre nő, valószínű, hogy az igényeket még így sem tudják kielégíteni. A legnagyobb — húsz százalékos — felfutás mutatkozik az építő és szerelőipari tevékenységnél. Ez abból adódik, hogy a ktsz-ek a terv szerint nagyobb mennyiségű kislakást és társasházat készítenek 1965-ben, A helyi iparpolitikai feladatok megvalósításához feltétlen szükséges a beruházási hitel biztosítása. A tanácsi és szövetkezeti iparra ebből ösz- szesen 7,1 millió forintot irányoztak elő. Ennek keretén belül többek között értékes gépeket vásárolnak a nyíregyházi textil- ruházati, a fehérgyarmati vegyesipari és a Nyíregyházi Patyolat Vállalat részére. Egyéb keret a nyíregyházi szolgáltató vállalat központi műhelyépületének, a Patyolat Vállalat központi telepbővítésének tervezésére és a nyíregyházi órajavító üzlet berendezéseire szükséges. Saját erőforrásból a Patyolat Vállalatnak Nyíregyházán két- új felvevőhelyet kívánnak nyitni. A szövetkezeti iparban új javító-szolgáltató üzemházakat építenek, illetve a meglévőket bővítik. (bfj Falusi téli tanfolyamok megyénkben Ötödik éve szervezik megyénkben a pártszervezetek a falusi téli tanfolyamokat. Az egyfolytában két hétig tartó tanfolyamra azokat a dolgozókat mozgósítják, akik semmilyen más oktatásban nem vesznek részt. Többnyire megyei és járási vezetők tartanak előadásokat az időszerű politikái és gazdasági kérdésekről, főként az adott község lakosságát érdeklő témákról. Utána kötetlen beszélgetéseken vitatják meg azokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktatásnak ez a formája igen népszerű a megyében. Szép számmal vannak példák arra, hogy a tanfoiyámot 35—40 fővel kezdik, 100 —120 részt vevővel fejezik be. Az első évben a tanfolyamokon kb. 1200-an vettek részt. Az idén mór a 10 000- ret is meghaladja a hallgatók száma. 310 helyen, köztük több nagyobb tanyai, településen rendezik meg. A csengeni és nagykállói járásban már decemberben, a többi járásban januárban és februárban tartják. Az előadók részére a megyei pártbizottság november 30-tól december 5-ig két csoportban három-három napos előkészítő tanfolyamot rendezett. Lassul a Föld forgása? Amint híre érkezett, nemrég érdekes adatokat sikerült kiolvasni a Föld múltjára vonatkozólag a réges-régen elpusztult korallok fennmaradt „életművéből”. A korallok Ugyanis — amint ezt a biológusok megállapították — Csak napsütésben dolgoznak, építik szigeteiket, az éjszakát „átalusszák”, és ágas-bogas alkotásaikon ennek a szakaszos építkezésnek a nyomai éppen úgy felismerhetők, mint az évgyűrűk a fákon, fennek a jelenségnek pedig érdekes csillagászati vonatkozásai is vannak. A korallok „napi teljesítményei” Ugyanis elárulják, hogy egy-egy időszakban naponta hosszabb, vagy rövidebb ideig dolgoztak-e, tehát hosszabb, vagy rövidebb ideig tartott-e a napsütés, vagyis az építménynek az a része tavasz- szal, nyáron, ősszel, vagy télen rakódott-e le. A lerakódásokból tehát szabályszerű „naptár” állítható össze. Az újabb- kori építkezéseken valóban pontosan meg is számolható az évi 365 lerakódás, a régebbi képződményekben viszont évente 370, sőt még régebben 380 réteg figyelhető meg. Ez tehát azt mutatja, hogy akkoriban jóval többször fordult meg saját tengelye körül a Föld egy év alatt, mint mostanában. Ez a megfigyelés újabb bizonyítéka annak, hogy a Föld forgása lassul. Erre egyébként már régebben is következtettek abból, hógy a napes holdfogyatkozások látszólag mindig korábban következnek be, mint ahogy előzetesen kiszámították. A lassúbbodás okát azonban még nem sikerült egyértel- müleg tisztázni. Főleg kétféle magyarázat van előtérben. As egyik a Hold által okozott úgynevezett „dagáíysúr- lódásra” vezeti vissza, a másik pedig a Föld tágulására. Ha ugyanis a Föld tágul, forgásának éppen úgy lassúb- bodnia kell, mint ahogyan a jégtáncos is rögtön lassabban pörög, amint széttárja karjait. A lassúbbodás mértékét azonban már ismerik. Tudják, hogy ez a „késés” naponta elenyésző ugyan, az elmúlt kétezer év 730 000 napja alatt azonban együttvéve, több mint három órára nőtt. Mivel pedig a lassúbbodás mértéke a kamatos-kamat módjára növekszik, napjainktól számítva 11 000 év alatt további egész napot tesz majd ki. így akkor egy holdfogyatkozás — amelynek a „menetrendjét” a Föld forgásának lassúbbodása, természetesen nem befolyásolja — látszólag teljes 24 órával hamarabb következik majd be, mint amikor abban az esetben kel-* lene, ha a Föld forgásának sebessége változatlan maradt volna. (MTIf
