Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

Magyar csehszlovák barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) dasági kapcsolatainkat a jö­vőben is fokozni és növelni szándékozzuk, már csak azért is, mert ezek a kapcsolatok képezik, a közvetlen gazdasá­gi előnyökön kívül, nemzeti függetlenségünk és szuveréni- tásunk legbiztosabb támaszté­kát is. Más oldalról sűrűn halljuk emlegetni mostanában azt is, hogy a szocializmust „önerő­re támaszkodva’“ kell építe­ni. Ha ez úgy értendő, hogy egyikünk sem követeli egy­oldalúan a Szovjetunió és más szocialista ország se­gítségét, hogy csak arra tá­maszkodjék, hanem a lehető legjobban mozgósítja és hasz­nosítja saját országa anyagi erejét és lehetőségeit, akkor ez szép, üdvözlendő, követendő jelszó. De aid as „önerőre támaszko­dás” jelszavával a szűk nemzeti elzárkózás útját ajánlja bármely szocialis­ta országnak, az bűnt kö­vet el az adott szocialista ország népének érdekei ellen, a szocialista orszá­gok egysége, a közös ügy ellen. Mi magyarok egyidejűleg törekszünk a saját gazdasági erőink maximális mozgósítá­sára és a szocialista országok maximális együttműködésére, mert ez felel meg elveinknek, népünk és a szocialista or­szágok közös érdekeinek egy­aránt. A szocialista országok népei ezen az úton járva épít­hetik legkönnyebben és leg­gyorsabban a szocializmust saját hazájukban, és segíthetik győzelemre leghamarabb vi­lágméretben. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy belső fejlődésünk el­választhatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet általános alakulásával, s nagymérték­ben függ attól a küzdelemtől, amelyet a szocialista országok, az antiimperialista és béke­szerető erők « világbéke meg­őrzéséért, a termonukleáris háború megakadályozásáért vívnak. A nemzetközi helyzetnek nia meghatározó tényezője a Szovjetunió, a szocia­lista országok fejlődő, legyőzhetetlen ereje és közös fellépése a világ nagy kérdéseiben. Nagy öröm számunkra, hogy a szocialista országok kap­csolatait érintve megálla­píthatjuk, hogy a magyar —csehszlovák barátság és együttműködés erős, és politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt egészségesen fejlődik. Ezelőtt 15 esztendővel jött létre a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése, p kapcsolataink ennek megfele­lően fejlődnek. Említet­tem a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdését. Ör­vendetes, hogy a két ország kormányszervei, tervhivatalai, tudományos intézményei szo­ros együttműködésben kutat­ják a közös munka további hasznos lehetőségeit. Meg­győződésünk, hogy összefogá­sunk jó eredményeket hoz a gépiparban, vegyiparban, más területen, s nem utolsó sorban a dunai vízi erőmű- rendszer közös megvalósítá­sában. Jól együtt dolgoznak fontos kulturális szerveink, a ma­gyar és a csehszlovák könyv­kiadás, a rádió, a televízió. Helyes és üdvözlendő, hogy országaink között megindult a tömeges turistaforgalom. Az utasforgalom feltételeit tovább kell javítani. Nagy do­log az, hogy két szocialista ország állampolgárai a köl­csönös utazásokkal az emberi kapcsolatok erős szálaival fűzik össze népeiket. Országaink szorosan együtt­működnek s külpolitika terü­letén is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szociá­list* Köztársaság alapvető feladatának tekinti, hogy külpolitikájával Is szolgál­ja a szocializmus építését és a béke erőinek növe­kedését. A Szovjetunió, a többi szo­cialista ország — köztük or­szágaink — külpolitikájának erőfeszítéseinek legnagyobb sikere, a békés egymás mel­lett élés politikája realitásá­nak legmeggyőzőbb bizonyí­téka, hogy az imperialisták által az utóbbi években több­ször végsőkig kiélezett nem­zetközi feszültség ellenére si­került megóvni a békét es megakadályozni a termonuk­leáris világháborút. dasági és katonai hatalma, a kapitalista országok dolgozói­nak osztályharca, a felszaba­dult és felszadulásukért küz­dő népek antiimperialista ereje és a népek szervezett békeakarata. Ezen állandó té­nyezők történelmi hatását semmilyen erő nem tudja többé megváltoztatni. Köztudott dolog, hogy kü­lönböző országok reakciós kö­rei reményeket fűznek ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg folyó választási harcban olyan el­nökjelölt is fellépett, akinek programja teljesen elszakadt a realitásoktól, olyan kalan­dorpolitikát hirdet, amely nélkülöz minden józanságot. Ez a szélsőjobboldali nyomás hatással van az amerikai köz­életre, sőt a kormánykörök­re is. Bár az elnökválasz>- tás elsősorban az Egyesült Államok belügye, természete­sen minden békeszerető em­berrel együtt mi is jobban örülnénk a józanabb politika felülkerekedésének. De senki se feledkezzen meg arról, hogy a szocialista világrendszer léte cs fej­lődése nem függ egyet­len kapitalista országban lezajló választás kimene­telétől sem. A nemzetközi helyzetet pedig továbbra is azok az erők határoz­zák meg döntően, amelyek a hitlerfasizmnst szétzúz­ták, a szocializmust vi­lágrendszerré tették, s a gyarmati rendszer vég­éráit is elhozták. Meggyőződésünk, hogy a világ népei elég erősek ahhoz, hogy ^ kiharcolják a békés egymás mellett élést. Magyar- ország és Csehszlovákia szi­lárd eltökéltsége, hogy a szo­cialista országokkal, a béke és a haladás erőivel összefog­va továbbra is szívósan har­col a békéért, a különböző, társadalmi rendszerű álla­mok békés együttéléséért, az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen. Harcunk sikere szempont­jából különösen jelentős a szocialista országok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom eszmei és cselek­vési egysége. Ennek az egy­ségnek jó alapjai a kommu­nista és munkáspártok 1957 és 1960 évi tanácskozásán el­fogadott okmányok. Közösen kidolgozott programiunk he­lyességét az élet igazolta, mert politikánk eredménye­képpen erősödött a szocialis­ta világrendszer, fokozódott a tőkés országokban élő dolgo­zók osztályharca, a gyarmati rendszer végóráit éli és to­vább szűkült az imperializ­mus befolyási övezete. Az imperializmus politi­kai, eszmei és erkölcsi válságban van, éleződnek az imperialista világ bel­ső ellentmondásai Ha ilyen viszonyok között egységesek a forradalmi munkásmozgalom, a szoci­alista országok erői, ha szilárd a szövetségük m:n- den nemzeti függetlenségi, haladó, békeszerető erő­vel, meggyorsítható a bé­ke és a haladás győzelme. Aki ma az egységet bomlaszt­ja, az megkönnyíti az impe­rializmus helyzetét. TántoríthataÜanul haladunk a lenini úton Súlyos kárt okoz a béke, a demokrácia, a szocializmus ügyéért harcoló erőknek, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői az utóbbi idő­ben a marxista—leninista pártok, a szocialista orszá­gok egysége ellen támadnak. A nemzetközi kommunista mozgalom bevált marxista— leninista irányvanalával szem­ben nyíltan nagyhatalmi, so­viniszta álláspontra helyze- kednek. Nem magyarázható és nem bocsátható meg, hogy emberek, akik magukat kom­munistáknak nevezik, leetfőbb gondjuknak tartják a Szovjet­unió rágalmazását, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért vívott harc fő erősségének, a küzdő erők egységének aláásását. Bár igaz, hogy ha nem lennének nézet­eltérések sorainkban, gyorsabb lenne a szocia­lizmus győzelme, a világ szükségszerű történelmi fejlődése azonban nem áll meg: a szocializmus győ­zelme feltartóztathatatlan. A kialakult helyzetben törté­nelmi jelentőségű feladat vár minden kommunistára, a béke és a haladás minden igaz hí­vére: az egységbontással szem­be kell helyezni az összefogást. Ezért rendkívül időszerű a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, amely megvitatja a forradalmi harc új feladatait és közös álláspon­tot dolgoz ki azokban a kér­désekben, amelyekben az le­hetséges ég szükséges. Megért­jük egyes pártok képviselőinek aggodalmát az értekezlet ösz- szehívásával és a nemzetközi kommunista mozgalomban je­lenleg folyó vitával kapcsolat­ban. De az a véleményünk, jobb tanácskozni mint tétlenül nézni az egység bomlasztását. Senki sem akarja, hogy a tanácsko­zás szakítást idézzen elő. Ellen­kezőleg: arra kell törekedni, hogy megtaláljuk azt a közös plattfarmot, a kérdéseknek azt a körét, a feladatoknak azt a megfogalmazását, amely lehe­tővé teszi minden marxista—le­ninista párt, minden igaz for­radalmár, minden internacio­nalista összefogását. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzet­közi tanácskozás hí­ve, támogatja az érte­kezlet összehívását és el­küldi képviselőit a de­cemberi moszkvai előké­szítő értekezletre. Szilárd egységben a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a marxista—leninista par­tokkal, táníoríthatatlanul haladunk a lenini úton és meggyőződésünk, hogy úrrá leszünk minden ne­hézség felett, eljutunk az egységhez, s a szocializ­mus és a kommunizmus világot átfogó diadalához. Kádár elvtárs végül hangsú­lyozta: Az elmúlt napokban rendkí­vül hasznos eszmecseréket folytattunk a Novotny elvtárs által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai­val és örömmel állapítottuk meg, hogy valamennyi kérdés­ben teljes közöttünk az egyet­értés. Kapcsolataink a jövőben tovább erősödnek, mert meg­van az országaink további fel­virágoztatásáért, népeink bol­dogságáért és a békéért folyó győztes harc legfontosabb biz­tosítéka: pártjaink eszmei egy­sége, népeink és kormányaink szilárd összefogása. A jól vég­zett munka tudatában írtuk alá a tárgyalásokról kiadott közös közleményt és ennek szellemé­ben biztosítjuk csehszlovák elvtársainkat: erőnket nem kímélve munkálkodunk a jövőben is «. két ország testvéri egységének és kölcsönös együttműködé­sünk elmélyítésén, né­peink, a szocializmus, a béke közös ügye javára, •4 Befejezésül éltette Csehszlo­vákia Kommunista Pártját, annak Novotny elvtárs által vezetett Központi Bizottságát, pártjaink, a csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátságát, az internacionaliz­must, a kommunizmust és a békét. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Antonin Novotny elvtársi Népeink kapcsolatainak forradalmi hagyomány Meggyorsítható a béke és a haladás győzelme Az elmúlt egy-két évben si­került elérni a feszültség bi­zonyos mérvű enyhülését a nemzetközi helyzetben. Ez ki­fejeződött a részleges atom­csendre vonatkozó moszkvai, S néhány más hasonló egyez­ményben. Ez azt bizonyítja, hogy az erőviszonyok megvál­tozása, a béke erőinek lanka­datlan harca nem maradt hatástalan a kapitalista vi­lág józanabb vezetőire. Az agresszió hívei azonban szí­vósan szembes zál 1 n ak az eny­hülés folyamatával és új fe­szültségeket termetének. Az Utóbbi hónapokban az Egye­sült Államok több ízben fegy­veres támadást követett el a Vietnami Demokratikus Közi- társaság ellen és fegyverrel próbálja elnyomni a dél-viet­nami nemzeti felszabadító mozgalmat. Gazdasági szank­ciókat alkalmaz és háború­val fenyegetőzik a szocialista Kuba ellen. A nyugati ha­talmak egyesített erővel pró­bálják megfosztani független­ségétől a ciprusi népet. Alá­ássák Laosz semlegességét. A gyarmatosítók katonai erővel szélesítik hadállásaikat Kon­góban. Magyarország népe vilá­gosan és határozottan el­ítéli az imperialisták ag­resszív akcióit. A Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal együtt internacionalista szolida­ritásával, s minden ren­delkezésre álló eszközzel támogat minden népet, amely az imperialista ag­2 1961. október 3. ressziéval szemben nem­zeti jogait védelmezi, füg­getlenségéért, szabadságá­ért harcoL A világ különböző pontjain folyó fegyveres imperialista akciók és agressziós kísérle­tek nem feledtethetik el ve­lünk a nemzetközi élet nagy központi kérdéseit. Célunk az általános és teljes leszerelés, az atomfegyver-kísérletek tel­jes beszüntetése, ae atom és hidrogénfegyverek teljes meg­tiltása. Biztonságot a népek­nek csak a leszerelés és a bé­kés egymás mellet élés meg­valósulása adhat. Az európai és egyben a ví- lágbékét fenyegető legna­gyobb veszélyek egyike a nyugatnémet imperializmus. A német békeszerződés hiá­nya és a nyugat-berlini kér­dés a feszültség és a nyugta­lanság állandó forrása. __ A szocialista országok, s külö­nösen a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság ésszerű, keresztülvihe­tő javaslatokat tettek a ma lehetséges megoldásra: a bé­keszerződés megkötésére, s Nyugafc-Berlin szabad, demili- tarizált várossá nyilvánításá­ra. Azoknak a nyugatnémet köröknek, amelyek ma is­mét területi igényekkel lépnek fel, figyelembe kell venniük, hogy ma az erőfölény nem az agreszió, hanem a béke oldalán van. Azt Is tudjuk, hogy e kér- ] dések eldöntésében végső fo­kon a nemzetközi helyzet ál­landóan ható tényezőinek van meghatározó szerepük. Ezek: a szocialista világrendszer nö­vekvő politikai, erkölcsi, gaz­Novotny tolmácsolta a ma­gyar népnek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a kor­mány és Csehszlovákia dolgozó népének elvtársi üdvözletét és köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért, majd így folytatta: — Nem először vagyunk az önök vendéged. Emlékszem a Magyar Népköztársaságban há­rom évvel ezelőtt tett látoga­tásomra. Amint az történni szokott, ha valahová évek múlva ismét ellátogatunk, mindjárt észrevesszük, hogy mi minden változott meg. így történt ez mostani magyaror­szági tartózkodásunk alkalmá­val is. Sok új üzemmel, mo­dem lakóteleppel gazdagod­tak, ipari és mezőgazdasági üzemeikben előrehaladt a mű­szaki fejlesztés és a termelés megszervezése. Alkalmunk volt beszélgetni munkásokkal, műszaki szakemberekkel, pa­rasztokkal, tudományos és kulturális dolgozókkal. Meg­győződtünk arról, hogy joggal büszkék munkájuk eredményeire, hogy őszin­te meggyőződéssel szolgál­ják * szocialista Magyar- ország további felvirágoz­tatásának ügyét. Támogat­ják a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és vezetésével valóra vá]|ják a VIII. pártkongresszuson kitűzött fő feladatot — a szocialista társadalom tel­jes felépítését. Míg a magyar ipar a múlt­ban nem játszott döntő szere­pet az ország gazdaságában, addig ma mind terjedelme, mind a termelés műszaki szín­vonala tekintetében nagyon fejlett. A Magyar Népköztársa­ság mezőgazdasága szocialista alapokon fejlődik, az elmúlt évekhez képest több terméket állít elő és termelékenyebben dolgozik. Nagy érdeklődéssel ismer­kedtünk a magyar mezőgazda­ság jelenlegi fő feladatainak végrehajtásában elért eredmé­nyekkel. A feladatok lényegük­ben és céljukban megegyeznek azokkal, amelyek Csehszlová­kiában is megoldásra várnak. Nincsenek közöltünk vitás kérdések Csehszlovákiában is — ugyanúgy, mint önöknél — az ipari és mezőgazdasági terme­lés további növelésén kívül az egész népgazdaság minőségi fejlesztésére irányul a figye- lem. Egyformán felismertük: hatá­rozott és bátor intézkedések szükségesek az ipar szerkezeté­ben, szakosításában, a beruhá­zási politikában és hasonló te­rületeken ahhoz, hogy _ meg­teremtsük a termelő erők to­vábbfejlesztésének feltételeit és a haladó technikát hatéko­nyabban alkalmazzuk. Ez azon­ban számos problémát okoz, amelyek csak részben oldhatók meg . egy országon belül. Ezért nekünk — ugyanúgy, mint néhány más szocialista országnak, többek között a Magyar Népköztársaság­nak — érdekünk a szocia­lista munkamegosztáson, a termelés szakosításán és összehangolásán alapuló gazdasági együttműködés elmélyítése. Népeink mai testvéri kapcsolatainak haladó, forradalmi hagyo­mányai vannak. A hagyományok alapja az a harc, amelyet legjobb fiaink vívtak a kizsákmányoló rend­szer és a fasizmus ellen. A cseh és szlovák munkások — saját burzsoáziájukkal szembe­fordulva — már 1919-ben test­véri szolidaritást tanúsítottak a magyar kommunárdok hősi harca iránt. Alig egy hónappal ezelőtt ünnepeltük hazánkban a szlo­vák nemzeti felkelés 20. évfor­dulóját. E nagy jelentőségű esemény fontos határköve volt Csehszlovákia nemzeti demok­ratikus forradalmának. A szlo­vák nemzeti felkelést elsősor­ban azért említem, mert a csehszlovák partizánokkal együtt magyar hazafiak is har­coltak, akiket az a felismerés fűzött egymáshoz, hogy a fa­sizmus ellen, a nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásért ví­vott harc — a csehszlovák és a magyar dolgozó nép közös harca! Országaink dolgozóinak pro­letár internacionalista szövet, sége és igazi barátsága kiállta a nagy próbatételt az 1956-os őszi események során is. A külső és belső reakció a magyar mun­kásosztály és az egész nép legalapvetőbb szocialista vív­mányait és érdekeit veszélyez­tette. A szocializmus megdön­tésére és a szocialista országok internacionalista szövetségé­nek megbontására irányuló tö­rekvés azonban kudarcba ful­ladt. Testvéri kapcsolataink to­vábbi sikeres fejlődésének zá­loga marxista—leninista párt­jaink szilárd eszmei és akció­egysége s legszorosabb együtt­működése. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt között nincsenek vitás kérdések. Az őszinte elv­társi és nyílt vélemény- csere elősegíti a lenini el­vek következetes érvé­nyesítését a két párt mun­kájában. bel- és külpoliti­kai kérdésekben egyaránt. Az elvtársi őszinteség és nyílt­ság jellemzi a vezetők talál­kozásait is. Nagyon jó, hogy ezek a találkozások, vélemény­ég tapasztalatcserék gyakoriak és nagy figyelmet fordítanak rájuk. Megemlítem például Kádár elvtárssal és más elv­társakkal találkozásunkat, amelyre pártjaink Központi Bizottságainak megbízásából múlt év októberében Bratisla- vában került sor. Kapcsolataink a szocialista interna­cionalizmuson nyugszanak Megbeszéléseink — amelye­ken számos konkrét kérdés szerepelt — jelentős, pozitív hatást gyakoroltak és gyako­rolnak a következő években is a kölcsönös együttműködés fejlesztésére. E megbeszélése­ken kezdeményeztük a munka- megosztást a kohászatban, a gépgyártásban, a vegyi- és a könnyűiparban, továbbá a köl­csönös árucsere bővítését, mindenek előtt pedig a közös dunai vízi erőmű építési elő­készületeinek meggyorsítását és a határok megnyitását az or­szágaink közötti vizűm nélküli turistaforgalom széles körű fej­lesztésére. A csaknem egyéves tapasz­talatok alapján elmondhatjuk, hogy a határok megnyitása jó eredménnyel járt. Ä csehszlo­vák és a magyar dolgozók százezrei kölcsönösen megis­merhették a szomszédos testvé­ri ország szocialista építésének sikereit és problémáit. Ez szük­ségszerűen együtt jár azoknak a sajátosságoknak alaposabb megértésével, amelyek között országaink valóra váltják a szocializmus, a marxizmus—le- ninizmus eszméit. Ez erősíti kölcsönös bizalmunkat és egy­ségünket, valamint azt a meg­győződésünket, hogy marxista —leninista pártjaink politikája — amely országaink adottsá­gain, a marxizmus—leninizmua alapelvein és az SZKP XX. kongresszusának alkotó követ (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents