Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Események sorokban Scgni köztársasági elnök állapota továbbra is változat­lan, bár a legújabb orvosi jelentés lassú javulásról be­szél. A kezelőorvosok új kon­zíliumot tartottak. Julius Nycrere, Tanganyika és Zanzibar Egyesült Köztár­saság elnöke sajtóértekezleten kijelentette, hogy Afrika né­pe mélységesen elítéli azt a — Kongó határain túl hozott határozatot —, amely Csom- bét a kormány élére állította. Az afrikaiak lelkiismerete nem törődik abba bele, hogy Csőmbe, aki azelőtt Kongó szétszakításáért szállt síkra és aki részese Lumumba meg­gyilkolásának — most a kon­gói kormány élére álljon, Az ENSZ kiadta a 24 tagú különleges gyarmati bizottság Dél-Rhodesiáról szóló nyilat­kozatát. A bizottság elnöke Sori Couliabaly a nyilatkoza­tot a különleges bizottság jú­lius 3-i határozata alapján a Biztonsági Tanács elnökéhez irányította. Ebben a határo­zatban a különleges bizottság javasolja a Biztonsági Ta­nácsnak, hogy haladék nél­kül vizsgálja meg az egyre súlyosbodó dél-rhodesiai hely­zetet A Köztársasági Párt New York állambeli konvencióján Kenneth Keating szenátort jelölték ismét New York ál­lam republikánus párti szená­tort tisztségére. Keatingnek, aki nem volt hajlandó támo­gatni Goldwater elnökjelölt­ségét, egyetlen ellenfele Ro­bert Kennedy jelenlegi igaz- sagügyminiszter lesz. Robert Wagner, New York-i polgármester bejelen­tette, hogy Robert Kennedyt támogatja Keatinggal szem­ben. Philadelphia néger negye­dében az elmúlt három napon a fajüldözők szította zavar­gások következtében több mint 400 ember megsebesült, sok négert letartóztattak és több millió dolláros anyagi kár keletkezett, Fedorenko, a szovjet ENSZ- küldöttség vezetője lett a Biztonsági Tanács szeptembe­ri elnöke. Johnson elnök aláírta azt a törvényt, amelynek alapján a szűkös anyagi viszonyok kö­zött élő családok élelmiszer­jegyeket kapnak, s azokkal olcsóbban vásárolhatnak élel­miszereket. Ez az intézkedés a Johnson által bejelentett „háború a nyomor ellen” terv egyik első lépése. A hangzatos elnevezés egyúttal a gazdasági szanálás bizo­nyos módját takarja, mert az olcsóbban árusított élelmisze­rek az Egyesült Államok mezőgazdasági termékfelesle­géből kerülnek ki. Háborúellenes tüntetés Tapséban Jozef Cyrankiewicz beszéde Varsó, (MTI): Kedden este nagyszabású háborúellenes nagygyűlés, tüntetés zajlott le Varsó óvá­rosának ősi, újjáépített fő­terén a „Rynek”-en. Az óvá­ros főterén és a környező utcákban több tízezer ember szorongott, amikor Vladislaw Gomulka és Jozef Cyrankie- wicz vezetésével megérkeztek a a LEMP Központi Bizottságá­nak és a lengyel kormánynak tagjai, a lengyel főváros veze­tői, a volt partizánok, szak- szervezetek, ifjúsági szerveze­tek képviselői. A nagygyűlés főszónoka Jo­zef Cyrankiewicz miniszterel­nök volt, aki beszédében meg­rázó szavakkal emlékeztetett a háború, a hitlerista megszállás borzalmaira, amely Lengyelor­szág hatmillió lakosát pusztí­totta el. A továbbiakban élesen elítélte azokat, akik most nyu­gaton fátyolt szeretnének bo­rítani a múltra. Beszéde során a lengyel mi­niszterelnök rámutatott arra, hogy kezdetben el lehetett vol_ na szigetelni a hitlerizmust. A fenyegetett népek összefogása Folytatódnak a szovjet—szlovák megbeszélések Kedden a csehszlovák fővá­ros közelében fekvő üdülőhe­lyen, Lányban folytatódtak a szovjet—csehszlovák megbeszé lések. Az N. Sz. Hruscsov ve­zette párt- és kormányküldött­ség, valamint Antonin Novotny és a megbeszélésen részt vevő