Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 274. szám
vabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a T. ország- gyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem az országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. (Taps). Kállai Gyula elvtárs felszólalása tosabb fegyvere az egység, a szolidaritás. Úgy ítéljük meg, hogy — ha pártjaink jcözött bizonyos kérdésekben vannak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell és ami a legdöntőbb, biztosít:ni lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus ellen vívott közös harcban, a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásában, a béke fenntartásiban. Arra törekedtünk és ma is arra törekszünk, hogy a nemzetközi pol.íikai élet eme legfontosabb kérdéseinek megoldásában a szocialista államok együttműködését fenntartsuk, sőt ki is szélesítsük. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése. A szocializmust építő magyar nép számára elsődleges nemzeti érdek és éltető erő az eltéphetetíeu magyar—szovjet barátság. Ez az együttműködés és barátság arra a megingathatatlan szilárd alapra épül, hogy azonos a társadalmi rendünk, közös a világnézetünk, közösek az érdekeink és céljaink, s teljes összhangban van pártjaink és kormányaink gyakorlati politikája is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságénak és a Szovjetunió kormányának politikája a XX., a XXI. és a XXII. kongresszuson elfogadott határozatokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresz- szusok szellemével és általános irányvonalával egyetértésben a hetedik és a nyolcadik pártkongresszusunk dokumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem változtatunk; ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb kovfitkraptpt^Áo-írpl Az ENSZ a mostani időkben válságos szakaszba juthat. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különbőzé rendszerű országok békés egymás mellet élésének, a nemzetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hidegháborús és agresszív politikájának az eszközévé vált. Az utóbbi években amikor az erőviszonyok fokozatosan a szocialista országok javára alakultak s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák, s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellet élés biztosítására, az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló törekvés. Ennek következtében Nyugaton, főleg az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sokat veszített jelentőségéből, sőt sok vonatkozásban kellemetlenné vált azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sajátíta- "i. Ezen az őszön állandóan ilogat.ják a közgyűlés megkezdését. Az elfogadott ügyrend szerint minden év szeptember második keddjén kell kezdeni az ülésszakot. Az idén előbb novemberre, majd december 1-re halasztották. De kétséges, hogy ekkor is végezhető lesz-e érdemleges munka, ugyanis a NATO-országok decemberben tartják szokásos évi tanácsülésüket. Mindehhez jön az ugyanazoknak a hatalmaknak a követelése, amelyek számára az ENSZ egyre kellemetlenebb intézménnyé válik; azok az országok, amelyek nem vesznek részt a kongói és más hadműveletek, rendkívüli akciók költségeinek fedezésében, — amelyeket pedig jogtalanul a Biztonsági Tanács megkerülésével a neokolonialista akciók támogatására vezettek be, — elveszítik szavazati jogukat. Az alapokmány értelmében az ilyen jellegű kérdésekben csak a Biztonsági Tanácsnak van joga határozni. A szocialista országok azért tagadják meg részvételüket minden olyan költség fedezésében, amelyet a neokolonializmus támogatására a Biztonsági Tanács megkerülésével hozott határozatok alapján végrehajtott akciók idéztek elő, hagy védjék az ENSZ alapokmányát a tagországok érdekében. A Biztonsági Tanács jogkörének csorbítása az ENSZ létét veszélyeztetné, ezért a szocialista országok az ENSZ léte, az alapokmány szellemében való működése védelmében tagadják meg a törvénytelenül kivetett összegek fizetését. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyilt és alattomos imperialista támadások ellen s mindent el kell követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. A Varsói Szerződésben hű fegyver társaink vannak Az egyházakról és a nyugati sajtóról ból, hogy egyes nyugati kormányoknak a szocialista országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal van a kapcsolatokon túlmenően egy másik célja is, éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Szeretném azonban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációktól sem n szocialista országok szövetségi rendszerét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik Népköztársaságunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. Újra hangsúlyozom, hogy a látogatások eme sorozatának, a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei amelyről az imént már beszéltem, kedvező képet mutatnak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban viszont az a megjegyzésünk: Nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merőben más környezetből érkezik ide, értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mind- i ehhez a mi magyarázatunkat- fogadja el. Egy « fő igényünk; a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit szépít- se, csak azt, hogy híven tükrözze, Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást bel- ügyein'kbe, szilárdan ellenálltunk minden imperialista nyomásnak akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéznek, vagy éppenséggel lehetetlennek tűnt. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összeír gásunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól felszabadult új államokkal és normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országokkal is. Eredményeink őszinte örömmel töltik el barátainkat. De a más társadalmi berendezkedésű államokban, a más politikai felfogást és világnézetet képviselő kormányoknak is — ha a reálpolitika alapján akarnak maradni — tudomásul kell vennlök eredményeinket, szilárd belső társadalmi rendünket — akár tetszik ez nekik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvonaA külügyminiszteri beszámoló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakultak lei. Ezek közül egyre szélesedül és elsődleges jelentőségűvé vál% a gazdasági kapcsolatoknak, a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak az elmélyülése. Napjainkban hazánk gazdasági fejlődésének ez az egyik alapvető útja, éppen ezért a szocialista világrendszer országai között a termelési kapcsolatok állandó fejlesztésére törekszünk. A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolatainkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja vagyunk a Varsói Szerződésnek. Amíg a nemzetközi imperializmus a szocialista országok népeinek „felszabadítását” hivatalos politikájának vallja és úgynevezett fellazítási törekvései mellett készenlétben tartja és esetenként alkalmazza is a katonai fenyegetés eszközeit, mindaddig elemi kötelességünk, hogy gondoskodjunk függetlenségünk és szuverenitásunk védelméről. Természetesen, mi magunk igyekszünk honvédelmünket korszerű színvonalon tartani, de különösen megnyugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szerződés keretében olyan fegyvertársaink, fegyverbarátaink vannak, akik nem kímélték a kemény áldozatokat, hogy minden agresz- szor visszariasztására alkalmas hatalmas erejű fegyverzetet és haditechnikát építsenek ki. Kötéességünknek tart- juk, hogy teljes hűséggel t Varsói Szerződéshez, erőnkhö; képest ezen a területen i: mindent megtegyünk, ami népünk érdekeit és javát szolgálja. Mindaddig erősítjük é: fejlesztjük a szocialista or szágoknek ezt a katonai-poli tikai szervezetét, amíg i nemzetközi helyzet indokolja Mi már holnap hajlandók vagyunk aláírni az általános fje teljes leszerelésről szóló egyezményt is, vagy bármely más reális egyezményt amely ehhez a célhoz vezet. Amíg azonban ez nem jön létre, a többi szocialista országgal egységben kénytelenek vagyunk védelmi erőinket megfelelő szinten tartani. Ezt kívánja tőlünk nemzeti függetlenségünk, szocialista társadalmi rendünk és a béke védelme! Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolatainkat a kapitalista berendezkedésű országokkal a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján fejlesztettük. E helyes elvek alapján — függetlenségünk és szuverenitásunk tiszteletben tartásának feltétele mellett — velük is normális, jó viszonyra és a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtésére törekszünk. Kállai elvtárs szóit hazánk és a nyugati országok — az USA, a szomszédos Osztrák Köztársaság kapcsolatáról, az együttműködés fejlődésének lehetőségedről. Beszédét ezekkel a szavakkal zárta; — A külügyminiszter beszámolóját elfogadom. Úgy gondolom, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevékenykedő munkatársai eredményesen dolgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán. Ez a politika helyes, megfelel népünk érdekeinek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat, hogy békés feltételeket teremtsünk a szocialista építőmunkához és erőnkhöz mérten hozzájáruljunk a vílágbéke fenntartásához (taps). Számos felszólalás után - szünet következett, majd Vass Istvánné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napi- 1 rend negyedik pontja szerinl az interpellációkra kerüli ■ sor. Az elhangzottakra Taus; 1 János belkereskedelmi, Traut- • mann Rezső építésügyi, dr Horgos Gyula kohó- és gépipari és Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt Az országgyűlés ülésszaka Vass Istvánné zárszavával ért véget. Számunkra elsődleges a magyar—szovjet barátság Összegezve elmondhatjuk: népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerűit gazdasági, kulturális, politikai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetősécesinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben is ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tömegszervezeteknek. így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése, részben a közvetlen deílegációcserék, részben az interparlamentáris unió révén. Kulturális és tudományos intézeteink és hatóságaink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szak- szervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. A kormányzati és a társadalmi munka jobb é.s tervszerűbb egybehangolása esetén, az eddiginél még aktímegszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még szélesebb körű kibontakozása elsősorban attól függ, hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya, a szocialista világrendszer! A mi politikánk mindenek előtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Az a meggyőződésürül, hogy az utóbbi évekbejr felmerült ideológiai és politikai nézet- eltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismerését, hogy a szocialista világrend- szernek — és ezen túl az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak — a békéért, a haladásért, a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfonhasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak, — mondotta, — hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. A külügyminiszter beszámolója után képviselők felszólalásai hangzottak el, majd szünet következett. Ebédszünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a külügyminisztérium munkásságáról Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól Politikánk szilárd és következetes la továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxista- leninista és egyben a nemzeti érdekeket is a legjobban érvényesítő politika, amely összhangban van 3 világ haladó, békeszerető százmillióinak törekvéseivel és elismerésüket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az a küzdelem, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk is •— a pozitív semlegességet valló államok nagy csoportjával szövetségben, a világ haladó, békeszerető embereinek támogatását élvezve, — a béke fenntartásáért, a nemzetközi feszültség folyamatos csökkentéséért folytatnak, nem maradhatott és nem is maradt hatástalan a világpolitikára. ország kormánya is magaeva tette, vagy legalábbis kénytelen hangoztatni a békés egymás mellett élés elvét. A történelem menete bizonyítja, hogy a világban végbemenő pozitív változás, a béke A béke fenntartása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának is alapvető követelése. Ennek hatására nem egy kapitalista Indokoltnak látszik az egy-, házakkal kapcsolatos két nemzetközi vonatkozású eseményt megemlíteni. Mint ismeretes, kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság alkotmányának és törvényeinek érvényesítésével, az egyház belső törvényeinek a figyelembe vételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ezek a sajtóból ismertek s egyre már utaltam az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Ügy ítéljük meg, hogy az ilyen_jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind n nemzetközi béke érdekeinek. Prágában ez év nyarán _ kü- 1 nböző felekezetű egyházak oresztyén Béke Világkomg- ! 2 szust tartottak. Az öt világrészből egybegyült részt vevők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz jz általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság jelszavával. A konferencián részt vett magyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Kádár János elvtárs és átvette kormányunk nevében az emlékiratot. Kormányunk üdvözli a konferencia jó eredményeit, s a határozatba foglalt ügyek munkálásához sikert kíván. Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1981-ben mintegy 450 külföldi líjságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredmé- hyei általában jók. Megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek. Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok alkatommal nem csinál titkot abKállai Gyula az országgyűlés szünetében Simon István, Szabó Pál és Veres Péter Kossuth-díjas írókkal, országgyűlési képviselőkkel beszélget. Magyarországon, amelyeken mintegy 15 fejlődő országból 58 hallgató vett részt. Ugyancsak az ENSZ technikai segélyprogramja keretében 9 fejlődő ország már máshol egyetemet, főiskolát végzett to- vábbképzősei vetitek részt speciális tanulmányokon Magyarországon elméleti és gyakorlati továbbképzés céljából. hely egyikére most választották meg a mi képviselőinket. A nemzetközi szervezetek ebben az évben mintegy 25 rendezvényt, tanfolyamot, konferenciát tartottak Budapesten. Az ENSZ technikai segélyprogramja keretében három szakmai szemináriumot rendeztek (Folytatás a 2. oldalról) Az ENSZ legyen a haladás fóruma
