Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 279. szám
A Talajerőgazdálkodási V általat kisvárdai tőzegldterme lő telepén egy leértékelt da- rnkoesiból villamos meghajtó sú markolórakodót szerkesztet tek. Az újítás harmincöt— ■egyven dolgozó napi munkáját teljesíti. Foto: Hammel József Négy szolgáltatás, tágas műhelyek átadták az új nyíregyházi frodagépjavító izemet MEGJEGYZÉS: Elhanyagolt ellenőrzések Ma az anyagkezelői felelősség kiemelkedő figyelmet érdemel, különösen a termelőszövetkezetekben, márcsak azért is, mert itt érvényesül legkevésbé a tsz-tagság egészének ellenőrzése. Sok évi ügyészi tapasztalat szerint a leltáríveket a késaletkartonckról írják meg a tényleges mérlegelés, vagy számbavétel helyett. Ez volt a helyzet a fényes- litkei Kossuth Termelőszövetkezetnél, ahol a mennyiségek kilogrammra egyeztek. ami tényleges felmérésnél kizárt. A nyírjákói KosÜzembe helyezték az Irodagép Technikai Vállalat nyíregyházi üzemegységének új épületét. Csütörtökön délelőtt a műszaki átadáson megjelentek a vállalat központjának képviselői, a tervező és kivitelező szervek, a tűzoltóság, a városi tanács egészségügyi osztálya és a szakértők. Az új, korszerű irodagépjavító üzem az Árok utca elején, a volt István-malom rendezésével, mintegy 2 millió 300 ezer forintos beruházással készült. Négy szolgáltatást -- pénztárgép, számológép, stencilgép és írógép javítást — végeznek itt november 30-tól hétfőtől. Az új épületben tágas, egészséges munkakörülményeket biztosító műhelyek, jól felszerelt szociális helyiségek, tanműhely, üzemi étkezde és felvételi helyiség kapott helyet. átalakításával és modem beKövesút, járda, fásítás Egy család négy napi vállalása Tákoson A holnap katonái Megy, mini a karikacsapás — Valamennyi míg" máfeK'S. , n i.ii « >> , i , , yességet s küldjék ut-'n-m. egeszseges — oeyonulokka! Nyíregyházán Tudják, hogy van «z; ken egy kis pénz a katonának is ...” Elhangzott az első vezényszó: „Fel, vigyázz!” Ezt még gyakorolni kell — mondja a százados, hiszen a parancs végrehajtásának zaja még leginkább a géppuskaropogáshoz hasonlít. S mire jön az elöljáró, már minden megy, akár a karikacsapás, katonásan. Hasonló a kölcsönös üdvözlés is: „Erőt, egészséget.. Gratuláció a felnőtt korhoz Kefehajra nyírt, civilruhás fiatalok töltik meg a József Attila Művelődési Ház nagytermét: valamennyien sorkötelesek, féríikorhoz ért fiatalok. „Önök az alkotmányban rögzített hazafias kötelességük teljesítésére jelentek meg itt — mondja a? őrnagy, miközben gratulál a 18—20 éveseknek ahhoz, hogy felnőtthez méltó feladat teljesítése vár rájuk. Felsorakozik az első tizes csoport a fehérkabátos orvosok előtt. Valamennyien egészségesek, fejlettek, csattanó izom feszül karjukon. Megértés, bátorítás Deli Laci Érpatakról és Borsi Jancsi Nagykállóból él a a lehetőséggel: gyorsan elmondják, nem kapták meg a bevonulási segélyt, szépen megköszönnék, ha a „kiég.” közbenjárna a dologban. Semmi akadálya — mondja az őrnagy. B. Jánossal is „baj” van. Azt mondja, néha fullad, hamar elfárad. Közrefogják az orvosok, tüzetesen megvizsgálják s aztán az ő arca Is felderül, amikor hallja: „Nincs különösebb baj, vigyázzon az étkezésre, a hízásra...” Mezei Lajos balkányi sorköteles szociális problémával áll elő félénken: egy hete szült a felesége, aki — itt a papír —, lanyszerelő szakmát, mosolyog, amikor a család anyagi helyzetéről kérdezi a tiszt. — Tizennyolc éves vagyok, nélkülem is meglesz a család. Nekem csak hasznomra van, hogy 18 éves koromban vonulhatok be: technikus szeretnék lenni, húszéves leszek, amikor nyugodtan elkezdhetem a komoly tanulást. Szabolcsi Ferenc Szakoly- ból érkezett: — Leszereléskor 20 éves leszek. Komoly tervet előbb nem is forgathat fejében az ember. Szüleim sírtak, de már megszokták a távollétet: tél éve Pesten dolgozom. Majd meglátják, hogy nem hozok szégyent a családra... Apa útravalója Az ibrányi Nagy Károly máris rekordgyorsasággal öltözik, vetkőzik. Juhász volt eddig az ibrányi „Hunyadiban”, havi kétezres jövedelemért 300 juhot gondozott. — Most majd engemet „ju- hászítanak” egy kicsit — mondja nevetve, mert hát erre aligha lesz szükség: csendes, kötelességtudó ember volt ő eddig is. Apja azzal eresztette el: „Fiam, én hat évig hordtam az egyenruhát, neked ez a mostani jóformán nyaralás lesz .. Közben a nagykállói Antal Miklós nagy lendülettel magyarázza a tiszteknek: változó a munkahelye, nem érte utói a behívója, távirat alapján jött a bevonulásra Borsodból. Megkapta ugyan a bevonulási segélyt, de a fizeOLV ÁSÓNK ÍRJ A: Éva sírt. de túr.. Gerák Sanyi elárulja: a Székesfehérvár rpe.lelti Ö-kün tálán még mindig sir Éva. aki négy hete a menyasszonya, ö Ibrányból került oda, r kőolajipariba. úgy látják, egymáshoz valók. — Sírt, de ígérte, r*.esváft Egy kicsit nehéz lesz k lön, de ha tényleg vár rám, .vöny- nysbben telnek a katonanapok. A nagyteremben közben egy százados válaszol a kérdésekre: mikor lehet jönni szabadságra, hogyan lehet kiérdemelni azt, vagy milyen szórakozási alkalmatossá gok adódnak a katonaélet során. Lenn, a téren pedig már kora délelőtt gyülekeznek a hozzátartozók: a szülők, a testvérek, a menyasszonyok és a „választottak”. Pólóm Miklós édesapja és huga is itt topog türelmetlenül: szép búcsút szeretne venni Gyuri bácsi az érettségizett fiától, akinek eltökélt szándéka, hogy tiszti iskolára megy. „Ö már a harmadik katona a családban. Jól jár vele a hadsereg, tisztességtudó, szófogadó fiú.” Diáklányokkal a vasútra Múlnak az órák, ebédszünet után színjátszók, táncosok érkeznek, s műsorukat már együtt nézik végig a szülök é* a sorkötelesek. Űttörők virágot hoznak, megtörténik az eligazítás és késő délután egyenruhás gimnazista lányok kíséretében az állomásra indulnak a holnap katonái, hazánk békéjének legifjabb őrzői. Angyal Sándor suth Tsz-nél a félévi és év végi leltározás mindent rendben talált, viszont a későbbiek folyamán a Népi Ellenőrzési Bizottság bűnügyet tárt fel. De a megállapított hiányok elhárításával sem törődnek. Főként a ládáknál állnak elő jelentős hiányok. Sokszor az érkezett ládát szabályosan senki sem veszi át. Ilyen okokból maradt el például a nyírjákói Rákóczi Tsz-nél 100 000 forint értékű kár elhárítása. Számos helyen nagy mennyiségű gép, vagy munkaeszköz hiánya derül ki. A hiány olyan mérvű, hogy aligha keletkezhetett az utolsó leltározási időszakban. Jórésze már korábban is fennállt, de az ellenőrök nem győződtek meg a tényekről. A munkaeszközök kiadása a tagok részére nem írásban történik. Ha valami elvesz a brigád és munkavezetők nem tesznek jelentést róla a termelőszövetkezet vezetőségének. Különösen laza az adminisztráció olyan esetekben, amikor a tagok magánhasználatra kérnek kölcsön eszközöket a tsz-től. Arra hivatkoznak, hogy csak rövid időre kell, s a raktáros bízik az emlékezetében. Ezzel magyarázható, hogy az egyik termelőszövetkezetben a raktáros leváltásakor 18 szekér, 25 pár lószerszám, 7 ekekapa. 9 eke, 18 borona, 517 darab zsák hiányzott A tanácsok mezőgazdasági osztályainak ellenőrzése erre a körre nem terjed ki eléggé. Legalább a zárszámadások megerősítésekor tisztázni kellett volna, hogy a hiányok okát vizsgálták-e, történt-e felelősségre vonás. A kedvezőtlen tényeken elsősorban mégis a tagságnak van módja változtatni. dr. Lehel István csoportvezető ügyész Tákoson a Bajcsy-Zsilinszky utca házai egy őskori folyómederbe épültek, és itt, az esős idő beálltával szinte lehetetlen volt a közlekedés — közölte Kosa Bertalan tanácselnök. — Községfejlesztési alapból, állami hozzájárulással nemrég építettünk itt egy hatszáz méter hosszú köves- utat. A munka végzéséhez az ] egész község összefogott: egy- egy család átlagosan négy napot dolgozott társadalmi munkában. Ugyancsak ebben az utcában megkezdtük, hamarosan befejezzük a járdaépítést is. Hogy a munka teljes leLegelőször Is a barátomat kell bemutatnom. Sokan ismerik, a nevét nem mondom meg, nehogy ráismerjenek a tavalyi kereskedők. Hangos szavú, kemény kötésű, nagy ba- juszú „lápi” ember, arról a földről, ahol izesebb a nyelv és történelmibb az emlék. De ahol sem jókedvért, sem buzgalomért nem szomszédolnak. Mióta ismerem, termelőszövetkezetben állattenyésztő. Volt panaszos szava elég, de kedvét sosem vesztette el. A presszóban beszélgettünk, nem tudta, hogy írni fogok róla. Már csak ézért sem leplezem le. Elég annyi, hogy megyénk egyik legnagyobb szövetkezetének „rovatvezetője” — ahogyan ő mondta, és hogy milyen, épp azt akarom elmondani. — Azt se tudom, hol a fejem — kezdte, a feketét úgy felhörpintve, mintha csak vizet inna, — mert nekem most menteni kell. — Mit? — Munkaegységet. A növénytermesztés nem hozta meg azt, amit ’ 'ártunk, mi pedig garantált munkaegységet fizetünk. Pénz kell! Laci, az Istenedet, mondták nekem, jónak mondták, most aztán rajtatok a sor. állattenyésztőkön. Hozzátok be, ami kiesett gyen, a fiatalokkal, az iskolásokkal együtt fával is beültettük a Bajcsy-Zsilinszky utcát. Szelektált szőlőtőkék A következő években 35 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban összesen 5000 holdnyi törzstelepet létesítenek szelektált szaporítóanyag termelésére. A felügyelőség ellenőrzésével az idén kadarkából 1 815 000, furmintból 215 000, ezerjóból pedig 1550 000 simavesszőt gyűjtenek be az előzőleg szelektált tőkékről. ágyban fekvő beteg. Menne 6 szívesen, de mi lesz a családdal? Megértik nehézségét, szolgálathalasztást kap, csakúgy mint a kccogh-tanyai Ső- rés József tanító, akinek mindössze kéthetes a fia s az ő vállán nyugszik a család ezernyi gondja... „Húszéves koromra leszerelek Csak elvétve akad egy-két problémás eset. Szilágyi Gyula, ez a jókötésű nyírgelsei fiú, aki Sajóbábonyban félhónapja szerezte meg a vil„c-r otzlálti — Behozzátok? — Nahát, nem az egészet. De számolj. Hacsak egy marhát hizlalunk fel tíz kilóval többre... — Mitől hízik a marha? — Jaja, a marhának nem kell hízni, a bikát szeretik úgy az exportőrök, hogy szinte csurogjon a zsírtól. A marhán inkább hús legyen. A bikának keményítős eledelt kell nyújtani, főként kukoricát, a marhának meg fehérjét. Kevés a takarmány. — Hogy csináljátok, hogy mégis? Nagy komolyan néz. _ Hogy? Hát ügyesen. Vannak sertések is. Meg aztán... a jószághoz érteni kell! Nem mindegy, hányád osztályban veszik. Az őszön lent volt egy olasz kereskedő, saját kocsiján. Megvett hetven darab marhát. „Á” osztályban. De az istállónak ragyogni kell! A marhákat színük, testsúlyuk szerint úgy beállítani, egymás mellé, hogy a vevő szeresse. — Ki mit szeret _ Az olaszok a szürkét, négymázsás súlyban. Fekete nem kell! A nyugatnémetek a pirostarkát, minél nehezebb súlyban. Na, lejött, hát olyan istállót talált, hogy azt hitte, iskola. Aztán eladtunk hatva- nat három országba és még van hatvan. Jöhetnek. Honnan tudnak rólatok az exportőrök? Nehéz kezével szelíden odábbtolta a feketés poharat. Elnézően mosolygott. — Számon vagyunk mi tartva. Hozzánk bármilyen időben jöhetnek, ott van, ami szem szájnak ingere. Hogy sikerült elérni, hogy ilyen az állattenyésztés? — Hát először is, a garantált munkaegység. — Gondolkodik. — Másodszor, hogy teremtettünk bizonyos takarmányalapot. Jó, jó, intek, most nem erre vagyok kiváncsi. Hanem hogy. Érti. Cinkosan elmosolyodik nagy, tömött bajusza alatt. — Ráhajtottunk piszokul. Még a kutyaisten is járta, de mellettem dolgozni kellett! Akinek nem tetszett, az ment az állatok mellől! Ezerhatszáz- ezernyolcszázért, amit kézhez kapnak havonta, aztán meg a Czirmaz Ferenc újítása Értekezletet tartottak a napokban a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői. A versenymozgalom eredményeit értékelték. 1962-ben 2 millió, 1963-ban másfél millió forint megtakarítást eredményezett a munkaverseny. Az ez évi munkaverseny eredménye előreláthatóan 1 millió 600 ezer forint lesz. A munkaverseny sikere a műszaki fejlődésen kívül a dolgozók aktív és lelkiismeretes munkájának köszönhető. Csirmaz Ferenc szocialista brigádvezető például azért kapott dicséretet zárszámadás, hát ezért teremteni is kell valamit! És miért ne otthon, a tsz-ben, miért másutt, például Tiszapalkonyán? Nem azért mondom, de '/elem olyanok dolgoznak, akik mikor súlyellenőrzés van, havonta, egy óra alatt száz jószágot hajtanai? át a mérlegen! Mikor hozzák a bikákat, karnyi pálcával, s a marha nagy bika akadékoskodik, átkapják, mint Toldi a farkast, az anyád!... a bikát még térdre is vágja egy-egy. Hát csak így... És mondd,... stikli... az nem volt? — Már milyen stikli. Sértetten hallgat. — Hát., az exportőrökkel. — Miért lett volna? HaragszikPercek múlva megenyhül. — Stikli az nem. De ha kell, tudja az ember a módját. Egyszer hozattam egy liter hajolajat. Kinevettek. Minek neked egy liter hajolaj, a bajuszodra? Mondom, csak csend. Egy liter hajolaj nyolcvan forint. Azzal szépecskén kifényeztük a marhákat. Ragyogtak, mint a suvikszos csizma! „Á” osztály! Miért ne volna az? Pedig az évben kevéske volt a takarmány, nem fénylett olyan szépen a szőrük. De különben kitűnő jószágok voltak, isten úgyse, jól jártak az értekezleten, mert munkáját kiemelkedő szorgalommal ts figyelemmel végzi. Jelenleg két újítása van elbírálás alatt, de ötleteivel állandóan segíti a több és jobb termelést. A desztillációs tornyon megvalósított ötletével, az import nyersolaj feldolgozásánál magasabb százalékú fehéráru kihozatali és napi 200 tonna többletfeldolgozást lehet elérni anélkül, hogy a termékek minőisége változna. Tolnai Zsuzsi Nyírbogdány vele a vásárlók, érteni kell a kívánságot, ennyi az egész. Mennyit hoz az állattenyésztés a konyhára? — Hétmilliót és valameny- nyit. Tér-' szerint. — És mennyi lesz? — Tavaly kétmillió kétszázezerrel lett több. Az idén is meglesz ez a plusz. Pedig feszített a terv. — És az elismerés? Legyint. Van ebben valami szerény büszkeség. — Dolgozunk. Aztán szétnéz az új Béke presszóban. Telt ház. ő egyedül a csizmás. Nyugodtan keresztbe "'éti a lábát, lebiggyeszti ajkát. — Ez se csúnya, ez a presz- szó — mondja vigasztalva —< És a fekete se rossz. Itt is tudják, mi kell a vevőnek. Mert jegyezd meg, barátom, nem elég valamit megcsinálni. Azt tudni kell csinálni is. Én például meglnnék még egy feketét, de senki nem tolakszik vele, ígyhát nem iszom. Na, mehetünk. Sipkay Barna 9 1964. november 27.
