Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

Esawn ónixok sorokban Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Külpolitikai széljegyzet: Beszédes választás — Makariosz ciprusi köztársa­sági elnök kedden egy Fama­Sorra érkeznek a küldöttségek a november 7-i ünnepségre gusztai nagygyűlésen kijelen­tette, hogy a ciprusi kor­mány és nép határozottan visszautasítja a ciprusi kérdés olyan megoldását, amely kül­földiek szája ize szerint tör­ténne. Habsburg Ottó egy linzi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: ausztriai vissza­térését legfeljebb a jelenlegi parlament mandátumának le­jártáig, tehát 1966-ig szándé­kozik halasztani; utána állan­dó lakhelyéül Ausztriát kí­vánja választani. A szovjet afro-ázsiai szoli­daritási bizottság sajtónyilat­kozatban követelte, hogy vessenek véget a saigoni klikk és az amerikai katona­ság dél-vietnami véres bűn­tettednek. A Prensa Latina jelentése A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió miniszterta­nácsának meghívására Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével szerdán magyar párt és kormánykül­döttség utazott Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójá­nak ünnepségeire. A küldöttség tagjai Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Szip­ka József, az MSZMP Közpon­ti bizottságánank tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes. Szipka József Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció tagjait a pálya­udvaron az MSZMP Politikai Bizottsága, a Központi Bi­zottság és a kormány képvi­selői búcsúztatták. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány meg­hívására az Októberi Forrada­lom 47. évfordulójának ünnep­ségeire lengyel párt- és kor­mányküldöttség utazik Moszk­vába. A küldöttséget Wladys- law Gomulka, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra vezeti. Részt vesz az ünnep­ségen a csehszlovák párt- és kormányküldöttség is. A kül­döttség vezetője Jiri Hendrvch, a CSKP elnökségi tagja és Központi Bizottságának titkára. Az ünnepségen részt vevő NDK küldöttségét Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az Államta­nács elnöke és Willi Stoph mi­niszterelnök vezeti. A bolgár párt- és kormány- küldöttség, fodor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottsá­ga első titkárának, a minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel szerdán utazott el Moszk­vába. Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a szovjet kormány­nak meghívására kínai párt- és kormányküldöttség utazik a Szovjetunióba, hogy részt ve­gyen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évforduló­ja alkalmából tartandó ünnep­ségeken. A küldöttség vezetője Csou En-laj, a Kínai KP Központi Bizottságának alelnöke, a Kí­nai Népköztársaság államtaná­csának elnöke, helyettes veze­tője Ho hung marsall, a KKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az állam­tanács alelnöke. A vietnami tájékoztató iro­da jelentése szerint szerdán reggel a Vietnami Dolgozok Pártjának és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányának küldöttsége Pham Van Dong, a párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagja, a kormány miniszterel­nöke vezetésével repülőgépen Moszkvába utazott. A jugoszláv párt- és kor­mányküldöttség is részt vesz az Októberi Forradalom 47. évfor­dulójának ünnepségein Moszk­vában. A küldöttséget Veljko Vlahpvics, a JKSZ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja vezeti. szerint a chilei Santiagóban a latin-amerikai keresztény­demokrata pártokhoz közel­álló ifjúsági szervezetek kép­viselői most tartják harmadik BolíviáSmn katonai innia kongresszusukat A kongresz- s2Jus részt vevői a Kubával való diplomáciai kapcsolatok melllett foglaltak állást és Kuba-ellenes rendszabályokat vette át a hatalmat Paz Estenssoro elnök külföldre menekült hidegháborús lépésnek minő­sítették. Csőn En-laj kínai minisz­terelnök meghívására Sukar­no indonéz elnök rövid láto­gatásra Sanghajba érkezett. Ismét sztrájkba lépett mintegy háromszázezer olasz fafeldolgozó ipari munkás. Az egynapos sztrájk célja: egy új kollektív munkaszer­ződés kivívása. Ben Bella algériai elnök és Csen Ji kínai miniszterel­nök-helyettes megbeszélést folytatott A találkozó szí­vélyes és baráti légkörben zajlott le. Szerdán Pel: ingbe érkezett a külföldi baráti és kultu­rális kapcsolatok szovjet tár­saságai szövetségének kül­döttsége, hogy részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A küldöttséget B. P. Bescsev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, közlekedésügyi miniszter ve­zetik La Paz: Bolíviában győzött a katonai lázadás. Paz Estenssoro elnök szerdán délelőtt két órával a felkelőkkel előző este kötött fegyverszünet lejárta előtt, gépkocsin elhagyta az elnöki palotát, majd repülőgépen kül­földre távozott A lázadás vidéken tartóz­kodó vezetői előzőleg rá- dióüzeneiben jelentették be, hogy amennyiben Paz Estenssoro a fegyverszü­net lejártáig nem mond le, csapataikkal a főváros el­len vonulnak. A külföldre távozott elnök sorsáról még nincsenek meg­bízható jelentések. Csupán annyit tudni biztosan, hogy re­pülőgépe engedélyt kért a chilei hatóságoktól az ország átrepülésére. Hírügynökségi jelentések szerint az elnök távozása után La Paz több kerületében — a többi között Miraflores negyedben — lövöldözésekre került sor a megdöntött kor­mányhoz hű milicia tagjai és a felkelőkhöz csatlakozott ka­tonai alakulatok között. A délelőtti órákban két ez­redes jelent meg a kormány­zósági palotában és közölte, hogy Obando Candia tábor­nok, hadseregfőparancsnok nevében birtokba veszi az épületet. Ezt követően Obando Can­dia tábornok rádióüzene­tet intézett az ország la­kosságához. Bejelentette, hogy Paz Estenssoro elnök „a felesleges vérontás el­kerülése céljából” lemon­dott a köztársasági elnöki tisztségéről. Azt is közölte, hogy a hatal­mat katonai junta veszi át. A junta elnöke — a közlemény szerint — maga Obando Can­dia tábornok. A rádióüzenet megígérte, hogy új választáso­kat fognak kiírni és a válasz­tások után a katonai junta le­mond a hatalom gyakorlásá­ról. Az egymásnak gyakran el­lentmondó hírekből nem derül fény René Barrientos tábor­nok, alelnök további szerepé­re. A katonai államcsíny győ­zelme előtt a lázadók kezé­ben lévő rádióállomás azt je­lentette, hogy őt nevezték ki a felkelést irányító „népi for­radalmi bizottság” elnökévé. Más értesülések szerint Barrientos tábornok és ve­zérkara rövidesen La Paz- ba érkezik, hogy átvegye az ügyek irányítását. Moszkva: A Szovjet Újságírók Szövet­sége erélyesen tiltakozott Jó­sé Luis Cuetónak, a TASZSZ- iroda bolíviai tudósítójának, a Bolíviai Újságíró Szövetség tagjának letartóztatása ellen. A Szovjet Újságírók Szövet­sége követeli Luis Cueto ha­ladéktalan szabadon bocsátását. 'k Az AP jelentése szerint Paz Estenssoro volt bolíviai elnök szerdán katonai repülőgépen Limába, Peru fővárosába érke­zett. Goidwater látványos 4 veresége „Ha a republikánusok egy sárga kutyát jelöltek volna el­nöknek, az is megkapná a sza­vazatok 40 százalékát” — vélte az Observer című angol lap. Barry Goidwater mégsem kap­ta meg a negyven százalékot. Nem az ő kampányának útszé- li hangnemét akartuk átven­ni az Observer „sárga kutyá­jának” emlegetésével, de szem­léltető példa arra a „bűvös ha­tárra”, amitől csak hajszálnyi­ba maradt el száz év két leg­jobban megvert elnökielöltje, Harding és Roosevelt égy-egy ellenfele. Az arizonai szenátort pedig ennél is súlyosabb vá­lasztási knock out érte. Mivel a republikánus párt egész gé­pezetének politikai sorsára meghatározó az elnökjelölt sze­mélye, a negyven százalékos „bűvös határt” bárkivel el kel­lett érnie. Az évszázad megle­petését jósolgató Goidwater azonban még ettől, az amerikai politikai tablón eleve megha­tározottnak látszó szinttől is elmaradva bukott meg. A szél­sőjobboldal jelöltjének ekkora veresége nagy jelentőségű vi­lágpolitikai esemény. Különö­sen, ha figyelembe vesszük: első alkalom e században, hogy valóban választás volt az Egye­sült Államokban; akkor is, ha természetesen csak két burzsoá párt vezére közt lehetett vá­lasztani. Mert Goidwater poli­tikai programja a szélsőjobbol- daliság és fajüldözés olyan tár­háza volt, amely komoly fe­nyegetést jelentett mind az amerikai társadalomra, mind az egész világra. „Szívedben tudod, hogy neki van igaza” hangzott a goldwa- teristák legfőbb jelszava, amit a politikai józansággal próbál­tak szembeszegezni. Csakhogy e jelszó, aminek irracionalizmu­sára hivatkozva vonták kétség­be a közvéleménykutatások eredményeit s a kétség érzé­seit támasztották a megfigye­lőkben —, e ravasz mondat csupán a polgári osztályokra volt érvényes. Azokra a kis- és nagypolgárokra, tőkésekre, akik szívük szerint bizonyára Gold- waterrel együtt a pokolba kí­vánnak minden haladást, a szakszervezeteket, a négerek jo- jait, a társadalombiztosítást, egyszóval mindazt, amit a kor rájuk kényszerít. Szívük szerint valóban megfeledkeznének cse­lekvéseik egyre korlátozódó le­hetőségeiről, lelkűkben az ari­zonaival együtt szívesen szem- befordultak volna Johnson bel­politikai reformtörekvéseivel. De maga a tőke és főleg a nagytőke szokása szerint azért az eszére hallgatott, s a demok­rata vezetés józanságra hajló a külső és belső lehetőségek­hez alkalmazkodni akaró poli­tikáját tette magáévá, (meg­mutatkozott ez 'magának a re­publikánus pártnak a belső megbomlásában.) Másfelől a nagytőke a hatalom megőrzé­séért is harcolt, a Goidwater mögött álló agresszív politikai és üzleti erők ellen. Mindennek tehát, a Goldwa- terrel szembeszegődött demok­rata koncepciónak jelentős sze­repe volt a választási ered­ményben, de ezt a választást elsősorban az amerikai töme­gek döntötték el. Ok tették no­vember 3-át knock out-tá a „goldwaterizmus” számára. Azok a milliók, akik már vá­lasztási részvételükkel is, az eddigi legmagasabb szavazási részvétellel tanúj elét adták, hogy hasztalan számított kö­zömbösségükre a szélsőjobbol­dal. S ezek a tömegek valóban a szívükre hallgattak. Szívük szerint tudták a négerek és a józanabb fehérek, hogy a faj­üldözés erőit kell visszautasí­taniuk, a dolgozók, hogy a szakszervezetek már amúgyis megnyirbált jogainak teljes el­vevése fenyeget stb. S ami a legfőbb volt ezen az amerikai választáson: a tömegek felis­merték, hogy mekkora veszélyt jelent a békés együttélésre, a „goldwaterizmus” s amikor a demokrata pártra adták szava­zatukat, mindenekelőtt a béke megőrzése és a békés együttélés kiszélesítésének vágya vezette őket. Johnson és pártja, felismer­ve a választók igazi érzéseit, a béke kérdését állította prog­ramja középpontjába. Ez és a kormány eddigi pozitív lépé­sei, eredményei tették lehetővé a demokraták elsöprő győzel­mét. Ez a győzelem, amelyet világszerte bizonyos elégedett­séggel fogadtak, most új lehe­tőségeket ad az amerikai kor­mánynak, hogy valóban kibon­takoztassa azt a politikát, amit a „godwaterizmust” elutasító tömegek, mint igazi alternatí­vát várnak tőle. Olyan fontos kérdések áltak ennek az ame­rikai választásnak a közép­pontjában, hogy a burzsoá pár­tokra jellemző választás utáni visszatáncolás súlyos veszélyt jelentene a világpolitikára. Ép­pen Johnsonék győzelmének nagy aránya, a szélsőjobboldal látványos veresége teheti le­hetővé a józanság érvényesü­lését az amerikai külpolitiká­ban. Ehhez azonban már most a választásokon érvényesült visszautasításban kell részesí­teni azokat a hidegháborús, ka­tonai erőket, amelyek oly nagy szerepet játszanak még min­dig az amerikai politika kiala­kításában, fenyegetve a békét és a békés együttélést. A no­vember 3-1 választási eredmény megadja az ez irányú cselekvés lehetőségét az új Johnson-kor- mánynak. Az amerikai töme­gek és a világközvélemény most várja e cselekvést. Moszkva! Költemények, da­lok, filmek, festmények százai foglalkoztak már ezzel a té­mával. írtak Moszkváról szo­ciológusok és statisztikusok. Úgy tűnik, hogy a „Moszkva és a moszkvaiak” témáját már tel­jesen kimerítették. De mégis próbáljunk meg még egyszer útrakelni a szovjet fővárosban, s „A Moszkva számadatokban” című, idén megjelent zseb­könyv legyen a vezetőnk. Nézzük legelőször a szovjet főváros közlekedését. Termé­szetesen gyalog is bejárhat­nánk a várost, de ez bizony nagyon fárasztó, sőt szinte le­hetetlen volna: a város területe csaknem 890 négyzetkilométer. Moszkva ma több mint ötször olyan nagy, mint 1917-ben. Ha nem akarunk gyalogolni, ren­delkezésünkre áll a Metro, a taxi, a villamos, a trolibusz, az autóbusz. Természetesen a taxi a legkényelmesebb, de nem könnyű kocsit szerezni! Moszk­vában 9141 taxi közlekedik (1965-re ez a szám 15 000-re fog emelkedni), de szabad kocsit nem könnyű találni. Ebben egyébként nincs sem­mi különös, ha megnézzük, hány ember él Moszkvában. A szovjet főváros a lakosság szá­mát tekintve az elsők között van a világon. Lakosainak szá­ma meghaladja például olyan államok egész lakosságát, mint Dánia, Svájc, Norvégia, Finn- «wszág. Moszkvában 6 354 000 ember él. A főváros legsűrűb­ben lakott kerülete a Dzer- zsinszkij kerület — 545 000 la­kossal. A legkisebb a Szverd- lovszk kerület, itt 149 000 em­ber él. A moszkvai lakosok több mint 19 százalékának életkora 20—29 év között van. A moszkvai Metro — a világ legjobb földalattija. A Metro útvonalainak hossza több mint 260 kilométer, s az 1200 kocsi egy év alatt 1119 millió utast szállít. A Metro bonyolít­ja le az utasszáliítás csaknem 30 százalékát. Második helyen áll az autóbusz, azután követ­kezik a troli és a villamos. Egyetlen nap alatt a városi közlekedési eszközök 10 millió utast szállítanak, Hogyan bir­kózott volna meg vajon a for­radalom előtti Moszkva 20 000 konflisa ennyi utassal?! Moszkva szemük láttára fia­talodik. 1958—1962 között több mint 2 millió ember kapott új lakást. Naponta átlag 350 la­kást adnak át. Az építődaruk a város leg­különbözőbb pontjain nyújto­gatják nyakukat. De nemcsak lakóházak épülnek, hanem böl­csődék, óvodák, mozik, kórhá­zak, rendelőintézetek is. 1962- ben több mint 22 000 férőhely- lyel nyíltak óvodák és bölcső­dék (az ilyen gyermekintézmé­nyek most összesen mintegy 300 000 gyermeket gondoznak), 47 új iskola és 4 filmszínház no§zuvA ÉS A MOSZKVAIAK épült. Moszkvában ma több mint 90 állandó filmszínház működik (összesen csaknem 600 filmvetítőberendezés), s a fővá­ros filmszínházaiban egyidejű­leg 217 000 ember foglalhat he­lyet a nézőtéren és az erkélyen. A mozilátogatók száma 1962- ben 110 millió fő volt. Moszkva adja a Szovjetunió ipari termelésének jelentős ré­szét, évente csaknem 90 000 elektromos darumotort, 3000 négyzetméter falpanelt, több mint 6000 tonna papírt. A gép­gyártó és a fémfeldolgozó ipar bruttó termelését, a Moszkvá­ban készült iparcikkek válasz­tékát tekintve, a szovjet fővá­ros vezető helyet tölt be a töb­bi szovjet nagyváros között. De álljunk meg a Lenin-he- gyen, a tanuló Moszkvát jelké­pező egyetem épülete mellett. Tudják-e, hogy a szovjet fővá­ros minden második lakosa ta­nul? A 961 középiskolában több mint 35 000 pedagógus működik. Moszkva 71 főiskolá­ján és egyetemén több mint félmillió hallgató szerez képe­sítést. Bizonyára sokan azt gondolják, hogy Moszkva leg­nagyobb főiskolája a Moszkvai Állami Egyetem. Ebben azon­ban tévednek. Első helyen áll az Összszövetségi Levelező Po­litechnikai Főiskola: 34 000 hallgatója van, a Moszkvai Ál­lami Egyetemnek pedig „csak” körülbelül 27 000. Több mint 1000 közkönyvtár, mintegy 2000 műszaki- és szak- könyvtár áll a dolgozók ren­delkezésére. És ebben még nin­csenek benne az iskolai könyv­tárak! A könyvtárak számát és a könyvtárak könyvállományát tekintve Moszkva az első he­lyen áll a világon. Ha valaki Moszkvában jár, mindenképpen felkeresi a Nagy Színházat. A Nagy Színház a nézők számát tekintve vezető helyen áll a 25 moszkvai szín­ház között, a második helyet a Szovjet Hadsereg Központi Színháza foglalja el, azután következik a „Sztanyiszlavsz- kij-, Nyemirovics-, Dan- csenko” Zenés Színház, a Mű­vész Színház és a Kis Színház. Ha az ember elfáradt a nagy sétában, bizonyára szí­vesen betér a híres moszkvai áruházba, a GUM-ba, hogy kö­rülnézzen egy kicsit, a GUM — a világ egyik legnagyobb áruháza. Több mint 5000 dol­gozója van, ezek közül 3000 elárusító. Moszkvában össze­sen több mint 10 000 kiske­reskedelmi bolt, 6000-nél több étterem, kávézó, büfé, vendég­lő működik. Érdekes megem­líteni, hogy az „átlagos” moszkvai ember 21 százalék­kal kevesebb kenyeret fogyaszt mint például 1953-ban, vi­szont ugyanennyivel több zöldségfélét és 50 százalékkal több gyümölcsöt. A többi élel­miszerféleségekből (a szám­adatok az 1953 évi adatokhoz viszonyulnak) 144,3 százalék­kal több húst és húskészít­ményt. 165,5 százalékkal röbb halat és halkonzervet, 127,7 százalékkal több tejet és tej­terméket, 222,2 százalékkal több tojást, 103,2 százalékkal több cukrot, 156 százalékkal több cukrászipari készítményt fogyasztanak Moszkvában. Érdekes a szaküzletek sta­tisztikája is. Moszkvában 625 péküzlet, 490 gyümölcs. és zöldségbolt működik. De néz­zünk más adatokat is. A fő­városban 253 gyógyszertár, 40 nagyáruház, 184 könyvüzlet, 55 sportszaküzlet áll a lako­sok rendelkezésére. A sporto­lók 48 stadionban folytathat­nak edzéseket és mérhetik össze erejüket. Ezenkívül csak­nem 200 sportpálya, 12 uszoda, kb. 800 sport- és tornaterem működik Moszkvában. A szovjet fővárosban 288 kórházi intézményt találunk. 72 000 férőhellyel. Csaknem 39 000 orvos vigyáz a moszk­vaiak egészségére (nem szá­mítva a fogorvosokat). Ha va­lakinek a foga fáj, 2000 fog­orvos és szájsebész közül vá­laszthat. Egy burzsoá reggeli lap tu dósítója 53 évvel ezelőtt ború látóan jósolt a város fejlődésé nek perspektívájáról. Azt írt' hogy Moszkva legfeljebb 500 év múlva lesz a szó igazi t t»1 mében vett főváros, amely >1; az összehasonlítást a külf '5! ’i nagyvárosokkal. Azóta m nd- össze fét évszázad telt el, és a szocialista Moszkva fejlődés» során teljesen átalakult: a vi lág egyik legszebb és legna gyobb városa lett, méltó a kommunizmust építő ország fővárosának nevére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents