Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

Disziftmepség Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Pénteken a Kreml kong­resszusi palotájában hatezer ember részvételével díszün­nepséget tartottak az októberi forradalom 47. évfordulója al­kalmából. A feldíszített terem­ben az SZKP és a szovjet ál­lam, tizenkét szocialista or­szág párt- és kormányküldött­ségének vezetői, több európai, ázsiai, latin-amerikai testvér­párt képviselői foglaltak he­lyet az elnöki emelvényen. Ott voltak a kommunista mozgalom veterán harcosai, az októberi forradalom egykori részvevői. Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elnökének megnyitó szavai után Leonyid Brezsnyev a Központi Bizott­ság elnökségi tagja és első tit­kára mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev ün­nepi beszédében méltatta a forradalom jelentőségét, majd hangsúlyozta: — forradal­munk messze világító tornya ma is lelkesítőleg hat az egész világ népeire, megvilá­gítja számukra az utat az im­perialista elnyomástól való felsaabaduláshoz, a szabad­sághoz és függetlenséghez, a szocializmushoz és a kommu­nizmushoz. Ma már senki sem tudja megállítani a vi­lág nagy megújhodásának folyamatát, amely az októberi forradalommal vette kezdetét Oroszországban. A szovjet emberek szelle­mi életének, az új világért folytatott harcuk eszmei fegyverének alapja a marxis­ta—leninista világnézet — mondotta, majd a Szovjetunió gazdasági életének eredmé­nyeiről szólva elmondotta, hogy az idén hozzávetőlege­sen 85 millió tonna acélt gyártanak. Ez több mint Anglia, Franciaország és Nyugat- Németország egy évi ösz- szes acéltermelése. Nyers- vasból 62 millió tonnát, kőolajból 223 millió tonnát, szénből 551 millió tonnát termelnek. Az elektromos energia terme­lése eléri a 459 milliárd kilo- •vattórát. Ez majdnem más- f-Iszer haladja meg azt a mennyiséget, amennyit összes erőművünk a háború előtti ‘’O évben termelt. Sikeresen hajtjuk végre a vegyipar el­sődleges fejlesztésének és a r. épgazdaság kemizálásának pártprogramját. Ismeretes — mondotta —, hogy az elmúlt év nehéz volt mezőgazdaságunknak. Az idén a kolhozisták és a szov- hozok dolgozói rmagas terme­lési mutatókkal zárják a me­zőgazdasági évet. A gabona- felvásárlás állami tervét ma­radéktalanul teljesítettük. Ezeket a sikereket örömmel fogadja a szovjet nép, mert alapot ad arra, hogy bizto­san számolhassunk a földmű­velés és az állattenyésztés va­lamennyi ágának további fel­lendülésével. , Országunknak állandóan több élelmiszerre és nyers­anyagra van szüksége. E szük­ségletek növekedése parancso- lóan azt a feladatot állítja elénk, hogy le kell küzdeni a mezőgazdasági termelés elma­radottságát. Továbbra is nö­velni kell a befektetéseket a mezőgazdaságban és a mező- gazdaságot gépekkel, műtrá­gyával ellátó iparágakban. Brezsnyev ezután hangsú­lyozta, ha egybevetjük a világ két politikai térképét — az 1917 októberi és a mai térké- Det — akkor szemünk előtt már az első pillantásra teljes éles­séggel feltűnnek azok a kolosz- szális változások, amelyek bolygónkon e történelmi idő­szak alatt mentek végbe. Az első térképen csaknem egész Ázsia és Afrika a gyarmati hatalmak színei­vel van bemázolva. Ma már e kontinenseken csak­nem 69 ország fölött szu­verén országok zászlai lo­bognak. A szovjet emberek forrón óhajtják, hogy folytatódjék a nemzetközi feszültség már megkezdődött enyhülése, hogy megoldódjanak azok az alap­vető nemzetközi problémák, amelyektől a béke biztosítása, a népek biztonsága függ. Álla­munk amellett száll síkra, hogy lépésről-lépésre rendezzük a megoldatlan problémákat, meg­szilárdítsuk a békét. A béke és a szocializmus újabb sikereinek zálogát lát­juk a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egy­ségében, a nemzeti felszaba­dító és demokratikus erők összeforrottságában. Pártunk és az egész szov­jet nép forró üdvözletét, a szolidaritás és a támogatás érzéseit fejezi ki minden kommunista testvérpártnák. Ellenségeink arra töreked­nek, hogy meggyengítsék a kommunista mozgalmat, kiak­názzák a mozgalomban kelet­kezett nézeteltéréseket és így mérjenek csapást a forradal­mi erőkre. Ebben a helyzetben külön­leges jelentőségre tesz szert a kommunista vi­lágmozgalom egysége meg­szilárdításának feladata. E feladat megoldásához konk­rét, hatékony intézkedésekre van szükség, lépésről lépésre kell haladni az összefogás útján. Nem engedhetjük meg, hogy a felmerülő nézeteltéré­sek aláássák a legfontosab­bakat, amiben a kommunis­ták ereje rejlik, a közös el­lenség, az imperializmus elle­ni harcban kialakult egysé­get. Az egész mozgalmat érin­tő problémák eldöntése vala­mennyi testvérpárt ügye. A kommunisták nemzetkö­zi hadseregének pontosan körvonalazott világos fő irány­vonalát közösen dolgozták ki az 1957 és 1960. évi moszk­vai tanácskozásokon. Megért a testvérpártok újabb nemzetközi tanácsko­zásának a szükségszerűsége. Az ilyen tanácskozás "céljá­nak és fő jelszavának a marxizmus—leninizmus és proletár nemzetköziség elvei alapján Való tömörülésnek, az osztálytestvérek kommu­nista egységének kell lennie, közös nagy céljainkért ví­vott harcunkban. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja minden tőle telhetőt megtesz az ilyen összefogás érdekében. Országunk dolgozói tudják, hogy minden sikerünket és vívmányunkat a lenini1 párt vezetésével értük el. Ezért a szovjet emberek szeretik és tisztelik pártjukat, hiszen benne, követik a pártot. A kommunista párt nagy & > ményei és az egész szov at nép eszményei lettek, par­tunk programja az egész nép gyakorlati cselekedetei­nek programjává vált. Az SZKP soraiban egyesül­tek a munkásosztály, a kol­hozparasztság, az értelmiség, az egész szovjet nép legjobb fiai és leányai. A párt hisz a nép kimeríthetetlen alkotóere­jében és tevékenységének cél­ját és érteimét a nép szolgá­latában látja. Az SZKP XX. kongresszu­sa megkezdte az igazi lenini normák helyreállítását pár­tunk életében, kimagasló szerepet játszott a kommu­nisták alkotó tevékenységé­nek a fejlesztésében, az SZKP XX. kongresszusa határoza­tainak valóravátlása útján fontos mérföldkő volt a Köz­ponti Bizottság ez év október­ben megtartott plénuma. Ez a plénum újabb tanúbi­zonysára annak, hogy a Köz­ponti Bizottság gondot visel a párt fő irányvonalának sikeres megvalósítására. Munkáját a lenini kollektív vezetés, a le­nini hagyatékokhoz való hűség szelleme hatotta át. A plénum a részvevők tel­jes egyöntetűségének légköré­ben ülésezett. Határozatait az egész párt, az egész szovjet nép helyeselte és támogatta. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára a szovjet népnek és pártnak, a kommu­nista mozgalom egységének és a világbékének éltetésével fe­jezte be beszédét. A budapesti ünnepség Budapesten az Erkel Szín­| házban megrendezett díszün- | népségén Dobi István elvtárs, | a Magyar Népköztársaság El- ; nöki Tanácsának elnöke meg­nyitó beszéde után Cseterki L^ajos elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Be­széde elején méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentőségét, majd hangsú­lyozta, hogy — Negyvenhét esztendő után a győztes forradalmat ünnepli november 7-én tizennégy szo­cialista ország népe, az embe­riség egyharmada. Visszanyert függetlenségét ünnepli az egy­kori