más csehszlovák vezető szemé­lyiségek aa esti órákban visz- szatértek Prágába. A szovjet küldöttség szerdán megtekint egy Prága környéki húsfeldolgozó üzemet, majd egy termelőszövetkezetbe láto­gat. DélNefef-ázsiai jelentés A dél-vietnami buddhista vezetők kedden reggel közle­ményben jelentették be, hogy kéthónapi időtartamra be­szüntetik a tüntetéseket, hogy így a kormánynak időt ad­janak a követelt demokrati­kus intézkedések végrehajtá­sára. A közlemény megálla­pítja, ha a kormány elsza­lasztja ezt a lehetőséget, és október 27-ig nem biztosítja a népnek a szabadságjogokat, általános sztrájkot indítanak. Szihanuk, kambodzsai ál­lamfő a Népi Szocialista Egyesülés 17. kongresszusának megnyitásakor elhangzott be­szédében rendkívül komoly­nak mondotta a dél-vietnami helyzetet. Figyelmeztette az angolszász hatalmakat, ha to­vábbra is halogatják a nem­zetközi értekezlet összehívá­sát a délkelet-ázsiai helyzet megvitatására, könnyen meg­történhet, hogy egyszer s mindenkorra kisöprik őket a világ e térségéből. Vietnam ünnepel A gyarmati sors évszázadai után, tizenkilenc évvel ez­előtt, 1945 szeptember máso- dikán kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első de­mokratikus államát. A Tá­vol-Kelet egyik legtöbb gyar­mati megpróbáltatást elszen­vedett népe indult el ezen a napon az új élet felé vezető úton. Vietnam népe — a kom­munisták vezetésével — már a második világháborút meg­előző években szabadsághar­cot!» vívott a francia gyarma­tosítók ellen, akik egész In­dokinát uralmuk alatt tartot­ták. A szabadságharc fegy­vereit 1940-től a japán hódí­tók ellen kellett fordítaniok, akik a francia kolonialisták helyére akartak lépni. S bár a ■ háborúban összeomló Franciaország képtelennek bi­zonyult gyarmati pozícióinak megtartására, a japánok so­ha, egy percre sem tudtak berendezkedni az országban, mert a vietnami nép, félel­met nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A világháború befejezésé­nek szinte másnapján újból megjelentek a francia gyar­matosítók, hogy Vietnamot s egész Indokinát visszahajt­sák a gyarmati igába. Elkez­dődött korunk egyik legke­gyetlenebb gyarmati háború­ja, amelyet — o világ vala­mennyi imperialista hatal­mának támogatásával — a francia imperializmus indí­tott. A független állam meg­alakulását s a szabad társa­dalom megteremtését jelző vörös lobogókat ismét a for­radalmi hadseregnek s a par­tizánoknak kellett kézbe ven- niök. Hét és fél évig tartott a küzdelem, míg 1954-ben, Dien Bien Phunál a franciák döntő vereséget szenvedtek, s távozni kényszerültek Dél- kelet-Ázsiából, A Dien Bien Phut követő genfi értekezleten az impe­rialista hatalmaknak — bár fogcsikorgatva — de enged­niük kellett; Vietnam északi felében, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban el­kezdődhetett az újjáépítés, és a szocializmus alapjainak le­rakása. Délen azonban az amerikaiak léptek a franciák örökébe, s életre erőszakol­ták a nép által soha el nem ismert, úgynevezett Vietna­mi Köztársaságot. Katonai hídfőállássá építették ki ezt az országrészt a térség va­lamennyi népe és állama, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Laosz és Kambod­zsa ellen. Miközben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, az egész szocialista tábor segít­ségével, sikeresen haladt elő­re a szocializmus építésének útján, Dél-Vietnam népe megint fegyverfogásra kény­szerült. Hallatlan áldozatokat követelő küzdelem ez, mely azonban minden amerikai beavatkozás ellenére a győze­lem felé vezet: megdőlt a Diem-rczsim, megpecsételte az új diktátor, Khan hatal­mát is, s a partizánok ellen­őrzik az ország nagyobbik felét. A féktelen amerikai szoldateszka néhány héttel ezelőtt már úgy akart kiutat találni reménytelen helyzeté­ből, hogy megtámadta a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaságot is. A tizenkilenc év alatt nem­csak a demokratikus Viet­nam ért el szép sikereket, hanem a világ hatalmi viszo­nyai is gyökeresen megvál­toztak. A szocialista orszá­gok határozott kiállása meg­hátrálásra kényszeritette az amerikaiakat. Nemzeti ünnepén teljes szolidaritásunkról biztosít­juk Vietnam hős népét, s kívánjuk, hogy példamutató sikereket érjen el hazája fel­virágoztatásába, s a harcoló országrész mielőbbi teljes felszabadításában. Üdvözlő táviratok a YDK megalakulásának 19. évfordulója alkalmából A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkalmából Do­bi István elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a kormány elnöke táviratot intézett Ho Si Minh elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nökéhez, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökéhez és Pham Van Dong elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökéhez. Az üdvözlő távirat köszöntötte a vietnami nép nagy nemzeti ünnepét, a hazája szabadságát az amerikai imperialista agresszióval szem­ben szilárdan védelmező viet­nami népet, a magyar,nép szo­lidaritásáról biztosította Viet­namot és további sikereket kí­vánt a szocializmus építésében. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldött ez alkalommal Péter János külügyminiszter és a KISZ Központi Bizottsága. Zamárdi, a Hirharsona munkatársa, jelentette az il­letékeseknek, hogy néhány nappal ezelőtt furcsa tünete­két észlelt egy Ló utcai épít­kezésen. Az Egészségügyi Főbizott­ság azonnal kiszállt a hely­színre. Már az első pilláiban gya­núsnak találták a sürgő-forgó, lázasan dolgozó munkásokat. Beszéltek Brandschultz Gusz­táv építésvezetővel, aki elpa­naszolta a Főbizottság tagjai­nak, hogy a határidő meg­hosszabbítás miatt már na­pok óta nern alszik, annyira gyötri a lelkiismerete. A fő­mérnök, Kandicska Kálmán elmondta, hogy állandóan egy 1964. szeptember 2. hangot hall, amely azt kér­di: „Hát szabad ilyen abla­kokat csinálni?” Felfigyeltek egy parkettázó munkásra is, aki minden lakásban felszed­te és újra lerakta a parket­tát. Tettét azzal indokolta, hogy tökéletes munkát akar kiadni a kezéből. A Főbizottság azonnal in­tézkedett. Mindenkit mentő­autóra raktak és karantinba vittek. A L6 utcai építkezésen nem maradt senki. Az egészségügyi nyomozás megállapította, hogy ez a ház volt a „betegség” gócpontja. Azok, akik lelkiismeret-furda- lást kaptak, vagy a Ló utcá­ban laktak, vagy gyakran megfordultak ott. A vesztegzár alá helyezett dogozók nehezen viselték el az elkülönítést. A parkettá­zó munkás fel-alá sétált a szobában, mint egy oroszlán, Kandicska főmérnök apátiá­ba giillyedt, Brandschultz épí­tésvezető viszont egész nap ordítozott: — Engedjenek ki! Nem le­szünk készen a legújabb ha­táridőre sem! Engedjenek ki! Egy éjszaka leütötte az őrö­ket — mind a hatot — és visszament az építkezésre. Amikor rátaláltak, éppen egy szobaajtót festett, átsze- lemült arccal, réveteg tekin­tettel. Tizenöt ember alig tudta elvonszolni onnan. *• Hédiké a nyitott ablaknál ült és napfürdőzött. Már har­madik napja tartott a káni­kula. A Meteorológiai Intézet esőt, viharos szelet jósolt az­napra, de délután három óra­kor még egy felhőcske sem látszott