Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 278. szám

Hitleri vandalizmus MP Jelzéssel Iszonyatos bűntettek a dél-vietnami dzsungelháborúban Minden értelmes ember azt hinné, hogy a második világháború emberirtó borzal­mait felelős államvezetők és hadseregparancsnokok nem engedhetik többé megismét­lődni. Hitler és hadseregének SS alakulatai, Sonderngruppe- jai és egyéb „kivégző osztagai” teljesen lemeztelenedtek a nürnbergi perekben. E tör­vényszéki tárgyalásokon az elaljasodásnak olyan iszonya­tai tárultak fel, amelyekhez képest a dantei Pokol víziói csaknem jelentéktelen semmi­ségek. Ili lati szadié­in us jenki zsoldban És most mégis, hiteles ké­pek érkeznek a Távol-Kelet­ről, a dél-vietnami dzsungel­háborúról, amelyek felhábo­rítják az aktív humanizmust. @éig — túlságosan megviselte volna a nézők idegeit. Vallatás — hasf'eí vágás­sal A teljes valóságról azonban némi ízelítőt ad a nyugat­német Quick és az amerikai Newsweek című képes maga­zin. E felvételek egyikén (első képünk), az amerikai MP (Military Police) mintájára ké­szült egyenruhát és rohamsi­sakot viselő khanhista pribé­kek kivégeznek egy dél-viet­nami hazafit. Tizenketten lő­nek egyetlen fiatalra, s ezt „emberséges eljárásnak” ne­vezik. Mit mondjunk azonban a második képünkön látható vallatásról? A fogolynak álla­ti kegyetlenséggel felvágják a hasát. Maga a hideg kegyet­lenség olyan iszonyatos, hogy elítélésére talán nincs is meg­emelte á katonai segély ösz- szegét a dél-vietnami gyilko­sok támogatására. Mert itt gyilkosokról van szó, ez tény. Csoda-e, ha még a Quick is felháborodottan kiáltja: E gaztettekért a Nyugatnak szé­gyellnie kell magát! Meggy alázott emberiesség Felmerül felelősség kér­dése. Vajon kiket kellene e gyalázatosságok miatt egy új nemzetközi törvényszék elé állítani? A Quick azt állítja, hogy a khanhista terroristák az amerikaiak szemeláttára gyalázzák meg ilyen mérték­ben az emberiességet. Ámde sokszor bebizonyosodott már az a történelmi igazság, min­den gyalázatért gyalázat jár. Azok, akik az emberiesség lábbal tiprásával akarnak győzni — nem győzhetnek végső fokon soha! De az örök megvetés köny­vébe beírhatják a nevüket..; Koszigin nemzetközi kérdésekről Ashabad, (TASZSZ): Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Ashabadban, a türkmén SZSZK fennállásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségen rész­letesen beszélt a nemzetközi kérdésekről. Kijelentette: „Megértéssel fordulunk azok felé, akik őszintén óhajtják „ békét és készek arra, hogy tárgyilagosan, minden fél ér­dekeinek tiszteletben tartásá­val oldjuk meg az időszerű nemzetközi problémákat, to­vább haladjunk a nemzetközi enyhülés útján. Azonban szá­molnunk kell azzal, hogy a földkerekség különböző térsé­geiben — Kongóban, Dél-Viet- namban — az imperializmus továbbra is fegyveres erővel próbálja elfojtani a népek szabadságtörekvését.” A békeszerető embereket aggasztják azok az imperialis­ta tervek, amelyek a népek biztonságát veszélyeztető erők felhasználását teszik lehető­vé. E tervek között említette Koszigin a vegyes legénységű nukleáris NATO-erők elgondo­lását. Hozzáfűzte: „Ez arra késztet bennünket, hogy nap­ról napra gondoskodjunk ha­zánk védelmi képességéről, hogy semmi se zavarhassa a szovjet emberek békés alkotó munkáját.” Koszigin kijelentette, hogy az SZKP programja a XX., XXI. és XXII. kongresszus határozataiban megszabott ál­talános irányvonal marxista— leninista politika, s ezért megingathatatlan. Hangoztat­ta, hogy a párt szigorúan tisz­teletben tartja a kollektív ve­zetés lenini elveit, erősíti kap­csolatait a dolgozók nagy tö­megeivel, fejleszti a szoci­alista demokráciát, bevonja „ dolgozókat az államügyek in­tézésébe. Bal ra tolódik az olasz nép Luigi Longo nyilatkozata a választásokról A kedden teljes egészében ismeretessé vált választási eredményekkel kapcsolatban — amelyek az OKP nagy sike­rét eredményezték — a külön­böző politikai pártok elismerő nyilatkozatokat tesznek; csak a kereszténydemokraták nem hajlandók beismerni pártjuk vereségét. Az összesített eredmények alapos elemzése alapján meg­állapítható, hogy a keresztény- demokrata párt részben egy­maga, részben más pártokkal együtt 430 tanácsosi mandátu­mot vesztett, miközben a kom­munista párt egymaga 479-et, illetve más pártokkal együtt az előző választásokhoz képest 582 tanácsosi mandátumot nyert. Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára nyilat­kozott a választások eredmé­nyéről. Kijelentette, a párt si­kere a tömegek balratolódását jelzi. Az eredmények azt is mutatják, hogy új politikai formulát kell találni a válasz­tók által elítélt balközép-for- mula helyett. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára az OKP választási sikere alkal­mából szerencsekívánatait fe­jezte ki Luigi Longónak. Nyugat-Német­ország felállítja második hadseregét Nyugat-Németország külön­böző részeiben folyik a Bun­deswehr után szám szerint a második nyugatnémet hadse­reg, az úgynevezett „száraz­földi véderő” felállítása és alakulatainak kiképzése. Eltérőleg a Bundeswehrtől, amelynek 12 hadosztálya a NATO főparancsnoksága alá van rendelve, a „szárazföldi véderő”, amelynek létszáma Bonn tervei szerint ez év vé­gére eléri a tízezer főt, kizá­rólag a nyugatnémet hatósá­gok ellenőrzése alatt lesz. Ubelsack altábornagy az új hadsereg parancsnoka elmon­dotta, hogy háborús konflik­tus esetén ezek a csapatok biztosítják majd a „szabad” hadműveleteket a NATO-ala- kulatok részére és felügyelnek a hátországban a katonai biz­tonságra és rendre. Náci dalumeniintok Prága, (MTI): Ezek a hiteles dokumentumok azt bizonyítják, hogy az a vandál barbarizmus, amellyel a német fasiszták elborzasz- tották a világot — tovább él Dél-Vietnamban. A minap a magyar tv képernyőjén lát­hattunk filmet egy jobb sors­ra érdemes, szorgalmas, de­rék nép kolosszális megpró­báltatásairól. Foglyokat mu­tatott be a film, embereket, akiket csupán gyanúsítottak a jenki zsoldban álló „kormány­csapatok”. De ezeket az em­bereket minden bizonyíték nélkül vascsövekhez láncolták, állati szadizmussal bántalmaz­ták. A film, természetesen, magát a kivégzést már nem ábrázolta. Az egész aktus be­mutatása — kezdetétől a vé­feleló sző a szótárban. Még az angolban sem, pedig ' az angol szótár igen gazdag. Harmadik képünk aztán be­tetőzi a borzalmakat. A már idézett khanhista MP legé­nyek egy elfogott viet-cong harcost élve begyömöszölnek egy vízzel teletöltött gabona- tároló anyagedénybe. A soroi- zatfelvétel egyikén megkezdik, másikán befejezik a „művele­tet”. A kép beszél önmagáért. Mi történik itt? Miért mind­ez? Miből faltad ez az őrülte­ket jellemző gaztett? Az ame­rikai sajtóban mind gyakoribb a méltatlankodó felkiáltás: „A dél-vietnami kérdést há­borúskodással nem lehet meg­oldani”. Az USA ennek elle­nére napi kétmillió dollárra Szerdán Prágában a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia épületében a kül- és bel­földi sajtó képviselőinek jelen­létében Ausztriára vonatkozó dokumentumokat adtak át a bécsi történelemtudományi in­tézet és az osztrák ellenállás történetével foglalkozó bi­zottság képviselőinek. A dokumentumok azokból a ládákból származnak, ame­lyeket idén nyáron a Sumava mé­lyén találtak, tele titkos náci dokumentumokkal. Az okmá­nyok egy részé Ausztriával, az anschluss előzményeivel és az 1934-es sikertelen puccs­kísérlet körülményeivel fog­lalkozott. 13. — Valószínűleg nem régen jött ki a börtönből, és még nem nyerte vissza régi gya- kor 1c/tát — nevetett az őr­nagy —, mert az én kliense­met csaknem egy napra „al­tatta el”. Ebben a pillanatban az risz- talhoz lépett Ptak őrnagy. Az őrnagy megitta a kávé­ját, néhány szót váltott még az ismerősökkel, és elment a klubból. Elégedett volt. Végre rátriált az első nyom­ra, csak el ne veszítse, és tü­relmesen érjen célhoz, amely egy Ids darab papír volt, a „Donau-bank Wien” cégjelzé­sével. Egy papírdarab, amely­nek értéke 80 ezer dollár. e. Wílicówon, a rendőrség ke­rületi parancsnokságán, Rajsky főhadnagy kissé csodálkozott, hogy a főkapitányság Kabát­ujj után érdeklődik. Ilyen „jómadár‘’-nak, aki még a legfelsőbb hatóság figyelmét is magára vonja, senki sem hitte volna. De jól ismerték, és azonnal megadtak róla minden felvilágosítást. — Kabátujj tulajdonképpen Jan Napiórkowsky — közöl­te a főhadnagy, anélkül, hogy aktát is elővett volna, — ti­zenegyszer volt büntetve. Leg­utóbb öt esztendőt kapott. Két hóru ppal a büntetési idő letelte előtt szabadult, jó vi­selkedéséért. A börtönben mindig megbecsüli magát. Ha- viszont szabadon van annál „nehezebb” fickó. Visszaeső tolvaj. Kétszer rá­bizonyították, hogy áldozatát, akit megtámadott és egy ütéssel elnémított, kirabolta... — Kedves főhadnagy — sza- kítotto félbe az őrnagy — mindezt körülbelül tudom, de most nem Kabátujj múltja ér­dekel engem. Mit tudnak ró­la, amióta kijött a börtönből? —Eljött hozzám és pártfo­gásomat kérte, azt mondta: szakít a múltjával és dolgoz­ni r!kar. Megígérte, hogy nem hallunk róla többet. A „Kaspr- zak” gyárhoz irányítottam, biztos ott dolgozik ma is. Különben jó precíziós csiszo­ló. Szakmájában többet keres­ne, mint a homokkal megtö­mött kíbátujjal. A háború előtt Grochówban dolgozod, : z Állami Mérnöki Műszerek Gyárában. Csak a megszállás és a pálinka vitte lejtőre. — össze van zúzva az egyik füle? — kérdezte az őrnagy. — Ügy vitt, Látom a főka­pitányságon mindent tudnak, még a gondjainkra bízott em­berek különleges ismertető jeleit is számon tartják. — Mitől olyan a füle? Bok­szoló volt? — Nehéz erre válaszolni. Kabátujj sokszor hencegett azzal, hogy háború előtt az „Okeciében” bokszolt. Még magát Kolczvnskit is kiütötte, ttni nyilvánvaló hazugág. De egyszer megkérdeztem a „varsói gyereket” — Tolus Kamudat, és ő valóban emlé­kezett Kabátujjra, mint bok- szolóra. Kabátujj különféle- képen mesélte el fülsérülése történetét. Egysze úgy, hogy Walerrek Karpinsky zúzta szét amikor a „Varsó győz­tese" címért küzdött, aztán meg úgy is, hogy a megsbállás alatt a hitleristák elleni harc­ban egy golyó letépett egy da­rabot belőle. A legvalószí­nűbb, hogy vtlahol, amikor berúgott, egy üveggel szétzúz­ták. — Főhadnagy űr, szeretném, ha természetesen úgy, hogy ne ijesszük meg Kabátujjat, óvatosan kinyomoznák, ho­gyan megy most sora, és hogy a múlt hét keddjén dolgo­zott-e. Nagyon kérném, tegye ezit meg. Sürgősen szükségem van ezekre az adatokra — Kevés emberem van, mert szabadságon vannak. A munka is több, mint máskor, a főkapitányság meg segítség helyett újabb munkával hal­moz el — pí naszkodott Rajs­ky. — Ez nem a főkapitányság kérése, hanem az enyém — magyarázta az őrnagy — egy­szerűen erről van szó: az egyik barátomnak, Kur ügyésznek sok kellemetlensé­ge ven, és azt gyanítom, hogy éppen Kabátujj miatt. Szeretnék segíteni a barátom­nak, és ezért kértem, hogy ne adják át ezt az ügyet a Mostowsky Patotának, hanem személy szerint csak nekem. Itt az őrnagy elmesélte Rajsky főhadnagynak a me­rénylet történetét. ★ Kur ügyész dolgozószobá­jában — az őrnagy egyene­sen WalicówTól ment oda — síri hangulat uralkodott. A fő­nök idegeskedett, hogy az ügy, véleménye szerint, nem halad elég gyorsan előre. Az ügyészségen ott voltak azok az emberek is — mint álta­lában mindenütt — akik irigykedtek, hogy az aránylag fiatal, harmincöt éves jogász ilyen karriert futott be. Most ezek a „jóakarók” igyekez­tek Kur körül megfelelő han­gulatot teremteni, lám más­ként nem Is töténhetnek a dolgok, ha a felelős álláso­kat tapasztalatlan fiatalok­kal töltik be. Jerzy Kur fáj­dalmasan érezte át ezt a mér­gezett hangulatot Még Wils- ka sem tudta megvigasztalni, pedig 6 igazán együttérzett az ügyésszel. — Ne aggódj, Jerzy — az őrnagy optimistábbnak tetet­te m^gát, mint amilyen való­jában volt. — Amig nem vet­ték fel a pénzt a Donau báink- ból, addig nincs veszve sem­mi. Kabátujj egy-két nap múlva a kezünkben lesz. Ha bebizonyítjuk bűnösségét, ak­kor úgy megszorongatom, hogy mindenről „köp”, ami­ről tud. Kabátujj után sor kerül Macioszkáru és a „fe­hér gengszterek” egész űzér- hadára is. Biztos egyikőj üknél van az az átkozott csekk, amely olyan zűrzavart csi­nált körötted. Mi van Li- sewskyvel? Aláírta e> meg­hatalmazást? — Képzeld, nemcsak aláír­ta, de még a különféle meg­jegyzésekkel sem fukarkodott, hogyan lehet a legjobban meg­kapni ezt e pénzt. — Ahogy feltételeztem, még semmit sem tud a lopásról. Macioszek nélküle követhette el. Milyen hired van Kalin- kowskyról? — kérdezte az őr­nagy. — Kalinkowsky már soldi ■ jobban van. Holnap elhagyj a kórházat és négy nap múl­va jön dolgozni. — Már holnap? — az őr­nagy kinyitotta noteszét éj valamit feljegyzett. — E; érdeikes. (Folytatjuk.) 2 1964. november 26.

Next

/
Thumbnails
Contents