Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Elutazott a csehszlovák párt- es kormányküldöttség írornbaton délelőtt elutazott Budapestről a csehszlovák párt-, és kormányküldöttség. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren ünnepélyesen bú­csúztatták. A repülőteret csehszlovák, magyar és vö­rös zászlók díszítették; á betonon sok ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze, hogy bú­csút vegyen a csehszlovák vendégektől. A küldöttség tiszteletére díszőrség sorako­zott fed csapatzászlóval. A csehszlovák vendégek bú­csúztatására megjelent Do­bi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesege, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás —paraszt kormány elnöke és felesége, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politi­kai Bizottság póttagjai, a. Köz­ponti Bizottság titkárai. A repülőtéren összegyűlt dolgozók szeretettel köszön­tötték Antonin Novotny t, s a többi csehszlovák vendéget A diszőrség parancsnoka je­lentést tett Antonin Novotny- nak, majd felcsendült a ma­gyar és a csehszlovák him­nusz. Közben 21 tüzérségi diszlövést adtak le a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének tiszteletére. Antonin Novotny Dobi Ist­vánnal és Kádár Jánossal együtt ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egysé­get. Ezután Antonin Novotny búcsúbeszédet mondott Holnap kezdődik a kairói értekezlet Sugár András, az MTI kai­rói különtudósítója írja. Az el nem kötelezett orszá­gok kairói csúcsértekezlete előtt a külügyminiszterek több alkalommal zárt ülésen vitatták meg a konferencia napirendjét és követendő ál­talános irányvonalát. A meg­beszélésekről nem jelent meg részletes közlemény, egyes af­ro-ázsiai küldöttségekhez kö­zelálló körökből azon ban olyan, hitelt érdemlő értesü­lések szármaiznak, hogy nagy vita folyt az értekezlet cél­jairól és módszereiről. Egy dolog azonban telje­sen bizonyosra vehető: az ér­tekezlet semmi esetre sem fog kedvezni a neokolonialis- ta hatalmaknak, vágj7 az atomcsendegyezményt, a nem­zetközi enyhülési irányzato­kat ellenző erőknek. A kül­ügyminiszteri értekezlet zárt ülései, az ott lezajlott felelő­ségteljes viták világosan mu­tatják az el nem kötelezett országoknak azt az egységes meggyőződését, hogy a béke vagy háború, a függetlenség, vagy gyarmati elnyomás a nemzetközi feszültség, vagy enyhülés nagy kérdéseiben nincs helye semlegességnek. Novotny elvtárs beszéde Bevezetőben köszönetét mondott a baráti fogadtatá­sért, és hangsúlyozta, hogy a küldöttség látogatása ’igen gyümölcsöző volt. s további lépést jelent erősödő kapcso­lataink kiszélesítésében. Számos megbeszélést foly­tattunk a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar kor­mány képviselőivel. E meg­beszélések eredményességében nagy része van Kádár elv­társnak. örömmel mondhat­juk, hogy - tanácskozásainkon teljesen egyetértettünk a pártjainkat és országainkat érintő kérdésekben. Tárgyalásainkon a nem­zetközi helyzetet azono­san ítéltük meg. Teljesen egyértettünk azok megol­dásának módszereiben is. Ez nem is lehetett más­képpen, hiszen tárgyalá­saink középpontjában a béke biztosításának kér­dése állt. Országaink mindent elkövet­nek. hogy erejükhöz mérten hozzájáruljanak az emberiség békéjének megőrzéséhez. Természetes, hogy tárgyalá­saink egyik fő témája a nem­zetközi kommunista mozga­lom jelenlegi helyzete és ez­zel összefüggésben a Kínai Kommunista Párt ál tol elő­idézett vita volt. Pártjaink mindent elkövel- nek, hogy a nemzetközi for­radalmi erők egységét a .pro­letár internacionalizmus elvei alapján megszilárdítsák. Helyeseljük a kommunis­ta pártok tanácskozásai­nak összehívását és párt­jaink képviselőinek rész­vételét a konferencia elő­készítő munkálataiban. Kapcsolataink jelenleg is széles körűek. Tárgyalásaink során azonban még számos le­hetőség mutatkozott meg kap­csolataink további bővítése or­szágaink és "pártjaink érdeké­ben. Úgy gondoljuk: nagy le­hetőségeink vannak arra, hogy együttműködésünket az áru­csereforgalomban és az egyes termelési ágazatokban a sza­kosítás útján még tovább bő­vítsük. Ennek az útnak a helyessé­gét eddig megtett lépéseink is bizonyítják és ezért, ezen az úton kívánunk tovább haladni. Tárgyalásainkon foglalkoz­tunk az utasforgalom eddigi fejlődésével is. A vízummen­tesség további nagy lehetősége­ket nyújt a kölcsönös utazá­sokhoz. Úgy gondolom, hogy a növekvő utasforgalom is egyi­ke azoknak a formáknak, ame­lyek elősegítik népeink kölcsö­nös közeledését és megismeré­sét. Ugyancsak jelentős volt a szocializmus építése során szer­zett tapasztalataink kicserélése. Megállapítottuk, hogy országa­inkban sök kérdés és probléma azonos. Beszédét a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Központi Bizottságának, a csehszlovák— magyar barátság, a kommu­nista erők nemzetközi egysé­gének, a szocialista tábor egy­ségének a béke és a szocializ­mus éltetésével fejezte be. Antonin Novotny tapssal fo­gadott szavai után Kádár Já­nos búcsúzott a csehszlovák vendégektől. Kádár elvíárs beszéde Kádár elvtárs így kezde be­szédét: A búcsú pillanatában szeret­ném mégegyszer kifejezni őszinte Örömünket és megelé­gedésünket, hogy testvéri meg­hívásunknak eleget téve láto­gatást tettek- a Magyar Nép­köztársaságban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kor­mány Küldöttségét — útja során — a gyárakban és a földeken mindenütt a mély rokonszenv, őszinte megnyilvánulásai kísérték. Ezzel dolgozóink azt a testvéri érzést fejezték ki. amelyet a magyar nén a vele egy úton. eey cél felé haladó szomszédos Cseh­szlovákia népei iránt érez. Meggyőződésem, hogy az önök látogatása új szakaszt nyit gyümölcsöző együttműkö­désünkben. Tárgyalásaink to­vábbi lehetőségeket tártak fel népeink előtt a jólét megterem­téséért. a szocialista társadalom felépítésére folvó munkában. Megbeszéléseinken kifejezésre jutott a két párt és kormánv közös törekvése, hogy tovább­ra is fejlesszük és mélyítsük együttműködésünket a politi­kai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén. Tárgyalásaink során megelé­gedéssel szögezhettük le. hogy a Magyar Szocialista Munkás­pártnak és Csehszlovákia Kom­munista Pártjának nézetei ko­runk minden ' alapvető kérdé­sében. a szocialista és a kom­munista építés további felada­taiban és a nemzetközi kom­munista mozgalom helvzeté- nék és teendőinek megítélésé- ben teljesen megegyeznek.. Azonos álláspontot vallunk, együtt küzdünk a marxizmus —lefrinizmus eszméinek tisz­taságáért. a szocialista or­szágok. a. nemzetközi kommu­nista mozgalom. 3 haladás minden ereiének egységéért, a **nk8dár törekvések ellen Szttt’d- k va orvunk és eevüit küzdünk a, Szov­jetunió ff «—műn ist a, Párt­jával valamennyi te«t- vérnárttal, aturt hu moz­galmunk TWPs--'-—m-oi 1951-ben és 1960-ban együtt kidolgozott fő irányvonalához, az élő és legyőzhetetlen marxista igazsághoz, «z egységhez. Mély meggyőződésünk, hogy az Antonin Novotny elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség magyaror­szági látogatása jól szolgálja népeink barátságát, a szocia­lista országok egységét és mindazokat a célokát, ame­lyekért a béke és a haladás hívei . a világon mindenütt küzdenek. Mégegyszer kérem önöket, kedves Novotny elvtárs, tol­mácsolják népüknek, cseh­szlovák testvéreinknek a ma­gyar dolgozók szeretetteljes üdvözletét és legjobb kíván­ságait — mondotta, majd a magyar és a csehszlovák nép testvéri barátságának, a bäte és a szocializmus éltetésével fejezte be beszédét. Kádár János tapssal fo­gadott beszéde után a meg­jelentek melegén éltették a magyar—csehszlovák barátsá­got. A vendégek búcsút vet­tek a magyar közéleti veze­tőktől. a diplomáciai testület tagjaitól, a csehszlovák koló­nia képviselőitől, majd a'fő­város népétől. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vissza­érkezett Prágába. Prága, (MTI): Magyarországi látogatása után szombaton délelőtt visz- szaérkezett Prágába Antonín Novotny, a CSKP Központi Bizottsága első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke vezette párt­ós kormányküldöttség. I ciprusi nemzetpyfiiés elnöke leleplezi a NATO mesterkedései! Kleridesz, a ciprusi nemzet- gyűlés elnöke pénteken nyilat­kozatot adott a ciprusi távira­ti irodának. Kijelentette, hogy a NATO-hatalmak a ciprusi problémát a szigetország népé­nek érdekeivel ellentétesen akarták megoldani. Nagy nyo­mást gyakoroltak a ciprusi kormányra, hogy megakadá­lyozzák az ügynek a Biztonsági Tanács elé terjesztését. Céljuk az volt, — mondotta — hogy a NATO szövetségi rendszerén belül a NATO érdekei és nem a ciprusi nép érdekei szerint rendezzék az ügyet. Ez a NATO-megoldás javát szolgál­ta volna — mondotta Kleri­desz. A nemzetgyűlés elnöke a to­vábbiakban elmondotta, hogy Anglia és az Egyesült Államok, amikor nem tudta megakadá­lyozni a kérdésnek az ENSZ elé történő terjesztését, kam­pányt indított a ciprusi kor­mány ellen. Diplomáciai akciót kezdtek az azonnali enózis Ciprus és Görögország egyesü­lése — érdekében és azt java­solták, hogy ennek megvalósu­lása után a kérdés végső ren­dezését Görögország tárgyalja meg Törökországgal. Ennek a hidegfővel kiszámított akció­nak — hangoztatta Kleridesz — az volt a célja, hogy meg­semmisítse a ciprusi államot és végeredményben mégis csak a NATO szövetség kebelében oldja meg a ciprusi problémát. John Gollan sajtóértekezlete A közelgő angol parlamenti választásokkal kapcsolatban Jóim Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtit­kára sajtóértekezletet tartott. Ezen élesen bírálta a Tory- vormány bel- és külpolitikáját. Az egyik legégetőbb prob­lémát, a külkereskedelmi mérleg_ deficitjét érintve Gol­lan kijelentette; hogy a fize­tési egyensúly helyreállítása érdekében csökkenteni kell a katonai kiadásokat, bővíteni kell a kereskedelmet a szocia­lista országokkal és a függet­lenné vált egykori angol gyarmatokkal. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára élesen el­ítélte a konzervatívok nuk­leáris fegyverkezési politiká­ját. Kijelentette, hogy az atom" bomba egyáltalán nem szava­tolja Anglia védelmét. Ellen­kezőleg: magában rejti az , or­szág megsemmisülését. II Német Demokratikus Köztársaság moszkvai kiállításának megnyitása Moszkva, (TASZSZ): Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke a moszkvai Szokolnyiki-park- ban megnyitotta a Német De­mokratikus Köztársaság fenn­állásának 15. évfordulójára rendezett kiállítást. Az ün­nepélyes megnyitón részt vet­tek A. Alekszej Koszi gin, Leonyid Brezsnyev, valamint más szovjet párt- és állami vezető. A megnyitón Koszigin és Willi Stoph beszédet mondott. SZŰT5 ISTVÁN: A VÖRÖS Dokumentum regény (IS.) Balást azonban nem olyan fából faragták, hogy belenyu­godjon a dolgokba. Nem ér­tett minden összefüggést — annál sajnos, apolitikusabb ember volt, de azt igen, hogy itt súlyos törvényszegés tör­tént. Telefonált Abzingernek: valamit tenni kell! Barátja olyan ügyvédet javasolt, aki maga is képviselő. „Be kell perelni „ kincstárat” — java­solta Dénes dr. — Az árverés jogtalan volt, a Kúriának fel­tétlenül el kell utasítania a határozatot. „...Tíz évi munkám, tíz év rengeteg erőfeszítése és alko­tása vált semmivé" — írta Balás a folyamodványban. De addig is, amíg az ügyet elintézik — amiben bízott — élni kellett valamiből. XV. MISTER WAEVER MEGJELENIK Hősünk nyaka körül ismét komolyan ott feszült az anya­gi nehézségek hurka. Az ár­verési csarnok emberei kijöt­tek és stráfkocsira pakolták a bútorokat., A család Velencé­re költözött, egy ismerősük házába. Odament velük Kis- anya is, Balás anyósa, ő ma­ga Pesten keresett albérleti szobát, a Várban levő Kaszinó utcában, dr. Kláráknál. Elha­tározta: addig Pesten marad, amíg csak el nem intézi a jogtalan határozat visszavoná­sát. Mert most már elintézi, Dénes doktor is ezzel bíztatja. Egyik este éppen az ügy­védjétől érkezett haza. ami­kor csengettek és a postás csíkos» szegélyű borítékot kéz­besített neki. A feladó vala­mi Mr. Waever volt. Az is­meretlen arra kérte a levél­ben, hogy másnap délután a Margitszigeten szeretne be­szelni vele Feltétlen jöjjön el a nagyszállódéba, s a pincér­nél várja Waevert „saját ér­dekében.” Balás kölcsönként Abzinger- től tíz pengőt és megjelent a találka helyén. Kopott, rossz zakójában nagyon kínosan érezte magát az előkelő kör­nyezetben. A pincér is majd­nem hogy kinézte, kelletlenül vette fel rendelését. A vendég miatt azonban kár volt nagy hűhót csapni az öltözködéssel, Mr. Waever ugyanis — akiről rögtön a bemutatkozás után kiderült, hogy az egyik leg­nagyobb amerikai alumínium­tröszt aligazgatója —. ugyan­csak pongyola módon jelent meg. A többszörös milliomos aligazgatón egyszerű utcai za­kó volt, nagy zsebekkel, s tarka nyakkendőt kötött tarka ingéhez, valamikor gégeműté­ten eshetett, át. mert egy tor­kába, épített platina készülé­ken át beszélt, eey mutáló fiú hangján. Titkára, egy bizo­nyos Mr. Spanhort viszont egy angol lord kínos mozdu­lataival. kellő kimértséggel reprezentált. A tolmács szere­pét a budapesti USA követ­ség egyik munkatársa töltötte be. — Három év óta kísérjük figyelemmel munkásságét — közölte Waever BalássaL. — De ismerjük egész pályafutá­sa történetet, mondhatni ka­maszkorától. Az aligazgató intett a tit­kárnak. mire Spanhort ke- , ménytábiás dossziéba fűzött iratcsomót szedett elő tás­kájából. Kezéből ki nem eresztve mutatta meg Balás­nak. Előbb egy csomó német nyelvű szöveg következett, majd az ő munkái: a „Har­madkori Terra rossa”, a „Bauxitlelőhelyek kiaknázási lehetőségei” szakdolgozatai a mérnöki kamara lapjában, a „Memorandum”, a „Budapest Fürdőváros alapjai” kinyom­tatott példánya. — Láthatja Balás úr. tudunk magáról, s arról is, hogy a bauxiton kívül sok más ás­ványt is felfedezett, bár ezek nem olyan érdekesek, mint a bauxit. Megbízottatok családi körülményeit is alaposan fel­tárták. Ismerjük adósságait. s azt, hogy többször kisebb la­kásba kellett költöznie, s je­lenleg felesége Velencén él. Maga albérletben és... Mit mondjak még?... Beszereztük a bauxitra vonatkozó összes okmányokat, amit a svájci és a német érdekeltségei* saját belső haszánlatukra állítottak össze. Balás dermedten figyelte a három férfit, s hirtelen azt sem tudta, mit válaszoljon a váratlan közlésre. Amikor megkapta az amerikai értesí­tését, azt hitte, valami tudo­mányos érdeklődésről lehet szó, hogy kutatásaival kapcso­£sonsénifok sorokban Gold water francia hívd Póriasban megalakították „Goldwater Barátainak Fran­cia Egyesületét”. Az egyesület célja, Goldwater szenátor francia barátainak összefogása és a nyilvánosság tájékozta­tása a szenátor tevékenységé­ről és eszméiről. Az amerikai kongresszus péntek este jóváhagyta* a kül­földi segélyprogramot, amely az 1964—65-ös költségvetési évre 3500 millió dollárt irá­nyoz elő. A Daily Express szerint Anglia újabb fegyvervásárlási egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, amely szerint 100-nál jóval több „Ltilu“ el­nevezésű víz alatt robbanó atomlövedéket fog Ameriká­tól vásárolni. az angol légi.- haderő számára, védekezésül buváraaszádok ellen. Tizenkilenc évvel ezelőtt hozták létté a szakszervezeti világszövetséget, amely je­lenleg több mint százhúsz­millió szervezett munkást egyesít. A szovjet sajtó szá­mos cikkben emlékezik meg erről az évfordulóról. A francia parasztok tej­sztrájkia hétfőn második he­tébe lén, A kormány és a termelői szervezetek állás­pontja megmerevedett. úgy hogy egyelőre nem lebe' meg­egyezésre számítani. A parasz­tok mozgalmát a munkások is támogatják. Benoit Franchon. a CGT főtitkára a te-melői szervezet elnökéhez intézett Tevéében a kormányt teszi fele’őssé P ,.tejháborii°-t” és leszögezi, hogy a munkásosz­tály zömében szolidáris a parasztokkal. Befejezte munkáját a Szkopjéban tartott nemzetkö­zi szeizmológiai konferencia. A tanácskozásokon a .jugosz­láv tudósokon kívül 50 kül­földi vendég vett részt. . Az értekezleten nagv figyelmet keltett a nemzetközi . hírű Medvegvev szovjet , tudómat az a kijelentése, hogy nincs, már messze az.a nao, .-mikor e’őre meg lehet állapítom' földrengések idejét és helvéf. Henry Chipembere Malawi volt közkotatásüeyi miniszte­re, As tings Banda miniszter­elnök politikai ellenfele, akit a rendőrség őrizetbe vett. el­tűnt a Johnston erdőből és minden valószínűség szerint Tanganvikába szökött. Pénteken délután Buenos Airesben és más argentin vá­rosban több főiskolán sztrájk­ba léptek a diákok. II3- mó­don tiltakoznak az ellen, hogy az állam nem fordít kellő ös­szeget a közoktatás feveszté­sére. A Buenos Airestől 1200 kilométerre felevő Corrientes. városban heves összetűzésre került =0r a tüntető diákok és a rendőrség között. Tíz diák súlyosan megsebesült. latos geológiai kuriozitásokat szeretnének hallani. A tár­gyalás eddigi része azonban homlokegyenest ellenkező ér­deklődésről tanúskodott. — Nézze, Balás úr — foly­tatta szinte szünet nélkül szi­varját rágva az aligazgató —, ajánlatot tenni jöttem Ma­gyarországra. Jöjjön ki az Egyesült Államokba és kutas­son! — De kérem! — Várjon, nem fejeztem be! Mi ' minden elképzelhető esz­közt, köztük a legmoderneb» beket bocsátanánk az ön ren­delkezésére. Geoszeizmikus műszereink legjobbak a vilá­gon. Olyan fűróberendezéseket ön még életében^ nem látott, mint amit a mi mérönkeink konstruáltak, ön nagyszerű képességű, jó szemű és külö­nösen jó kutatóérzékkel meg­áldott ember. Ahová nyúl, ott arany van... — Sajnos, ezt még nem ta­pasztaltam — mondta kese­rűen Balás. — Kérem... Mi nagy nehéz­ségekkel küzdünk az alumí­niumipar területén, valószínű tudja, hogy igényeink 20 szá­zalékát sem tudjuk a hazai készletekből kielégíteni. Mi főleg délről, nagyon messzi­ről hozzuk be a bauxitot. Pe­dig tudom, hogy van nálunk is. De száz szónak is egy » vége. Mennyi pénzt akar?... (Folytatjuk/ ,1964. október, 4. 2

Next

/
Thumbnails
Contents