Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-11 / 264. szám
Szép új házsor a Kórház utcán — és sártenger! Járművel különösen esős időben megközelíthetetlen. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk.» Hammel J. felv. Pedagóguslakás, televízió, magnetofon... Dögé mindig híres volt burgonyatermesztéséről. A Rákóczi Tsz-ben 460 holdon termeinek burgonyát, ebből 300 hold szárfelhúzott vetőgumó volt. Az idei termés közepes volt: holdanként ötven mázsa. A szövetkezet, amellett, hogy továbbra is foglalkozik vetőburgonya előállításával, jövőre ,— Eresei Gyula főagronó- mus tájékoztatása szerint — ötven holdon újburgonyát, másodvetésként dinnyét és tököt akar termelni. A meglévő ötven hold törpegyümölcsöshőz jövőre ugyanannyit telepítenek. A konzervipari igények kielégítése végett bővítik a zöldségkertészetet; ezzel a termelési ággal nagyobb ütemben szeretnének haladni, de gátolja őket az öntözőberendezés hiánya. Állattartásukat pulykaneveléssel akarják bővíteni. Felújítják a hagyományos őszirózsa magtermesztést is. Vineze Péter Kisvárda A nyírbátori járás sokat áldoz pedagógusai lakásgondjának megoldására. 1963-ban és 64-ben 18 lakással bővült járásunkban a pedagógus szolgálati lakások száma. Az év végéig újabb 7 lakást adunk át tanító családoknak. Ezenkívül 7 szolgálati lakást teljesen felújíttattunk és 4 lakás felújítása most van folyamatban. A legnagyobb erőkifejtést e területen Nyírlugos községben tapasztaltuk, ahol jelenleg 4 pedagóguslakás épül és 2 lakást megvásároltak. Nyírijeiteken már elértük, hogy a nem családos, fiatal nevelők is szolgálati lakásban laknak. Az év végére minden iskolában lesz televízió, magnetofon, lemezjátszó és rádió. Ezek a korszerű tanítási eszközök lehetőséget adnak a magasabb színvonalú oktató-nevelő munkára Kovács Gyula művelődési oszt. vez. „...Nem aranyért vették, véren szerezték .. ,44 Vendégségben Kodálynál, fellépés a tv-ben — létezer tanítvány Nagykállóban Látogatás a káliéi kettős mesterénél Nagy káliéban a Városkertben áE a kallói kettes mesterének háza. Tősgyökeres káliói, nem a könyvekből, hanem tulajdon szüleitől, nagyszüleitől tanulta: milyen volt az élet a letűnt legúribb vármegye egykori székhelyén. — Háza zarándokhely: néprajzosok, koreográfusok, írók, filmesek keresik fel. Egyöntetű vélemény, hogy az országban senki sem tudja úgy táncolni a kállói kettőst, mint Szabó Sándor. Fellépett már a televízióban, járt Kodály Zoltánnál, filmre is vették, sok magnetofonszalag őrzi visszaemlékezéseit. Nem szokta panasszal fogadni vendégeit, de most azt teszi. Sajog a dereka és a gyomra nincs teljesen rendben. De a tánc éltetője, megfiatalító ja és gyógyítója ennek a 62 éves embernek. — Ez a kalap negyven éve mindenhová elkísér — teszi az asztalra a megviselt fekete kalapot, melyet 16 éves korában tett a fejére először. A családjából mindenki táncol. A 9 éves Anikó, a 16 éves Emma, a 18 éves Mária, a mama és a fáradhatatlan Sándor bácsi. Minden héten van fellépésük, a megye minden zugában megfordultak már. Kétórás műsorukban a káliói kettősön kívül az ököritói fergetegest, a beregi párost, a tirpák csárdást, a tyukodi csárdást is táncolják. _ Nem aranyért vették, véren szerezték a kállói kettőst — emlékezik a régi időkre. Legenda és ki tudja talán valóság is életre kél szavaiból. — A nagybödönös kút innen nem volt messze, ott merték a vizet a vármegye rabjai. Húzták, vonták a nehéz vödröt és keservükben tipegtek-topog- tak hozzá. így mondják az öregek. De azt is mondják: amikor az Inségdombot hor- datták össze a szegény néppel marokkal, akkor táncolta a nép először... Egy harmadik szál is vezet a patinás tánc bölcsőjéhez. — Az ódon vármegyeháza dohos áristomját (börtönét) háromélű lécekkel padlózták le, amin sem állni, sem feküdni nem lehetett, csak topogni. Az ördögök megszánták a szegény jobbágyokat, bujdosókat, tánclépésre tanították őket, ami feledtette a fájdalmat... Gesztely Jóska, a híres nyíri pajkos táncolta először a legenda szerint. — így táncolta Gesztely Jóska! — mutatja Szabó Sándor. Ebből a különös regéből tanulják meg a kállóiak az ősök táncát, fájdalmasan szép dallamát, lüktető lépéseit. Ötszázhetvenöt tanítványa van a kállói mesternek a faluban, és ki tudja hány a falun kívül. Meséli, hogy rég az ököritóiak meg akarták venni a kállói kettőst több ezer koronáért. Nem eladó a kállói kettős — válaszolta Szabó Sándor. Legalább is pénzért nem... Szabó Sándor régen saját ruhában, saját költségén járta a községeket, szekéren, biciklin, gyalog. Most az öntevékeny együttes, amelynek szólótáncosa, nem a bevételért utazza be a megyét, keresi fel a tanya- világot. Hetenként kétszer próbálnak, szombaton, vasárnap pedig várja őket a teherautó. Negyven éve táncol ebben a kalapban. (Hammel J. felv. — S hétfőn munka. — folytatja. — Két évem van még hátra a nyugdíjhoz, a tízéves szolgálathoz. Hivatalsegéd vagyok, szeretném becsülettel végigdolgozni még ezt a két évet... Rá van írva az arcára: hogy azután még több ideje maradjon a híres, régi táncra. Páll Géza Humoros tárcák BíaMfcíés — Tisztelt Vezetőség! Járó Jámbor brigádvezető íagtár- sunk ügye következik — mondta a Megértő Vezetés Tsz elnöke öblös baritonján, s egy pillanatra a Tiszteli Vezetőségben helyet foglaló Járó Jámborra nézett. — Sajnos, Járó elvtárs, az ellened híresztelt panaszok egy része valóknak bizonyulnak. A fegyelmi bizottság jelentése szerint már a tavaszi munkákat rosszul szervezted, majd nyáron kuszál- tad össze a dolgokat. Területeden aratáskor szemveszteség keletkezett, a kapások jó részét a gaz ette meg. Két mázsa helyett két kötéllel kötött teljes szekér lóherét vitettél Lapos Komi Vendel kocsissal a saját udvarodra, mondván: nem dögölhet éhen a huszonnégy literes tehened, meg annak a borja, meg egyetlen, leadásra váró bikád. Mindezek után beláthatod... már ne haragudj... de meg kell válnod a brigádvezetői poszttól. Már csak a világ szája miatt is... Amennyiben szólni kívánsz, Járó elvtárs, tessék! — Nem értem, mire ez a cécó — kezdte azonnal Járó Jámbor. —• Könnyű egy embert megvádolni, mert nem úgy megy nála minden, mint a karikacsapás. De ti, a vezetőség se igen nézitek a felelősségeteket! Miért nem segítettek? Most meg jöttök hátulról... Azt az egyetlen bikát meg, amit említenek egyes irigyek, leadtam már. Nem eszik nálam többet. Ami viszont a büní rtést illeti, hogy mondjak ia a bri- gádvezciőségről, ám legyen. Annyi szív azért ián van bennetek: nem e igedtek koldusbotra jutni a családommal. Romos Vince sógorbátyám öreg, nehezen bírja a darálóban. Könnyebb helyet szeretne. Legyen nekem az a nehéz munl-a. Ruhám, arcom, hajam lisztes lenne, az ilyenhez vem szeret érni senki. Éjszaka is darálok, ha kifizetődik. Az érdemleges alacsonyabb munkakörbe való helyezés demokratikus elvétől vezéreltetve megszületett a határozat: Járó Jámbor brigádvezetői lemondását elfogadja a Tisztelt Vezetőség, és büntetésül a tsz darálójába helyezi. — Most pedig — köhin- tett az elnök unottan — özvegy Rozmics né lopási ügyén a sor. A mezőőr írásba adta, hogy az asszony dohánytörésből hazafelé jövet, mikor a kertészethez ért, öt zöldpaprikát, két paradicsomot a zsebeibe rakott. egy sárgarépát pedig megevett. Tettével sem három gyermekének. sem a kollektív szellemnek nem mutatott jó példát. A fegyelmi bizottság két munkaegység levonást javasolt. Az asszony rosszmájúságát az is mutatja, hogy egyáltalán nem tartotta érdemesnek ügyében a Tisztelt Vezetőség színe előtt személyesen megjelenni... Asztalos Bálint ÚJ MAGYAR FILM: Másfél Szatíra ez a film, ritka esemény filmművészetünkben. Rendezője, Palásthy György művészi célul azt tűzte maga elé, hogy ízes, szocialista, telibe találó, lényegbe vágó mondanivalója filmvígjátékokat készít. így alkotta meg első két filmjeként a Mindenki ár- tatlan-t és a Meztelen diplomatát. Legújabb műve ugyancsak ezen a csapáson halad. Tabi László írta a Másfél mil- lió-t, egy becsületes ember történetét, aki a népgazdaságnak — bár szándéktalanul — okozott kárt meg akarja téríteni. Mire jut vele? Egyesek bolondnak nézik, pedig — csak becsületes. Nyilvánvaló: ez a téma vérbeli szatíra, temérdek mulatságos lehetőség rejlik benne, olyan görbetükör, amelyben magatartásunk, közéletünk, közgondolkodásunk kisebb-na- gyobb visszássága lelepleződhet. Palásthy érdeme elsősorban ez, a ragyogó témaválasztás, a kertelés nélküli szatíra. A hibája pedig: néha nem eléggé szatirikus, máskor meg túlzásba esik. Igen: a történet olykor meglassul, ernyed az millió irama, a mulatságossága, de a szókimondása, a gúnyolódó készsége is, fegyvertárába pedig az éles irónia mellé érzel- messég tolakodik. Talán ezt ellensúlyozandó, időnként a másik végletbe lendül át a történet, nagyhangúvá válik. örvendetes, hogy a Másfél millió igazán mulatságos, őszinte, bátran bíráló fűm. Szatirikus története sok kapoccsal csatlakozik a valósághoz, jól alkalmazza a művészi torzítás eszközeit. Amit szá- monkérünk rajta, amit a jó kezdet még jobb folytatásaként várunk, az éppen e kettősség még jobb kidolgozása: a valósághoz való még szorosabb kapcsolódás, és a gúnyos mulatságos fejtetőre állítás tökéletesítése. A filmben számos nagyszerű színészi alakítást láthatunk, elsősorban Makiáry Zoltánét, aki kedves dörmögős humorral játssza a becsületes öreg bácsit. Kitűnő partnerei Kiss Manyi, Márkus László, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Garas Dezső, Gábor Miklós, Gobbi Hilda és még sokan mások. Műanyagbunda — almafáknak Télen és kora tavasszal a Nap majdnem merőlegesen eső sugarai erősen felhevítik a gyümölcsfákat, amelyek fagyállóképessége ezáltal csökken. Ezért aztán, ha hűvösebbre fordul az idő, hirtelen esik a hőmérséklet, a gyümölcsfák elpusztulnak. A gyümölcsfákat védekezésül általában mésszel fehérre festik, törzsüket fenyőgallyakkal, szál. mával vagy náddal burkolják. Ezek a módszerek azonban nem elég hatásosak és sok munkát követelnek. A leningrűdi agrofizikai tudományos kutatóintézetben most új megoldást kísérleteztek ki. A kutatók ajánlotta új módszer a következő: a gyümölcsfák törzsét poliamid hártyával burkolják, erre a hártyára pedig ezüstös aluminiumpor réteget szórnak. Az ilyen burkolóanyag kitűnően visszaveri a napsugarakat A kísérletek igazolták, hogy a műanyagbundába burkolt almafák a legzordabb teleket is jól tűrik. Az új módszer olcsó és hatásos, a fők „bundáját” többször is íe* lehet használni Ejnye GELKA kisvárdai szerviz dolgozóival, ott végeztek javítást. Gondoltam, megvárom míg végeznek, s megkérem jöjjenek át a művelődési házba is. így is történt, azonban kérésemre a GELKA dolgozója — szó szerint idézem — a következő tanácsot adta: „írja ki a művelődési ház ajtajára, hogy vegyen mindenki magának tv-t, és saját készülékén nézze a műsort” — és otthagyott. Sánta Miklós igazgató Esténként mozgalmas az élet a vásárosnaményi járási művelődési házban. Sokan bejárnak n klubba szórakozni, tv-t nézni. Három hete azonban baj van a tv-vel, nem működik. Bejelentettük a GELKA kisvárdai szervizének. Azóta várunk, — hiába! Talán mondanom sem kell, hogy j, rendszeres tv-nézőktől mennyi reklamálást kaptunk, különösen az olimpiai játékok idején. A napokban a műszaki szaküzletben találkoztam a Kábelfektetés szépséghibával a községi tanács és a járási rendőrkapitányság épülete előtt. E szervek többszöri felhívására sem válaszolt a Nyíregyházi Építő- és Szerelő Vállalat és az utat sem állította helyre. ifj. Vineze Péter Kisvárda Még ez év májusában i BM. szolgálati lakásokhoz vezető földkábelek beépítése miatt felszedték az útburkolatot Kisvárdán, a 4. sz. főútvonal mentén. Az építő vállalat elvégezte a munkát, s a felszedett útburkbló anya; mind a mai napig ott hever Üjabb határidő ? , szobák hőmérséklete 8—10 fok körül van. 200 család már egy télen át fűtetlen, hideg lakásban lakott. Lehetséges, hogy egy újabb telet kell így átdideregnünk? Két éve építik a kazánházat. Alig néhány hónappal több időt fordítottak az új Erzsébet híd felépítésére. Németh József Árpád u. 37, Az első határidő 1963 december 31-e volt. Azóta lassan egy év telt el, de a nyíregyházi Petőfi lakótelepen a központi fűtés még nem működik. Igaz, közöltek velünk, szövetkezeti lakástulajdonosokkal több határidőt is a központi fűtés bekapcsolására; 1964 október 15-öt, majd november 1-et. Természetesen az újabb határidők sem hoztak meleget lakásainkba, ahol Szép tervek Dögén Dohánycsomózás közben lem és a gyermeknevelés. így született meg az elhatározás is. hogy a jövőben a járási nőtanács munka közben fogja megtartani előadását az időszerű kérdésekről. A Hazafias Népfront ingyenes filmvetítéssel jutalmazza a lelkes női munkacsapatot Hován József Hazafias Népfront járási title. Az eperjeskei termelőszövetkezetben egy 33 tagból álló női munkacsapat 50 hold dohány megművelését vállalta még tavasszal. Most végzi a 33 asszony és leány a simítást és a csomózást. A napokban Kocsis Lászlónéval, a járási nőtanács titkárával felkerestük a munkacsapatot, és munka közben beszél gatve szóba került a családvéde1964. november H,