az égen. Az íróasztalon ventillátor zümmögött, a mosdóban autó­szifonra csurgott a víz, az Írógépben pedig elkezdett le­vél Várta, hogy befejezzék. A lány lustán, nyújtózkodva fel­állt és lomha léptekkel a mosdóhoz ment. Leemelt a polcról egy poharat és szó­davizet engedett bele. A víz hideg volt, tele szénsav­val. Három pohárral ivott egymás után. A harmadik po­hár csak félig lett, ki ürült a palack. Hédiké elő­szedte a patrónos dobozt: már csak egy jó volt ben­ne. Éppen hozzá akart kezde­ni a patroncseréhez, midőn berobogott a főnöke. Azért sietett, mert futballjegye volt. Fradi—MTK rangadó! Ezen a mérkőzésen szándékozott ki­nyitni a második számú pa­lackot. Az első palack kinyi­tása óta már több mint tíz nap telt el: a Lefu 156-os gáz már nem hatott. — Minden rendben? — Minden rendben. — Keresett valaki? — Többen kerestek — ásí- tozott a lány. — Itt volt a Verebes, a Kovács, a Zim­mermann és Palánkai... ö többször járt itt... — Mit akart? — Nem tudom... A vegyész átment a labo­ratóriumba. Hédiké kedvetle­nül leült az írógéphez és leütött néhány billentyűt. Kisvártatva Zi mányi vissza­jött. Falfehéren, üveges te­kintettel állt az ajtóban, a szája széle remegett. — Végem van... — suttog­ta. — Eltűnt... — Mi tűnt el? — A második számú pa­lack! Ha a titkárnő oda nem ug­rik, Zimányi eivágodik a padlón. * Midőn magához tért, ne­hezen forgó nyelvvel, resz­kető hangon azt kérdezte: — Jártak ma itt Idegenek? — Senki... Csak az intézet­ből... A Verebes, a Kovács, a Zimmermann és a Palán­kai... Palánkai legalább tíz­szer keresett. — Más senki? — Más senki. — Légy szíves, küldd be hozzám Verebest, aztán Ko­vácsot, aztán sorba a többie­ket... — Gondolod, hogy valaki közülük... — Nem gondolok semmit... Csináld, amit mondtam! Mindenkit sorra vett, min­denkivel beszélt, — .már csak Palánkai volt hátra, a kettes labor vezetője, — de eredménytelenül. Egyik kol­lega sem járt a laboratóri­umban és mindenki tiltako­zott az ellen, hogy ők elvit­tek volna valamit. Palánkai, a szakállas, nagy­hasú vegyész gondterhelt arc­cal lépett be az ajtón: — Már többször kerestem önt, igazgató úr... — Igen tudom... Foglaljon helyet... — Megmondom, miért akartam beszélni önnel... Efefef miatt... Nekem lelkiis- meret-furdalásom van... — Micsoda? — knpta fel a fejét Zimányi. — Mije van? — Lelkiismeret-iurdalásom.. Azt hiszem, mi nem törődünk eleget ezzel a fiúval. — Tehát lelkiismeret-fur­dalás... Nagyon érdekes.« Folytassa kérem, folytassa! — Efefef iszik. Tegnap is részegen jött be az intézetbe. Kár érte, mert nagyon tehet­séges. Amikor idejött, tele volt energiával, lelkesedés­sel... Most tessék megnézni: teljesen megváltozott... — És mit érez? — szólalt meg a kutató, fürkésző te­kintetet vetve a laborvezető gömbölyű arcára. — Kicsoda? — ön! — Mikor? — Amikor lelkiismeret-fur- dalása van. — Nem értem a kérdést.« Hogy mit érzek? Azt érzem, hogy sürgősen tennem kell valamit Efefefért, mielőtt tel­jesen elzüllik. — Stimmel! És hangot nem hall? Szorongása nincs? Nem érzi, hogy valami nyomja a lelkét? — Hangot nem hallok, de ez az ügy valóban nyomja a lelkemet, mert én felelős­nek érzem magam Efefefért... Nem hagyhatjuk magára... — Furcsa... Nagyon furcsa... Tehát felébredt a lelkiisme­rete... — így is mondhatjuk. Na­gyon kérem önt, beszéljen a fiúval, mondja meg neki: hagyja abba az ivást... Bízza meg valami feladattal. (Folytatjuk^) megállíthatta volna a hitleris- tákat. Ezt a politikát folytat^ elejétől fogva a Szovjetunió amely a legnagyobb áldozató hozta a hitlerizmus leveréséért Cyrankiewicz a lengyel nép leg­mélyebb háláját fejezte ki í szovjet népnek, amelynek hős harca lehetővé tette Lengyelor­szág felszabadítását is. Cyrankiewicz ezután figyel­meztetett arra, hogy az NSZK revansista magatartása a béke állandó fenyegetését jelenti. A; igaz, hogy NSZK ma köze] sem képvisel olyan erőt, mini a hitlerizmus, megváltoztak i világ erőviszonyai, de az NSZK máris a kapitalista Európa leg­erősebb katonai hatalmává nőtte ki magát, amely az atom. fegyver megszerzésével kocká­zatos kalandba sodorhatja szö­vetségeseit és a világot — mondotta. Cyrankiewicz beszéde végez­tével a békés együttélés megte­remtésére, a béke megőrzésére szólította fel a világot és üd­vözletét küldte mindazoknak, akik a lengyel néppel együtt harcoltak a hitlerizmus leveré­séért. Tüntetés áthénben Irán támogatásáról biztosította a törököket Az angol kormányt erősen aggasztja, hogy Makariosz és Nasszer elnök tárgyalásai is­mét előtérbe állították a ciprusi brit támaszpontok kérdését. A külügyminiszté­rium szóvivői hangoztatják, hogy a ciprusi—egyiptomi kö­zös közlemény utalt „a bé­két fenyegető külföldi tá­maszpontok felszámolására.” Athén, (MTI): Athénben hétfőn este több, mint ötezer főnyi tömeg tűn* tetett, követelte Ciprus ön­rendelkezési jogának elisme­rését és tiltakozott Törökor­szágnak a sziget • ellen inté­zett barbár támadásai miatt. Irán párizsi nagykövetsége közleményt adott ki arról, hogy Hasszán Ali Manszur^ miniszterelnök biztosítottal Törökországot Irán teljes tá­mogatásáról a ciprusi törökök „törvényes jogainak megvé­désében”. Az iráni kormány erről üzenetben tájékoztatta [nönü török miniszterelnököt, — teszi szóvá a közlemény. Lord Hood, az angol kor­mány különmegbizottja ked­den visszatért Géniből, ahol — brit diplomáciai megfigye­lők szerint — kudarcba ful­ladtak a Ciprusról folytatott ímerikni—angol—görög—török tárgyalások. Dean Achesont, Johnson elnök különmegbi- zottját csütörtökre várják az angol fővárosba. A külügyminisztériumhoz közelálló Daily Telegraph je­lentése szerint „Acheson meg­vitatja majd Butler külügy­miniszterrel, hogy az angol­szász hatalmak milyen továb­bi nyomást gyakorolhatnának majd Makariosz elnökre a ciprusi zsálcutca feloldása vé­gett. geket kapnak azért, hogy ta­núskodjanak ellenünk a bíró­ságon” — írja Elisabeth Gur­ley Flynn. A párt időszerű feladatiról írva a cikkíró rámutat arra, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja ma egy­felől a Goldwater szenátor szélsőséges jobboldali politi­kájában, másfelől a kínai veze­tők szélsőségesen dogmatikus álláspontjában rejlő veszélyek ellen küzd. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Egye­sült Államok Kommunista Pártját, fennállásának 45. év­fordulója alkalmébóL Moszkva, (TASZSZ): A Pravda keddi számában közli Elisabeth Gurley Flynn cikkét abból az alkalomból, hogy fennállásának 45 évfor­dulóját ünnepli az Egyesült Államok Kommunista Pártja. „Nem volt könnyű és nem volt egyszerű az utunk a vi­lágkapitalizmus fő fellegvá­rában. Lakásunkon és munka­helyünkön lehallgatják tele­fonbeszélgetéseinket. Az FBI ügynökei járnak a nyomunk­ban. Postánkat felbontják. Az FBI megfigyelése alatt álló párttagok elvesztik a munkát. Kémeket küldenek a párt so­raiba, akik mesébe illő össze­Negyvenöt éves az Egyesült Állama!! Kommunista Pártja Az SZKP üdvözlete az évforduló alkalmából 8. MIKES GYÖRGY: LEFU (Szatirikus kisregény 12 folytatásban) 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents