Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 278. szám

Vidéken is lehet Nem tűrhető felelőtlenség! Üj iparág Szatmárban fővárosi szinten Egy hold mélyszántás a következő évben 2—3 má­zsa kukorica, 8—10 mázsa burgonya többlettermést eredményez. Ezt ma már minden tsz-vezető tudja; a gyakorlat igazolja, - Mégis, az utóbbi hetek eredményei azt mutatják, hogy a gaz­dasági vezetők bűnös Uöny- nyelmüséggel elhanyagolják a mélyszántás végzését; nem használják ki megfelelően a most még kedvező időjá­rást. Közel kétezer szántótrak­torral rendelkeznek a tsz-ch és a gépállomások. Az el­múlt héten mégis csupán 11000 holdon végezték el a mélyszántást; egy napra egy traktor teljesítménye mind­össze egy hold mélyszántás volt! Ez az átlag. Amiből kiemelkedik a vásárosaamé­MECJEGYZÉS: Drága tandíj A szociálist^ szektorok kö­zött kötött szerződések pontos teljesítéséhez fontos népgazda­sági érdek fűződik. Polgári Tör­vénykönyvünk új elemekkel bővítette a szerződések intéz­ményét. Nagy jelentőséget ka­pott a felek együttműködési kötelezettsége. A hibás, hiá­nyos teljesítésért a kötelezett felelősségei tartozik. Itt ve­tődik fel a kérdés: elvárható-e a hiányosságok megszünteté­se. a hibák kijavítása a sza- v ’tossági határidők után. A kérdés gyakorlati jelen- t "ségét mutatják az alábbi példák. A rohodi Üj Élet Ter­melőszövetkezet szerződést kö­tött a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodával te- nyészbaromfi beszerzésére. A szerződés alapján a Csorbái Állami Gazdaság 1948 előnevelt jércét szál­lított. Útközben négy darab el­hullott. A termelőszövetkezet állatorvosa felboncolta és or­sóférget talált bennünk. A fertőzés miatt hamarosan 1212 darab baromfi hullott el. A termelőszövetkezet azonban elkésett érvényesíteni igényét, ezért a gazdaság mentesült a szavatossági kötelezettség alól. Hasonló okok miatt volt si­kertelen a tiszavasvári Munka Tsz követelése a Vízügyi Ter­vező Iroda ég a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósággal szem­ben. A termelőszövetkezet 86 holdon halastavat létesített, melynek lacsapoló csatornája eliszaposodott, a víz levezeté­se nincs biztosítva. A szakér­tői vélemény szerint a terve- j zésnél nem vették figyelembe a talajviszonyokat. A rohodi termelőszövetkezet tehát tenyészállat helyett fer­tőzött baromfit, a tiszavas- váriak pedig a rendeltetéstől eltérő, kevésbé használható halastavat kapott. A hiá­nyosságok pótlása jogilag már nem kényszeríthető ki. A fenti esetekből, mint drága tandíjból, a termelőszövetke­zeteknek le kell vonni a ta­nulságot. dr. Varga András ügyész Tanfolyam a háztartási gépek kezeléséről A vásárosnaményi járás­ban is igen elterjedt a mosó­gép, porszívó, csavarógép, padiókefélő, villanyvasaló, főzőlap és a többi kisebb ház­tartási gép. A gondatlan, vagy éppen a hozzá nem ér­tésből adódó helytelen keze­lés miatt sok eseben balese­tet okoznak e gépek, de hasz­nálati idejük is megrövidül.. Éppen ezért a vásárosnamé­nyi járási művelődési ház és a községi nőtanács tanfo­lyamot indít a háztartási gé­pek helyes kezelésének ismer­tetésére. A helyi földműves- szövetkezet felajánlotta, hogy a foglalkozásokra a hallga­tók rendelkezésére bocsátja a szükséges gépeket — írja Sánta Miklós tudósítónk. nyi járás, ahol egy-egy szán- tógépre naponta több mint három hold jutott, s a bak- tai járás, ahol végeztek a mélyszántás! terv teljesíté­sével. A nyíregyházi járás­ban például mintegy 350 traktor üzemeltethető a szántásnál, s Ilyen kapaci­tás mellett mindössze 1300 hold volt az elmúlt heti eredmény. Igen rossz a mun­ka üteme a csengeri és ti- szalöki járásokban: a tsz- vezetök nem képesek megfe­lelően irányítani „ birtokuk­ba került gépparkot. Elma­radtak a munkával a fe­hérgyarmati és nagykállói járásokban is, — és a baktai kivételével — még vala­mennyi járásban nagy erő­feszítéseket kell tenni, hogy egyetlen hold terület se maradjon szántatlan. A tsz-vezetőké mellett igen nagy a járási tanácsok és a gépállomások közös fe­lelőssége. Nem nyugodhat­nak bele a mostani helyzet­be: aktív részvételt kell vállalniok a tsz-ek még hát­ralévő betakarítási munkái­nak, a kukoricaszár vágá­sának, behordásának a szer­vezésében, hogy valamennyi szántásra alkalmas traktor legalább nyújtott műszak­ban üzemeljen. Nem enged­hető meg, hogy a tsz-ekben különféle álindokolások miatt egyetlen hold is ki­maradjon a mélyszántásból. A még hátralévő mintegy ötvenezer hold terület 150 000 mázsa kukorica sor­sát dönti el! Ezzel egyetlen tsz-vezető sem játszhat! Samu András Szakemberhiány, elavult járművek miatt afcadezSft Zákány kenyér* és péksütemény ellátása! A napokban Záhonyból hívták fel telefonon szerkesz­tőségünket. Takács György, a 144-es önkiszolgáló bolt ve­zetője kért segítséget. A bolt­ban megismétlődő jelenség volt, hogy nem lőhetett ke­nyeret kapni. Késve érkezett a péksütemény, a tejterméke­ket sem szállították ki időben. A vásárlók jogosan bosszan­kodtak, és jogos volt a pa­nasz is. — Tíz*-tizenkét mázsa ke­nyér a napi igény — tájékoz­tatott a bolt vezetője. — Gyakran 3—4 mázsá­val kevesebbet kapunk. Legbosszantóbb a péksü­temény. Ma is délelőtt tíz órakor ér­kezett. Viszont Záhonyoan több ezer ember siet reggel munkába. Akkor kellene a kifli, zsemle, hogy megregge­lizhessenek. Hn időben kap­nánk péksüteményt, 50 szá­zalékkal több fogyna el. A késedelmes és hiányos szállí­tásra mindig van ok. Leg­utóbb azt mondták a sütődé­ben, hogy eltört a lapát es nem tudtak sütni. Milyen megoldást lát Mol­nár Bé,a a sütőüzem vezető­je? — Első helyen említeném a szakemberhiányt. Több­nyire segédmunkásokkal dolgozunk, érthető, hogy a teljesítményük nincs olyan magas, mint kel­lene. A vállalatunk központ­jától kértük, hogy segítsenek minket járművekkel. Jelenleg egy lovaskocsi és egy gépkocsi áll rendelkezésre — az is gyakran rossz. A legjobb megoldás az lenne, ha a lovaskocsi helyett kis furgon gépko­csit kapnánk. így a kenyér és a péksüte­mény időben megérkezhetne a legtávolabbi boltokba is. Záhony nagy fejlődés előtt áll. Naponta több ezren áll­nak munkába. Igen sokan a környező falvakból indulnaic el már hajnalban. Ajánlatos, hogy az érintett szervek mi­nél előbb intézkedjenek ellá­tásuk ügyében. Bogár Ferenc Összehívták a MÉSZÖV választmányát Ijesztgetés Pestről — Aki menekülni akart — G\a'u fűrész, derékszög — Exportra Győrietekről? Még meg sem száradt a fes­ték a Mátészalkai Fa- és Bú­toripari Vállalat győrteleki műhelycsarnokán, amikor meg­érkeztek a Budapestről letele­pített faipari szerszámkészítő gépek. Uj lehetőség nyílt a munkaerő foglalkoztatására és az iparosításra. Igen ám, de a Vállalatnál egy ideig bizonyta­lanság uralkodott az új gyárt­mányok körül. Kun István megbízott igazgató így eleve­níti fel a fél év előtti esemé­nyeket. „Ezt vidéken nem lehet...” — Amikor arról tárgyaltunk, hogy vállalatunk megkapja a faipari szerszámok gyártását és letelepítik az üzemet, öröm­mel fogadtuk. Ám a pesti szaktársak ugyancsak megijesz­tettek. Azt mondták: ők már több mint húsz éve készítik a szerszámokat, mégis sok prob­lémájuk volt. Meg olyan kivé­teles szaktudást igényel a szerszámok készítése, amit vi­déken nem lehet megtalálni. Nem hangzottak valami biz­tatóan ezek a szavak. A vál­lalat vezetői legszívesebben visszamondták volna, de már nem lehetett. Az ömlesztett állapotban leszállított szerszámgépeket ta­nácstalanul járták körbe-körbe a munkások. Az akkori fő­mérnök már nem sokat törő­dött vele, a munkások meg nem tudtak mit kezdeni az is­meretlen gépekkel. Pedig az előző vállalattal olyan egyez­séget sikerült kötniük, hogy két pesti szakember lejön, akik segítenek a gépek összeszere­lésében és a munkások betaní­tásában. De a két pesti szakember hallani sem akart a vidékre jövetelről. Szoboszlai Imre — aki ugyan aláírta a szerződést — két hétig „eltűnt”, még a la­kásán sem találták. (Ebben közrejátszott az is, ahogyan a pesti kollégák vélekedtek a vi­déki munkahelyről. meg az emberekről.) Végül mégis si­került meggyőzni és vállalta a munkát. A vállalatnak termelnie kel­let, mert kötötték a szerződé­sek, s a nélkülözhetetlen szer­számokat várták az üzemek. Év végéig 550 gyalupadot, 9000 gyalul és 18 600 különböző mé­retű fűrész legyártását kellett elvégezni. Becsvágy hogy vidéken is vannak jó szakmunkások,.,” — És megmutatták — mond­ja elismerőleg Miholecz Jó­zsef művezető. _ Az eddig legyártott termékek minősége ellen nem volt kifogás. A gyár­tási ütemet is tartani tudjuk. Sőt, az év végére terven félül tízezer fűrészt, hétszáz gyalut és hulladék anyagból ötezer derékszöget gyártunk. „itt telepszem le,..“ A faipari szerszámok készí­tése igényes munka: egy gya- lupad elkészítéséhez három­száz különböző gépi és kézi művelet szükséges. Bár a szűk munkahely sok nehézséget okoz, mégis okosan, szalag­rendszerben szervezték meg a munkát. Az üzem még fiatalj de már egy sor újítással büsz­kélkedhet. A művezető sorban bemutatja, miközben a két pesti szakmunkás mellénk szegődik. — Eleinte féltem a vidéktől, s főleg az emberektől — vallja meg őszintén Szoboszlai Imre. — Kellemesen csalódtam. Az emberek tehetségesek, gyorsan belejöttek a munkába. Nyu­godtan mondhatom: felvehetik a versenyt a pesti szakmunká­sokkal. Végleges elhatározá­som, hogy itt tejepszek le,.. Győriéi eken otthonra talált az ország egyetlen faipari szer­számkészítő üzeme, otthonra találtak az emberek is. 1C35- ben már több mint négy és fél millió forintos tervet irányoz­tak elő, de szó van exportter­melésről is. Bálint l.ajc* A nyíregyházi zöldkeresztnél másfél ezer gyermek kap­ja meg a gyermekbénulás elleni védőoltást. Hammel J. fciv. HIDEG ESŐ PERMETEZETT november 19-én reggel. A nyír­egyházi vasútállomás előtti té­ren kucsmás, fekete kabátos emberek, fiatal lányok, asszo­nyok csoportja várakozott. — A Budapestre utazó 100 fős tsz kirándulócsoport a szerel­vény huszonötödik kocsijába szálljon be — hangzott a felhí­vás. Irány; Budapest. A kirán­dulást a termelőszövetkezeti tagok megyei önsegélyező és biztosítási csoportja, valamint az IBUSZ szervezte. A kirán­dulók első útja a Hungária Étterembe vezetett, közben az idegenvezetőnő ismertette az útba eső érdekesebb nevezetes­ségeket. Az ízletes vacsora után az Erzsébet Szállóban te­lepedett meg a népes csoport, ahonnan mindnyájan a Fővá­rosi Operett Színházba men­tek. A Nagymama című szín­darabot tekintették meg. Erről Kiss Mária, a nyírturai tsz IS éves tagja így vélekedett: — MOST VOLTAM életem­ellato kereskedelem helyzetét és feladatait a MSZMP Po­litikai Bizottságának 1964. évi júniusi határozata alap­ján, valamint a szövetkezeti mozgalom előtt álló idősze­rű feladatokat. ben először Budapesten, annyi kedves és szép emlék maradt, de mégis talán Honthy Hanna a Nagymama előadás jelentet­te számomra a legkedvesebb élményt. Pénteken, az idő is kedve­zett. Két autóbusszal városné­zés következett. Budapest leg­szebb építészeti remekeit és történelmi emlékeit tekintették meg. Többek között a Bazili­kát, az újjáépülő várat, a Par­lamentet, a Halászbástyát, a Mátyás templomot, a Citadel­lát, a Népstadiont és a főváros egyik legszebb és legújabb színfoltját, az Erzsébet-hidat, valamint a Szépművészeti Mú­zeumot. EZEN A NAPON a Hazafias Népfront Országos Tanácsa klubjában Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Benkei András, sikerrel Sok álmatlan éjszaka követ­kezett. A munkások nem hagy­ták magukat. Árgus szemekkel lesték a pesti szakemberek szakmai titkait. Hajtotta őket a becsvágy is. „Megmutatjuk, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, megyénk or­szággyűlési képviselői fogadták a küldöttséget. Biszku és Ben­kei elvtárs szívélyesen elbe­szélgetett választóival. Érdek­lődtek a megye tsz-einek életé­ről, eredményeiről, terveiről, majd készségesen válaszoltak a felvetett kérdésekre és hasz­nos, segítő tanácsot is adtak. Búcsúzáskor sikeres és ered­ményes munkát, jó egészséget, erőt kívántak Szabolcs-Szatmár megye népének. A KIRÁNDULÁS harmadik napján az Állatkert megtekin­tése után a nemzetközileg is híres, impozáns Gundel Étte­remben ebédeltek. Nagy József vásárosnaményi idős tsz-tag megjegyezte: — Itt szokták fogadni még a nagyköveteket is. Sokan elmondták: felejthetet­len élményt jelentett ez a ki­rándulás, a mi gyönyörű Bu­dapestünkön. Erdelics Imre Az utakon — ki, a tanyák­ra, s az estélj faivak ka­nyargós, szűk utcácskáin, a csendben, magányosan álló házak felé — újfajta utasok, korunk egészségügyi szer­vezetének „gyalogapostolai” tűntek fel. Nővérek, kezük­ben orvosi táska. Azokhoz a házakhoz kopogtatnak be, ahol egyedül élő, vagy hpsz- szú ideje fekvő beteg, öreg van. Gyógyszert, s talán még az orvosságnál ú, fon­tosabbat: gondoskodást, ápo­lást, jó szót visznek. Hiva­talos nevük: a házi beteg- ápoló szolgálat nővérei. .,Újfajta vándorok” —- mondhatnánk. A vidék új arculatához tartoznak már. szocialista egészségügyi há­lózatunk új osztagai, orvos­sággal, segítőkészséggel, gyógyító-ápoló szakképzett­séggel felfegyverzett gyalo­gos katonái ők. Az első jelentést — de azóta már az ország több részéből is érkezett — Szol­nok megyéből kaptuk. Csak­nem másfélszáz nővér in­dul naponta reggelenkint útnak. Estéiig dolgoznak, az orvosok utasítása szerint el­látják a betegeket. Nemcsak az orvos mun­káját könnyítik — több ideje marad így egy-egy betege alaposabb vizsgála­tára, — de a gyógyításiján, az emberekkel való törő­désben is óriási előrehala­dást jelent ez a szolgálat. Az orvos — előbb az or­vos jár a betegnél, s csak azután adja át a betegápoló nővérnek — tanácsa: szerint ellenőrzik, kezelik, látogat­ják a hosszú ideig fekvő be­tegeket, a régóta idült baj­ban szenvedő öregeket; ugyanakkor azonban Jelen­téseket is adnak az orvosnak a beteg állapotáról, hangu­latáról. Vagyis lényegében nemcsak állandó „látogató­ja” van a betegnek, hanem valójában rendszeres orvosi felügyelet alatt is áll. hiszen az orvos minden változásról, eseményről mformálva van, s ha szükséges, maga is kimegy ismét a beteghez. Szép és szerencsés, külö­nösen most ősszel, n korán sötétedő napokban ez a házi betegápoló szolgálat: az estéli magányos órákban kétszeres öröm, ha az ajtón kopogtatnak, vendég érkezne — méghozzá jó szóval, or­vossággal. 1964. november 26. Parlament, Hungária, ezüsthíd Száz szabolcsi Budapesten A MÉSZÖV Igazgatósága a földművesszövetkezetek me­gyei választmányát novem­ber 30-ára összehívta. A választmány megtárgyal­ja a földművesszövetkezeti Jó szóval, orvossággal 3

Next

/
Thumbnails
Contents