Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
néhány helyen, így például Ga~ csályban is, a háztáji jószág- tartán takarmánybázisa kizárólag a háztáji növénytermelésre korlátozódott: sem munkaegységre, sem premizálásképpen nem kaptak a közösből takarmányt. Ez csak igen ritka esetben találkozott a tagok egyetértésével, nem volt megalapozott az az elképzelés, hogy az erős gazdaság viszonyai között a tagság elhanyagolható jelentőséget tulajdonít a háztáji sertéstartásnak. Nyilván, a legnagyobb oktalanság lenne a közös gazdaságokban meglévő állomány számának visszaszorítása, csak azért, hogy a háztájiban ezúton következzen be fellendülés. De arra igenis módot lehet és kell teremteni a premizálás helyes alkalmazásával is, hogy a termésátlagok tovább nőjenek, ezáltal jusson és több jusson a tagoknak a háztáji jószág tartásához, mert így a családok jobban kihasználhatják a meglévő töredék munkaidejüket, értékesíthetik a nem jelentéktelen mennyiségű konyhai melléktermékeket, hulladékokatNagyobb körültekintésre van szükség, a háztáji adottságok jobb hasznosítására ahhoz, hogy a csengeti járás árutermelési elsőségét a részfeladatok teljesítésével is biztosítsa a jövőben. Mert kétségtelen, a háztáji sertés, illetve kocatartás visszaesésének köze van ahhoz, hogy várhatóai mintegy kétezer darab hízót sertéssel kevesebbet értékesíte nek az idén a járásban mint ; tervezett volt. S. A Negyedmillióval a dolgozó nők száma A szakszervezetek országos felmérésének eredményei Országos felmérést készítettek a szakszervezetek a dolgozó nők helyzetéről. A többi között megvizsgálták, hogyan alakult az utolsó öt esztendőben a nők foglalkoztatása a népgazdaság különböző ágaiban. Az adatokból kiderült, hogy az említett időszakban az állami iparban dolgozó nők száma országosan több mint 250 000-rel növekedett, s ma már jóval meghaladja az egymilliót. Körülbelül egyötöd részük munkabrigádban dolgozik, s eredményes munkájukat jelzi, hogy tavaly mintegy 30 000- en kaptak kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Ez annál figyelemre méltóbb, mert a munkásnőknek csak mintegy 15 százaléka szakképzett. Az építőiparban foglalkoztatott 16 000 nődolgozó közül például csak ezernek van szakmunkás oklevele, a mezőgazdaságban pedig 200 ezer közül mindössze 2400- nak. A szakképzett nők jelenlegi kedvezőtlen arányának javítására a szakszervezetek a KISZ-szel, a munkaügyi és művelődésügyi szervekkel közösen programot dolgoznak ki. Az üzemegésaségügyi helyzetet vizsgálva megállapítottak, hogy a nők megbetegedése — a gyermekápolási időt beszámítva — két százalékkal gyakoribb a férfiakénál, viszont a nők általában rövidebb ideig vannak táppénzes állományban. Az egyes betegségeket tekintve a nők körében az influenza, a viszér, a magas vérnyomás, a különböző szívbetegségek, valamint a gyomor- és bélhurut lényeges«! gyakoribb, mint a férfiaknál, viszont jóval ellenállóbbak a bőr- és a kötőszövet megbetegedéseivel szemben mint a férfiak, s ritkábban szenvednek balesetet. A dolgozó anyák gyermekeiről évről évre fokozódó mértékben gondoskodik az állam. A tap ácsi és üzemi óvodák országosan mintegy 180 ezer gyermeket látnak el, s egy-egy gyermekre évenként 3600 forintot költ az állam A bölcsődékben jelenleg 36 ezer csecsemőt gondoznak, a jövő évben már mintegy 40 ezret tudnak elhelyezni. A bölcsődei kapacitás növelése férőhelyenként 45—50 ezer forintba kerül, s egy-egy kisgyermek ellátását évenként 9—10 ez«- forinttal segíti *z állam. „...szigorú volt, de tanultam belőle...“ Egy társadalmi bírósági ügy nyomában Cikkünk nyomán, egy hónap után Megvalósult a fiilpisdarőci kommunisták határozata Két tárgyalás Másnap első útja az üzem párttitkárához vezetett. — Ebből társadalmi bírósági ügy lesz — mondta a párttitkár. — Tudtam ezt én is, Medgyessy Nyírbátorban Uátszős vendég a kiállítás megnyitóján Ünnepélyes keretek között nyitották meg a „Medgyessy Ferenc szobrai és rajzai” című kiállítást a Nyírbátori Báthori István Múzeumban pénteken 17 órakor. Megnyitót mondott és a kiállítás anyagát ismertette dr. László Gyula, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem tanára. A vendégeket Sántha János, a megyei tanács vb. művelődési osztályának munkatársa üdvözölte. A kiállítást Kisdáginé dr. Ki- rimi Irén művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte. Az ünnepélyes megnyitón mintegy 600 vendég vett részt. A tárlat Medgyessy Ferenc huszonhárom szobrát és csaknem félszáz rajzát mutatja be. „Medgyessy az egyik legnagyobb magyar szobrász — mondta Kisdéginé dr. Kirimi Irén művészettörténész — művészetben ős szobrászerő rejlik, amely kisebb szobraiban éppúgy benne van, mint a legnagyobbakban. Érdeklődését csak a lényeges köti le, s ez végig kíséri művészi pályáján. Formái egyszerűek, szobrai jól felépítettek, szerNEB előtt a giccs Felfújható párna felfújt áron? — Pecsenyesütés tehenek mellett Szombaton ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, ahol többek között megtárgyalták a vásárok és piacok ellenőrzésének tapasztalatait. 58 népi ellenőr vizsgálta, hogy a vásárok és piacok rendezettsége, minőségi és mennyiségi felhozatala megfelel-e a követelményeknek. Megyénkben évente 81 vásári napot engedélyeztek, s ez 23 helyen oszlik meg. Legtöbb vásárt Csengerben és Fehérgyarmaton tartanak. A megyei kirakodó vásárokon általában 30—40 kisiparos jelenik meg és nagyjából olyan cikkeket hoz forgalomba, mint az állami vásározó részlegek. Az árak alakulásában akadt néhány visszásság. Rakama- zon például felfújható műanyag kapricpámáért 48 forintot kért egy kisiparos. Ugyanez az áru ugyanolyan minőségben Nyíregyházán a szaküzletben 28 forintért kapható. Sok probléma van a magán- kisiparosok által árusított kultúrcikkekkel. A különböző színű falvédők, szöveggel ellátott emléktárgyak ízléstelenek. Sajnos, elfogadható ár mellett minden giccsre lehet vevőt találni. A giccsek ára általában nincs arányban az áru értékével. A vásárokat rendszeresen több pecsenyesütő látogatja. Oda telepednek. ahol legnagyobb a forgalom. Gyakran a lovak, tehenek, lovaskocsik mellett ütik fel sátrukat. Ilyen körülmények mellett az egészségügyi követelményekéi nem tudják megtartani. Számos helyen nem gondoskodnak a piacterek megfelelő karbantartásáról. Mátészalkán a községi tanács még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használja fel a piac területének javítására. Hasonló a helyzet Nagy- kállóban is. A belkereskedelmi és az egészségügyi miniszter utasításával érdemben csak Nyíregyházán foglalkoztak. A piacon rendszeresen állal orvos ellenőrzi az elóbaromfii és egyéb állati termékek minőségét. Ivét gomb asza kértó t is foglalkoztattak. 14 aktívából piac-vásár rendészeti bizottságot hoztak létre. A Népi Ellenőrzési Bizottság a tapasztalatok alapján eljuttatta javaslatait az országos és a megyei szervekhez. . Eredménirek — w háztáji gondokkal A csengeri járás árutermelése szarvasmarhánál, sertésnél 1962—1963-ig növekedett, ez a tsz-eknél volt gyorsabb ütemű, viszont a háztáji gazdaságokban fokozatos visszaesés következett be, s az utóbbi egykét évben ez rohamossá vált a kocatartás esetében. Nem pontos adatok szerint két év alatt a háztáji kocák száma közel felére csökkent. Ez a kedvezőtlen csökkenés nem kis mértékben járult ahhoz, hogy az idén alig éri el a félezret a háztájiból szerződésesen értékesített hízott sertések száma; a korábbi években ennek a többszöröse volt. Abraktakarmány gondok vannak a járásban és a sertés- tartás rovására súlyosbítja a helyzetet a baromfi-hústermelésre szükséges takarmány. A járásban 100 hold szántóra 1960-ban 1,6, 1963-ban már 5,2 mázsa baromfihús értékesítése jutott, ez az arány az idén tovább emelkedett. A járás és több termelőszövetkezet vezetői is tudják: tendencia volt az utóbbi két-há- rom évben a háztáji jószágtartás visszaszorítása azzal a nem maradéktalanul egészséges meggondolással, hogy a közös gazdaságok elég erősek ahhoz, hogy a tagok szemében is veszítsen jelentőségéből a háztáji