Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

Magyar csehszlovák barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás a 2. oldalról.) keltetésein nyugszik — mind bel-, mind külpolitikai szem­pontból helyes. A csehszlovák—magyar kapcsolatok minden terü­leten a következetes szo­cialista internacionaliz­muson nyugszanak és a két ország baráti népeinek további közeledéséhez ve­zetnek, ezzel hozzájárul­nak a szocialista világ- rendszer egységének, ere­jének fokozásához, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XII.^ kongresszusa határozatának szellemében fő feladatunk a szocialista társa­dalom továbbfejlesztése a műszaki-tudományos ismere­teknek a termelésben való kö­vetkezetes felhasználásával, ami biztosítja a munka terme­lékenység növekedését. Céltu­datosan arra törekszünk, hogy a termelés növelésével össz­hangban emeljük a nép élet­ág kulturális színvonalát. Ma már népgazdaságunk minden területén szocialista termelési viszonyok uralkod­nak. Ipari termelésünk a há­ború előtti szinthez képest több mint 4,6-szeresére emelkedett. A mezőgazdasági kisüzemi termelést átszerveztük nagy­üzemi szövetkezeti és állami gazdasággá, a nemzeti jöve­delem két és félszeresére növe­kedett, a lakosság anyagi és kulturális színvonala jelentő­sen emelkedett 1945 óta. Nem titkoljuk azonban, hogy előrehaladásunk útján egy sor nehézségbe ütköztünk és még ma is számos problé­mánk van. Ezeket részben kül­ső okok, részben saját hibáink és hiányosságaink okozták. A Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XII. kongresszusa határozatokat hozott, hogy a népgazdaságban leküzdjük a nehézségeket. Nem mondhat­juk, hogy minden zökkenő- mentesen halad. A múlt év el­ső hónapjaiban a rendkívül kemény tél sok nehézséget okozott. A mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen volt a tavalyi és az idei év is. Ennek ellenére az idén nem­csak teljesítjük az állami terv viszonylag igényes feladatait, hanem — a mezőgazdaságot kivéve — minden ágazatban túl is szárnyaljuk. A népgazdaságaink fejlesz­tésére kitűzött célok azonosak. Mi is azt akarjuk, hogy terve­ink tudományosabbak és pers- pektivikusabbak legyenek, fe­jezzék ki a szocialista társada­lom fejlődésének törvénysze­rűségeit és biztosítsák erőfor­rásaink maximális kihasználá­sát. Egységes állami tervünk tekintélyét meg akarjuk szilár­dítani, de ugyanakkor rugal­masabbá. és egyszerűbbé kí­vánjuk tenni a végrehajtás irányítását. Az üzemi vezetők felelősségét megnövekedett ha­táskörükkel összhangban nö­velni fogjuk. Az irányítás gaz­dasági eszközeit és az anyagi ér­dekeltséget jobban és hatható­sabban kihasználjuk. Önökhöz hasonlóan fokozottabban érvé­nyesíteni akarjuk a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveit. E célok útjai és formái különbözőek és megfelelnek a konkrét adottságoknak. önök és mi is a marxiz­mus—leninizmus tudomá­nyos tanítására, a szoci­alizmus általános elveire támaszkodunk. Ezért sok a közös dolgunk, — van sok mondanivalónk, van miről kicserélni tapaszta­latainkat és véleményün­ket. Országunk fejlődő életében nagy szerepe van a párt-, az állami- és a társadalmi szerve­zetek rendszeres eszmei neve­lőmunkájának. Ennek tartal­mát és célját a kommunizmus­ba való átmenet perspektívája, és a burzsoá ideológia elleni kérlelhetetlen harc szüksége ad­ja meg. Az ellenséges ideológiát Nyugatról különböző formában igyekeznek hozzánk becsem­pészni. Tovább szilárdítjuk népünk egységét Az eszmei diverzió straté­gái megkísérlik a legkülönbö­zőbb lehetőségek és alkalmak kihasználását arra, hogy gyengítsék Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának eszmei és akcióegységét. Gyen­gíteni akarják a Szovjetunió­hoz, a szocialista országokhoz fűződő szilárd kapcsolatain­kat, s ezzel a szocialista or­szágokat meg szeretnék fosz­tani a legnagyobb erejüktől, az elvtársi egységtől. Pártunk tisztában van az­zal, hogy ha sikerülne a szo­cialista országok és a kom­munista pártok barátságát és szövetségét megbontani, aa egyet jelentene országaink meggyengítésével és a világ reakciós erőit növelné. Ezért szilárdítjuk egész népünk egy­ségét és erősítjük dolgozóink internacionalista tudatát. Meg­teremtjük a nemzetek és a nemzetiségek baráti közössé­gét, amely jogaik elismerésén és sokoldalú fejlődésén alapul. Erről tanúskodtak a legutób­bi nemzetgyűlési és nemzeti bizottsági választásaink. így például a magyar nemzetiségű ál­lampolgárok arányos kép­viselettel rendelkeznek nálunk, a nemzetgyűlés­től kezdve egészen a nem­zeti bizottságokig. Elvtársak és elvtársnők! Barátaim! A találkozásainkon és a tárgyalásainkon a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdései­ben is megmutatkozott a né­zetek teljes azonossága. Ak­tívan támogatjuk a Szovjet­uniónak és a többi szocialista országnak a békés egymás mellett élés megvalósítására irányuló lenini politikáját. E politika célja a _ világbéke megőrzése, az általános és teljes leszerelésről szóló meg­állapodás megkötése, az atomfegyverek betiltása. a nukleáris fegyverek _ tovább­terjedésének megakadályozása, valamint olyan javaslatok megvalósítása, amelyek szo­rosan összefüggnek n leszere­léssel és az atomfegyverek felhasználásának megtiltásá­val; Szilárd meggyőződésünk, hogy a szüntelenül növek­vő békeerők végül is az emberiség többsége vágyá­nak és akaratának tiszte­letben tartására kénysze­rítik a. háború híveit. Nem vagyunk pacifisták, nem hisszük, hogy a bé­ke ügye jámbor óhajok és felhívások alapján győze­delmeskedik. Ä nemzetközi életben a meg­változott erőviszonyok ered­ményeként megmutatkozó po­zitív tendenciák még mindig ellenállásba ütköznek. Van­nak akik nem vonták le a ta­nulságot a történelemből és fegyveres konfliktusokat akar­nak kirobbantani, fegyverek­kel akarják elnyomni a né­pek harcát felszabadulásukért, s meg akarják akadályozni azt, hogy a népek saját aka­ratuk szerint válasszák meg társadalmi berendezésüket. Ezt bizonyítja az Egyesült Államok szervezett irtóhadjá­rata a dél-vietnami hazafiak ellen; erről tanúskodik a cip­rusi és a kongói intervenció és a Kuba elleni akció. Országaink azonos nézetet vallanak abban a kérdésben is, hogy az európai béke és biztonság és 3 világbéke szá­mára különös veszélyt jelent a Német Szövetségi Köztár­saságban kialakult helyzet. A nyugatnémet militaristák köz­vetlenül, vagy a NATO úgy­nevezett. sokoldalú atomereje révén atomfegyverek megszer­zésére törekednek. Veszélyes ez a törekvés elsősorban azért, mert a Német Szövetségi Köztársaság reyansista ten­denciáival párosul. Európában egyedül nyugatnémet kor­mánytényezők tűzték ki cé­lul a Hitler-ellenes szövetség államainak nemzetközi egyez­ményeiben megállapított ha­tárok megváltoztatását. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a bonni kormánynak a saját és a német nép érdeké­ben józanul, reálisan kellene szemlélni a jelenlegi európai elrendeződést és tudomásul kellene vennie a két szuverén német állam létezését — akár tetszik, akár nem. Ugyan­így tudomásul kellene ven­nie, hogy itt az ideje a szo­cialista országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján a jószomszédi kapcso­latok megteremtésének és ebből le kellene vonnia a szükséges következtetéseket. Létre kell hozni a kommunista pártok képviselőinek tanácskozását Tárgyalásainkon közösen megállapítottuk, hogy a szo­cialista országok békepoliti- kájának sikerei elválaszthatat­lanok egységük megerősítésé­től, s attól a szüntelen harc­tól, amelyet a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom — a marxista—leninista irány­elvek és a proletár interna­cionalizmus alapján — folytat a világ forradalmi előrehala­dásáért. Valamennyi kommunista pártnak ebből az alapelvből kell kiindulnia, mert a siker az összes haladó erők összeforrottságától és főként a. kommunista és forradalmi munkáspártok szilárd egységétől függ. A világ fejlődéséből adódó feladataink és céljaink szel­lemében pártjaink — ugyan­úgy, mint a testvéri kommu­nista és munkáspártok túl­nyomó többsége — elítélik a Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek politikáját, amely megbontja az egységet, árt a forradalmi haladó erőknek, megakadályozza a békére irá­nyuló törekvéseket és ezzel a nemzetközi imperialista, reak­ciós köröket segíti. Ma már teljesen világos, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőinek eljárása szemben áll a proletár inter­nacionalizmus és a marxiz­mus—leninizmus eszméivel. Ez támadás a nemzetközi kom­munista mozgalom ellen, gyengíti a szocialista országok egységét. A forradalmi munkásmozga­lom a múltban számos alka­lommal harcolt a jobb- és a baloldali elhajlók ellen. Kü­lönböző csoportok és csoporto­sulások jöttek létre, amelyek nézeteikkel ártottak a nemzet­közi forradalmi erők egységé­nek. A nemzetközi munkás- mozgalom a múltban mindig határozottan leszámolt ezek­kel a nézetekkel. — Amit azonban napjainkban a Kínai Kommunista Párt vezetői vég­hez visznek — nem eszmei harc, nem a dogmatikus és op­portunista hibák elleni küzde­lem! A vitának ez a formája nem illő olyan forradalmi párthoz, mint a Kínai Kom­munista Párt. Nyilvánvalóan olyan koncepcióról van szó, amelynek alapja a nagyhatal­mi és dogmatikus szemlélet, s amely szöges ellentétben van a forradalmi munkásmozgalom elveivel! A múltban a világ legreak- ciósabb elemei hangoztattak ahhoz hasonló nézeteket, mint amilyeneket a Kínai Kommu­nista Párt egyes vezető képvi­selői hirdetnek. Ebben a hely­zetben Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt — a kommunista és munkás­pártok többségével együtt — amellett foglal állást, hogy hívják össze nemzet­közi tanácskozásra vala­mennyi kommunista test­vérpárt képviselőit. Véleményünk szerint a kom­munista pártoknak ezen a ta­nácskozásán értékelni kellene az 1957. és 1960. évi tanácsko­zások határozataiból adódó eredményeket. Elvtársi nyílt­sággal kellene megvitatni a nemzetközi kommunista moz­galom jelenlegi alapvető prob­lémáit, a nemzetközi helyzet fo politikai kérdéseit, levonni a szükséges következtetéseket, amelyek szilárd eszmei alapot és kiindulópontot jelentenének minden kommunista párt te­vékenységéhez országaikban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Pártjaink a közös megbeszé­léseken minden alapvető kér­désben kifejtették és a közös nyilatkozatban megerősítették azonos nézeteiket, és készek minden erejüket latbavetni a nemzetközi kommunista erők egységének megszilárdítására. Kedves elvtórsak, barátaim! Küldöttségünk nevében még egyszer megköszönöm a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mánynak, Kádár János elv­társnak és a magyar népnek a meghívást baráti országukba, az elvtársi fogadtatást és az itt töltött kellemes napokat. Nagyon jól ereztük ma­gunkat a Magyar Népköz­társaságban, ahol a ma­gyar nép hagyományos vendégszeretetével és gon­doskodásával vettek körül bentiünket. Hisszük, hogy hasonló érzések töltik majd el Kádár elvtársat és a többi elvtársakat is, akik meghívásunkra majd Csehszlovákiába utaznak. Szívből kívánom a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a forradal­mi munkás—paraszt kormány­nak, hogy gyönyörű országuk­ban további sok sikert érjenek el a szocializmus teljes fel­építésének történelmi jelentő­ségű munkájában — mondot­ta Novotny elvtárs, niajd a Magyar Népköztársaság, ad .- gozó magyar nép, a magyar ás a csehszlovák nép barátsága és együttműködése, a szoci­alista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom egysége és a béke éltetésével fejezte be beszédét. Novotny az utolsó üdvözlő szavakat ma­gyar nyelven mondta. Antonin Novotny beszéde után hosszan zúgott a taps. A nagygyűlés részvevői melegen ünnepelték a csehszlovák és magyar államférfiakat, a két nép testvéri barátságát. Szépvölgyi Zoltán zárszava után a nagygyűlés az Interaa- cionálé hangjaival ért véget. Magyai—csehszlovák közös nyilatkozatot írtak alá Pénteken délután az Ország­ház Munkácsy termében ma­gyar—csehszlovák közös nyi­latkozatot írtak alá. A közös nyilatkozatot ma­gyar részről Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnö­ke, csehszlovák részről Anto­nín Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Ap­ró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes De­zső, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai élet több más vezető személyi­sége. Ott voltak az aláírásnál a magyar és a csehszlovák párt­ós kormányküldöttség tagjai és szakértői. Az aláírásnál jelen volt Bo- zena Novotna, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség fogadása Antonin Novotny, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, a csehszlovák párt- és kormány- küldöttség vezetője pénteken este fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klub­jának nyári helyiségében. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes De­zső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető sze­mélyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője és tagja. A fogadás meleg baráti lég­körben zajlott le. Gyorsítani kell a munkát a földeken Dr. Fekszi István elvtárs a Szabo les-Sza t már Megyei Tanács VB elnökének tájékoztatója (Munkatársunktól:) A járási tanácsok elnökei, a megyei tanács vb osztályveze­tői pénteken tanácskozáson vettek részt. Az értekezleten megjelentek dr. P. Szabó Gyu­la, Nemes Imre, Gulyás Emil- né dr., a megyei tanács vb elnökhelyettesei. Tájékoztató előadást dr. Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács VB elnöke tartott hazánk időszerű belpolitikai kérdései­ről, az 1965 évi tervek készíté- séröl, a tanácsszervek munka­erőgazdálkodási feladatairól. Dr. Fekszi István elvtárs — a megye mezőgazdaságának helyzetét elemezve — hangsú­lyozta: ma már az előrehaladás egyik legalapvetőbb fel­tétele a tsz-vezetők szak­mai felkészültsége. Hivatkozott a nemrég közzé­tett, a szakemberellátással fog­lalkozó rendelkezésre, arra, hogy mind magasabb az a mérce, aminek eleget kell te­gyen az agronómus is, a könyvelő is. — A jövő, már a közeljövő egyedüli szakember tartaléka a termelőszövetkeze­tekben az ösztöndíjas szakem­berképzés — mondotta a vb elnöke, majd azzal folytatta, hogy egyre nagyobb jelentősé­ge lesz a mezőgazdasági szak- tanácsadó hálózatnak, amelyen keresztül részben speciális, másrészt az egész tsz-gazdasá- got átfogó segítséget kapnak a , közös gazdaságok. Az előadó elemezte a megye mezőgazdaságában folyó ősz* munkák állását. A szeptember 30-i hely­zetnek megfelelően a me­gye árpavetési tervét tel­jesítették, de nem tettek eleget e feladatuknak Nyíregyháza, a baktaló- rántházi és nyíregyházi járás gazdaságai. A rozs­vetés tervét az optimáli­san meghatározott időig csak mintegy 90 százalék­ra teljesítették. A búzá­nak több mint egyharma- dát vetették cl, s ez ke­vés, mert mind rövid ebb idő áll rendelkezésre e népgazdaságilag igen fon­tos munka befejezésére. A búza vetésében kiemelkedő eredménye van a fehérgyarma­ti járásnak, ahol a közös gaz­daságok tervük 55 százaléká­nak tettek eleget. A megyei tanács vb elnöke hangsúlyozta: mind a vetésnél, mind a betakarításnál igen főnk», hogy valamennyi arra alkalmas gépi- és kézi erővel gyor­sítsák a munkát. A beta­karításnál különösen szük­séges ez a burgonya, ku­korica esetében. A kukoricaföldeknek több mint 90 százalékán megérétt a termés, a csövek törése mégis csak 26,5 százalékban történt meg. A kettős műszakban dol­gozó traktorok elégtelen­ségének nem a gépkeze­lők hiánya az oka, hanem elsősorban rossz szemlélet­ről van szó a termelőszö­vetkezetekben és gépállo­másokon egyaránt. A várható téli—tavaszi ta­karmányozási gondok csökken­tése nagy feladata a közös gazdaságok vezetőinek. Leg­fontosabb célként határozta meg az előadó: valamennyi kö­zös gazdaság vezetője töre­kedjen arra, hogy saját erőből fenntartsa az állatállomány termelőképességét. Ehhez el­sősorban szigorú takarékosság­ra van szükség; csak a tervezett abrak­mennyiséget osszák ki; tárják fel a takarmányfé­lék tápláló anyagait, vala­mennyi kukorica szárát használják fel — szecs­kázva, silózva — takar­mánynak, ha erre nincs szükség, akkor alomnak. A termelőszövetkezetek él­jenek az abrakvásárlási hitel lehetőségével, s vásároljanak kukoricát az országnak azokban a körzetei­ben, ahol jó volt a termés. Az előadás után az elnöki tanácskozás részvevői megvi­tatták az elhangzottak alapján a tennivalókat. 1964. október 3. •I

Next

/
Thumbnails
Contents