Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 274. szám

vabb, árnyaltabb és körülte­kintőbb külpolitikai tevékeny­séggel növekvő lehetőségein­ket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a T. ország- gyűlést, hogy a Külügymi­nisztérium és a külképvisele­tek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irá­nyítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus kül­politikai ügyeit szolgálni. Ar­ra törekszünk, hogy ez a szel­lem minél jobban érvényesül­jön. Kérem az országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tu­domásul. (Taps). Kállai Gyula elvtárs felszólalása tosabb fegyvere az egy­ség, a szolidaritás. Úgy ítéljük meg, hogy — ha pártjaink jcözött bizonyos kér­désekben vannak is nézetel­térések — az államközi, gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni és fej­leszteni kell és ami a legdön­tőbb, biztosít:ni lehet és kell az egységes fellépést az im­perializmus ellen vívott kö­zös harcban, a nemzeti fel­szabadító mozgalom támoga­tásában, a béke fenntartási­ban. Arra törekedtünk és ma is arra törekszünk, hogy a nemzetközi pol.íikai élet eme legfontosabb kérdéseinek meg­oldásában a szocialista álla­mok együttműködését fenn­tartsuk, sőt ki is szélesítsük. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet ba­rátság minden irányú ápolása és bővítése. A szocializmust építő ma­gyar nép számára elsődle­ges nemzeti érdek és él­tető erő az eltéphetetíeu magyar—szovjet barátság. Ez az együttműködés és ba­rátság arra a megingathatat­lan szilárd alapra épül, hogy azonos a társadalmi rendünk, közös a világnézetünk, közö­sek az érdekeink és céljaink, s teljes összhangban van párt­jaink és kormányaink gyakor­lati politikája is. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságénak és a Szov­jetunió kormányának politi­kája a XX., a XXI. és a XXII. kongresszuson elfoga­dott határozatokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresz- szusok szellemével és általá­nos irányvonalával egyetér­tésben a hetedik és a nyol­cadik pártkongresszusunk do­kumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem vál­toztatunk; ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb kovfitkraptpt^Áo-írpl Az ENSZ a mostani időkben válságos szakaszba juthat. A második világháború után kü­lönböző rendszerű országok hozták létre a különbőzé rendszerű országok békés egy­más mellet élésének, a nem­zetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hidegháborús és ag­resszív politikájának az eszkö­zévé vált. Az utóbbi években amikor az erőviszonyok foko­zatosan a szocialista országok javára alakultak s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban foko­zatosan vereséget szen­vedtek a hidegháborús té­mák, s egyre erőteljeseb­ben kapott hangot a gyar­mati rendszer felszámolá­sára, a békés egymás mel­let élés biztosítására, az általános és teljes lesze­relés előkészítésére irá­nyuló törekvés. Ennek következtében Nyu­gaton, főleg az Amerikai Egyesült Államokban van­nak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sokat veszített jelentőségéből, sőt sok vonatkozásban kelle­metlenné vált azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sajátíta- "i. Ezen az őszön állandóan ilogat.ják a közgyűlés meg­kezdését. Az elfogadott ügy­rend szerint minden év szep­tember második keddjén kell kezdeni az ülésszakot. Az idén előbb novemberre, majd de­cember 1-re halasztották. De kétséges, hogy ekkor is végez­hető lesz-e érdemleges munka, ugyanis a NATO-országok de­cemberben tartják szokásos évi tanácsülésüket. Mindeh­hez jön az ugyanazoknak a hatalmaknak a követelése, amelyek számára az ENSZ egyre kellemetlenebb intéz­ménnyé válik; azok az orszá­gok, amelyek nem vesznek részt a kongói és más had­műveletek, rendkívüli akciók költségeinek fedezésében, — amelyeket pedig jogtalanul a Biztonsági Tanács megkerü­lésével a neokolonialista ak­ciók támogatására vezettek be, — elveszítik szavazati jo­gukat. Az alapokmány értel­mében az ilyen jellegű kérdé­sekben csak a Biztonsági Ta­nácsnak van joga határozni. A szocialista országok azért tagadják meg rész­vételüket minden olyan költség fedezésében, ame­lyet a neokolonializmus támogatására a Biztonsági Tanács megkerülésével hozott határozatok alapján végrehajtott akciók idéz­tek elő, hagy védjék az ENSZ alapokmányát a tag­országok érdekében. A Biztonsági Tanács jogkö­rének csorbítása az ENSZ lé­tét veszélyeztetné, ezért a szo­cialista országok az ENSZ lé­te, az alapokmány szellemé­ben való működése védelmé­ben tagadják meg a törvény­telenül kivetett összegek fize­tését. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult és várha­tóan fokozódó nyilt és alatto­mos imperialista támadások ellen s mindent el kell kö­vetni, hogy az ENSZ az álta­lános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a bé­kés egymás mellett élés bizto­sításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság kül­döttei ebben a szellemben dolgoznak. A Varsói Szerződésben hű fegyver társaink vannak Az egyházakról és a nyugati sajtóról ból, hogy egyes nyugati kor­mányoknak a szocialista or­szágokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal van a kapcsolatokon túlmenően egy másik célja is, éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országok­ban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre inte­nek. Szeretném azonban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációk­tól sem n szocialista or­szágok szövetségi rendsze­rét, sem a szocialista épí­tés eredményeit nem félt­jük. Azt is meg kell viszont mon­dani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában tör­vénybe ütköző akciókat foly­tat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik Népköztár­saságunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. Újra hangsúlyozom, hogy a látogatások eme sorozatának, a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei amelyről az imént már beszéltem, kedvező ké­pet mutatnak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban vi­szont az a megjegyzésünk: Nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merő­ben más környezetből érkezik ide, értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mind- i ehhez a mi magyarázatunkat- fogadja el. Egy « fő igényünk; a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit szépít­- se, csak azt, hogy híven tük­rözze, Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körül­mények között szilárd és kö­vetkezetes elvi politikát foly­tattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást bel- ügyein'kbe, szilárdan ellenáll­tunk minden imperialista nyo­másnak akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint ne­héznek, vagy éppenséggel le­hetetlennek tűnt. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősö­dött összeír gásunk és együttműködésünk a szo­cialista országokkal, fej­lődtek baráti kapcsola­taink a gyarmati rabság alól felszabadult új álla­mokkal és normalizáló­dott viszonyunk — kül­politikánk elvi alapján — fejlett kapitalista orszá­gokkal is. Eredményeink őszinte öröm­mel töltik el barátainkat. De a más társadalmi berendezke­désű államokban, a más politi­kai felfogást és világnézetet képviselő kormányoknak is — ha a reálpolitika alapján akar­nak maradni — tudomásul kell vennlök eredményeinket, szilárd belső társadalmi ren­dünket — akár tetszik ez ne­kik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvona­A külügyminiszteri beszá­moló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális kapcsolatok alakultak lei. Ezek közül egyre szélese­dül és elsődleges jelentőségűvé vál% a gazdasági kapcsola­toknak, a szocialista nemzet­közi munkamegosztásnak az elmélyülése. Napjainkban ha­zánk gazdasági fejlődésének ez az egyik alapvető útja, éppen ezért a szocialista világrend­szer országai között a terme­lési kapcsolatok állandó fej­lesztésére törekszünk. A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcso­latainkban kimagasló sze­repe van annak, hogy tag­ja vagyunk a Varsói Szer­ződésnek. Amíg a nemzetközi imperia­lizmus a szocialista országok népeinek „felszabadítását” hi­vatalos politikájának vallja és úgynevezett fellazítási tö­rekvései mellett készenlétben tartja és esetenként alkalmaz­za is a katonai fenyegetés eszközeit, mindaddig elemi kötelességünk, hogy gondos­kodjunk függetlenségünk és szuverenitásunk védelméről. Természetesen, mi magunk igyekszünk honvédelmünket korszerű színvonalon tartani, de különösen megnyugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szerződés keretében olyan fegyvertársaink, fegy­verbarátaink vannak, akik nem kímélték a kemény áldo­zatokat, hogy minden agresz- szor visszariasztására alkal­mas hatalmas erejű fegyver­zetet és haditechnikát építse­nek ki. Kötéességünknek tart- juk, hogy teljes hűséggel t Varsói Szerződéshez, erőnkhö; képest ezen a területen i: mindent megtegyünk, ami né­pünk érdekeit és javát szol­gálja. Mindaddig erősítjük é: fejlesztjük a szocialista or szágoknek ezt a katonai-poli tikai szervezetét, amíg i nemzetközi helyzet indokolja Mi már holnap hajlandók vagyunk aláírni az álta­lános fje teljes leszerelés­ről szóló egyezményt is, vagy bármely más reális egyezményt amely ehhez a célhoz vezet. Amíg azonban ez nem jön létre, a többi szocialista or­szággal egységben kénytele­nek vagyunk védelmi erőin­ket megfelelő szinten tartani. Ezt kívánja tőlünk nemzeti függetlenségünk, szocialista társadalmi rendünk és a bé­ke védelme! Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolatainkat a kapita­lista berendezkedésű orszá­gokkal a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének el­vei alapján fejlesztettük. E helyes elvek alapján — füg­getlenségünk és szuverenitá­sunk tiszteletben tartásának feltétele mellett — velük is normális, jó viszonyra és a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok megteremtésére tö­rekszünk. Kállai elvtárs szóit hazánk és a nyugati országok — az USA, a szomszédos Osztrák Köztársaság kapcsolatáról, az együttműködés fejlődésének lehetőségedről. Beszédét ezek­kel a szavakkal zárta; — A külügyminiszter be­számolóját elfogadom. Úgy gondolom, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevé­kenykedő munkatársai ered­ményesen dolgoztak kormá­nyunk külpolitikájának meg­valósításán. Ez a politika he­lyes, megfelel népünk érde­keinek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat, hogy bé­kés feltételeket teremtsünk a szocialista építőmunkához és erőnkhöz mérten hozzájárul­junk a vílágbéke fenntartá­sához (taps). Számos felszólalás után - szünet következett, majd Vass Istvánné elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. A napi- 1 rend negyedik pontja szerinl az interpellációkra kerüli ■ sor. Az elhangzottakra Taus; 1 János belkereskedelmi, Traut- • mann Rezső építésügyi, dr Horgos Gyula kohó- és gép­ipari és Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter vála­szolt Az országgyűlés ülés­szaka Vass Istvánné zárszavá­val ért véget. Számunkra elsődleges a magyar—szovjet barátság Összegezve elmondhatjuk: népköztársaságunk nemzetkö­zi helyzete általában sokat javult A nemzetközi viszonyok­ban számunkra kedvező lehetőségeket általában si­kerűit gazdasági, kulturá­lis, politikai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetősécesinkhez mér­ten hozzájárultunk a nemzet­közi helyzet javulásához, rész­ben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüg­gésben is ezeknek az eredmé­nyeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézmé­nyeknek, társadalmi és tömeg­szervezeteknek. így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése, részben a közvetlen deílegációcserék, részben az interparlamentáris unió ré­vén. Kulturális és tudomá­nyos intézeteink és hatósá­gaink nemzetközi tekintélyük­kel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szak- szervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Bé­ketanácsnak, a nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövet­ségnek a nemzetközi tevé­kenysége sokat segít kapcso­lataink ápolásában. A kormányzati és a társa­dalmi munka jobb é.s terv­szerűbb egybehangolása ese­tén, az eddiginél még aktí­megszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még széle­sebb körű kibontakozása első­sorban attól függ, hogyan erő­södnek, mennek előre egység­ben és egyetértésben a szocia­lista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legna­gyobb vívmánya, a szocialista világrendszer! A mi politikánk mindenek előtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együtt­működés biztosítására és el­mélyítésére irányul. Az a meggyőződésürül, hogy az utóbbi évekbejr felmerült ideológiai és politikai nézet- eltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismeré­sét, hogy a szocialista világrend- szernek — és ezen túl az egész nemzetközi kommu­nista mozgalomnak — a békéért, a haladásért, a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfon­hasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet foly­tatott. Minek köszönhetjük mind­ezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak, — mondotta, — hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szo­cialista társadalmi és álla­mi rendje. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányá­nak politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. A külügyminiszter beszámo­lója után képviselők felszóla­lásai hangzottak el, majd szü­net következett. Ebédszünet után Pólyák Já­nos elnökletével folytatódott az ülés. Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a kül­ügyminisztérium munkásságá­ról Megállapíthatjuk: a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi tekintélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól Politikánk szilárd és következetes la továbbra is nemzeti függet­lenségünk biztosítását, a szo­cialista világrendszer országai között az egység és az együtt­működés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszaba­dult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének elő­mozdítását, a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxista- leninista és egyben a nemzeti érdekeket is a legjobban érvényesítő po­litika, amely összhangban van 3 világ haladó, béke­szerető százmillióinak tö­rekvéseivel és elismerésü­ket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jö­vőben is. Az a küzdelem, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk is •— a pozitív semlegességet val­ló államok nagy csoportjával szövetségben, a világ haladó, békeszerető embereinek tá­mogatását élvezve, — a béke fenntartásáért, a nemzetközi feszültség folyamatos csökken­téséért folytatnak, nem marad­hatott és nem is maradt hatás­talan a világpolitikára. ország kormánya is magaeva tette, vagy legalábbis kényte­len hangoztatni a békés egy­más mellett élés elvét. A történelem menete bizo­nyítja, hogy a világban végbe­menő pozitív változás, a béke A béke fenntartása, a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb ka­pitalista országok lakosságának is alapvető követelése. Ennek hatására nem egy kapitalista Indokoltnak látszik az egy-, házakkal kapcsolatos két nemzetközi vonatkozású ese­ményt megemlíteni. Mint ismeretes, kormá­nyunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság alkot­mányának és törvényeinek ér­vényesítésével, az egyház bel­ső törvényeinek a figyelembe vételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ezek a saj­tóból ismertek s egyre már utaltam az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Ügy ítéljük meg, hogy az ilyen_jel­legű tárgyalások és megálla­podások megfelelnek mind az egyház, mind n nemzetközi béke érdekeinek. Prágában ez év nyarán _ kü- 1 nböző felekezetű egyházak oresztyén Béke Világkomg- ! 2 szust tartottak. Az öt vi­lágrészből egybegyült részt ve­vők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz jz általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság jel­szavával. A konferencián részt vett magyar egyházi küldött­ség vezetőit fogadta Kádár János elvtárs és átvette kor­mányunk nevében az emlék­iratot. Kormányunk üdvözli a konferencia jó eredményeit, s a határozatba foglalt ügyek munkálásához sikert kíván. Hazánk nemzetközi kap­csolatainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődé­séből is látható. 1981-ben mintegy 450 külföldi líjságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredmé- hyei általában jók. Megfelel­nek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismeré­se igényeinek. Mégis szüksé­ges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok alka­tommal nem csinál titkot ab­Kállai Gyula az országgyűlés szünetében Simon István, Sza­bó Pál és Veres Péter Kossuth-díjas írókkal, országgyű­lési képviselőkkel beszélget. Magyarországon, amelyeken mintegy 15 fejlődő országból 58 hallgató vett részt. Ugyan­csak az ENSZ technikai se­gélyprogramja keretében 9 fej­lődő ország már máshol egye­temet, főiskolát végzett to- vábbképzősei vetitek részt speciális tanulmányokon Ma­gyarországon elméleti és gya­korlati továbbképzés céljából. hely egyikére most választot­ták meg a mi képviselőinket. A nemzetközi szervezetek eb­ben az évben mintegy 25 ren­dezvényt, tanfolyamot, konfe­renciát tartottak Budapesten. Az ENSZ technikai segélyprog­ramja keretében három szak­mai szemináriumot rendeztek (Folytatás a 2. oldalról) Az ENSZ legyen a haladás fóruma

Next

/
Thumbnails
Contents