Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

XXI ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1964, DECEMBER 23, PÉNTEK JHindirt kexLüti obi as ónknak kzLUmju kajníeiónjji minzsfudtíJt. kladtuirik. / Hz 19S5. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A forradalmi munkás—pa­raszt kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1965. évi terv- javaslatot. Az 1964. évi terv teljesítését — előzetes adatok szerint — az alábbiak jellemzik. Az ipari termelés 1964-ben az előző évi ütemet meghaladó mértékben emelkedik. Előrelát­hatóan jelentősen túlteljesíti termelési tervét az élelmiszer- ipar és a vegyipar; néhány ágazatban és egyes, a népgaz­daság szempontjából fontos termékek termelésében azon­ban lemaradás is mutatkozik. Az iparban a minőségi mu­tatók nem javultak kellő mér­tékben- Nem nőtt megfelelően a munka szervezettsége, a ter­melési terv túlteljesítése a tervezettnél nagyobb létszám és bér, valamint több túlóra igénybevételével történt. Nem a tervezett mértékben csök­kent a fajlagos anyagfelhasz­nálás és á költségszint. A mezőgazdaságban a ve­tésszerkezet a tervezettnek megfelelően alakult. A kenyér­gabona-termelés fedezi a szük­ségleteket. viszont az elő­irányzottnál kevesebb takar­mány termett. 1964 évben kedvezően alakult és a* tervezettet meghaladó mértékben nőtt az állatállo­mány, emelkedett az állati ter­mékek, termelése, az előző évi­nél körülbelül 5 százalékkal nagyobb a tej, 11 százalékkal a tojás, 3 százalékkal a vágó­baromfi és mintegy 1,5 száza­lékkal a bor termelése. Több hetes országos esőzés hátráltatta az őszi betakarítást és szántás-vetést. Ennek ellené­re a tervezett területen elve­tették a kenyérgabonát. Lema­radás van a mélyszántásban. Az év folyamán bővült a vasút vonóereje és kocsipark­ja. javult a közlekedés szerve­zettsége. Ennek eredményeként a közlekedés mintegy 9 száza­lékkal több árut szállított, mint az előző évben. így csök­kentek az előző években ta­pasztalt nehézségek. minden szállítási igényt azonban az idén sem sikerült teljes mér­tékben kielégíteni. Ez év során a beruházások összege 10 százalékkal haladta meg az 1963. évit és kismér­tékben túlteljesül az 1964 évi beruházási terv is. Ebben az esztendőben — többek között — megkezdődött a termelés a Tiszavidéki Ve­gyikombinát műtrágya gyárá­ban, a Debreceni Orvosi Mű­szergyárban, az Egri Hajtómú- és Felvonógyárban, a Nyíregy­házi Konzervgyárban, a Tata­bányai Tejüzemben, a Romhá- n}'i Cserépkályhagyárban, a Hidasi Brikettgyárban, a Győ­ri Szeszgyár takarmány élesztő üzemében, egyéb más üzemek mellett tovább bővült a Sze­gedi Kábelgyár és a Békéscsa­bai Konzervgyár. Átadták a forgalomnak az Erzsébet-hidat és a Ferenc távbeszélő központ új részlegét. Több fontos beruházás befe­jezése a tervtől eltérően áthú­zódik a következő évre, ilyen például a Hatvani Cukorgyár bővítése, a szekszárdi gépkocsi­forgalmi telep és Budapes­ten az Astoria szálló építése. 1964. végéig átadásra kerül mintegy 18 000 állami kivitele­zésű lakás, s további 1000— 1500 lakás építését a jövő év első hónapjaiban fejezik be. Becslés szerint magánerőből több mint 30 ezer lakás épült, ennek támogatására 1964-ben az állam több mint 1,4 milliárd forint kölcsönt folyósított. 1964-ben tovább fejlődött a kulturális-, az egészségügyi-, és szociális ellátás. Megépítet­ték a többi között a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát, a veszprémi egyetem 600 diákot befogadó kollégiumát- A böl­csődei és óvodai helyek száma kereken 6800-zal bővült. Át­adtak rendeltetésének mintegy 950 iskolai tantermet. A közép­iskolákban egyedül a nappali tagozaton tanulók száma csak­nem 21 ezerrel, az egyetemek, főiskolák és felsőfokú intéze­tek hallgatóinak száma kere­ken 10 ezerrel lett magasabb. 60 új falusi művelődési otthon nyitotta meg kapuit. 200 egységgel bővült. a könyvtárak hálózata. A tv- előfizetők száma a tervet jó­val meghaladó mértékben, több mint 200 ezerrel nőtt. Megépítették a Gyógyszer- ipari Kutató Intézetet, a nyíregyházi és a kalocsai tbc- gvógyintézetet, a gyöngyösi SZTK-rendelőt 3570 új gyógyintézeti, illetve szoci­ális intézeti ágyat adtak át. 90 új orvosi körzet létesült. A nyugdíjakra kifizetett ösz- szég 1904-ben az előző évi­hez képest 9 százalékkal — kereken 600 millió forinttal — emelkedett. Az 1964. évi terv a lakos­ság jövedelmeinek jelentős, ezenbelül a bérből és fizetés­ből élők egy főre jutó reál- jövedelmének minegy 3 szá­zalékos növelését irányozta elő. Az előzetes adatok sze­rint a jövedelmek ennél vala­mivel nagyobb mértékben növekedtek. A kiskereskedel­mi áruforgalom terve túl­teljesül. Az év folyamán a takarékbetét-állomány több. mint 4 milliárd forinttal nőtt. A külkereskedelmi árufor­galom 1963-hoz képest a ter­vezettet meghaladóan mint­egy 8.5 százalékkal nőtt; az import ax előirányzottnál na­gyobb arányban emelkedett. Bővült az áruforgalom mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal. Az összes tapasztalat figye­lembe vételével 1965-ben, amely a második ötéves terv utolsó esztendeje, azt kell el­érni. hogy az éves terv és jó megvalósítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő ötéves tervhez. Evégből minden területen ja­vítani kell a gazdálkodás hatékonyságát: javítani kell a népgazdaság külkereskedel­mi összteljesítményét; az életszínvonal emelésében el­ért eredmények megszilárdí­tásával meg kell teremteni a további előrehaladás felté­teleit. A népgazdaság 1965, évi tervezek feilődéset az alábbi főbb adatok jellemzik. IVemzcti jövedelem A terv előírt«, hogv a nem­zeti jövedelem tovmelése az 1964 évűhez kénest mtotegv 3 százalékkal növekedjék. Ipar A terv előirányzatai sze­rint az ipar termelése^ a ko­rábbi évekénél mérsékelteb­ben. körülbelül 4,5 százalék­kal- nő. A végrehajtásban kü­lönös figyelmet kell ford-’tani arra, hogy a termékek össze­tétele és választék-, az eddi­gieknél jobban alkalmazkod­jék a tényleges igényekhez. Az ipari termelést meghaladó mértékben nő az export; emelkedik a belkereskedelem részére átadott termékek mennyisége 'is, ugyanakkor az átlagosnál kisebb arányban nő a felhalmozásra fordítandó termékek termelése. Energiahordozókban a terv a hazai források fokozott ki­használását irányozza elő. A villamos energia fogyasztása 9 százalékkal nő. Mintegy más- félszeresére emelkedik a föld­gáz felhasználása. A vegyipar termelése az ipar átlagát jelentősen meg­haladó mértékben, 9.3 száza­lékkal emelkedik. Ezenbelül is különösen gyorsütemü a kőoilaj feldolgozás és a mű­trágyagyártás növekedése. A kohászat termelésének 1.6 százalékos növekedését írja elő a terv. Az év második fe­lében üzembe helyezik a Du­nai Vasmű hideghengerművét. Ez jelentősen javítja majd a kohászati termékek összetéte­lét. A terv szerint, a gépipar tennelése körülbelül 4 száza­lékkal, exportja 6—7 száza­lékkal haladja meg az ez évi szintet. A beruházási célokat szolgáló épületek tervezése vi­szont alacsonyabb lesz az ideinél. A gépipari terv vég­rehajtása során különösen fontos a termelésnek az igé­nyekkel való összehangolása, a korszerűség és P minőség jelentős javítása. A könnyűipar termelésének növelését a terv 3,4 százalék­kal. az élelmiszeriparét és az építőanyagiparét 5—5 száza­lékkal irányozza elő. Az ipar 1965. évi tervének végrehajtása során biztosítani kell, hogy a termelés rugal­masan alkalmazkodjék a szük­ségletekhez, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a termelők és a felhasználók között. Nem szabad a terme­lési tervet túlteljesíteni olyan termékek gyártásával, amely a készleteket feleslegesen nö­velné. Az 1965. évi terv fontos cél­kitűzése a munka hatékonyé ságának fokozása. Országos át­lagban az ipari termelés elő­irányzott növekedésének több mint 70 százaléka a termelé­kenység emelkedésétől kell, hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ír elő a költségszint csökken­tésében. Ennek végrehajtását az eddigieknél fokozottabban kell műszaki-szervezési intéz­kedésekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem je- vításával megalapozni. Ez a feladat megköveteli a munka-, a létszám- és a bérfegyelem következetes érvényesítését. Meseőgazdaíiág A mezőgazdaságban a teljes termelési érték az előirányza­tok szerint az ideihez viszo­nyítva körülbelül 1,5—2 szá­zalékkal növekszik, ezenbelül a növénytermesztés növekedése gyorsabb, mintegy 3—4 száza­lékos. Az állattenyésztésben a takarmány gazdaságosabb fel- használásával és a hozamok emelkedésével számol a terv. A ke '-érgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlag­termések előirányzata figye­lembe veszi a több éves tapasz­talatokat és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának le­hetőségeit. Kedvező termés- eredmények eléréséhez időben és megfelelő minőségben elvég­zett növényápolás és a rendel­kezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddiginél ha­tékonyabb hasznosítása szüksé­ges. Ä terv szerint bővül a mezőgazdasági gépállomány, 48 000 kh-dal növekszik az ön­tözött terület, a gépalkatrész ellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordít­sanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek ki­használására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 száza­lékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell for­dítani arra. hogy minden árut, amit a mezőgazdaság megter­mel, a felvásárló szervek el­juttassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt áruk. átvételénél, szállításánál és tárolásánál jelentkező vesz­teségeket csökkenteni kell. Közlekedés A szükségletek figyelembe vé­telével a terv a közlekedés áruszállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a személyszállítás mintegy 3 szá­zalékos növekedéssel számol. A feladatok ellátásához 17 fővo­nali villamosmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt. 3 ezer tehervagont. 500 tartály - és kavicsszállító kocsit, vala­mint 250 személygépkocsit, 530 autóbuszt, mintegy 3000 teher­gépkocsit kap a közlekedés­jelentősen nő a magán sze­mélygépkocsik száma is. I degen forga I o m A terv az idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításá­hoz. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágy­mányosi szálloda felépítését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda épí­tésének megkezdését. A cam- ping-férőhelyek száma körül­belül 50 000-rel gyarapodik. Beruházás A beruházási terv a korábbi­nál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok megvalósítására, min­denekelőtt az 1965-ben befeje­zendő beruházásokra. A 45 milliárd forint beruházási előirányzat biztosítja az üzem­be helyezendő beruházások be­fejezéséhez és a folyamatban lévő beruházások folytatásához szükséges anyagi- és pénzügyi fedezetet, ugyanakkor az el­múlt évinél kevesebb beruhá­zás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965. végére a folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások száma kö­rülbelül egyharmaddal csök­ken. A kialakítandó jobb kon­centráció segíti a beruházások kivitelezésének gyorsítását. A terv 1965-ben többek között a következő jelentősebb objek­tumok befejezését írja elő: Al­másfüzitői Timföldgyár má­sodik üzemegysége. Szegedi Gumigyár, Magyar Viscosa új danulonseívem üzemegysége, budapesti házépítő kombinát, Békéscsabai Konzervgyár. Az új induló beruházások közül a (Folytatás a t. oldalon.) II szovjet pártaiiHikás küldöttség elutazott megyénkből Az 1. V. Szem jón vezette öt­tagú kárpátontúli kulturális pártmunkás küldöttség csütör­tökön elutazott Szabolcs-Szat- már megyéből. A delegációt Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Markovics Miklós, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője és Gulyás Emilné, a ma» gyei