termelés. A tsz-ek legtöbbje igyekezett a község hústermelési tervét szinte teljes egészében magára vállalni, így a háztáji szerződéskötések szorgalmazása is megcsappant. A közös gazdaságba koncentrált hús-, elsősorban sertés termeléssel együtt járt az, hogy A csengeri járás egymás után két évbep szerezte meg a megyében az elsőséget a mezőgazdasági árutermelési terv teljesítésében nyilvántartott verseny során. Néhány év első tíz hónapja eredményeinek az összehasonlítása a megyei átlagos százalékokkal azt mutatja, hogy 1964 végén is minden bizonnyal az elsők között lesz a csengeri járás. Húsból, állati termékekből, kenyérgabonából, napraforgóból, burgonyából — összesítve — az 1961■ évi forintértéket száznak véve, s ehhez viszonyítva a következő évben 99,5, 1963-ban 105,7, az idén 109 százalékos eredményt értek el október végéig. Az egyes évek első tíz hónapjának eredményeiből az is kiderül, h(?gv baromfi, tojás és tejértékesítésben egyenletes a fejlődés, a sertésnél, szarvasmarhánál úgyszintén, de ez utóbbiaknál az idén megtörik, s különösen a sertésnél van visszaesés — a korábbi leggyengébb évhez viszonyítva is. Kenyérgabonából az idén többet adtak el mint az előző két évben együttvéve, burgonyából viszont mind az előző évekhez, mind a tervhez képest igen gyenge az eredmény. Az árutermelésben a hús és állati termék a járás erőssége — a gyümölcs kivételével. A 100 holdra jutó állatsűrü- ség sertésből itt a legnagyobb, szarvasmarhából a második a megyében; 100 hold szántóföld után a csengeri járás adja el a legtöbb szarvasmarhát, hízott sertésben a második volt tavain, Az állatállomány és még valamit, amit mások aligha sejtettek. Nekem két társadalmi bíróság előtt kellett felelnem. És az első volt a legnehezebb, bár szűkebb körben zajlott le. A közvetlen munkatársaimról van szó. Amikor beléptem az üzembe, elég volt rájuk nézni és máris sejtettem, ml vár rám. — A műhelyben úgy élünk, mint egy kisebb család. Ismerjük egymás gondjait, bajait, nyíltan megmondjuk a véleményünket. Nos, elémáll- tak az emberek, és alaposan megmondták a magukét. Olyan fejmosást kaptam, amilyet talán még soha. Ilyen előzmények után került sor a tárgyalásra. — Meglepődtem, hogy milyen sokan eljöttek. Tíz év óta itt dolgozom, szinte mindenki ismer. Elég volt végignézni az arcokon és megmondom őszintén, nem volt nehéz olvasni a tekintetekből. Igaz, ez így van nálunk minden társadalmi bírásáéi tárevaláson. Az eredmény: szóbeli feddés és 10 százalék nyereségre, szesedés elvonás. Soha többé...! — Az ítélet szigorú volt, de tanultam belőle. Nemcsak én, hanem mások is. Ez májusban történt. Azóta ismét a szemébe merek nézni az embereknek. Talán éppen azért, mert amikor megtörtént, őszintén, nyíltan meg merték mondani a véleményüket. Nem a hátam mögött sugdo- lóztak, hanem előttem. S miután mindennek vége volt, ők voltak azok, akik segítettek talpraállni. — Azóta, ha megszólal az udvaron a hangszóró, és hasonló ügyet ismertet, mindig meghallgatom. A tárgyalásokra is elmegyek munkatársaimmal együtt. Biztos vagyok benne, hogy soha többé nem kerülök hasonló helyzetbe. Bogár Ferenc A géppel írt határozatból csak a legszükségesebb dolgok derülnek ki. „G. József öt darab csiszolópapírt akart kivinni az üzemből... szóbeli feddés.^ 10 százalék nyereségrészesedés elvonás...” A társadalmi bíróság határozata ez év májusában kelt. Mi történt azóta? Öt csiszolópapír G. József csapzott hajában, kék színű munkaköpenyén megakadt néhány forgácsszilánk, fűrészpor. Zsebében ott az elmaradhatatlan colostok. Amikor az asztalon kiterített lapokra esik tekintete, fájdalmasan elmosolyodik. — Értem. Tehát megint ez a fegyelmi ügy? Igaz, májusban történt, s ma már korántsem olyan bántó. A jegyzőkönyvek szerint töredelmes, megbánó magatartást tanúsított, semmit nem akart letagadni. — A dolog úgy kezdődött, hogy be akartam festeni a televízió antennáját. Előzőleg azonban le kell csiszolni. Gondoltam, magamhoz veszek néhány darab papírt és hazaviszem. A portás azonnal ész revette. Nagyon jó szeme van Tíz éve dolgozom az üzemben, soha semmi baj nem voll velem. A csiszolópapírok értéke jelentéktelen. Talán Ö1 forintot sem tesz ki. De mégis... Egész éjszaka nem hánytam le a szemem. nincs hagyománya Fülpösda- rócon. Ez évben 15 holdon termeitek dohányt, s ebből adódott a legtöbb forintkiesésük. Egyrészt nem értett hozzá senki, s szakembert sem igényeltek. A jövő évi tervükben 10 hold dohány termelése szerepel. Helyes, hogy márkijelölték azt a munkacsapatot, amelyik majd a dohányt megtermeli. Nem gondoskodtak azonban arról, hogy ezek az emberek megfelelő szakképzést szerezzenek. Helyes lenne, ha a téli tanfolyamon a dohánytermesztést is tanítanák. FÜLPÖSDARÓCON a tsz- gazdáknak a túlnyomó többsége jó almatermesztő. Sokan elvégezték a gyümölcstermesztő tanfolyam első évét, smost szeretnék tudásukat gyarapítani. Ezzel is foglalkoztak a taggyűlésen. Nem a tsz-párt- szervezeten múl% ha ez nem valósulhat meg, hiszen a járás nem biztosítja a szakelőadót. Gond volt egy hónappatt ezelőtt az is: lesznek-e traktorosok a tavasszal? Ezen is segítettek a kommunisták. Az emberek javaslatára 5 tsz-ta- got javasoltak tanfolyamra akik most mindennap bejárnak a Mátészalkai Gépállomásra Elfogadtak egy Olyan határozatot is, mely szerint 3 VIII. általánossal nem rendelkező párttagok megszerzik a bizonyítványt, beiratkozna!* az iskolába Ez az ügy is jc úton halad. Igaz, hogy „ felnőtt hallgatóknak Géberjénb« kell átjárniiok iskolába, de szorgalmasan tanulnak. Figyelemre méltó, hogy a taggyűlésen tapasztalt őszinte légkör jellemzi a kommunisták munkáját, s a feladatok középpontjába ma is a termelés segítése, s a munkával járó gondok megoldása van. Jó a kapcsolat a tsz és a párt- szervezet vezetői között. Lényeges azonban, hogy még következetesebbek legyenek mert csak így válthatják valóra a taggyűlésen elfogadott jó határozatokat F. K. ŐSZINTE LÉGKÖRBEN címmel november 15-én beszámoltunk a lapban a füle pösdaróci Petőfi Tsz kommunistáinak pártvezetőség választó taggyűléséről. Alig egy hónap telt el az esemény óta, frissek még az élmények, s bár ennyi idő kevés arra, hogy a taggyűlésen elfogadott minden határozatot végrehajtsanak, mégis azt mondhatjuk; örvendetes, hogy a kommunisták nem feledkeztek meg kötelességükről, Nemcsak ébren tartják az emberek érdeklődését, megkezdték a határozatok végrehajtás»át is. Helyes, hogy a téli hónapokat felhasználják a jövő évi termelést segítő, az azt előkészítő munka érdekében. Egy hónappal ezelőtt még bizonyos nézeteltérések zavarták a párt és n gazdaságvezetés kapcsolatát. Helyes összefogás nyilvánul meg most a zárszámadás előkészítésében s örvendetes, hogy kecsegtető eredménnyel. A párttitkár véleménye szerint — 30—35 forint egy munkaegység értéke. Ez bizakodással tölti el az embereket. Többek között a reálisnál többet terveztek almából, a vöröshere és lucemamag termelés nem sikerült, problémát okozott a dohány, a cukorrépa. Jól sikerült viszont a burgonya, melyből holdanként 115 mázsás átlagot takarítottak be, de a sertés és szarvasmarha- tenyésztés és hizlalás meghozta a várt eredményt, s így a gondok csökkentek. NÉHÁNY TENNIVALÓRA azonban nem árt, ha már most felhívják P figyelmet. Sok szó esett a taggyűlésen a szakembereket ellenző helytelen szemléletről, s arról a hangulatról, amely körülöttük kialakult. Sajnos, ez még mindig tapasztalható. És ha nem számolják fel, könnyen megbosszulhatja magát jövőre is. Miért? Ismeretes, hogy például a dohánytermesztésnek kezetük szilárd, s a kész művet harmonikus egységbe foglalja össze a test statikája Művészete eredeti, mert szobrászaténak igazi nevelője önmaga volt. Rajzai igazi szobrászrajzok. A test anatómiájának pontos ismerete minden rajzából sugárzik.” A kiállítás csak ízelítőt ad a nagy mester egyszerű, dús erejű plasztikájából. A látottak alapján mégis megállapítható, hogy Medgyessy Ferenc alkotásai szobrászatunk nagyszerű kincsei, s műveinek kiállítása jelentős eseménye képzőművészeti életünknek^
