Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Libatdmőgép, műtrágyaőrlő, bakelit* csapágy és társai... Tanulságos séta a mozögazdasági újítások, találmányok között A kiállítás főterének jobb Barkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pa­vilonja. A nyitást követő né­hány nap alatt már sok ezren megfordultak itt. Vannak akik többször is vissza-vissza- témek, ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnek, tuda­kozódnak, műszaki leírásokat kémek. Egy-egy „szenvedélyes érdeklődő” ennyivel sem éri be: magával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehetetlenség, hiszen a kiállított kereken százötven újítás és találmány alkotói nem tartózkodhatnak egyszer­re és állandóan Budapesten. A pavilonba lépve ez a fel­írás fogad: „A dolgozók alkotó, feltalá­ló és újító tevékenysége a mezőgazdaság technikai hala­dásának kiapadhatatlan forrá­sa.” S hogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt, — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újí­tást fogadtak el, ezekből ed­dig 6737-et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgaz­Sűrűsorú gabona- és magvetőgép találni. .: Más is rájött volna ..; A kényszerűség vitt rá.. ? Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egy­helyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munka­igényessége miatt nem kifize­tődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes ag­ráregyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagy­üzemi libatömőgép. Segítségé­vel 20—25 másodpercenként végezhető el egy liba tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondhatói, hogy mennyi időt és fáradtságot lehet ez­zel megtakarítani. Mezőgazdaságunk köztudot­tan alkatrészhiányban szen­ved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anya­gokat, mint például a biopz, talán más, könnyebben hoz­záférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-bake­litre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek ma még rak­tárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költ­séges, hosszadalmas. Ezen se­gít az őrlőgép. Ezt a hasznos masinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöre­gedett kalapácsos daráló, me­lyet traktorra szerelve bárhol — ahol a műtrágyát tárolják — üzembe lehet állítani. Tel­jesítménye 30—40 q műtrágya­őrlés óránként. Nagyüzemi libatömőgép Regős István felvételei Még meg se ... Új iskola: A társadalmi összefogás szép példája Rétközherencsen A rétközberencsi kéttan- termes iskola még festéksza- gú. A tantermekben hagyott malterosládáfc, dobozok bizo­nyítják, hogy a mesterek nemrégen távoztak. A pedel­lus hordja be a padokat, hogy elsején új környezetben fogadhassák a kisdiákokat. Egy éve kezdték építeni, s ma már a község minden la­kója büszkén tekint az isko­lára. Jogos ez a büszkeség, hiszen a szó legszorosabb ér­telmében szinte mindenki dolgozott rajta. Tanítás reggel 7-töl es te 7-ig Két éven át mindössze négy tanteremben folyt az oktatás. Reggel hétkor kezdtek és csak este hétkor fejezték be. A szülők, — különösen télen, — már szürkületkor odaáll- tak a kapu elé és várták az óra végét, hogy a hóvihar­ban kézenfogva hazavezessék, a gyerekeket a f-aiu túlsó végére. — A háromszori váltás a minőségi munka rovására ment — emlékszik vissza Ko­vács Zoltán, az iskola igaz­gatója. — Valamit tenni kel­lett. A községi tanács mint­egy 150 ezer forintot tudott adni iskolaépítésre, ez az összeg azonban kevésnek bi­zonyult. Amikor az emberek megtudták, miről van szó, felajánlották, hogy segítenek, ahol csak tudnak. Gyors számítás, s az ered­mény: talán sikerül. És meg­kezdődött a munka. — Csak az anyagért és a mesterekért kellett fizetni, minden egyéb munkát a köz­ség végzett Téglahordás reggel 3-ig Megmozdultak a KISZ-fia- talok, a termelőszövetkezeti dolgozók, hogy iskolát épít­senek gyermekeiknek. Nem volt könnyű munka. Száz köbméter földet kellett meg­mozgatni, hogy az iskola