Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 274. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Külpolitikánk alapja a békés egymás mellett élés Kulturális vegyesbizottságunk rendszeres munkája, hároméves hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásunk a két nép hagyományos kapcsolatainak új tartalmat ad. örvendetes m-gasszintű találkozásaink a közeli múltban további hasonló találkozások lehetőségét nyitották meg. A skandináv országokkal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink. Különösen észlelhető ez magyar—svéd vonatkozásban. Mind a gazdasági élet, mind a kultúra és a sajtó terén örvendetes a fejlődés. Érthető, hogy a többi NATO-országokhoz viszonyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok Viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezifc a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság, újabban pedig az elnökválasztási harc felfokozott hidegháborús légköre, amely nemcsak az ilyen jellegű tárgyalásokat gátolta meg, hanem olyan provokációkkal és agressziókkal is egybeesett, mint a Vietnám elleni támadás és az Amerikai Államok Szövetségének Kuba ellen kierőltetett, határozata. A választások befejezés« után azonban feltételezzük. hogy az elvek, a realitások, a két fél sajátságos szempontjainak figyelembe vételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az előbbrehaladás. A két ország története során először ez évben diolc- máciai kapcsolat létesült Magyarország és Kanada között kanadai kezdeményezésre, S ezzel egyidőben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ottawában nagykövetséget, Montrealban kereskedelmi képviseletet létesítünk. A kereskedelmi kapcsolatok már most is kedvező eredményt mutatnak. Diplomáciai kapcsolat 64 országgal Segítségünk az imperialistaellenes harcban ciói keretében. Különböző szakterületen dolgozó honfitársaink munkahelyei a következő országok: Algéria, Argentína, Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, India, Mali, Nigéria, Szaud-Arábia, Szíria, Törökország, Uganda. Politikai, erkölcsi és gyakorlati támogatásunkról biztosítjuk a kairói konferencia részvevőit a gyarmatosítás maradványinak felszámolására irányló an- tiimperialista programjukban. A Dél-Afrikai Köztársaság ellen új szankciókat követelt a konferencia kettős alapvető okból. Egyrészt Délnyugat-Afrika önkényes elnyomása, másrészt az embertelen faji megkülönböztetést alkalmazó apartheid politikája miatt. A Magyar Népköztársaság képviselője tagja az ENSZ apartheid bizottságának, amely az ENSZ keretében a Dél-Afrikai Köztársaság embertelen és törvény- sértő eljárásainak a vizsgálatával s az ezek elten szükséges intézkedéseknek a kidolgozásával foglalkozik. Mi végrehajtottuk mindazt az intézkedést, ami a ltü hatáskörünkbe tartozik azokból, amelyeket az afrikai államfők múlt évi Addis Abeba-i konferenciája, valamint az ENSZ közgyűlése dél-afrikai bojkottálása érdekében kimondott. Osztozunk a kairól konferencia aggodalmaiban a délkelet-ázsiai viszonyokat illetően és a konferencia részvevőivel együtt elítéljük az imperialisták törekvéseit, amelyek célja az Indiai-óceánon bázisokat létesíteni. . hogy Ázsia és Afrika fejlődő országait félelemben tartsák. ; Támogatjuk India, Indonézia, Burma, Ceylon, Laosz ; harcát a déikelet-ázsiai gyar- 1 majtosítási kísérletek ellen. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitiven ér- . tékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megállapodásokat hivatalos képviseletek létesítéséről, amelyek nemcsak dinlomáciai kapcsolatban vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvi alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. Külképviseleteink számának alakulására a következők a legjellegzetesebb adatok: Magyarországnak 1938-ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata, 1961-ben 53 országgal, 1963-ban 59-cel, s most 64-gyel. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat. így Japánnal, Irán1964. november 21. Mesterházi Lajos Kossuth díj as író, országgyűlési képviselő a Parlament üléstermében. nal, az Afgán Királysággal, Etiópiával, Olaszországgal, Svédországgal; ugyanez folyamatban van magyar—osztrák viszonylatban. Ebben az évben öt újabb országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szinten: Kanadával, Kuwaittal, Kenyával, a Jordán Királysággal és Nigériával. Áttérek most tisztelt országgyűlés a nemzetközi szervezetekkel összefüggő kérdésekre. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban négy nemzetközi szervezetet tártottak nyilván, ma számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja. Ezek a nemzetközi szervezetek — legalábbis nagy vészük, éspedig a legfontosabbak — a békének, a haladásnak, a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcnak ma már hatékonyabb fórumai, mint korábban lehettek. A szocializmus világrendszerré válása és a gyarmati sorból felszabadult országok képviselőinek megjelenése a nemzetközi szervezetekben és növekvő aktivitásuk egyre javítja a helyzetet. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Küldötteinknek a nemzetközi szervezetekben elért sikerét mutatja — egyebek mellett — az ts, hogy az ENSZ-ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltene;, be népköztársaságunk képviselői. Az UNESCO Végrehajtó Bizottságába a három szociálist* (Folytatás a 3. Gidaion) Iránban, Burmában, Japánban. A latin-amerikai országok közül a következőkben van külképviseletünk: Kuba, Brazília, Bolívia, Argentina, Uruguay. A latin-amerikai kapcsolataink bővítésére most bontakoznak új lehetőségek. Ezekkel a lehetőségekkel gondos előkészületek alapján igyekszünk élni mind népköztársaságunk, mind latin-amerikai partnereink iavára. A magyar—olasz kapcsolatok fejlesztésében is sok további lehetőség van. Az olas: külkereskedelmi miniszter idei budapesti látogatása alkalmával folytatott megoeszé- lések a két ország kapcsolatait lényegesen bővítő megállapodásokhoz vezethetnek. Kormányunknak a Vatikánnal kötött megegyezése révén ebben a hónapban a római magyar pápai intézet is visszakerült a magyar római katolikus egyház kebelébe. Kapcsolataink Görögországgal jól fejlődnek. A görög kormány egy tagjának hazánkban tett idei látogatása egyengette a további kedvező fejlődés útját. Több üzenetváltás is volt az cv folyamán a ciprusi kormány és népköztársaságunk kormánya között a délkeleteurópai béke igen válságos pillanataiban, Mi Ciprus népét és kormányát szolidaritásunkról biztosítjuk s kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Ciprus görög és török lakossága idegen beavatkozástól mentesen tudja saját ügyeit rendezni a földközitengeri és általában a nemzetközi béke javára. Sok ígéret van a magyar— belga kapcsolatok lehetőségeiben mind gazdasági, mind kulturális téren. A belga kormány részéről megnyilvánuló érdeklődés az európai feszültségek csökkentésére irányuló javaslatok iránt elősegítik az ilyen lehetőségek realizálását. Tisztelt országgyűlés! A magyar—finn kapcsolatokról külön is kell szólni. A magyar—finn baráti kap"s:lat'krói elmcndha- tó; örvendetes, hogy azok ma már nemcsak az etnográfiai rokonság romantikus hangulatát, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatait sok hasznos eredményét is magukban foglalják. Külképviseleteket tartunk fenn Afrikában: az Egyesült Arab Köztársaságban, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Marokkói Királyságban, Etiópiában, Szudánban, Ghanábun, Guineában, Nigériában, Kenyában, — de szoros kapcsolatokra törekszünk más afrikai országokkal is. Külképviseleteink vannak Ázsiában, Indiában, Indonéziában. Irakban. Szíriában. lásainak felszámolásáért i neokolonializmus ellen vívót harc útmutató jellegű, mozgo sító és széles frontot összefogc kiáltványa. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a konferencián részt vett kormányokat szolidaritásáról biztosítja őkel harcukban s magáévá teszi javaslataikat és követeléseiket a népek függetlensége, szabadsága, a nemzetközi béke és biztonság érdekében. A konferencia frontjának szélesedését mutatja nemcsak általában a részvevők számának nagy megnövekedése, hanem az is, hogy Latin-Ameri- kából kilenc ország küldte el hivatalos megfigyelőit. Kuba természetesen rendes részvevőként volt jelen, megfigyelővel képviseltette magát: Argentína, Bolivia, Brazília, Chile, Jamaica, Mexico, Trinidad Tobago, Uruguay, Venezuela. A latin-amerikai országok ilyen nagyszámú jelenléte —- ha csak megfigyelői minőségben is — a béke és haladás nagy hatósugarú kairói konferenciáján a nemzetközi helyzet ilakulását kedvezően befolyásolhatja. és 10 ország küldte el megfigyelőit. Nemcsak a konferencia részvevői számának növekedése, hanem a konferencia közös nyilatkozata is mutatja a részvevők összefogásának erejét. Nagyon különböző viszonyok között élő 57 ország nevében nyilatkozott a konferencia a jelenlegi helyzet legfőbb problémáiról és mutatta meg, hogy a békés egymás mellett élés biztosítása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolása, a neokolonializmus cselszövései elleni harc érdekében milyen akciókat tart szükségesnek. A közös nyilatkozat mutatja, hogy a dúrva gyarmati elnyomás alól felszabadult népek termelik az ellenállás erőit a neo- kolonializmus fondorlatos módszerei ellen is, A kairól közös nyilatkozat a békéért, a népek függetlenségéért, az imperializmus hadál4 harmadik világ szerepe különbözőbb érvek hangzottak el mindenfelől a javaslat ellen. Ma nem éppen pontos kifejezésként mind általánosabb s harmadik világ kifejezés, amely jelöli azt az új erőcsoportot, amelynek kiemelkedő megnyilatkozási alkalma volt a kairói konferencia. Európában és Amerikában egyre inkább úgy kell külpolitikai tervekkel foglalkozni, hogy figyelembe kell venni ezt a hatalmas új tényezőt. 115 állam vesz ma részt a nemzetközi életben. Szavazatuk a nemzetközi szervezetekben független gazdasági, népességi, haditechnikai erejüktől. Egy állam egy szavazat. S a 115 államból mintegy 75 tartozik ennek az új csoportnak a keretébe. A nemzetközi szervezetekben és általában a nagy államközi konferenciákon azzal kell számolni, hogy a fejlődő országok alkotják a részt vevők döntő többségét. Jelenlétük a nemzetközi konferenciákon az anti- imperialista harc lényeges tényezője. A fejlődő országok kedvezi hatása a nemzetközi életben sokféle vonatkozásban érzékelhető. Abban, hogy a nemzetközi szervezetek a hideg- háborús témáktól egyre Inkább a gyarmati rendszer felszámolását, a békés egymás mellett élést, az általános és teljes leszerelés előkészítését elősegítő témák felé fordulnak, rendkívül nagy szerepük van ebben a folyamatban a gyarmati sorból felszabadult új, fejlődő országoknak. Amikor öt évvel ezelőtt először elhangzott a szocialista országok javaslataként az ENSZ-közgyűlésen, hogy a nemzetközi szervezetek titkárságait, bizottságait, intézményeit a nemzetközi élet három fő erejének — a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országoknak — megfelelően kell összeállítani, akkor még a legBeszámolóm következő szakaszában a nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozom. Lényegesen javultak és bővültek kapcsolataink a légutóbbi időben is a nyugati kapitalista Országok ssánte valamennyi körével, rtiind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Hogy milyen differenciáltan, árnyaltan, ugyanakkor milyen következetesen alkalmazzuk a békés egymás mellett élés elvét az államok mindenféle körének vonatkozásában, azt pártunk VIII. konresszusa tömören így fejezte ki: „A magyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk. Ezek az elvek és törekvések vezetnek bennünket a nyugati kapitalista országok viszonylatában is. Természetes, hogy könnyebb ezeket a törekvéseket megvalósítani semleges országok, mint szemben álló, katonai vagy gazdasági szervezet tagországai vonatkozásában, bár hozzá kell tenni, hogy nem mindig. Mi azonban azokat az országokat, amelyek a NATO-nak, vagy a Közös Piacnak, vagy más szervezetnek a tagjai, nem úgy tekintjük, mint az ilyen vagy olyan szervezet tagját, hanem egyéni adottságaikat nézzük a kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére való alkalmasságuk szempontjából. Azt pedig, hogy a hidegháború élesebb időszakában melyik ország, melyik kormánya mit követett el ellenünk, mi a nemzetközi élét java érdekében és a békésebb együttműködés reményében félretesz- szük, nem emlegetjük. Indokolt, hogy a beszámolónak ezt a szakaszát a magyar—osztrák kapcsolatokkal kezdjem. Éles ellentétben ugyanis azzal, amit a nyugati militarista körök a Német Szövetségi Köztársaságban készítenek, a magyar—osztrák kapcsolatok, s minden jel szerint az osztrák—jugoszláv és fez osztrák—csehszlovák kapcsolatok is, a közép-európai békés viszonyok erősítése irányában fejlődnek. A Magyar Népköztársaságai öt szomszédja közül néggyel a társadalmi és gazdasági viszonyok lényegbeli azonossága fűzi egybe; de Ausztriával is — a nem jelentéktelen földrajzi szomszédság mellett — a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehető-égéi és a mai nemzetközi helyzet javítására irányuló közös lehetőségek kapcsolnak bennünket össze. Az utóbbi időben a magyar —osztrák kapcsolatok terén biztató fejlemények történtek. Az osztrák al kancellár magyarországi látogatásai, majd Minisztertanácsunk elnökhelyettese, Fock elvtárs ausztriai viszontlátogatása azt mutatta, hogy kölcsönösen megvan n készség a két ország kormányai részéről a múlt vitás kérdéseinek a kölcsönös jóakarat szellemében való rendezésére s gazdasági és kulturális együttműködés útján népeink s a nemzetközi helyzet javítása érdekében az együttműködés fejlesztésére. ' Viszonyunk a nyugati országokkal ven értékeljük azt az érdeklődést is, amely Franciaország részéről a kelet-eutópai szocialista országok iránt megmutatkozik. Magyar—francia viszonylatban hasznos kezdeményezés volt a francia kormány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk és n magyar kormány képviselőjének viszontlátógatása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kormányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozásban az előző angol kormány egyik tagjának budapesti látogatása újabb előrelépés volt a hivatalos kapcsolatok terén. Az új angol kormány összetétele ad alapot ahhoz a feltételezéshez, hogy a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fokozását s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül munkálni. Ezt követően Kreisky külügyminiszter nálunk tett hivatalos látogatása együttjárt államközi szerződések és megállapodások aláírásával és további szerződések és hivatalos kormányközi találkozók előkészítésével. A látogatás és a megbeszélések légköre megfelel annak, amire mi számítottunk. A megbeszélések légköre valóban jó és a látogatás eredményes volt. Megállapodtunk abban, hogy amikor visszaadom a jövő év elején Kreisky külügyminiszter látogatását, Bécsben új, jelentős szerződéseket írunk alá. Ezt követően bizonyara további kormány- szintű találkozók lesznek Budapesten vagy Bécsben. Kreisky külügyminiszter budapesti látogatása után Klaus kancellár rádiónyilatkozata az osztrák kormány részéről ugyanilyen várakozást fejez ki a magyar—osztrák kapcsolatok további fejlődése tekintetében. A magyar—osztrák kapcsolatok rendezésének folyamata friss példa arra, hogy kölcsönös jóindulattal, egymás érdekeinek — néha azt is kell mondani: egymás presztízsének — kölcsönös tiszteletben tartása meJlett nagy lehetőségek vannak különböző gazdasági és társadalmi alapokon élő országok között is „ nyitott, sőt vitás kérdések megoldására s a mindkét fél számára, sőt szélesebb körben is hasznos együttműködés kialakítására. A francia kormány részéről az utóbbi időben R szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét, a Kínai Népköztársaság elismerését, mint pozitív reálpolitikai jelenséget üdvö zöljük. Hasonlóképpen pozitíA Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekinl ezekre az országokra, hősies antikolonialista harcaikra s kívánjuk, hogy most a neokolonializmus ellen vívott küzdelmeikkel tudják kivívni gazdasági függetlenségüket és megszilárdítani nemzeti önállóságukat. Az Egyesült Arab Köztársaságtól és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságtól kezdve a fejlődő országok egész sorával folyt ebben az évben is kormány- szintű megbeszélés kapcsolataink bővítésére. Jemen elnökének és Etiópia császárának magyarországi látogatása nemcsak e két országgal való kapcsolatok szempontjából volt jelentős. Tervek vannak további magas szintű kölcsönös látogatásokra a közeli hónapokban a fejlődő országok és a Magyar Népköztársaság között. Anyagi lehetőségeink természetesen nem nagyok. Mégis a tőlünk telhető mértékig részi kell vennünk külkereskedelmi kapcsolatok bőví(Vével, a gazdasági tervek realizálásában való együttműködéssel ezeknek az országoknak a harcában gazdasági önállóságukérl és nemzeti függetlenségül megszilárdításáért. Együttműködési készségünket az is mutatja, hogy bár jc szakembereknek itthon seit vagyunk bővében, mégis egészségügyi szakértők, orvosok ápolók, geológusok, hydrológu- sok, statisztikusok, pedagógusok, egyetemi oktatók, archeológusok, izotópszakértők, gé pészek, szövetkezeti szakértői dolgoznak részben államköz megállapodások, részben a; ENSZ és az UNESCO segélyak 2