gyarmatbirodalmak rom­jaiból felemelkedett csaknem egész Ázsia és Afrika. A harc és a remény ünne­pe ez a világ minden el­nyomott munkása számá­ra. November 7. az embe­ri haladás, a béke és a szabadság ünnepe. — A szovjet népnek és párt­jának nemcsak az a világtör­ténelmi érdeme, hogy győze­lemre vitte a szocialista for­radalmat és az elmúlt fél év­század viharaiban megőrizte október vívmányait, hanem az is, hogy továbbfejlesztette azo­kat, felépítette a szocialista társadalmat és ma sikerrel épí­ti a kommunizmust. — A Szovjetunió csaknem félévszázados nagyszerű fejlő­dése a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom eszméinek diadala. Egyúttal annak bi­zonyság^, hogy milyen nagyot alkot a kizsákmányolástól megszabadult nép. — A világtörténelem fejlő­dése a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta, és an­nak nyomán páratlanul meg­gyorsult. A második vi'ághá- ború után létrejött p szocia­lista világrendszer. Nőtt a szocialista országok ereje, te­kintélye, vonzása. Széthullott a gyarmati rendszer. A szocializmus átlépte Európa és Ázsia határait, megjelent az amerikai kontinensén és terjed Af­rikában. Mind több nép vallja prog­ramjának a szocializmust. A szocializmus világméretű győ­zelme megállíthatatlan. — Kedves elvtársak! — Felszabadulásunk husza­dik évfordulójának előestéjén a szocializmust építő magyar nép nagyszerű forradalmi vívmányokat vallhat magáé­nak. Az elmúlt két évtized eredményei, tapasztalatai bi­zonyítják, hogy népünk jól élt a szabadsággal. Ami ma szocialista hazánkban törté­nik, az a marxizmus—leniniz­mus általános érvényű taní­tásainak alkalmazása a ma­gyar viszonyok között. — A néphatalom ma ha­zánkban szilárd, biztos alapokon nyugszik, és né­pünk szabadságban él. Felszámoltuk a dogmatikus szektarianizmust, a revizio­nista támadást. A párt által megteremtett őszinte lékör, a valóságos helyzetből kiin­duló kommunista politika biztosítja, hogy népünk a párt köré tömörül és cselek­vőén támogatja azt. — Két évtized alkotó mun­kájával és harcával örökre és visszavonhatatlanul fel­számoltuk hazánkban a dol­gozó emberek kizsákmányolá­sát Népünk a munkásosztály vezetésével lerakta a szocia­lizmus alapjait, s most szi­lárd léptekkel hajad a kitű­zött cél, a szocializmus teljes felépítése útján. A szocialista építésben elért eredményeinket pártünk reá­lisan értékeli. Világosan lát­juk nehézségeinket, tenniva­lóinkat is. További előrehaladásunk záloga: a jobban szerve­zett, lelkiismeretesebb, eredményesebb munka. Most ae a legfontosabb fel­adatunk, hogy olcsóbban ter­meljünk, emeljük a munka A nyíregyházi ünnepség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója tiszteletére pénteken este a Móricz Zsigmond Színházban megyei díszünnepséget tartot­tak. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Sándor, az MSZMP megyei titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, Zajácz János, Kan­dó Pál, Diczkó József, az MSZMP megyei vb tagjai, Bar- czi Gyula járási titkár, dr. ördögh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese, Koncz Ká­roly, a HNF megyei titkára, Kovács Károlyné, a megyei nő­tanács titkára, Horkai Sándor, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Beretvás Dezső, a Konzervgyár igazgatója, dr. Zsögöny József, a Megyei Kór­ház igazgatója, Gyebrovszky László, az ÉM Építőipari Vál­lalat igazgatója, dr. Merényi Oszkár, Somogyi Gyula, Dan­ko András veteránok, Sándor János, a Gépjavító Vállalat brigádvezetője, Kulcsár Barna­bás TITÁSZ villanyszerelője, Kovács Zsuzsanna, ruhagyári dolgozó, Kassai Andrásné, a Ruházati Ktsz brigádvezetője, Bocskai Mihály, a Húsipari Vállalat gépkocsivezetője, Hor­váth Ernőné, a Ruggyanta Áru­gyár dolgozója, Heng erics András, a Ságvári Termelőszö­vetkezet szocialista brigádve­zetője, Temesvári József né tsz- tag, Budaházi József, a VAOÉP szocialista brigádvezetője, va­lamint a magyar és szovjet hadsereg képviselői. A díszünnepséget dr. Fekszi István nyitotta meg, majd Kál­lai Sándor mondott ünnepi be­szédet. Kállai Sándor beszéde 1964. november 3. — 47 éve, hogy eldördültek az Auróra cirkáló ágyúi, s győ­zött a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom. Közel fél év­század telt el azóta és nincs korunknak olyan lényeges fo­lyamata, amely valamilyen módon ne függne össze az orosz proletáriátus győzelmével. A továbbiakban az előadó arról a nagy erőfeszítésről be­szélt, amit a fiatal szovjet ál­lam fejtett ki a cári örökség, a háborús pusztítás, a belső és a külső reakció elleni harcban. Ezt követően elmondta: bár a második világháború legsú­lyosabb terhét is a Szovjetunió viselte, az októberi forradalom kiapadhatatlan erőforrá­saiból merítve a Szovjet­unió úrrá lett a helyzeten, s ma a világ egyik leg­gazdagabb országa. A Szovjetunió acéltermelése 1955—61 között 25 millió ton­nával, kőolajtermelése pedig 95 millió tonnával emelkedett, amely messze meghaladja Amerika hasonló termelését. Teljesen bizonyos — mondotta —, hogy az elkövetkező évek­ben a Szovjetunió utóiért és túl is haladja a kapitalista vi­lág leggazdagabb államának, az Amerikai Egyesült Álla­moknak a termelését. Majd így folytatta: — Az elmúlt években a Szovjetunióban jelentősen emelkedett a mezőgazdaság összhozama is. A kultúra és a tudomány egyes ágaiban a Szovjetunió már maga mögé utasította Amerikát. A Szov­jetunióban háromszor annyi mérnököt képeznek ki évente, mint az USA-ban. Nem vélet­len tehát, hogy a világon az első atomerőművet — amely békés célokat szolgál —, az el­ső atomjégtörőt a Szovjetunió­ban készítették. Mindennek fényes folyta­tása, hogy a világűrben először szovjet ember re­pült Gagarin személyében. Nincs a világnak olyan sarka, ahol ne ismernék a szovjet űrhajósok nevét. Ezután Kállai elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak a világ elnyomott né­peire gyakorolt hatásáról be­szélt, majd a Szovjetuniónak a béke fenntartásában végzett munkálkodását méltatta. Szólt az októberi forradalom ma­gyarországi hatásáról, a Ma­gyar Tanácsköztársaságról, majd kegyelettel emlékezett azokra a szovjet hősökre, akik életük árán szabadították fel hazánkat. — Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. év­fordulóján seregszemlét tartva erőink felett és számbavéve vívmányainkat, jogos büszke­séggel tekinthetünk vissza a megtett útra. Hazánkban a fel- szabadulás előtti utolsó béke­évhez képest mintegy ötszörö­sére emelkedett az ipari ter­melés, jelentősen nőtt a mező­gazdaság hozama Is — állapí­totta meg Kállai elvtárs, majd a szocialista útra tért dolgozó parasztok életkörülményeinek állandó javulásáról beszélt. Példákkal bizonyította Sza- bolcs-Szatmár megye iparának, mezőgazdaságának gyors fejlő­dését. — Sikereinkről a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió és a szocialista tábor léte nélkül nem beszél­hetnénk. Éppen ebből fakad, hogy tovább erősítjük népeink megbonthatatlan barátsá­gát a marxizmus—leni­nizmus zászlaja alatt. Most arra van szükség, hogy mindennap szorgalmasan, fe­gyelmezetten dolgozzunk. A mezőgazdaságban az őszi mun­kák végzésénél értünk el ered­ményeket. Örömmel számolha­tunk be, hogy megyénk szor­galmas parasztsága a kenyér- gabona vetési tervét határidő­re teljesítette. Az egyéb őszi mezőgazdasági munkák is a befejezéshez közelednek. A té­li időszakot fel kell használni a jövő évi feladatok alapos elő­készítésére. Ezután a megyénk ipara előtt álló tennivalókról beszélt Kállai elvtárs. Hangsúlyozta: a pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek gon­dosabb elemzést, jobb munkaszervezést kel! el­érniük, hogy az éves ter­vet adósság nélkül telje­sítse a megye ipara. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom, a Szovjetunió, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság és a béke él­tetésével fejezte be ünnepi be­szédét Kállai Sándor elvtárs. termelékenységét, javítsuk az iparirányítás módszereit, az üzemek közötti együttműkö­dést és biztosítsuk üzemeink folyamatos termelését. — Csak építömunkánk eredményei biztosíthatják fejlődésünk további feltéte­leit, az életszínvonal további emelését. Népünk anyagi jó­léte miatt nincs szégyenkezni valónk. De őszintén meg kell mondani, hogy az életszínvonal a jövőben csak akkor emelkedhet, ha megtermeljük az ah­hoz szükséges anyagi ja­vakat. — Kedves elvlársak! — Pártunk politikája: né­pünk erőinek összefogása a szocializmus teljes felépítésé­re egyben nemzetközi össze­fogás is függetlenségünk és szocialista vívmányaink vé­delmében, a béke és a hala­dás szolgálatában. Nincs biz­tonságban a szocialista építés a szocializmus erőinek össze­fogása nélkül, nincs interna­cionalizmus a Szovjetunióhoz való baráti ragaszkodás nél­kül. Cseterki Lajos a beszédében utalt arra, hogy a béke, a szo­cializmus és az emberi hala­dás legkövetkezetesebb harco­sai a kommunista pártok. E világtörténelmi küldeté­sük teljesítésének elen- . gedhetctlen feltétele a munkásosztály, a marxis­ta—leninista pártok egy­sége és a közös erőfeszíté­se. A nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának napjainkban különösen nagy jelentősége van. Jó dolog az, hogy ma a moszkvai ünnep­ségen jelen vannak a szoci­alista országok küldöttségei, üdvözöljük ezt mint a nem­zetközi munkásmozgalomban az egységre való törekvés megnyilvánulását. Meggyőző­désünk, hogy az egységet csak elvi engedmények nélkül le­het összekovácsolni. Ehhez azok az elvek és megállapí­tások összessége szolgál ala­pul, amelyekkel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kongresszusa gazda­gította a marxizmust leniniz- must, és amelyeket az 1957. és 1960. évi tanácskozásokon a kommunista és munkáspár­tok mint helyeseket, a nem­zetközi kommunista mozgalom fő irányaként elfogadtak. Eze­ket az elveket az élet is iga­zolta. Célunk, hogy erőnkhöz ké­pest hozzájáruljunk a ta­nácskozások sikeréhez és olyan elvi alapot dolgoz­zunk ki a testvérpártok­kal együtt, amely elfogad­ható minden marxista—le­ninista, internacionalista számára és lehetővé teszi összefogásukat. — Kedves elv társak! — A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom negyvenhe­tedik évfordulóján szívből ki - szöntjük p testvéri szovjet nép vezetőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak le­nini Központi Bizottságát amely szilárdan és állhatato­san hajtja végre a huszadik és huszonkettedik kongresszuson kialakított irányvonalat. Kö­szöntjük a Szovjetunió népeit, amelyek soraikat szorosra zárva harcolnak szebb hol­napjukért, a kommunista tár­sadalom felépítéséért, — Éljen a kommunizmus! építő szovjet nép és vezetője, o Szovjetunió Kommunista Párt ja! Éljen és erősödjék a ma­gyar és a szovjet nép örök ba­rátsága! Éljen és növekedjék i szocializmus erőinek egysége' — Éljen és győzedelmesked jék az egész világon a szoci alizmus és a béke! Ünnepségek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóján *>

Next

/
Thumbnails
Contents