Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 279. szám
Esem óm if ok sótokban A Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ-képvisalője tiltakozott amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság állandó ENSZ-megfigyelőjé- nek irodája propagandaanya- gokat terjeszt az ENSZ-tit- kárság munkatársai körében, köztük olyan térképeket, amelyeken Lengyelország 1939-es határokkal van feltüntetve. U Thant főtitkár igeretet tett a lengyel ENSZ-kénvrselőnék, hogy kivizsgálja a szóban forgó kérdést. Leonyid Brezsnyev, Anasztasz Míkojan és Alekszej Koszigin a mongol vezetőkhöz — J. Cedenbalhoz és Zs. Szam- buhoa — küldött táviratukban a Szovjetunió kommunistáinak és népeinek nevében üdvőzlik a mongol népet, a Mongol Népi Forradalmi Párt 3. kongresszusának és a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalma bóL A Biztonsági Tanács pénteken, magyar idő szerint 16,30 órakor újból összeül, hogy folytassa vitáját a Szíriái—izraeli határon történt legutóbbi összetűzések miatta két fél részéről kölcsönösen emelt panasz tárgyában. A Figaro madridi tudósítója a Gibraltári öbölben megkezdődött nagy spanyol hadgyakorlatokkal kapcsolatban arról ír, hogy a spanyol kormány „hidegháborús támadásra” készül a brit támaszpont ellen. Antunez haditengerészeti miniszter az újságírók eiőtt kijelentette: a Gibraltári övezetnek döntő jelentősége van Spanyolország stratériá- jában, politikájában és történetében. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács szívélyesen köszöntötte a Karakalpak Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság dolgozóit a köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Ez az autonom köztársaság Üzbegisztán része. A Pravda csütörtöki számában Kallibek Kamalov a Karakalpak területi pártbizottság első titkára cikkben méltatja az elmúlt negyven év fejlődésének eredményeit. Szerdán este érkezett Párizsba Vaclav David csehszlovák külügyminiszter, aki az újságírók előtt kijelentette, Csehszlovákia és Franciaország viszonya az utóbbi időben jelentősen javult, n*rizsi látogatásának célja, hogy a két ország kapcsolatai to •/óbb erősödjenek. A csehszlovák külügyminiszter hozzáfűzte: a megbeszélések az ENSZ-köz- gy üléssel kapcsolatban, a két országot érdeklő kérdésekre is kiterjednek. Couve De Mur- yille csütörtökön délelőtt fogadta a csehszlovák külügyminisztert, akit a megbeszélés után ebéden lát vendégük Rendkívüli állapot Saigfonlbaii Égő benzinkordon az utcákon — A tüntetők tűzhalálla! fenyegetőznek, ha nem mond le a kormány Saigon, (MTI): A legújabb saigoni jelentések szerint a szerdán több mint tíz órán át szűnni nem akaró kormányellenes tüntetések az esti órákban sem ültek el teljesen. Az este 22 órakor életbe lépett kijárási tilalom előtt még heves összecsapásra került sor a város központja felé haladó mintegy ezer főnyi tüntető tömeg és a rendőrök között. A tüntetők felgyújtották az egyik rendőrségi gépkocsit, mire a rendőrök fegyverüket használták. A rendőrgolyóktól két tüntető meghalt, többen megsebesültek. A dél-vietnami főváros más pontjairól is jelentettek összetűzéseket. Tíz perccel a kijárási tilalom megkezdése előtt a kormány ejtőernyősei figyelmeztető lövésekkel próbálkozr tak eloszlatná a buddhista székház körül összegyűlt tömeget, amely az utcára öntött lángoló benzinnel tartotta távol támadóit. Itt is többen megsebesültek. A UPI jelentése szerint csütörtökön Saigon utcáin röplapokat osztogattak, amelyekben a tüntetők bejelentik, tűzhalálla! emésztik el magukat, ha a Tran Van Huong-kormány nem mond le csütörtökön éjfélig. A Saigonban elrendelt rendkívüli állapot végrehajtásáról csütörtökön több intézkedést adtak ki: életbe léptették a rögtönbíráskodást, a cenzúrát, a gyülekezési tilalmat, felhatalmazták p rendőrséget a házkutatások és letartóztatások végrehajtására parancs nélkül is, bejelentették, hogy „ kormány ellenőrzése alá vonta az élelmiszerelosztást, a közlekedést és a szállítást. Moszkva, (TASZSZ): A Pravda csütörtöki számában kommentálja az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. Megállapítja, hogy Washingtonban újabb tervedet dolgoznak ki a háborúnak Észak-Vietnamra, Lao&zra és Kambodzsára való kiterjesztéséről. Csecsotkina megjegyzi, hogy Taylcr tábornok Washingtonba érkeziése egy tanácskozás- sorozatot nyit meg. Ügy fest a dolog — mutat rá a szemleíró —, hogy a tanácskozásokon Tayiornak szinte döntő szava lesz. Márpedig az Egyesülj Államok saigoni nagykőn vele azt fogja követelni, hogy „korlátozott mértékben terjesszék ki a háborút Dél-Viet- nam határain túlra”. A szemleíró megállapítja, hogy ha a háborút északra kiterjesztik, bármennyire korlátozottnak is nevezik, ez egyben azt jelenti, hogy a háborús agresszió az egész indokínai félszigetre átterjed. Tömeges letartóztatás Brazíliában Brasilia, (MTI): A Reuter és az AFP jelenti, hogy szerda óta letartóztatások folynak Brazília Goias államában. A letartóztatások állítólag már több mint száz személyt érintenek, köztük az állam kormányzójának legfőbb munkatársait. A lappangó válság a hírek szerint — már több mint egy hete tart Castelo Franco köztársasági elnök azzal vádolja Maoruro Borgest, Goias tartomány kormányzóját, eltűri, hogy az állam „a kommunista felforgatás központjává váljék. A kormányzó nem volt hajlandó munkatársaitól megválni, akik közül egyik-másik neve felmerült a Goulgrt elnök baloldali kormányának megdöntését követő katonai vizsgálat során. Goias állam napok óta szigorú katonai ellenőrzés alatt áll. A városba vezető utakat lezárták. Szerdán kora reggel 300 főnyi szövetségi csapat vonult be az állam fővárosába a már o.ttlévő csapatok megerősítésére. A letartóztatási végzések kibocsátásakor feltehetően a kormányzó letartóztatását is tervbe vették. Maoruro Borges kormányzó csülprtökön összehívta a helyi törvényhozói testületet • * ünnepségek Ulánbátorban Ulánbátor, (TASZSZ): Ulánbátorban csütörtökön ünnepségekkel emlékeztek meg a Mongol Népköztársaság 40 éves fenállásáról. A mongol főváros központi terén megkoszorúzták Szuhe Bator és Csojbalszan mauzóleumát. A koszorúzás! ünnepségen a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköztársaság kormányának vezetői is jelen voltak, élükön Cedenbal miniszterelnökkel. Ulánbátor központi múzeumában nagyszabású kiállítás ismerteti a köztársaság negyven év során elért eredményeit. Déjuíán tartották a 40. évforduló tiszteletére rendezett jubileumi gyűlést. A jugoszláv gazdaság két évtizedes fejlődése Jugoszlávia a második 'világháború előtt agrárország volt, lakosságának háromnegyed része élt falun. A mező- gazdaság volt a legfőbb gazdasági ága, s a nemzeti jövedelem legnagyobb részét is ez szolgáltatta. Jugoszlávia bányáiban és ipari üzemeiben mindössze 300 006 munkás dolgozott. Ezzel szemben ma mgr Jugoszlávia közepesen fejlett ipari országnak számít. Az iparosítás révén megváltozott az ország néprajzi, szociális és gazdasági szerkezete. A lakosság több mipt 50 százaléka városban lakik és nem a mezőgazdaságból él. A 23 300 000 foglalkoztatottnak csaknem a fele az iparban dolgozik. A társadalmi szektor szolgáltatja a nemzeti jövedelemnek és a társadalmi összterméknek csaknem 80 százalékát. Az ipari termelés növekedésének üteme a legutóbbi tíz év alatt mintegy évi 13 százalékos volt. Nagy fejlődést ért el Jugoszlávia a bányászati és építőipari felszerelések gyártása és a vegyipar területén is. A jugoszláv export értéke 1963-ban 237 milliárd dinár Waldeck Rochet a francia parasztság súlyos helyzetéről Párizs, (MTI): A francia nemzetgyűlésben harmadik napja tart a vita a kormány ötéves gazdasági tervéről. A Francia KP nevében Waldeck Rochet főtitkár, a szocialisták részéről Gaston Defterre köztársasági elnökjelölt bírálta a tervet. A kormánypárt vezérszónokaként Debré volt miniszterelnök szólalt fel. A Francia KP főtitkára rámutatott, a kormány a gazdasági irányelvekkel egyidejűleg kidolgozott fegyverkezési tervében 1970-ig 80 milliárd új frankot mányoz elő a hadsereg korszerűsítésére, elsősorban az atomüterőerőre. A tőkés nyereségek növelését azzal indokolja a kormány, hogy ez nagyobb beruházásokra serkenti majd a gazdasági életet kezükben tartó nagy tőkés társaságokat. Mindezt a dolgozókkal akarja a kormány megfizettetni. A parasztságot még súlyosabban érinti a kormány politikája. Elvetette a gazdasági programtörvényt, éppen úgy, mint Gaston Defterre is, a szocialista párt nevében. BandelíbUtt volt. Ebből 181,5 milliárd dinár pz iparra, 50 milliárd dinár a mezőgazdaságra és mintegy 5,5 milliárd dinár az erdő- gazdaságra jutott. Bár a mezőgazdaságban termőföld és a jószágállomány legnagyobb részben még magánkézben van, mégis a társadalmi gazdaságok (amelyek száma meghaladja a 5 500-at) bóják a mezőgazdasági piaci felesleg 40 százalékát, a mező- gazdasági társadalmi össztermék 25 százalékát és rendelkeznek teljes gépállománnyal. A mezőgazdasági össztermelés az utóbbi hat évben 31 százalékkal növekedett, s ezen belül a társadalmi gazdaságok termelése megkétszereződött. A társadalmi tulajdonban lévő gazdaságok adják ma a búzatermés mintegy 70, a kukorica- termés 50 és a tejtermelés 60 százalékát. Az ország gyors gazdasági fejlődését bizonyítja, hogy az egy lakosra számított nemzeti jövedelem 110 dollárról 500 dollárra emelkedett. Az utóbbi hat évben a társadalmi össztermék értéke 1989 milliárd dinárról 4561 milliárdra, a nemzeti jövedelem pedig 1834 milliárd dinárról 4181 milliárdra* míg a személyi fogyasztás 1096 milliárd dináról 2290 milliárd dinárra emelkedett. Megnyílt a Lengyel Egyesült Parasztpárt kongresszusa Szerdán délelőtt a varsói filharmónia nagytermében több mint háromszázezer tagot képviselő 970 küldött részvételével megnyílt a Lengyel Egyesült Parasztpárt IV. kongresz- szusa. A kongresszus ünnepélyes megnyitásán jelen volt Wla- dysíaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára* Edward Ochab, az államtanács elnöke, Jozef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, Stanislaw Kulczynski, a demokrata párt elnöke, valamint a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői. 14. De sem az ügyésznek, sem Wilskának nem magyarázta meg, hogy mi érdekes lehet abban, hogy a joggyakornok a kórházból hazatér, aztán meg dolgozni jön. Rajski főhadnagy megtartotta szavát. Másnap értesítette az őrnagyot, hogy nagyon sok híre van Kabátuj jról. Krzyzewski azonnal Waliców- ra sietett. — Azt hiszem őrnagy úr, hogy a helyes nyomon vannak. Kabátujj „Kasprzak”-náJ dolgozik, de kedden csaknem három órát késett. Kilenc óra előtt ért be munkahelyére. Es ami még érdekesebb, mostanában megint kocsmázik. Pénze van, és fizet boldogboldogtalannak. — Ki kellene hallgatni, persze ügyesen, hogy ne tudja, voltaképpen miről van szó, ellenkező esetben nemcsak őt, másokat is elriasztanánk. — Házkutatást tartsunk nála? — kérdezte a főhadnagy. — Nem, döntötte el az őrnagy. Nála nem találnánk semmit. Hogy az ügy nem az ő ötlete volt, arra a legjobb bizonyíték: még Kalinkowski óráját sem csatolta le. Nem is szólva a pénztárcájáról, amiben néhány száz zloty volt.. — Számomra tulajdonképpen ez a legfurcsább az ügyben. Merőben eltér Kabátujj szokásától — jegyzi meg Rajski. — Ami pedig Kabátujj lebuktatását illeti, ne féljen őrnagy úr, művészien hajtjuk végre. Csak menjen el valamelyik kocsmába és egy kicsit igya le magát. Az egyik emberünk némi zűrzavart csinál, beveri a kirakatüveget, vagy valami hasonlót követ el. A másik ezalatt kiugrik a kocsmából és elkiáltja magát: „Rendőr, segítség.” A kocsi természetesen a közelben lesz, és a kocsmából mindenkit behozunk, a verekedés miatt. Reggel aztán sorban kiengedjük őket. Kabátujjat utoljára visszük fel. Senki sem gyanakodhat, hiszen a mi kerületünkben nincs olyan este, hogy valamelyik kocsmában ne robbanjon ki kisebb vagy nagyobb verekedés. Sajnos, így van. Az ügyeletesnek meghagyom, hogy amint Kabátujj a kezünkbe kerül, azonnal értesítse az őrnagy urat. Ezért arra kérem, adja meg az otthoni telefonszámát, mert az értesítésre feltételezhetően késő este, vagy éjszaka kerülhet sor. Reggel aztán eljön az őrnagy úr és ketten „megdolgozzuk” az emberünket. Négy napig várta az őrnagy Walicówról a hírt, végre türelmét vesztve telefonozott Rajskinak. — Néni feledkeztem meg önről — nevetett Rajski —, de sajnos, egyelőre semmit sem tudunk csinálni. Kabátujj megjuhászodott, és otthon ül. Talán megszagolta, hog& érdeklődünk felőle. Ha önnek sürgős az ügy, akkor elvihetjük otthonról, vagy a gyár kapuja elől. — Nem, nem. Jobb, ha még egy keveset várunk. Az ilyen letartóztatás megijesztene másokat. Ütóvégre is Kabátujj nem nagyon érdekel engem. Csak a további nyom felderítéséhez szükséges. Mindent csendben és óvatosan kell csinálnunk. Rajski biztosította az őrnagyot, hogy Kabátujjat állandó, diszkrét megfigyelés alatt tartják és a legközelebbi alkalommal „lefülelik”. A főhadnagy hozzátette, hogy a legközelebbi szombatin vagy vasárnap. A kerület statisztikája szerint a legtöbb kocsmai verekedés és botrányokozás ezeken a napokon történik. Közben az őrnagyot szüntelenül gyötörte az a kérdés, miért hazudott Kalinkowski vallomásában? Elhagyva a bíróság épületét, hogyan és hol töltötte idejét, mielőtt hazatért volna. A mentőkórházban átnézte a névsort, kik látogatták meg a joggyakornokot betegágyánál. Csak a hozzátartozói nevét találta felírva, meg az ügyészét, a titkárnőét és -két kollégáét a bíróságról. Valaki telefonon érdeklődött Kalinkowski egészsége iránt, de amikor megkértek, közölje nevét, lemondott arrpl, hogy az információt megkapja, és letette a telefonkagylót. Az őrnagy tehát otthon látogatta meg Kalinkowskit, de itt megtudta, hogy a joggyakornok nem vette igénybe a további orvosi „kiírást”, elismerte, már annyira jól érzi magát, hogy dolgozni mehet Krzyzewski akár akart, akár nem, kénytelen volt a Swierezewski utcába menni, bár biztos volt abban, hogy a barátja türelmetlen lesz, az ő véleménye szerint a nyomozás nagyon is lassú előrehaladásával, Érzései valóban nem csalták meg. — Megint semmi újság — idegeskedett az ügyész. — Végy több embert a segítségedre. Telnek a napok, közben Kalinkowski meggyógyult, és még mindig semmi hír. Ennyi idő alatt nem egy, hanem tíz csekket is ki lehetett volna vinni Bécsbe. — Sőt, százat is kivihettek! — vágta el a beszélgetést élesen az őrnagy —, de ezt az egyet nem vitték ki. Ha az ügyészség úgy gondolja, hogy a nyomozás rossz, vagy nem elég energikus, akkor kérje a módosítását és tegye át az ügyet a fővárosi parancsnoksághoz. Talán ott eredményesebbek lesznek. — Az ügyészhelyettes zavarba jött. — Bocsáss meg, Stach. Nem akartalak megbántani. Jói tudóm, ha te nem mozdítod ki az ügyet helyéből, akkor senki sem mozdítja kj. De képzeld magad az én helyzetembe, a szó szoros értelmében égni kezd talpam alatt a talaj. — Megértelek, de te is érts meg bennünket. Nem vagyunk boszorkányok és látnokok. Vannak bizonyos okok is, jól ismered őket, amelyek azt parancsolják, bogy a legóva- tosabban és a legnagyobb figyelemmel dolgozzunk. Néha semmit sem ér, ha hirtelen cselekszünk. De térjünk visz- sza a lényegre. Szeretnék találkozni Kalinkowskivgl, állítólag már bejött dolgqzni. — Igen, már itt van. A folyosón balra, az utolsó szobában ül, Debinski ügyész dolgozószobájában, aki szabadságra utazott. Krzyzewski elbúcsúzott a? ügyésztől és kirnent a folyosóra; körülnézett: tájékozódni akart, milyen irányba menjen, végül is balra fordult. — Őrnagy úr, őrnagy úr! Hátra tekintett. Witska futott utána. — Ne haragudjon az ügyésá úrra — kérte —, ö most valóban nehéz napokat élt át. És nem az ő hibájából. Nagyon kérem..! (Folytatjuk) KXFÜLT A KALYE1 1964. november 27. 2