jól Illeszkedjék az összképbe. Utána megérkezett az építő­anyag. De Ajakra, mert Két- közberencsre nem vezet vas­útvonal. Négy kilométerről kellett fuvarozni több tízezei téglát, terméskövet, cementet. A Kisvárdai Gépállomás vontatót, teherkocsit, a he­lyi termelőszövetkezet foga­tokat biztosított. De csak éj­szakára, mert nappal minden járműre szükség volt. A se­gítségnek így is örültek. A termelőszövetkezeti dolgozók, KlSZ-fiatalok, akik egész nap dolgoztak, este Jelűitek a ke­rékpárra, szekerekre, és irány Ajak. Csak az anyag kell — Láttam fiatal fiúkat, lá­nyokat, — meséli Kovács elv­társ, — akik hajnal háromig rakták a vagonokból a tég­lát. Az érdes felület nem egynek felsértette a kezét, de egyetlen panaszos szó nem hallatszott. Ugyanígy volt ez a nevelőknél is. Este hétig tanítás, utána dolgozók isko­lája, és 10—11 órától jöttek segíteni. Ki tudná összeszámolni, hány átvirrasztott éjszaka, hány feltört tenyér árán ké­szült el az iskola? De el­készült. Megkezdődött benne a tanítás. Még nincs teljesen rendben. Az udvar kialakítá­sához közel negyven köb­méter földet kell megmozgat­ni, a kerítés sem tökéletes. De minden menni fog. Az igazgató már előre tervez. Kellene egy óvoda, orvosi la­kás, még egy iskola nevelői lakással egybeépítve. Aztán a bekötő út, mert az már na­gyon elavult. Anyag kell csak, és néhány szakember. A többit elvég­zik az emberek, fiatalok, tsz- dolgozók. Mert ahol képesek több tízezer forint értékű társadalmi munkát végezni, hogy a gyerekek új iskolába járhassanak, ott többet is meg tudnak oldani. Bogár Feren« s 1964. szeptember 2. — A kiemelt beruházások — indokoltan — megkülönbözte­tett figyelemben részesültek. Nem öncélból, a népgazdaság, tehát a dolgozók érdekében erőátcsoportosításokat hajtot­tunk végre. Az eredmény nem maradt el: Idejében Indult a konzervgyár termelése, ami munkalehetőséget biztosított több száz asszonynak. Az új gyógyintézet a tbc-s betegek gyorsabb felépülését segíti elő, a gimnáziumok gondtalan ta­nulást biztosítanak az eddig 40—50 kilométerre is eljáró diákoknak. Keressük az érdekelt szer­vek, vállalatok együttműködé­sének leghatásosabb eszközeit. Az előrelépés döntő feltétele: a tervezőiroda, a kivitelező válla­latok kapacitásának növelése, több mérnök és technikus be­állítása, kettős műszak beveze­tése az építőiparban. — Mór folyik több fontos lé­tesítmény, így a nyíregyházi földgázelosztó, tisztasági fürdő, mozi, kenyérgyár, és egy új szálloda tervelőkészítési mun­kája —. mondta végezetül a tervosztályvezető. Mtklósvári Zoltáa szén a muBKaiataK atnyunaK a következő fél évbe. Jó ütemben haladt Nyíregyháza közműve­sítése, a baktalórántházi ke­nyérgyár, Kisvárdán a Bútor és Faipari Vállalat gépcsarno- kának építése, a záhonyi és mátészalkai lakásépítkezések. — Ami a munkák minőségét illeti, a korábbi évekhez viszo­nyítva javult. Az itt járt szak­emberek megelégedéssel be­széltek az elmúlt hetekben át­adott nagyobb létesítményeink minőségéről. Akad azért tenni­való! Sok esetben panaszkod­nak, hogy a nyílászáró szerke­zetek kilincsei műanyagból ké­szülnek, s rövid használat utón tönkremennek. Kifogásolják to­vábbá, hogy a kivitelező válla­lat nem elég körültekintően rakja be a parkettát, mozaik­padlót, az ajtó- és ablakfa ned­ves, hamar vetemedik, defor­málódik. A festés tartóssága is kivénnivalót hagy maga után. A nyílászáró szerkezetek tí­pusterv alapján készülnek — ebben az ügyben a miniszté­rium illetékes, a többi hiba azonban a kivitelező fokozot­tabb gondoskodása, jobb mun­kaszervezése mellett elkerül­hető. Városunkban és megyeszerte folyó építőmunkát a lakosság fokozott érdeklődése kíséri. Megkértük Kocsis László elv­társat, a megyei tanács vb tervosztályvezetőjét, összegez­ze az elmúlt fél év tapasztalatait eredményeit, különös tekintet­tel a beruházások határidejére és minőségére. A Központi Bizottság év ele­ji határozata az építőiparral kapcsolatosan pozitív