Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
Események sarakban A francia nemzetgyűlés csütörtökön hajnalban 278 szavazattal 188 ellenében — 17 tartózkodással — elfogadta a francia atomfegyverkezés hatéves programját. Az atombombatörvény feletti szavazást 16 órás vita előzte meg. Bombayban az eucharisztikus kongresszus ünnepségei sorában VI. Pál pápa csütörtökön hat új püspököt szentelt fel, s az új liturgia szerint velük egy oltárnál celebrált ünnepi misét. A pápa ma befejezi indiai látogatását. A dél-vietnami kormány enyhítette a kijárási tilalmat, amelyet egy héttel ezelőtt vezettek be, a heves kormánytüntetések után. A kijárási tilalom éjfélkor kezdődik és reggel öt óráig tart. A venezuelai fővárosban nagy diáktüntetés zajlott le. A diákok sajtószabadságot és amnesztiát követeltek a politikai foglyoknak. A rendőrség megtámadta ,a tüntetőket, több diák megsérült, számos tüntetőt letartóztattak. Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter háromnapos olaszországi látogatásáról visszaérkezett Bonnba. Von Hassel a sajtó képviselői előtt azt hangoztatta, hogy közte és Andreotti között „teljesen azonosak a nézetek a NATO alapvető kérdéseit illetően”. Nem mondta meg, milyen konkrét kérdésekre vonatkozik az egyetértés. Egyhetes indonéziai látogatása után csütörtökön repülőgépen ha»a indult Csen Ji kínai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Látogatása során Sukarno elnökkel és más indonéz vezetőkkel tárgyalt. Lenin-renddel tűntették ki Vlagyimir Engelhardt akadémikust, a kiváló szovjet biokémikust. A tudós 70. születésnapja alkalmából kapta a kitüntetést Megnyílt az ENSZ közgyűlés általános politikai vitája Ma délelőtt Gr ont ék o szovjet küíéigy miniszter mond beszédet New York Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön délután megkezdte az általános politikai vitát.. Az ülés egyetlen felszólalója Vasco da Cunha brazil külügyminiszter volt. Hangoztatta, hogy országa független külpolitikát folytat, de leszögezte, hogy ennek a politikának „összame- rikainak, nyugatinak és egyetemesnek” kell lennie. Kijelentette, Brazília békét kíván s ezért állást foglal az ésszerű és ellenőrzött leszerelés mellett, mert az olyan biztonságot adhat, amelyre a fegyverek nem képesek. A brazil külügyminiszter sürgette a közgyűlést, foglaljon határozottan állást amellett, hogy váltsák valóra a genfi világkereskedelmi és fejlesztési értekezlet határozatait, egyben szükségesnek mondotta, hogy az ENSZ hozzon létre egy beruházási alapot, valamint egy nemzetközi iparfejlesztési ügynökséget. A nemzetközi kereskedelemben meg kell szüntetni azokat a hátrányos feltételeket, amelyek a fejlődő országokat sújtják — jelentette ki a brazil külügyminiszter. Vasco da Cunha elismeréssel szólt az ENSZ-nek a gyarmati rendszer felszámolása érdekében kifejtett tevékenységéről s hangoztatta, tovább kell folytatni a munkát ezen a téren, ugyanakkor kijelentette, hogy „nem szabad megengedni az erőszak alkalmazását” a gyarmati rendszer felszámolás^ során. Az ENSZ békefenntartó akcióival kapcsolatos kérdésekről szólva a brazil külügyminiszter az amerikai politika mellett foglalt állást, de egyúttal azt sürgette, hogy a jövendő problémák elkerülése végett egészítsék ki az ENSZ alapokmányát egy olyan cikkellyel, amely a békefenntartó akciók helyzetét pontosan meghatározza. A közgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját. A délelőtti ülésen hangzik majd el Gromiko szovjet, külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Leopoldville, (Reuter, AP, UPI): A nyugati hírügynökségek legfrissebb kongói jelentésükben arról adnak hírt, hogy Stanleyville városában a zsoldosok megkezdték a „megbízhatatlan elemek” felkutatását. Tekintve, hogy katonailag még nincsenek a legrózsá- sabb helyzetben, ezért újabb erősítéseket kértek és kaptak. A „közbiztonság” megteremtésének céljából repülőgépen száznál több marcona katan- gai csendőrt szállítottak a tartományi fővárosba és ezek nyomban hozzá is fogtak ne" mes missziójuk elvégzéséhez. Szerdán 170 személyt őrizetbe vettek és tízezernél több kongóit tereltek ösz- sze a város sportstadionjában kihallgatásra. Az utcákat katonai őrjáratok fésülik át, minden házat átkutatnak, s foglyokat szednek. A város egyes pontjain időközben folytatódnak a harKülpolitikai széljegyzet: Merre T felkelők- egyik vezetője Kongóból Khartoumba érkezett és ott sajtóértekezletet tartott. Gaston Soumialot beszédében és az újságírók kérdéseire adott válaszaiban leleplezte a nyugati propagandának azt a hazug állítását, amely szerint a belga ejtőernyősök „küldetésének” humánus jellege volt. — Abban a háborúban, amely jelenleg Kongóban folyik, igen sok kongói pusztult el — hangoztatta. — Az Egyesült Államok, Belgium és egyes más nyugati országok szörnyű bűntettet követnek el, amikor háborút viselnek a kongói nép ellen. Az ártatlan emberek, köztük nők és gyermekek meggyilkolásáért a felelősség az Egyesült Államok és Belgium uralkodó köreit, terheli —, jelentette ki „ kongói felkelők vezetője. II Szonda-2 folytatja útját Moszkvai, (TASZSZJ: A Szonda—2 automatikus űrállomás folytatja útját. Eddig négyszer létesítettek kapcsolatot az űrállomással. Adatokat szereztek a röppályá- ra, a műszerek működésére, továbbá a Szonda—2 eddigi tudományos észlelésedre vonatkozólag. Az űrállomással állandó a rádiókapcsolat. A rajta elhelyezett automatikus irányító berendezés megbízhatóan feldolgozza a Földről rádió útján érkező utasításokat. Szerda este, moszkvai idő. szerint 22 órakor az űrállomás 710 000 kilométerre volt a Föld felületétől, a keleti hosszúság 128 és a déli szélesség 5 fokán. A programnak megfelelően további rádióösszeköttetések létesülnek majd a Szonda—2- vel. Két veszedelmes tűzfészek nyugtalanítja a napokban a békeszerető emberiséget. Az egyik Kongó, a másik Dél-Vi- etnam hadszíntere. Azok a neokolonialista körök, amelyek azt hitték, hogy a belga ejtőernyősök vérengzése likvidálja Kongóban a szabadságharcot, fogcsikorgatva kénytelenek belátni: az elhajított bumeráng visszaüt. A bumeráng hasonlat legalább olyan régi, mint a becstelen imperialista akciók. És eddig még egyszer sem bizonyult idejét múltnak. Mármint a hasonlat. Most is az történt, hogy jelenleg már 10 afrikai állam kérte a Biztonsági Tanácsot az imperialista agresszió tényének megtárgyalására és a megfelelő határozat meghozatalára. Az amerikai-belga gyarmatosítók hovatovább egy egész földrész közvetlen ellenakciójával és ezen túl az egész világ tisztességes embereinek és politikusainak közvetett tiltakozásával kerültek szembe. A szocialista országok népeinek és kormányainak óvfisa mindezeken túl a legmagasabb rendű humanizmus szükségszerű megnyilatkozása. És miközben vér folyik Kongóban, újra meg újra fellángolnak a háború emésztő tüzei Dél-Vletnamban is. A dél-vietnami partizánok ereje nem lankad, igazságuk tudata ellenállásuk kiapadhatatlan forrása. És kik állanak velük szemben? A jenki betolakodók és az amerikai gyarmatosítók szolgálatában álló Quisling- kormány. Márpedig a modern idők nem tűrik többé egyiket som. A népek idegen leigázók és belső zsarnokok nélkül akarnak élni. Ezt bizonyítja a délvietnami szabadságharcosok legújabb jelentős sikere is, amelyet Thien Giao megye- székhely és vasúti csomópont elleni lendületes rajtaütésekkel értek el. Ebben a helyzetben kétszeresen sajnálatosnak tartja a nemzetközi közvélemény a Washingtonból érkező legújabb híreket. Eszerint a háború megszállót ja, Taylor/ az USA dál-vietnami követe nem sikertelenül érvelt a Fehér Házban a háború folytatása mellett. Johnson hivatalosan közzétett nyilatkozatában az áll, hogy továbbra is minden eszközzel „hasznos támogatást kell nyújtani a dél-vietnami kormánynak az ellenség legyőzéséhez"... A diplomácia sima nyelvén közzétett eme mondat a háború folytatását jelenti. És nemcsak a dél-vietnami partizánok, hanem végső fokon az egész dél-vietnami nép ellen. Nyilvánvaló ez, ha utalunk azokra a sorozatos és véres tüntetésekre, amelyek Saigonban robbantak ki a nép állítólagos kormánya ellen. Az USA jelenleg már napi 2 millió dollárt áldoz erre a vesztett ügyre. Tovább folyik a vér, pedig ezt a konfliktust fegyverekkel nem lehet megoldani. Ez már közhely. Akkor mi célt szolgál a további próbálkozás? Hová akar kilyukadni Washington? Miért játszik a veszedelmes tűzzel? A világbéke nagy ügye azt követeli: mindkét tűzfészket szüntessék meg nem az imperialisták hanem az érdekelt népek akarata szerint... Peyrefitte: De Gaulle és lettesei találkozója egyelőre nem időszerű Párizs, (MTD: 20. — Kabátujj gondolja meg, milyen szomorú ez az ügy. Ha mindent tagad és ha csali gyanúokok maradnak fenn, akkor is kap egy pár esztendőt. Legkevesebb tíz évet! Az ügyészség is, a bíróság is, elrettentő ítélet kiszabása mellett lesz, nehogy más gazemberek is ügyészekre, meg bírókra fenjék a fogukat. Nos, Kabátujj, vegye elő a jobbik eszét. Hiszen tudom én azt, hogy nem a maga agyában született meg ez a „munka”. Ki volt a társa? — Én nem tudok senkiről, és semmiről — felelt tompán Kabátujj és a padlóra meresztette ;l tekintetét. — Macioszkát ismeri? — Nem ismerek semmiféle Macioszkát. — De makacs ember maga! Jót akarok magánok, ki akarom húzni a csávából, maga meg bolondnak tetteti magát. Miért tagadja, hogy ismeri Macioszkát, aki az N-i cementgyárban dolgozik? — Semmiféle Macioszkát nem ismerek — ismételte Napiórkowski. — A csekket sem látta? — Miféle csekket? Kabátujj hangja valóban őszinte csodálkozást árult el. — Idehallgasson Kabátujj, beszéljen, amíg szépen kérem. — Én nem tudok semmiről főhadnagy úr. — Hát ahogy akarj a —, mondta szinlelt nyugalommal a főhadnagy. Rajski behívta 32 ügyeletes rendőrt. — Kísérje le az őrizetest az elkülönített cellába. Vigyázzon, hogy senkivel ne érintkezzék. Még valami! Ugye, Kabátujj, maga le akar szokni a dohányzásról, mert árt az egészségének? — Értem főhadnagy úr, akkor hát nem fogok dohányozni, mondta megadóan Kabátujj, aztán kiment a szobából. — Na látta, milyen hatökör — robbant ki a főhadnagy. — Ne idegeskedjék főhadnagy úr. Emberünk majd ül néhány órát, kissé elgondolkodik, aztán lassacskán megszelídül. Most pedig elosztjuk egymás között a szerepet. Három-négy óra múlva ismét felkísérik ide, ezúttal ón beszélek vele négy- szemközt. — Nagyszerű! — egyezett bele a főhadnagy. Tehát azt javasolja, hogy négy óra múlva úji'a iderendeljem Kabátujjat? — Ügy, ahogy mondja. Nekem most el kell ugranom az ügyészségre, „ Swieczewski utcába, de azonnal visszajövök. Kabátujj addig hadd elmélkedjék. Az ügyészségen az őrnagyot, mint rendszerint, a szokásos kérdéssel üdvözölték: — Mi újság a mi ügyünkben? — Lassan kibontakozik. Már vannak bizonyos támpontjaink. Azt hiszem, hogy végre kezünkben a megfelelő szál. — Milyen szál? — derült fel Jarzy Kur ügyész. — Nem is egy, sokféle szálacska. Csavargatjuk, fonjuk őket, hogy hurok legyen belőlük. Ismerünk már néhány adatot, vannak bizonyos feltevéseink, és őrizetünkben van az az ember, aki leütötte Zygmunt Kalínkowskit. — Ö vitte el a csekket? — kérdezte Halina Wilska. — Lehetséges, hogy ő, de ez még nincs megnyugtatóan tisztázva. Ebben a pillanatban nem is ez a legfontosabb. — Veled elég nehéz szót érteni. Mi itt mindnyájan már a fejünk tetején állunk — Kur ügyész láthatólag dühös volt —, és akkor te azt mondod, hogy neked a 80 000 dollár értékű csekk nem a legfon tceabb. — Természetesen, hogy nem n legfontosabb. Legfontosabbak a tettesek, ha őket lefüleljük, akkor a csekk is a kezünkben lesz. Kabátujjat már letartóztattuk. Könnyen be tudjuk bizonyítani, hogy részt vett a merényletben. Tehát elsősorban szóra kell bírni Kabátujjat, még azzal a feltétellel is, h„ szemet hunyunk afelett, hogy egyszer egy kicsit fejbekólintct- ta a tiszteletre méltó Kalin- kowski joggyakomok urat. — Miért beszélsz olyan fintorogva Zygmuntról? Panaszkodott, hogy őt is gyanúsítod. — Mindnyájatok közül leginkább Kalínkowskit gyanúsítom. — Tehát én is gyanús vagyok? — csodálkozott az ügyész. — Nagyon köszönöm, Stach. — Nincs mit — felelt az őrnagy —, számomra mindenki gyanús, akinek valamikor, valamilyen lehetősége volt az akták közelébe férkőzni, és tudott a csekkről. Például itt van Halinka kisasszony. Mondja, nehéz volt kicsalni Zygmunt urat a bírósági épületből, és amikor megbizonyosodott róla, hogy nála van a „fehér gengszterek” aktája, másnap támadást szervezni ellene? — Miért szerveztem volna ellene támadást? — Halinka őszintén derült az őrnagy szavain. — Kiveszem az aktát a páncélszekrényben fekvő dossziéból, hisz nekem ahhoz kulcsom is van, és passz. — Igen ám, de ha a csekk az ügyész dolgozószobájából tűnik el, akkor nagyon könynyű lett volna megállapítani, hogy kinek volt utoljára a kezében és ki vitte el. A gyanúsított személyek száma csak három lenne: Jerzy, ön, kedves Halinka kisasz- szony, és Kalinkowski. így viszont a gyanúsított személyek száma sokkal több. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a tettes az az ember, aki ebben a pillanatban minden gyanú fölött áll. — Nagyon bölcsen kiagyaltad ezt. Ügy, ahogy egy lengyel kriminalista-csillag’hoz illik. — Az ügyész igyekezett mindent tréfára fordítani. — De mondd, mit jelent az, hogy közülünk leginkább Zygmuntot gyanúsítod? — Nagyon egyszerű ez* Rajtakaptam, amikor azon mesterkedett, hogy félrevezessen. Amíg nem tudom meg, hogy mi volt ennek az oka, Zygmunt a gyanúsítottak listáján az első helyen szerepel. — Megmondhatja nekünk, miről van szó? — Halinka nem lett volna nő, ha nem kíváncsiskodik. — Tulajdonképpen nem lenne szabad, de megmondom. (Folytatjuk! Terror Stanley viliében Jelentések a kongói helyzetről cok és — mint a Reuter hozzáfűzi — a zsoldosoknak mindmáig sem sikerült átju uniók a Kongó folyó bal partjára. A zsoldosok garázdálkodásán túlmenően Stanleyville városát más veszély is fenyegeti. Az utcákon megszámlálhatatlan holttest hever és a kongói hatóságok attól tartanak, hogy tífusz vagy egyéb járvány tör ki. Egy másik Reuter-jelentés arról tájékoztat, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök De Gaulle francia elnökkel megtartott tárgyalásai után csütörtökre virradó éjszaka Párizsból visszatért Leopoldville- be. Megérkezésekor tanácskozásait hasznosnak nevezte, majd méltatta De Gaulle francia elnök „segitőkészsé- gét”, tárgyalásain ugyanis — fűzte hozzá — arról volt szó, hogy Franciaország milyen gazdasági segítséget ad majd kormányának. Beljajev a Pravda csütörtöki számában megállapítja, hogy Csőmbe Párizsba érkezése és De Gaulle tábornokkal folytatott megbeszélése arra mutat, hogy Franciaország is ki akarja használni a Kongóban létrejött helyzetet, ottani pozícióinak megszilárdítására. Beljajev a továbbiakban leszögezi: — Elmúltak azok az Idők, amikor ezer katonával egesz népeket lehetett „paci- fikálnj”. Áz afrikaiak ezt most újból bebizonyították. Megmutatták, hogy szabadok akarnak lenni és nem tűrnek semmiféle beavatkozást belső ügyeikbe. Khartoum, (TASZSZ): Gaston Soumialot, a kongói Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter csütörtökön a külföldi újságírók szövetségének ebédjén kifejtette a francia ' kormány álláspontját a nemzetközi politika egyes kérdéseiben. A miniszter főleg „Európáról”, a multilaterális atomhaderő tervéről és m francia—amerikai viszonyról beszélt. A francia kormánynak — mondotta többek között ««—> nincsen „cserejavaslata’’ a mulfilateráUs atomhaderő terve helyett. Egyelőre nem is készül kezdeményező lépésre, mert nem látja az ilyen közös atomhaderő célját. Saját nemzeti atomütőereiét építi, amelyet Nyugaí-Euró- Pa politikai egyesítése esetén kész beiktatni egy kollektív védelmi rendszerbe. Egy De Gaulle—Johnson találkozó egyelőre nem látszik időszerűnek — mondotta Peyrefitte. A francia—« amerikai csúcstalálkozóra csak alapos előkészítés után kerülhet sor. A miniszter végül Kongóval kapcsolatban kijelentette: Franciaország azt kívánja, hogy a kongóiak maguk vegyék kezükbe a sorsukat. A francia kormány ehhez gazdasági támogatást nyújt és szakembereket küld „Kongó közigazgatásának megszervezéséhez”. Makariosz nyilatkozata a ciprusi helyzetről latkozatában nagyra értékelte azt az erkölcsi támogatást, amelyét a szocialista országok nyújtanak Ciprusnak. Leszögezte, hogy az ország népe ellenzi a ciprusi NATO támaszpontokat. Amikor kijelentjük, hogy a ciprusi probléma demokratikus rendezése mellett széliünk síkra, egyben arra is gondolunk, hogy a ciprusi törökök a görögökkel azonos jogokat fognak élvezni — mondotta Makariosz elnök. Nicosia (MTI): Makariosz elnök sajtónyilatkozatban foglalkozott a ciprusi helyzettel. Megállapította, hogy a ciprusi nép egysége, bátorsága és helytállása lehetővé tette az országot fenyegető súlyos veszély elhárítását. Az elnök szavai szerint a ciprusi helyzet ma sokkal jobb, mint néhány hónappal ezelőtt volt. Makariosz elnök interjút adott bolgár újságíróknak. Nyi-