tanács elnökhelyettese bú­csúztatták Beregsuráhynál.. A Csepelyi Tamásnála Nagykállói Járási Pártbizottság titkárának vezetésével Kárpát- ukrajnában járt szabolcsi pártmunkás küldöttség csütör­tökön visszaérkezett Szabolcs- Szatmár megyébe. Megkoszorúzták az elírnál*ási mozgalom, a munkásmozgalom mártírjainak emlék mű vét Húsz évvel ezelőtt végezték ki Sopronkőhidán Bajcsy-Zsi- linszky Endrét, Kreutz Róber­téi. Pataki Istvánt és Pesti Barnabást, az ellenállási moz­galom mártírjait. Ugyancsak két évtizede áldozta életét a fasizmus elleni harcban Kuliéit Gyula, Háy Mihály és Szír (Weinberger Dezső). A mártí­rok halálának huszadik évfor­dulója alkalmából csütörtökön délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Kerepesi temető­ben, a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél, ahol a pártbizottság, a tömeg- szervezetek és testületek he­lyezték el a kegyelet koszorú­ját. Az évforduló alkalmából ugyancsak csütörtökön koszo­rúzási ünnepséget rendeztek Bajcsy-Zsilinszky Endre tarpai síremlékénél, az egykori vá­lasztókerületének központjá­ban. Az ünnepség részt vevflt a községi tanács elől indultak a temetőbe, ahol 1947-ben örök nyugalomra helyezték a nagy hazafi földi maradványait. A sír mellett a feg3'veres testü­letek tagjai álltak díszőrséget. A Himnusz elhangzása után a megyei pártbizottság és a megyei tanács közös koszorúját Kállai Sándor, a megyei párt­bizottság titkára, valamin; d'. Fekszi István, a megyei ta­nács vb elnöke helyezte el- Ezt követően a fegyveres tes­tületek. a Hazafias Népfront, a szakszervezet, a KISZ mer gyei bizottsága, a járási tanács, a partizánszövetség megbízott képviselői koszorúztak. Az ünnepségre eljöttek Baj­csy-Zsilinszky Endre egykori barátai, ismerősei, harcostár­sai is. A koszorúzás az Tnter- nacionálé hangjaival ért vé­get. KGST ülés Szállóban és Bukarestben December 15 és 21 között Szófiában megtartotta har­madik ülését a KGST élelmi- szeripari állandó bizottsága. Az ülésen részt vett Bulgá­ria. Csehszlovákia. Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság. Románia és a Szov­jetunió küldöttsége. Megfigye­lőként jelen voltak a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Kuba képvise­lői. Az állandó bizottság számba vette az 1964. évi munkaterv teljesítése alapján elért ered­ményeket és elfogadta 1965. évi munkatervét. December 17—21 közöli Bia- karesiben tartotta 9- u'.é ét -a KGST szabván} es..ás, állan­dó bizottsága. Az ülésen les t vettek Bulgária, .Csehs.-:* vú- kia, Lengyelország. M g - ror- szág, Mongólia, az NDK Ro­mánia és a Szov.ie.uni • -ül- döttei. Megfigyelői mmós-g- ben jelen voltak a Korea Na­pi Demokratikus Kö ít:i r - súg képviselői. A bizottság gépipari, elekt­rotechnikai, kohászati és v egy­ipari szabványosítási ajánia.o- kat hagyott jóvá. Az ülés baráti légkörbe« folyt le. Aláírták ai 1965. évi ma«>ai — vietnami r; áriicsereforgaími és fizetési jegyzőkön* vet A Magyar- Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői a test­véri barátság és kölcsönös megértés szellemében tárgya­lásokat folytattak a jövő évi árucseréről. A tárgyalások eredményeként csütörtökön a Külkereskedelmi Miniszté­riumban aláírták az 1965 évre vonatkozó árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A meg­állapodás értelmében a két ország közötti árucsereforga­lom az ideihez mérten jövőre tovább emelkedik. A magyar külkereske Jeleni különböző gépeket és szállító­eszközöket, távKö .lesi oti en- dezésektt és precizió- izü- lekeket, acél-alumíniu,., ká­belt, lemezt, gyógyszereké, és laboratóriumi vegyszereket, tüzállótéglát. esükao.'.tauyagot, ponyvát és más árut szjilit a Vietnami Demon s i' us Köztársaságba, ahonnan töb­bek között olajos magvakat, kacsatollat, hús- és gyümölcs- kenzervet, teát. jutát. írópa­pirt. nyomtatványt, nyerspa- mutszövetet és kézműipari cikkeket importál.

Next

/
Thumbnails
Contents