eredmé­nyeket hozott. örvendetesen javult a tervező és a kivitelező vállalatok munkája. Pedig nem kisebb nehézségekkel küzdött meg az építőipar, mint a késői kitavaszodás, az egyes anyagfé­leségekben és nem utolsósor­ban a munkaerőben mutatkozó hiány. — Jól állunk a kiemelt beru­házások terén. Az elmúlt hetek­ben adták át rendeltetésének a konzervgyárat, az új tbc gyógyintézetet, a tervezőiroda központi székhazát, egy-eg% gimnáziumot Fehérgyarmaton illetve Vásárosnaményban él több általános iskolát. A beru­házások folyamatossága miatl nem elég csak az első fél év eredményeit számbavenni, hí­Javult az építőipar munkája — de még gyakori a minőségi kifogás Beszélgetés a határidőkről, a minőségről, készülő tervekről a beruházóval Zetorra szerelt műtrágyaőrlő berendezés dasági üzemekben; Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéle­tesebbre törekvő falusi ezer­mesterek, barkácsolók, egy­szerű mesteremberek és iskolá­zott szakemberek méltán le­hetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi el­ismerés, társadalmi megbecsü­lés nyílván újabb alkotásokra ösztönzi valamennyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elis­meréssel sem: három eszten­dő alatt 7 143 000 forintot fi­zetett ki a mezőgazdasági újí­tóknak, feltalálóknak. Az újítások, találmányok kö­zött elidőzve, dicséretet ér­demelnek a rendezők is, hi­szen nagy körültekintéssel vá­logatták ki a hétezer újítás kö­zül a népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbe­ket. Bent a pavilonban ki­lenc, a szabadtéren öt csoport­ba osztották az anyagot. A lá­togatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állatte­nyésztés, a kertészet, az ön­tözéses gazdálkodás, az állat- egészségügy, a gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait, találmányait. Néhány újítóval is találkoz­tunk. Készségesen, apróléko­san magyarázták el újításul* lényegét, elvét, gazdaságossá­gát. Annál szófukarabbá vál­tak azonban, amikor megdi­csértük leleményességüket, ta­lálékonyságukat. Bár nem be­széltek össze, de mégis vala­mennyien ugyanazokkal a szavakkal hárították el a di­cséretet: „Nem volt nehéz ki­Gyorsobb lesz a közlekedés: Új sínpár Mátészalka és Debrecen kezet! talpastól együtt ágyazatába ke­rül. A munka gyors és pontos. Szigorúan megszabott időre, az elrendelt vágányzár gyorsan múló perceinek teljes kihaszná­lásával kell az új vágányt le­fektetniük. A menetrendszerint közlekedő vonatok nem állhat­nak meg. Vége a vágányzárnak. Távol­ról éles sípszó, s feltűnik a füstölgő mozdony. Minden szempár a vágányra tapad. Amikor a szerelvény elhúz, az arcokon felenged az izgalom. Az új sinpár dacol a nagy nyomással. — Jól sikerült ez a mun­kánk is — mondja elégedetten a tizennyolctagú brigád vezető­je. Annak ellenére, hogy közel száz munkáskéz hiányzik, az éves vágányépítési tervüket szeptember 30-ra, vagyis há­rom hónappal a határidő előtt befejezik! B. h. A mátészalkai pályaudvar külső peremén egy hosszú épü­letben van a vasútépítők fő­hadiszállása. Innen irányítják a Mátészalka—Debrecen vasút­vonal új sínpárjainak lefekteté­sét. A régi sínpáron csak kis te­herbírású mozdonyok és vago­nok közlekedhetnek. A sze­mélyszállító vonatok annyi ide alatt teszik meg az utat, mint a Debrecen—Budapest között közlekedő vonatok. — Ha elkészül az új vágány — mondja az építésvezető — már ezen a vonalon is kényel­mes, modem vagonok közle­kedhetnek. S ami lényeges: a személyszállító vonatok me. netideje majdnem a felére csökken. Az új pályatest építése moz­galmas képet nyújt. Mintegy száz méter hosszúságban ve­zényszavak hangzanak. Aí emelődaru szorító marka meg­ragadja a régi sinpárt és könnyedén félre teszi. Ezután Szentmiklósi Lászlc brigádja megkezdi az odahox-. dott zúzott kőből az új ágya­zat készítését. Amikor végez­nek, egy intés, s az új acél sinpár, a daru és az ember ere­jének engedelmeskedve, beton-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents